Az új szabályok szerint a vállalatoknak meg kell előzniük, csökkenteniük vagy véget kell vetniük tevékenységeik negatív következményeit az emberi jogokra és a környezetre, mint például a gyermekmunka, a rabszolgaság, a környezetszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése. Elemezniük kell az értékláncukban szereplő partnereik működésének kihatását is az emberi jogokra és a környezetre, beleértve a beszállítókat, a szállítókat, a terjesztési és értékesítési partnereket.

A szabályok az EU-ban működő, 250/1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és éves szinten 40/150 millió eurónál nagyobb forgalmú cégekre és 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 150 millió eurót meghaladó forgalmú anyavállalataikra. Az EU-n kívüli vállalatok, amennyiben éves forgalmuk több mint 150 millió euró – és amiből legalább 40 millió az EU-n belülről származik – szintén a szabályozás alá tartoznának.

Az igazgatók kötelessége a gondosság

A cégeknek egy átmeneti tervet kell majd készíteniük, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra csökkentsék. Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetén a terv céljainak megvalósítása hatással lesz az igazgatók változtatható díjazására (pl. bónuszok). Az új szabályozás szerint a vállalatoknak fel kell venni a kapcsolatot azokkal, akikre hatással van tevékenységük (beleértve az emberi jogi és környezetvédelmi aktivistákat is). Be kell vezetniük egy panasztételi rendszert és rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a gondossági eljárásaik hatékonyságát. Az Európai Egységes Hozzáférési Ponton (ESAP) hozzáférhetővé kell tenni a cég köteles gondossági szabályzatát, a befektetők könnyebb hozzáférése érdekében.

Szankciók

A szabályokat be nem tartó vállalatok a globális forgalmuk 5%-ig terjedő pénzbírsággal lennének büntethetők a nemzeti felügyeleti szervek által. A szankciók közé tartozik az adott vállalat nyilvános megnevezése, termékeinek piacról történő bevonása is. Az EU-n kívüli, szabályszegő cégek nem vehetnek részt az uniós közbeszerzéseken. A szöveg szerint az új szabályok 3 vagy 4 év múlva lépnek életbe, a cégek nagysága és forgalma szerint. A kisebb cégek még egy évre kérhetnek halasztást. Hat éven belül a Bizottság az irányelvet előírássá alakítja át, amellyel egyenlő esélyű versenyt tesz lehetővé az egységes piacon. A Parlament tárgyalási álláspontját 366 szavazattal mellette, 225 szavazattal ellene, és 38 tartózkodás mellett fogadta el.

“Az EP támogatása fordulópontot jelent abban, hogy hogyan gondolunk, mit tartunk a vállalatok társadalomban betöltött szerepéről. A vállalati felelősségi jogszabálynak biztosítania kell, hogy a jövő olyan vállalatok kezébe kerül, akik az embereket és a környezetet egészségesen kezelik, és nem olyan cégek kezébe, akik a környezetkárosításra és kizsákmányolásra alapozzák bevételeiket. A legtöbb vállalat az emberekkel és a környezettel kapcsolatos felelősségét komolyan veszi. Őket a tisztességes üzlet törvényeivel segítjük. Ugyanakkor azt a pár nagyobb “cowboy” céget, akik kikerülik a szabályokat, leállítjuk” – mondta Lara Wolters (S&D, NL) jelentéstevő.

Háttér

Az Európai Parlament a vállalatok felelősségre vonhatóságának és a kötelezően bevezetendő gondossági szabályzat fontosságát hangsúlyozta. Az európai Bizottság a javaslatot 2022. február 22-én terjesztette el. Meglevő és folyamatban levő jogszabályokat egészít ki, mint például az erdőirtás elleni szabályozás vagy a munkaerő erőszakos kizsákmányolásával létrehozott termékekre vonatkozó szabályozás.

Következő lépések

Miután a Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját, megkezdődhetnek a tárgyalások a tagállamokkal az irányelv végleges szövegéről.  A tagállamok álláspontjukat egy jelentéstervezetben fogadták el 2022 novemberében.

A jogszabály elfogadásával a Parlament az állampolgárok által kifejezett, és az Európa jövőjéről rendezett konferencia Záróokmányának jelzett részeiben megnevezett, alábbi elvárásaira reagál: fenntartható fogyasztás 5(13), a kereskedelem etikai dimenzióinak erősítése 19(2), 19(3), és a fenntartható fejlődés modellje 11(1), 11(8)