Kicsit növekedett a lakóingatlan vásárlását tervezők aránya a 30-59 éves korosztályban – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az idei harmadik negyedévben. A friss adatok szerint a válaszadók 37 százaléka lépne ki a lakáspiacra vásárlási szándékkal, ami meghaladja a múlt év azonos időszakában mért 33 százalékos értéket.

„Ennél a növekedésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a múlt évben nagyon alacsony volt a lakásvásárlást tervezők aránya elsősorban az akkori extrém magas inflációs környezet okozta bizonytalanság miatt. A mostani arányhoz képest a múlt évet megelőző évek közül 2021-ben és 2022-ben 40 százalék felett, 2020-ban és 2019-ben alatta volt a lakásvásárlással számoló középkorúak aránya” – kommentálta a friss eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

A kutatás szerint csak a vásárlást tervezők 5 százaléka valósítaná meg az elképzelését már a következő tizenkét hónapban, míg 10 százalékuk 2-3 éven belül lépne, 7 százalékuk 5 éves távlatban gondolkodik, 15 százalékuk pedig csak annál hosszabb idő elteltével vásárolna lakást.

Hol és miből?

Érdekesen alakul a lakásvásárlási szándék a különböző korosztályokban. A 30-as korosztály a leginkább érdeklődő, 47 százalékuk költözne lakásvásárlással egybekötve. A negyvenesek körében ugyanez már csak 33, az ötveneseknél pedig 29 százalék. A budapestiek lehetnek a legaktívabbak, 57 százalékuk szeretne lakást venni, miközben a falvakban élőknek csak a 28 százaléka tervezi.

A korábbi felmérések közül 2019-2020-ban a legtöbben az első lakás vásárlást jelölték meg célként, de 2021 óta már a lakáscsere – azaz nem az első lakás megvétele – volt a gyakoribb. Míg 2018-2020 között 50 százalék felett alakult a nagyobb arányú hitelt felvenni tervezők aránya, 2021-22-ben 34 százalékra, majd 2023-ra még jelentősebben csökkent ez az arány 29 százalékra. Ugyanakkor az idén 40 százalékra ugrott ez a mutató, ami magyarázható részben az alacsonyabb lakáshitelkamatokkal is.

Székely Pálma azt is elmondta, hogy minden lakásvásárlás után az egyik legfontosabb lépés a biztosítás megkötése. Akár lakáshitellel, akár saját erőből történő vásárlásról van szó, kulcsfontosságú, hogy megfelelő értékre kössék az érintettek a lakásbiztosítást.

Photo by Patrick Perkins on Unsplash

A kormánypárti törvénymódosítási előterjesztés szerint húsz éve működő lakástakarék-konstrukció állami támogatása nem szolgálta eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak, ezért a kormány októberben eltörölte a lakástakarék-pénzárak állami támogatását. A törvény Áder János köztársasági elnök elé került, aki még aznap alá is írta azt. Vincze Krisztián arról beszélt, aki legkésőbb a parlamenti szavazás napján, kedden aláírt ajánlattal rendelkezett, még leadhatja az ltp szerződést a választott pénztárnál, de 17-től új szerződés már nem köthető!

„A lakástakarék-pénztárak állami támogatásának eltörlésével előtérbe kelül a többi támogatási forma és a családok további támogatása, illetve az állam akár valamilyen új konstrukciót is bejelenthet majd” – mondta a szakértő.

A GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője hozzátette, a lakásvásárlási kedv enyhe csökkenése várható a törvénymódosítással. „Ez főként a használt lakásokra vonatkozik, mert az újaknál továbbra is igénybe vehető a csok. Az ltp magyar szokás volt, sokan használták befektetésre, ők várhatóan most máshova teszik a pénzüket, de továbbra is keresik majd a garanciákat, így várhatóan megnő majd a nok iránti érdeklődés is” – fogalmazott Vincze Krisztián.

A törvény visszamenőlegesen nem lesz érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre kötelesek kifizetni az állami támogatást. Ugyanakkor a törvény hatályba lépése után nem igazán lesz értelme lakástakarékot kötni, hiszen ebben a konstrukcióban éppen az volt a jövedelmező, hogy az állam hozzátett 30 százalékot a lakáscélú megtakarításhoz. A lakástakarékokat évi 72 ezer forinttal támogathatta az állam, a maximális összeg havi 20 ezer forintos előtakarékossággal jött össze.