Az LG SIGNATURE OLED T-vel a felhasználók búcsút inthetnek a domináns fekete képernyő látványának a lakásukban, hiszen ez a készülék akár dekorációs elemként is funkcionálhat a nappaliban. A 77 hüvelykes képernyőméretét megtartva az OLED T innovatív, átlátszó kijelzője jól illeszkedik bármilyen enteriőrbe. Kikapcsolt állapotban gyakorlatilag beleolvad a környezetbe, ezzel áthidalva azt a régóta fennálló problémát, hogy mit lehet kezdeni a „nagy fekete képernyővel”, amikor az éppen nincs bekapcsolva. Az átlátszó képernyő kevésbé szűkíti a teret, mint a hagyományos társai, így a helyiség összhatása tágasabb, átláthatóbb lesz.

Az LG OLED T az elhelyezés terén is új lehetőségeket nyit. Az átlátszó képernyő előnye, hogy a tévét nem kell feltétlenül a falhoz állítani. helyette akár térelválasztóként elhelyezhető a szoba közepén is, de az ablak előtt sem fogja eltakarni a kilátást. A készülékhez mellékelt Zero Connect Box az LG legmodernebb vezeték nélküli átviteli technológiáját kínálja, 4K kép- és hangminőségben. A tévé így bárhova elhelyezhető, függetlenül attól, hogy az adott helyiségben hol vannak a hálózati csatlakozási pontok. Mivel a Zero Connect Box és az OLED T között nincsenek kábelek, a tévé környezete kábelmentes és letisztult maradhat.

Az OLED T ún. Always-On-Display (AOD) funkciójával a kijelző átlátszó digitális vászonná válik: a kijelzőn kikapcsolt állapotban is festményeket, videókat vagy fényképeket jeleníthetnek meg a felhasználók. Az átlátszó képernyőn a tartalom olyan érzést kelt, mintha a levegőben lebegne, a környező térrel együtt lenyűgöző vizuális hatást keltve. A tévé egy másik különlegessége a T-Bar funkció, amely a képernyő alsó részén végigfutó hasznos információs sávban híreket, időjárással kapcsolatos információkat vagy a lejátszott dalok címeit jeleníti meg, miközben a képernyő többi része tiszta kilátást nyújt a mögötte lévő térre.

Az idén több mint negyvenezer látogatót vonzó show globális jellegét jól mutatja, hogy a résztvevők 30%-a az Egyesült Államokon kívülről érkezett a rendezvényre, összesen 119 ország képviseletében. „A CES a világ legbefolyásosabb technológiai rendezvénye, amelyre évről évre olyan márkák időzítik legfontosabb bejelentéseiket, mint az Amazon, a Dell, a Google, a Hyundai, az IBM, az LG, a Samsung vagy a Sony. Idén végül sokan lemondták a megjelenést, az előre meghirdetett eseményeiket, és azokat a virtuális térbe költöztették. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy a kis, feltörekvő tech startupok nagy számban képviseltették magukat, az ő jelenlétük idén sokkal feltűnőbb volt, mint korábban” – mondja Sohajda Júlia, a Vespucci Partners társalapítója és ügyvezető partnere, aki Macher Péter társalapítóval, Zsigmond Levente befektetési igazgatóval, Balázs Gergely befektetési menedzserrel, valamint három portfóliócégük – a Haris Digital, az IMM-DATA és a Mollia – képviselőivel együtt vettek részt a rangos eseményen az Input Programnak köszönhetően.

Vespucci Partners: az innovációs iparágak legforróbb trendjeinek nyomában

A Vespucci Partners csapatának több célja volt a rendezvényen való részvétel kapcsán. Egyrészt, mint elsősorban deep tech startupokba fektető kockázati tőkelap-kezelő, szerették volna a világ élvonalába tartozó szakemberektől megtudni, melyek az innovációs iparágak legforróbb trendjei, személyesen meggyőződni arról, hol tart a világ élvonala azokon a területeken, ahol a Vespucci Partners portfóliócégei zömében működnek. Deep tech startupok esetében olyan vállalkozásokról beszélünk, amelyek versenyelőnyüket elsősorban a technológiai innovációjukra alapozzák, amelyek újszerűségükből adódóan hosszabb idő- és energiaforrásbeli ráfordítással járnak. Ilyen terület a biotech, a healthtech, de a robotika és a mesterséges intelligencia is. Másrészt az is fontos volt számukra, hogy megtudják, a világ különböző piacain mely iparágakba, technológiákba fektetnek a legtöbben, hiszen miután invesztálnak egy startupba, az adott vállalkozásnak két-három körön keresztül további befektetéseket kell kapnia, majd exitelnie. Ehhez olyan területekre szükséges koncentrálniuk, amelyek vagy jelenleg, vagy rövidtávon (három-öt éven belül) jól illeszkednek a trendekbe.

A kockázati tőke még erőteljesebben keresi az egészségügyi fejlesztéseket

„A koronavírus-járvány következtében a befektetőknek majdnem minden érdekes, ami az egészségügyi technológiákkal, valamint az emberiség életvitelének jobbításával foglalkozik. Az alvással kapcsolatos fejlesztések, valamint az intelligens otthonhoz kapcsolódó megoldások nagy izgalomban tartják a világ fejlesztőit. Az viszont furcsa volt, hogy a zöld technológiákhoz kapcsolódó fejlesztések, innovációk mennyire hiányoztak a CES-ről” – teszi hozzá a Vespucci Partners vezetője. Mint kiderült, idén kiemelt fókuszban voltak az NFT-k, azaz a nem helyettesíthető tokenek, a blockchain technológia és a crypto is. Némileg meglepetés, hogy sokkal kevesebb drónos cég képviseltette magát, viszont előtérbe kerültek például a repülő autókkal kapcsolatos innovációk a smart city területeken. Megjelentek a mesterséges intelligenciával bíró humanoid robotok is, amelyek már külsejükben is egyre jobban emlékeztetnek az emberekre, és volt köztük olyan is, amely már képes kérdésekre is válaszolni, mindezt gesztusok és mimika kíséretében. Legalább ekkora technológiai ugrást mutattak be az innovátorok a fitness területén is.

Továbbra is várják az innovatív, technológiai startupok jelentkezését

A Vespucci Partners csapatának nagyobbik része már hazatért Magyarországra, ahol továbbra is várják az innovatív, technológiai startupok jelentkezését, hogy a magyar fejlesztéseket idővel a sokkal nagyobb amerikai piacon mutathassák be. Sohajda Júlia ezért is folytatja körútját az Egyesült Államokban, ahol San Franciscoban, Los Angelesben, New Yorkban, Miamiban, New Orleansban, Houstonban és Austinban is azon dolgozik a következő hetekben, hogy újabb partnerségi kapcsolatokat alakítson ki. Célja, hogy a portfóliócégeik mihamarabb elinduljanak világhódító útjukra.

„Folyamatosan járom a világot, most az Input Programnak köszönhetően, startup konferenciákon, különböző előadásokon, szakmai eseményeken és partnertalálkozókon veszek részt. Első sorból szerezhetek biztos információkat arról, mennyire erősek és innovatívak a régió – köztük Magyarország – startupjai, hiszen olyan cégek képviselőivel találkozom, akik erősen technológiai fókuszúak, ennél fogva innovatív technológiai megoldással rendelkeznek, ami igen vonzó a nemzetközi befektetőknek” – fejti ki véleményét Sohajda Júlia, aki szerint a közép-kelet-európai régió fejlesztői kevesebb anyagi ráfordítás mellett is képesek forradalmi megoldásokat produkálni, a fejlesztéseikből sikert kovácsolni. A Vespucci Partners erre a hozzáállásra, kreatív vénára, valamint az amerikai piac nagyságára és nyitottságára építi a közép-kelet-európai, ezen belül a magyar, illetve az amerikai piacot egyfajta hídként összekötő stratégiáját. Ráadásul nemcsak az előrelépéshez szükséges tőkét biztosítják a kiválasztott startupjaiknak, de edukálják is őket.

Magyar építkezés az USA-ban az INPUT Program és az Express Innovation Agency szervezésében

A CES-en, valamint az azt követő tanulmányúton való részvételt és kapcsolódó szakmai programokat az INPUT Program és az Express Innovation Agency szervezte és biztosította. A két szervezet közös célja, hogy minőségi és releváns szakmai eseményeken, üzleti találkozókon biztosítson részvételt hazai innovatív vállalkozások számára, ezáltal elősegítve sikeres külpiacra lépésüket. Az Amerikai Egyesült Államok nyugati részét érintő tanulmányútra a szervezők nyílt felhívás keretében, több körben választották ki a résztvevőket. A zsűri értékelése alapján végül tizenkét startup pallérozódott az Amerikai Egyesült Államokban.

A Toyota mindeközben azonban már nem csupán sorozatgyártott hidrogénüzemanyag-cellás személyautót kínál (Mirai), de a vállalat Motomachi üzemében hadrendbe álltak a technológiával meghajtott targoncák, és sorozatgyártásra készek a vállalat hidrogénüzemanyag-cellás busz (Sora) és teherautó (Portal) prototípusai is. Előbbiek már jövőre, a tokiói olimpia során is a város tömegközlekedésének szerves részét képezik majd és a portugál Caetanobus is megkezdi a gyártásukat, míg utóbbiak elsőként Los Angeles és Long Beach teherkikötőinek forgalmát igyekeznek majd zölddé tenni a Paccarral együttműködve. Zárójelben megjegyzésre érdemes még az is, hogy a napokban bejelentett, a japán űrügynökség részére tervezett holdjárót is ez a technológia hajtja majd.

A Toyota ezenfelül számos a hidrogén széles körű felhasználását célzó kísérleti projektben van benne, az ipari és lakossági felhasználástól a hajózásig, és komolyan befektet a Japánban üzemelő hidrogéntöltő állomások számának növelésébe. A japán autógyártó ugyanis 2050-re új járműveinek átlagos szén-dioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, de nem titkolt cél a zéró emisszió elérése.

A Toyota bejelentette, hogy olyan kutatási projektbe kezd, amely az energiaipar kulcsfontosságú szereplőjévé teheti a hidrogént. A Toyota Európa a Holland Energiakutatási Intézettel (Dutch Institute for Fundamental Energy Research) együttműködve dolgozik egy olyan eszközön, amely napsugárzás hatására hidrogént állít elő párás levegőből. Ez a szilárdtest fotoelektrokémiai cella tökéletesítve és nagyobb léptékben megvalósítva akár otthonok vagy autók energiaellátására is alkalmas lehet. Ez egyike azoknak az ígéretes technológiáknak, amelyek a környezetet szennyező fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk enyhítésére a sokak által alkalmasnak vélt hidrogént mint energiaforrást igyekeznek hasznosítani. Szemben azokkal a folyamatokkal, amelyek szennyező energia felhasználásával állítanak elő hidrogént, a Toyota projektje – amely a holland tudományos kutatási szervezet pénzügyi támogatását is élvezi – ezt kizárólag napfény és levegő felhasználásával valósítaná meg. A kutatási projekt szorosan kapcsolódik ahhoz az újult erővel ébredő kezdeményezéshez, amivel a japán gazdaság a hidrogén felé fordul.

A februárban Las Vegasban megrendezett szórakoztatóelektronikai kiállításon (CES) mutatták be a Toyota és a Paccar teherautógyár által közösen kifejlesztett, hidrogénüzemanyag-cellás teherjárművet, amely az első a konténerkikötők károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó prototípusok sorában. Ezek a kezdeményezések egytől egyig annak az átfogó célkitűzésnek a részei, amelynek keretében Japán meg kívánja valósítani a tiszta energia álmát. A törekvés okait könnyű felismerni. Japán a világ első számú LNG (cseppfolyós földgáz) importőre, illetve a négy legnagyobb olaj- és kőszénimportőr egyike. A 2011-es fukusimai katasztrófát megelőzően atomerőművek biztosították az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát, ám a 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár következtében bekövetkezett üzemzavarok miatt az ország átmenetileg az összes atomerőművét leállította. Ez felgyorsította Japán átállását a fenntartható energiára. Az ország célja egy hidrogénalapú társadalom létrehozása, és már 2020-ban, a tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából demonstrálni szeretnék eredményeiket.

„Ahogy az 1964-es tokiói olimpia hagyatéka a széles körben alkalmazott sinkanszen gyorsvasút volt, a 2020-as játékok a hidrogén-infrastruktúrát hagyják örökségül az eljövendő generációknak” – fogalmaz magabiztosan Yōichi Masuzoe korábbi kormányzó, akinek a számos nemzetközi szakértő által osztott véleménye szerint az ambiciózus japán stratégiai energiaterv (amely 30 éves távlatban vázolja fel a gyártás, a közlekedés és a tárolás terén megvalósítandó célokat) más országok számára is modellként szolgálhat.

A legfontosabb leküzdendő akadályok

A változás folyamata természetesen nem nélkülözi az akadályokat, amelyekkel a 2014-es kezdetektől meg kell küzdenie az országnak (a hidrogén mint abszolút zöld energiahordozó autóipari és széles körű társadalmi felhasználását célzó fejlesztések terén a Toyota több mint két évtizedes múltra tekint vissza). A hidrogént elő kell állítani, ám éppígy meg kell oldani a szállításra és tárolására szolgáló infrastruktúra problémakörét, miközben az üzemanyagcella hatásfokán és előállításának költségszintjén is akad még fejlődési lehetőség.

A japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium (METI) 2016-ban elhatározta, hogy 2020-ra mintegy 40 ezer hidrogénüzemanyag-cellás gépkocsinak (FCV) kell közlekednie Japán útjain, amelyek kiszolgálására 160 töltőállomást és 1,4 millió lakossági üzemanyagcellát (úgynevezett ene-farmot) kell telepíteni. A METI a várakozások szerint a 2020 márciusáig tartó, kétéves időszakban legalább 108 milliárd jennel (975 millió dollár) finanszírozza a hidrogénprojekteket. Ma, kevesebb mint másfél évvel az olimpiai nyitóünnepség előtt a hidrogénalapú társadalom álma még meglehetősen távolinak tűnik.

A mindennapokban most még csupán elvétve találkozhatunk hidrogénalapú energiával. Tokióban több mint 100 darab Toyota hidrogénüzemanyag-cellás buszt áll majd forgalomba a játékok kezdetére, ám jelenleg még csupán hét darab üzemel a tokiói pályaudvar és a Tokyo Big Sight konferencia és kiállítási központ között. Míg a töltőállomások száma jövőre országszerte elérheti a 120-at, a telepítési költségek egyelőre mintegy háromszor magasabbak, mint egy hagyományos benzinkút esetében, a kereslet pedig még változatlanul igen csekély, különösen a nagyvárosok közigazgatási határain kívül. Japán déli részén, Szaga prefektúrában például mindössze 16 üzemanyagcellás gépkocsi működik, az egyetlen, 2016-ban telepített töltőállomás naponta egy ügyfelet szolgál ki a helyi napilap, a Szaga Sinbun szerint.

Az újgenerációs járműveket népszerűsítő központ adatai szerint Japánban eddig nem egészen háromezer üzemanyagcellás gépkocsit adtak el, az összeladások 2020-ig pedig várhatóan elmaradnak majd a célként kitűzött 40 ezer darabtól, annak ellenére, hogy a rohamos ütemben bővülő hidrogén-infrastruktúra alapjaiban gyorsíthatja fel a folyamatot. Ami a háztartási üzemanyagcellákat illeti, számuk a BloombergNEF jelentése szerint 2018 júliusában negyedmilliónál járt.

A magánszektor kezdeményezései hozhatják az áttörést?

Valószínű, hogy az országnak nem sikerül maradéktalanul teljesítenie a 2020-ra kitűzött célokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy lassulna a hidrogén iránti érdeklődés Sőt, a privát szektor erőfeszítéseinek köszönhetően folyamatos növekedésben van a technológia.

2018 márciusában tizenegy japán vállalat, köztük a Toyota, a Nissan és a Honda létrehozta a Japan H2 Mobility (JHyM) elnevezésű vállalkozást, azzal a céllal, hogy 2022-re nyolcvan hidrogéntöltő-állomást létesítsenek. A vállalat jelentése szerint mostanra csaknem tizenkét állomást adtak át.

Egy hónappal később a Kawasaki Heavy Industries más vállalatokkal egyetemben bejelentette, hogy Ausztráliában barnakőszénből kívánnak hidrogént kinyerni, amelyet cseppfolyós állapotban, hatalmas mennyiségekben szállítanának Japánba, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket.

Más cégek, köztük az olaj- és gáziparban tevékenykedő Chiyoda a világ első nemzetközi hidrogénellátó útvonalát igyekeznek létrehozni: jövőre ennek keretében akár 210 tonna hidrogént szándékoznak behozni Bruneiből – ez a mennyiség elegendő 40 ezer üzemanyagcellás gépkocsi tankolására.

A Tokyu Hotels szállodalánc tavaly megnyitotta a világ első, részben műanyaghulladékból kinyert hidrogénnel működtetett szállodáját. A köznyelvben csak Warehouse (raktár) néven emlegetett Kawasaki King Skyfront Tokyu REI Hotel üzemanyagcellája szén-dioxid-kibocsátás nélkül biztosítja a vendégszobák áram- és melegvíz-ellátását, áll annak a Toshiba Energy Systems & Solutions szolgáltatónak a jelentésében, amely uszodákban és áruházakban telepített már hasonló üzemanyagcellákat.

Japán emellett belföldi hidrogéntermelését is igyekszik felfuttatni: 2018 áprilisában mindössze 200 tonnára becsülték az előállított hidrogén mennyiségét, a gyártástechnológia fejlesztésével és a hidrogénimport rendszeresítésével a kormány a METI hidrogén alapstratégiájával összhangban 2020-ra négyezer, 2030-ra pedig 300 ezer tonnára kívánja növelni a megtermelt mennyiséget. Már előkészületben vannak a termelés növelését célzó projektek. A Toshiba Energy Systems & Solutions, valamint az új energia és ipari technológiai fejlesztési szervezet (NEDO – egy állami támogatású K+F központ) részvételével létrehozott konzorcium tavaly megkezdte egy olyan létesítmény építését Fukusimán, amely évente akár 900 tonna hidrogént is képes előállítani szél- és napenergia, valamint hálózati elektromos energia felhasználásával. Az itt megtermelt hidrogént üzemanyagcellás gépkocsikban, valamint Észak-Japánban és más területeken működő gyárakban fogják felhasználni.

Tokió kormányzója, Yuriko Koike szerint ugyancsak ezzel a hidrogénnel biztosítják majd a 2020-as játékok során az olimpiai falu energia-ellátását. A NEDO, a Kawasaki Heavy Industries és az Obayashi építkezési vállalat közös projektje 2018-ban a NEDO jelentése szerint a világon először megvalósította egy városi körzet tisztán hidrogénalapú hő- és elektromosenergia-ellátását. A cél, hogy hosszú távon megvalósítsák a közösségek energiaellátásának új módszerét.

„Az energiaipari átállás hosszú időt vesz igénybe. Még 2030-ban is csupán 800 ezer üzemanyagcellás gépkocsi járja majd a japán utakat. Mi magunk 2050-re előirányzott hidrogéntechnológiai célkitűzések megvalósításán dolgozunk. Számos feladat vár még ránk, a költségek csökkentésétől kezdve a hidrogén előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására szolgáló technológiák tökéletesítéséig. A hidrogén népszerűsítése terén szerzett tapasztalatunknak köszönhetően Japán vezető szerepet fog betölteni ezen a területen. Emellett más országokkal együttműködve teremtjük meg a hidrogénalapú társadalmat” – véli Eiji Ohira, a NEDO igazgatója.

A Toyota az élen jár

Az üzemanyagcellás járművek iránt mutatott elkötelezettségével a Toyota kiemelkedik a hidrogént támogató japán vállalatok közül. A környezetbarát hibrid elektromos technológia több mint két évtizeddel ezelőtti bemutatása révén az elektromos autók forradalmát elhozó és ma is a világszintű részben vagy teljesen elektromos eladások mintegy 70 százalékát jegyző japán autóipari óriás több mint 25 éve kutatja az üzemanyagcellás technológiákat, első hidrogénüzemanyag-cellás elektromos (FCEV) koncepciójárművét 1996-ban mutatta be egy oszakai kiállításon. Az elmúlt években a Toyota egyre nagyobb összegeket ruházott be a hidrogénüzemanyag-cellás járművek technológiájába: csekélyebb költséggel gyártható, tömegpiaci személygépkocsikat és szabadidőjárműveket tervezett, a jobb méretgazdaságosság érdekében pedig teherautókba és buszokba is beépíti technológiáját.

A világ legnagyobb autógyártóit és energiaipari vállalatait tömörítő Hidrogén Tanács egyik vezető tagjaként pedig a Toyota aktívan részt vesz a hidrogénben mint zöldenergia-hordozóban rejlő össztársadalmi lehetőségek széles körű bemutatásában, nem utolsósorban pedig 5600, a hidrogénüzemanyag-cellás elektromos autók gyártásával kapcsolatos szabadalmát ingyenesen osztotta meg versenytársaival. A Toyota 2050-re új járműveinek globális átlagos szén-dioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, végső célja pedig a zéró emisszó. Az autógyártó 2014 decemberében bocsátotta piacra a világ első sorozatgyártású üzemanyagcellás gépkocsiját: a futurisztikus megjelenésű Mirai szedánt, amely egy feltöltéssel több mint 500 kilométert képes megtenni. Az autó forgalmazása egyelőre a hidrogénkút-hálózattal már rendelkező országokra korlátozódik, tesztprojektjeikben előszeretettel választják energetikai vállalatok, közigazgatási szervek és mobilitási szolgáltatók (taxivállalatok és közösségi közlekedési vállalatok). A Toyota jelentése szerint 2018 végéig több mint 7500 Mirai szedánt értékesítettek a világ mintegy 16 országában.

A hidrogénüzemű nyerges vontatók és buszok mellett a Toyota egyre nagyobb arányban alkalmaz hidrogénüzemanyag-cellás villás targoncákat a Toyota Cityben működő Motomachi autógyártó üzemében, valamint a Los Angeles-i teherkikötőben. A vállalat 2018-ban bejelentette, hogy 2020 után tízszeresére szeretné növelni üzemanyagcella-köteg és hidrogéntartály-gyártási kapacitását, valamint hogy a Japánban működő Seven-Eleven üzlethálózattal közösen üzemanyagcellás könnyű haszonjárműveket készülnek bevezetni. Reményeik szerint hamarosan évente több mint 30 ezer üzemanyagcellás gépkocsit adnak el. Ezek a járművek azonban csak egy részét képezik majd a számos különböző technológiájú elektromos gépkocsiból álló flottának. 2030-ra a Toyota célja, hogy éves szinten minimum 1 millió zéró emissziójú járművet értékesítsen (ebbe a hidrogénüzemanyag-cellás járművek mellett beletartoznak az akkumulátoros elektromos autók is, amelyek eladásai szintén felfuthatnak a hatótáv növelését és a töltési idő csökkentését lehetővé tévő szilárdtest akkumulátorok térnyerésével).

„A hidrogén hosszú távú felhasználása nem olyasvalami, amire pusztán törekszünk, ezt alapvető feladatunknak érezzük” – fogalmaz Hisashi Nakai, a Toyota vállalati és technológiai csoportjának munkatársa. „A szén-dioxid-emisszió csökkentése fontos feladat, energiafogyasztásunkhoz kapcsolódóan fokozatosan egyre kevesebb szén-dioxidot szabad kibocsátanunk. A hidrogén könnyebben tárolható és szállítható, mint az elektromos energia, és mivel az utóbbi könnyen átalakítható hidrogénné, alkalmas az elektromos energia átalakításával, szállításával és elosztásával kapcsolatos, gyakori problémák megoldására. Úgy véljük, a hidrogén energiaforrásként történő alkalmazása a járható út, ezért mindent megteszünk az üzemanyagcellás gépkocsik széles körű elterjesztése érdekében.”

A gazdaságra váró feladatok

Egyes szakértők szerint Japánnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a hidrogénalapú jövő alapvető feltételeire. A hidrogénüzemanyag-cellás technológiára vonatkozó szabadalmak 60 százaléka japán kézben van, az ország 1974 és 2015 között közel 15 milliárd dollárt fordított a megújuló energiák, a hidrogén és az üzemanyagcella finanszírozására, írja Noriko Behling, az Elsevier Economic Analysis and Policy Journal hasábjain 2015-ben megjelent, Japán hidrogéniparáról szóló tanulmány társszerzője. Az üzemanyagcellának azonban olcsóbbnak, tartósabbnak és takarékosabbnak kell lennie, ha valódi változást kívánnak elérni

„Jóval nagyobb beruházásra van szükség a hidrogént, illetve az üzemanyagcella-technológiákat érintő kutatás és fejlesztések terén. Ehelyett azonban a japán kormányzat csökkenti K+F kiadásait” – világít rá Behling a kormány fogyatkozó költéseire.

Ahogy Martin Tengler, a tokiói BloombergNEF energiaipari elemzője kiemeli, számos kutató foglalkozik tökéletesített üzemanyagcellák tervezésével és hatékonyabb tárolási megoldásokkal – például fémhidridekkel –, ám ma még nem tudható, hogy ezek eljutnak-e a piaci bevezetésig. Japán hidrogénutópiájának életképessége végső soron a költségeken, illetve más országok részvételén áll vagy bukik.

„Ma még túl korai megmondani, a hidrogén életképes energiaforrás lehet-e Japán számára” – véli Tengler. „A jelenlegi becslések szerint 2025-ben a hidrogén importja kétszer olyan drága lesz, mint az LNG behozatala, a technológia azonban ma még gyerekcipőben jár. Ha az előállítás költsége ugyanolyan gyors ütemben csökken majd, mint a nap- és szélenergia technológiák esetében, akkor az ár a jelenlegi várakozásoknál jóval hamarabb mérséklődhet.”

A világ leginnovatívabb autógyártója, a Toyota önvezető technológiáinak fejlesztését vezető Toyota Kutatóintézet (TRI) Las Vegasban mutatta be TRI-P4 nevű önvezető kísérleti autóját. A P4 alapja a legfrissebb Lexus LS, feladata pedig a Toyota Guardian és Chauffeur nevű önvezető rendszereinek tesztelése és fejlesztése lesz. Az autóról az alábbi linken tekinthető meg videó.

„A Chauffeur fejlesztésével a teljes, azaz a nagy részben vagy teljesen emberi beavatkozás nélküli önvezetés a cél” – avat be Ryan Eustice, a TRI önvezető rendszerek fejlesztéséért felelős alelnöke. „A Guardian célja ezzel szemben sokkal inkább a vezető terhelésének, igénybevételének csökkentése és nem a teljes leváltása. Az új, tavasszal szolgálatba álló P4 sokat segít nekünk a fejlesztési folyamatok felgyorsításában.”

A P4 rengeteget profitál a műszaki alapokat adó Lexus újgenerációs futómű- és kormányzási technológiáiból, hiszen ezek révén az önvezető funkciók is pontosabban, illetve végső soron egyszerűbben kivitelezhetők. A P4-hez két új kamera is tartozik az autó két oldalán, emellett pedig két új, kifejezetten önvezető autókhoz tervezett képalkotó érzékelő (az egyik előre néz, a másik hátra) is a kísérleti modell része. A képalkotó érzékelők elektronikája különösen pontos dinamikus képalkotásra is alkalmas. A radarok látótere nagyobb a korábbiakénál, ugyanakkor érzékelésük az autó közvetlen környezetében jóval pontosabb.

A nyolc érzékelővel ellátott LIDAR rendszer az előző modellből került át a P4-be. A P4 jóval okosabb is elődjénél, hiszen számítógépeinek teljesítménye nagyobb, aminek eredményeképpen egyszerre több párhuzamos öntanuló algoritmus futtatására is képes, azaz a korábbiaknál gyorsabban tanul. Gyorsabban dolgozza fel az érzékelők adatait, előbb képes reagálni az őt érő hatásokra, a környezet változásaira. A teljes számítógéprendszert az autó hibrid akkumulátora táplálja, a 12V-os akku csak tartalék. Az önvezető rendszer új, átdolgozott számítógépes agya a csomagtartóban kapott helyet és függőlegesen helyezkedik el a hátsó keresztmerevítő mögött. Így a teljes csomagtér-padló szabadon marad. A TRI ismét a michigani Ann Arborban működő CALTY Design Research intézetet bízta meg a formatervezéssel.

„Holisztikusan közelítettünk a feladathoz, mivel a célunk az volt, hogy a lehető legharmonikusabban integráljuk az önvezető rendszer elemeit az új LS dizájnjába” – fogalmaz Scott Roller, a CALTY Design Research vezető formatervezője. „Így születtek meg a technikai töltetet folyékonyan körülölelő formák, enyhe sci-fi beütéssel, a forma és a funkció szétválasztásával.”

A P4-eseket a michigani Yorkban működő TMNA R&D prototípus-fejlesztő részlege készíti majd el, az alapokat sorozatgyártású Lexusok adják.

Az alkalmazott intelligens megoldásoknak és a valós idejű szenzorkommunikációnak köszönhetően a kockán végzett különböző mozdulatok mindössze 20 milliszekundumos késéssel jelenjenek meg a kiterjesztett valóságban, ami azért is kiemelten fontos, mert az emberi agy ezt a mértéket képes kezelni.

A valós és virtuális valóság történései közötti nagyobb késés akár rosszullétet is okozhat, mindenesetre semmiképpen sem éreznénk komfortosnak. Az 5G-ben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásával pedig akár bőven 10 milliszekundum alá is lecsökkenthető a válaszidő, és ezáltal tovább javítható a felhasználói élmény.

A virtuális Rubik-kockát a Nokia az Intellel közös standján a világ legjelentősebb technológiai seregszemléjén, a Las Vegas-i CES kiállításon is bemutatta 2019. január 8–11. között. A meghatározó technológiai újításokat és trendeket bemutató show idén 4500 kiállító céget vonultatott fel, és mintegy 180 ezer látogató vett részt a világ minden tájáról (globális technológiai nagyvállalatok döntéshozói, szakújságírók, innovációs szakemberek).

A két vállalat a mesterségesintelligencia-fejlesztések során arra fog törekedni, hogy növelje az LG termékek versenyképességét és új üzleti együttműködési modelleket alakítson ki. A Landing AI ehhez olyan gépi vizualizációs eszközökkel és algoritmusokkal járul hozzá, amelyek az emberi szemnél jóval részletesebb képi megjelenítésre képesek.

„A mesterséges intelligencia igen változatos lehetőségeket kínál a gyártásban. Partnerségünk az LG-vel nemcsak az AI-funkciókkal ellátott, forradalmi termékek fejlesztése iránti elkötelezettségünket demonstrálja, hanem a mesterséges intelligencia jövőjéről alkotott víziónkat is” – mondta a korábban a Baidu keresőportál vezető kutatójaként és a Google Brain alapítójaként ismert dr. Ng, a Landing AI vezérigazgatója.

Dr. Ng nézeteit hangsúlyozva Dr. Park elmondta: „Várakozással tekintünk együttműködésünkre a Landing AI-val, melynek nyomán még fejlettebb mesterségesintelligencia-megoldásokon keresztül tehetjük kényelmesebbé vásárlóink mindennapi életét.”

Az LG Electronics (LG) elnöke és technológiai vezetője, dr. I. P. Park a vállalat jövőről alkotott vízióját körvonalazta AI for an Even Better Life, azaz Mesterséges intelligencia egy még jobb életért című beszédében január 7-én, a Las Vegas-i MGM Park Színházban, a 2019-es CES-en. A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai szakkiállításának első napján a vezető arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) három pillérére – fejlődés, összekapcsolhatóság és nyíltság – építve hogyan jöhet létre egy olyan, megbízható AI-ökoszisztéma, amely képes a mindennapokban segíteni a felhasználók életét.

A felhasználó központú AI-technológia éllovasaként az LG továbbra is vezető szerepet vállal a mesterséges intelligencia hétköznapi előnyeinek hangsúlyozásában. A nyitóbeszéd az LG AI-technológiáit valós, hétköznapi szituációkban mutatta be, hogy a több mint 3000 iparági szakértőből, véleményvezérből és újságíróból álló közönség jobban átlássa, hogyan dolgozik a vállalat a jövő átformálásán. Dr. Park az egész előadás alatt megosztotta színpadát az LG CLOi GuideBottal, mellyel ez lett a világ első olyan robotja, amely részt vett egy CES-nyitóbeszéd megtartásában.

„Jobbá teszi az életünket a technológia?” – Dr. Park erről kérdezte közönségét beszéde elején. „Az elmúlt száz évben az olyan háztartási berendezések, mint a hűtőszekrény, a mosógép vagy a porszívó nagyjából 75 százalékkal csökkentették a házimunkával töltött időt, a fejlesztésekbe fektetett szellemi munka azonban ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedett.” Dr. Park szerint a válasz a mesterséges intelligenciában rejlik – de csak akkor, ha valódi intelligenciát adunk a gépeknek.

Az LG ThinQ nevű AI-márkájának 2017-es bemutatása óta az e jelzéssel ellátott termékek portfóliója gyorsan bővült: immár légkondicionálók, mosógépek, televíziók, okostelefonok és robotporszívók is megtalálhatók a kínálatban. Dr. Park a vállalat ThinQ termékekbe épített legújabb innovációit is bemutatta: a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva jöhetett létre a világ legfejlettebb háztartási gépekhez készült AI-processzora, a tanulásra képes mosógép és azok az „öngyógyító” gépek, amelyek képesek automatikusan, a működés megszakítása nélkül azonosítani és javítani a meghibásodásokat.

„Többről van szó, mint egyszerű fejlesztésekről” – folytatta dr. Park.

„Célunk, hogy az LG messze túlmutasson a szórakoztatóelektronika vezető gyártójaként betöltött jelenlegi szerepén, és olyan innovátorrá váljon, amely az élet egy valóban intelligens módját kínálja a felhasználók számára.”

A vállalat mesterséges intelligenciáról alkotott víziójának felvázolása közben a szakember elmagyarázta, hogyan fogja az AI-technológia a három kulcspillér – a fejlődés, az összekapcsolhatóság és a nyíltság – mentén átalakítani a mindennapi élet szinte minden területét.

Az LG ThinQ termékek képesek az önálló fejlődésre, hiszen folyamatosan tanulnak a felhasználó szokásairól, továbbá gördülékenyen kapcsolódnak be a mindennapi feladatokba, és az LG partnerkapcsolatai és együttműködései révén kialakított innovációk teljes ökoszisztémáját teszik elérhetővé a vásárlók számára.

Dr. Park a fejlődő intelligencia fontosságát is hangsúlyozta a fogyasztói elektronikában. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciával felvértezett eszközök többet nyújtsanak az egyszerű hangfelismerésnél és az automatikus feladatvégzésnél, érteniük kell a célt és a szándékot minden egyes hangutasítás mögött. Az ilyen jellegű kontextuális megértéshez a mesterséges intelligenciának fejlődnie kell, méghozzá a felhasználóval történő interakciókon keresztül.

Az LG a lakások után az utakra is kiterjeszti a fogyasztók szokásai és igényei terén szerzett tudását olyan innovatív szolgáltatások bemutatásával, melyek egy eddig ismeretlen autózási élményt kínálnak. Az önvezető autók forradalmának kezdetén az LG célja, hogy megváltoztassa és kiterjessze a jármű definícióját, ami innentől kezdve nem csupán közlekedési eszköz, hanem egyfajta mozgásban lévő tér is. Az LG AI-képes utastérmegoldásaival a felhasználók a lehető legtöbbet hozhatják ki abból az időből, amit végre nem vezetéssel kell eltölteniük, hiszen konferencia- vagy moziteremmé vagy akár személyes ruhaüzletté alakíthatják át járművüket.

„Ez az új típusú autózási élmény hardveres és szoftveres oldalról is számos különféle megoldást igényel, ezért is van szükségünk nyílt együttműködésekre” – mondta dr. Park, hangsúlyozva az LG folyamatos törekvéseit a nyílt innovációk kultúrájának megteremtésére. A szakember bemutatta az LG együttműködését a vezető autóülés-gyártó Adienttel, amellyel közösen fejlesztenek okosüléseket a személyre szabott autózásélményért. Bejelentette továbbá az LG legújabb terveit a webOS okostelevíziós platformra vonatkozóan, melynek nyílt forráskódja 2018 márciusa óta bárki számára hozzáférhető. „Ettől az évtől kezdve a webOS mellett az LG saját AI ThinQ platformjának forráskódját is elérhetővé tesszük a fejlesztők számára a világ minden táján” — mondta dr. Park.

Dr. Park ezek után bemutatta az LG azon törekvéseit, amelyek célja, hogy az AI-technológia lehetőségeinek jóval szélesebb körű kihasználásával az eddig önálló egységként funkcionáló eszközök intelligens rendszerekké kapcsolódjanak össze. Az LG robotikai szolgáltatásainak platformja (Robot Service Delivery Platform, RSDP) ennek jegyében szisztematikusan koordinálja a számos robot által látott, hallott és tanult információkat, hogy megváltoztassa munkavégzésünk és környezetünk irányításának módját. A mesterséges intelligencia alapú okoshálózat lehetőséget ad arra, hogy radikálisan növeljük energia-ökoszisztémánk hatékonyságát, a termeléstől a tároláson keresztül a fogyasztásig. Az okos kereskedelmi kijelzők a környezet aktív és intelligens részeivé alakítják az olyan fizikai elemeket a térben, mint a padló, a falak vagy akár a jelzőtáblák.

Az LG nyitóbeszédében olyan nemzetközi szakértők is közreműködtek, mint az XPRIZE Alapítvány alapítója, dr. Peter Diamandis; az elismert AI-kutató, dr. Andrew Ng; a Luxoft autóipari ügyvezető igazgatója, Alwin Bakkenes; a Qualcomm mérnöki megoldásaiért felelős szenior alelnöke, Durga Malladi és a California San Diego Egyetem robotikai intézetének vezetője, Henrik Christensen professzor.

„Az LG az AI-forradalom élvonalában működő globális erőmű – ez a technológia szinte minden nagyobb iparágra hatással lesz az egészségügytől a mezőgazdaságon és a szállításon keresztül a mérnöki tevékenységig” – mondta el Gary Shapiro, a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association, CTA) elnök-vezérigazgatója. „Izgatottan vártuk az LG Mesterséges intelligencia egy még jobb életért című előadását, hiszen a CES történetében ez a vállalat első nyitóbeszéde.”

Az LG ThinQ zónájának (#11100 stand) látogatói maguk is megtapasztalhatják az LG együttműködő technológiái és fejlődő AI-megoldásai által kínált lehetőségeket január 8. és 11. között, a Las Vegas Convention Center központi csarnokában.

Az LG Las Vegasban, a 2019-es CES-en mutatja be új, ultranagy kapacitású TWINWash mosógépét és szárítógépét, amely a szakkiállítás innovációs díját is kiérdemelte. A mosógépből, az alatta elhelyezhető, a kényesebb textíliák tisztítására tervezett SideKick minimosógépből, valamint a hőszivattyús technológiát használó DUAL Inverter Heat Pump szárítógépből álló teljes ruhaápolási rendszer segítségével egyszerre mosható két töltet ruha, egy harmadik adag pedig kíméletesen, alacsony hőfokon szárítható. A rendszernek része a wifi-csatlakozás és a SmartThinQ® okosplatform is, amivel immár a mosás is intelligenssé válik.

Az új, nagy kapacitású mosógép és a szárító egyaránt óriási, közel 70 centiméter átmérőjű betöltőnyílással rendelkezik, így rendkívül könnyű a ruhák be- és kipakolása. Miközben a fő mosógép a nagyobb mennyiségű ruha tisztítását végzi, addig – ezzel egyidőben – az alatta elhelyezett SideKick minimosógépben egy kisebb töltet kíméletes ápolást igénylő ruhanemű mosása futhat. A megnövelt kapacitásnak és a párhuzamos működésnek köszönhetően az LG TWINWash ideális választás a nagyobb családok számára, hiszen egyszerre belefér akár egy dupla paplan és egy teljes ágyneműhuzat-szett.

Az új készülék egyszerre végzi nagyobb hatékonysággal és rövidebb idő alatt a mosást, mégpedig az olyan modern technológiáknak köszönhetően, mint amilyen a TurboWash360°. Ez öt erőteljes vízfúvókával és a 6Motion megoldással éri el azt, hogy a víz mélyen behatolhasson a szövet szálainak belsejébe. Az új szárítógép Dual Inverter Heat Pump (kettős inverter hőszivattyú) technológiája a még energiatakarékosabb működés mellett alacsonyabb szárítási hőmérsékletet tesz lehetővé, így a kíméletesen szárított ruhák tartósabbak lesznek és kevésbé mennek össze. A készülék öntisztító funkciója megakadályozza, hogy a kondenzátorban felgyűljenek a finom textilmaradványok és szöszök, így egyrészt nem romlik a meleg levegő áramlásának hatékonysága, vagyis javul a szárítás hatékonysága, másrészt időt spórol a felhasználók számára, hiszen nem kell vesződni a tisztítással.

A wifi-csatlakozás és a SmartThinQ okosplatform révén a mosó- és a szárítógép kompatibilis mind a Google, mind az Amazon hangalapú asszisztensével, így — más funkciók mellett — a gép be- és kikapcsolása, a mosási és szárítási ciklus elindítása és leállítása, a mosási és szárítási ciklus állapotának ellenőrzése mind elvégezhető egy-egy hangutasítással vagy egy okostelefonos alkalmazáson keresztül. A szárítógép Smart Pairing funkciójának köszönhetően nincs szükség a szárítási program manuális kiválasztására, hiszen az LG intelligens technológiája felajánlja az optimális beállítást.

„Az LG TWINWash rendszere a 2015-ös bemutatása óta folyamatosan demonstrálja vállalatunk elkötelezettségét amellett, hogy a mosás terén is szüntelen innovációval és intelligens készülékekkel tegyük még kényelmesebbé vevőink mindennapjait” — mondta Song Dae-hyun, az LG háztartási elektronika és légkondicináló üzletágának elnöke.

Az LG új mosó- és szárítógépe új, a készülékeknek luxusmegjelenést kölcsönző Black Steel borítással is elérhető lesz. A TWINWash rendszer — az LG más, fejlett ruhaápolási készülékeivel együtt — 2019. január 8-11. között tekinthető meg a CES-en, a Las Vegas Convention Center #11100 standján.

A Droppal kötött megállapodással tovább bővül az LG okoskonyha-megoldásokkal foglalkozó partnereinek listája, amelyen az Innit és a SideChef is megtalálható. A szorosabb együttműködések révén az LG okos konyhaművészeti ajánlások széles választékához biztosít hozzáférést a vásárlóknak, melyekkel még változatosabb ételek készíthetők. Az LG okoskonyha-hálózatba kapcsolt sütői, hűtőszekrényei és mosogatógépei képesek összehangolva dolgozni azért, hogy az ételkészítés és a mosogatás egyszerűbbé váljon.

Az LG intelligens konyhai termékkínálatába az LG az XBOOM AI ThinQ WK9 Smart Display elnevezésű készülékét is felvette, hogy a felhasználók még kényelmesebben férjenek hozzá az okosreceptekhez. Ez a képernyővel ellátott, nagy teljesítményű sztereó hangszóró a beépített mesterséges intelligencia révén kényelmessé teszi a főzést, hiszen az ételkészítés során a Google hangalapú asszisztensét is segítségül hívhatjuk. A 8 hüvelykes érintőképernyőn több ezer személyre szabott receptet érhetünk el az Innit adatbázisából, így kevés érvünk marad az étterembe járás mellett.

Az LG az okoskonyha-portfólió további tagjai – az InstaView ThinQ hűtőszekrény és a QuadWash mosogatógép – mellett forradalmian új sörkészítő gépét, a HomeBrew-t is bemutatja a 2019-es CES szakkiállításon. Az LG okoskonyha-felhasználók így akár egy hideg, saját maguk által elkészített sör mellett böngészhetik receptjeiket a hűtőszekrény beépített képernyőjén. Amint megtaláltuk a megfelelő receptet, továbbíthatjuk azt a sütőnek, ami a leírást követve az előírt hőmérsékletre melegszik fel. Miután az étel elkészült, az LG kombinált sütőjének EasyClean tulajdonságának köszönhetően könnyedén eltávolítható minden olyan ételmaradék, ami az eszköz belsején rakódott le. Ugyanez az okosrecept a QuadWash mosogatógépet is tájékoztatja a megfelelő beállításról, hogy a tányérok és edények az étel elfogyasztása után tökéletesen tisztán kerülhessenek vissza a polcra.

„Korunk egyre intelligensebb konyhai készülékeit eredményező partnerségi megállapodásaink révén képesek vagyunk olyan okoskonyha-élményt nyújtani vásárlóinknak, amilyenre mindig is vágytak – mondta Song Dae-hyun, az LG háztartásigép- és légkondicionáló üzletágának elnöke. – A technológia egyre bonyolultabbá teszi a konyhát, ezért célunk, hogy kényelmes és stresszmentes otthoni környezetet teremtsünk, melyben a családok anélkül részesülhetnek valódi kulináris élményekben, hogy étterembe kellene járniuk vagy ételfutárt hívniuk.”

A 2019-es CES látogatói maguk is megtekinthetik az LG intelligens konyhai megoldásait január 8. és 11. között, a Las Vegas Convention Center #11100-as standján.

Az LG különleges, gombnyomásra indítható, kapszulás rendszere forradalmi újításként egyszerűsíti le a sörkészítés művészetét. A malátát, élesztőt, komlóolajokat és ízesítőket egyaránt tartalmazó, ötféle változatban elérhető, egyszer használatos kapszulák valamelyikének kiválasztásával és egyetlen gomb megnyomásával a felhasználó hátra is dőlhet, hiszen az LG HomeBrew az egész folyamatot automatizálja az erjesztéstől, a szénsavval való dúsításon és érlelésen át a csapolásig, sőt egészen a tisztításig. A géphez fejlesztett ingyenes alkalmazással (Android és iOS készülékekre) a felhasználók bárhonnan, bármikor nyomon követhetik a HomeBrew-ban készülő sör állapotát.

A HomeBrew nem csupán hihetetlenül egyszerűvé teszi a kézműves sörkészítést, de a gépben készülő sör minőségét is magasabb szintre emeli. Az optimalizált erjesztési algoritmus ellenőrzi a fermentáció folyamatát, a garantáltan sikeres sörkészítés érdekében pedig precízen szabályozza a hőmérsékletet és a tartályban uralkodó nyomást. Az okoskapszulás rendszer a hagyományos otthoni sörkészítéssel járó tisztítási gondokat is leveszi a felhasználó válláról. A rendszer ugyanis automatikusan fertőtleníti önmagát, mégpedig csupán forró víz alkalmazásával, így a következő adag sör főzésére már tökéletesen higiénikussá válik a gép A HomeBrew-t a kifinomult ízlésű sörrajongókra gondolva tervezték meg, hiszen a készülék a legkülönbözőbb stílusú sörök elkészítésére alkalmas, és minden egyes adag esetében garantálja a kitűnő minőséget. A kapszulák, ötféle ízvilágban érhetőek el: gazdagon komlózott amerikai IPA (Indian Pale Ale), aranyszínű APA (American Pale Ale), testes angol stout, belga stílusú witbier (búzasör) és száraz cseh pilseni. Az eszköz akár öt liter prémium sört képes elkészíteni a sör fajtájától függően, hozzávetőleg két hét alatt.

„Az LG HomeBrew vállalatunk több évtizednyi, a háztartási gépek és a víztisztítási technológiák terén szerzett tapasztalatának gyümölcse” – mondta Song Dae-hyun, az LG Electronics Home Appliance & Air Solution Company elnöke. „Az elmúlt években az otthoni sörfőzés robbanásszerű növekedésnek indult, de még rengeteg sörkedvelő nem mert belevágni a kezdeti nehézségektől való félelem miatt – számukra lesz vonzó az LG HomeBrew.”

A 2019-es CES látogatói január 8. és 11. között a Las Vegas Convention Center #11100-es standján tekinthetik meg az LG HomeBrew-t.