A tavalyihoz képest kedvezőbb környezet várja a hitelfelvevőket az idén az inflációs nyomás csökkenésének és a kamatok mérséklődésének köszönhetően, ez pedig lehetőséget teremt a költözést tervező fiatalok számára a lakóingatlan-vásárlásra. A K&H ifjúsági index szerint a múlt év negyedik negyedévében a 19-29 éves fiatalok 57 százaléka élt saját lakásban, a fennmaradó 43 százalékuk a szülőkkel lakott. „A következő időszakban, rövid vagy hosszú távon egy részük megjelenhet lakásvásárlóként, lakáshitel-felvevőként a piacon. A kutatás eredményei szerint azonban jelentős eltérések vannak a körükben” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.

A szülőkkel élő fiatalok mindössze 26 százaléka mondta azt, hogy a lehető leghamarabb távozna a „mamahotelből”. A nyugati megyékben élők körében jellemző a legkevésbé ez a hozzáállás, az ottani fiatalok mindössze 11 százaléka lépne minél gyorsabban, az ország többi részében a fiatalok harmada számol ezzel a forgatókönyvvel. A többség, a saját lakással még nem rendelkező fiatalok 64 százaléka már napirendre vette a költözést, de ezt nem tartják sürgősnek, valamikor a későbbiekben szánják rá magukat. 10 százalék ugyanakkor elégedett a mostani helyzetével a szülői lakásban. A szülői házból a lehető leggyorsabb távozást tervező fiatalok mindössze alig több mint ötöde – 21 százaléka – tartja reálisnak a lakásvásárlást, 52 százalékuk bérelt lakást nézne magának, 10 százalékuk pedig valamelyik rokon tulajdonában lévő lakóingatlanban folytatná az életét.

Lakásvásárlást, de miből?

 „A költözési tervek mellett a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a 19-29 éves korosztály valamennyi tagját nézve hányan terveznek lakásvásárlást három éven belül. A végeredmények szerint év végén 19 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. 2020 óta nem mértünk 20 százalék alatti részarányt, továbbá 2023-ban éves szinten is fokozatos csökkenés történt: a tavalyi év első három negyedévében 28, 25, illetve 20 százalékos volt az arányuk. Ez a visszaesés vélhetően a tavalyi bizonytalan gazdasági környezettel és a magas kamatokkal magyarázható” – tette hozzá Árva András.

A következő három évben lakásvásárlásra készülő fiatalok alig több mint negyede, 28 százaléka saját erőből finanszírozná ezt a beruházást, míg a többség, vagyis az érintettek 72 százaléka, kisebb-nagyobb hitel segítségével oldaná meg. Ezen belül 25 százalékuk fedezné a lakásvásárlást felerészben kölcsönből, 20 százalékuk esetében pedig a nagyobb részt adná a lakáshitel. Árva András hozzátette: január végén – február elején a K&H-nál elérhető 10 millió forintos, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatrögzítésű piaci lakáshitelek havi törlesztőrészlete 75 ezer forint volt, a zöld lakáshitel esetében pedig ugyanez 72 ezer forintot tett ki.

Az idén a válaszadók mindössze 33 százaléka mondta azt, hogy szóba jöhet a lakásvásárlás a következő öt év során. Ez jelentős csökkenésnek felel meg az előző két évhez képest, hiszen 2022-ben a kutatás alapján 41 százalékos volt az arányuk, 2021-ben pedig még 48 százalékot tett ki. A mostani eredmény lényegében megegyezik a 2020-as szinttel, akkor ugyanis 34 százalékos volt az lakóingatlan-vételre készülők aránya.

Az ingatlanvásárlást fontolgatók mindössze 3 százaléka egy éven belül oldaná meg ezt a kérdést. További 10 százalékuk 2-3 éves időtávot említett, 13 százalékos azoknak az aránya, akik 3-4 éven belül tervezik ugyanazt. 13 százalékuk pedig szeretne lakást, de csak több mint öt év múlva kerülhet erre sor.

Az életkor alapján jelentős eltérések láthatóak. A harmincasok 41 százaléka gondolkodik lakásvásárláson, a negyveneseknél 35, az ötveneseknél 22 százalékra mérséklődik az arány.

Budapesten a legnagyobb a lakásvételi kedv, a falvakban a legalacsonyabb, 50 és 20 százalékos. Aki más lakásában lakik, 53 százalékban tervez lakást vásárolni, de a saját lakásban élők között is 27 százalékos ez az arány. Aki bérelt lakásban lakik, szintén valószínűbb, hogy vásárlást tervez, tízből hatan fontolgatják ezt.

Kamatkérdés

A lakásvásárlási kedv csökkenésében szerepet játszhat, hogy az utóbbi időszakban magasak voltak a kamatok, így a lakáshitelek is a korábbi években megszokottnál drágábbak lettek.

Ugyanakkor javíthat a helyzeten, hogy az infláció lassulása miatt megindult a kamatok mérséklődése, ami megjelenik a piaci lakáshiteleknél is. Emellett az állami lakástámogatási rendszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy a harmincas korosztály gyermekvállalást tervező tagjai kilépjenek vevőjelöltként a lakáspiacra – írják.

Photo by Naomi Hébert on Unsplash

„A belvárosi albérlethelyzetet hagyományosan a nyár közepére, végére eső időszak határozza meg, amikor a felvételi ponthatárok kiderülnek és a szeptembertől Budapesten élő diákok megkezdik az albérletek keresését” – mondja a szakértő. – „Ebben az évben is erősödést érzékelünk tavasz óta az albérletpiacon, különösen a belvárosi területen. A Central Home adatai szerint a bérleti díjak 5-10%-os emelkedését tapasztalhatjuk a belvárosi kiadó lakások esetében.”

A budapesti albérletárak és különbségeik

A jelenlegi átlagos bérleti díj Budapesten körülbelül 200.000 forint körül mozog. Azonban fontos megjegyezni, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció befolyásolja, hanem az ingatlan típusa is. Például, a használt nappali + 1 hálószobás lakások átlagos bérleti díja 175.000 forint, míg egy újépítésű kiadó lakás esetében ez az átlag 250.000 forint körül mozog.

A turizmus és az AirBnB piac hatása

Az AirBnB piac visszaállása a turizmus újraindulásával komoly kihívást jelenthetne a hosszú távú albérletkínálat alakulására. Bár a kereslet a belvárosi szálláshelyek iránt továbbra is nagy, a pandémia idején a rövidtávú kiadásról hosszútávúra váltó tulajdonosok nem tértek vissza a pár napot itt tartózkodók piacára. Ennek egyik oka, hogy a közvetítőcégek díjai és a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív munka mennyisége sokakat eltántorít a hagyományos albérletpiacon való részvételtől.

„A jelenlegi helyzetben a bérlőknek rugalmasnak kell lenniük, és számításba kell venniük a piaci változásokat” – folytatja Ben-Ezra Orran.  -„Az ingatlanpiac folyamatosan adaptálódik az aktuális gazdasági környezethez és a trendekhez, így a bérlőknek és bérbeadóknak is fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek az aktuális piaci helyzetről.”

Budapest belvárosi albérletpiacának jelenlegi helyzete tükrözi a gazdasági és társadalmi változások hatását, és a jövőbeni kilátásokat illetően a piaci szereplőknek továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a trendeket és a változásokat, hogy a lehető legoptimálisabb döntéseket hozhassák meg bármely helyzetben.