„Azt mondhatjuk, hogy január a 2013 előtti időszakhoz hasonlóan lassú volt (az elmúlt bő 10 évre nem jellemzően), de február közepére élénkülést tapasztaltunk, a kereslet megnövekedett, főként az egyhálós, új építésű lakások iránt a IX. és XIII. kerületben” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. Az ingatlanközvetítő cég statisztikái szerint ezen ingatlanok árai már az év elején 10%-kal meghaladták a decemberi szinteket.

A Central Home szakértői szerint a 2025-ös év az előzőnél erősebb forgalmat hozhat. „Becsléseink szerint az idei lakáseladások száma megközelítheti majd a 2022-es év adatait, ez azt jelenti, hogy nagyjából 138-140 ezer lakáseladás várható.  A KSH statisztikái szerint 2024 harmadik negyedévéig 80 ezer lakás kelt el, és ha ezt az egész éves számokra vetítjük, akkor ez azt mutathatja, hogy összességében 10%-os vagy annál nagyobb növekedésre is számíthatunk az előző évhez képest” – mondta Ben-Ezra Orran.

A belvárosi piacon kevés a frissen felújított lakás, ennek egyik oka a magas felújítási költségek. „Az elmúlt öt-hat évben a felújítások költsége jelentősen megugrott, emiatt sok tulajdonos inkább eladja az ingatlant, minthogy beruházzon a korszerűsítésbe” – emelte ki a szakértő. Az új építések terén is lassulás figyelhető meg, amelyet a KSH adatok is megerősítenek: az év első három negyedévében az új építésű lakások az összes eladás csupán 4%-át tették ki.

A prémium lakások piaca: további áremelkedés várható

„Az utóbbi 3-4 évben folyamatos volt az áremelkedés, különösen a Duna-parti, vagy a nagyobb terekre néző, vagy egyéb lenyűgöző városi kilátással rendelkező lakások esetében”  – teszi hozzá Ben-Ezra Orran. Ez a trend 2024-ben is folytatódhat, hiszen a befektetői kereslet folyamatosan fenntartja az áremelkedést ebben a szegmensben.

A belvárosi ingatlanpiac tehát idén élénkebb évet zárhat, a kereslet különösen az új építésű és prémium lakások esetében marad erős. Ugyanakkor a kínálat visszafogottsága miatt az áremelkedés is folytatódhat. „Az ingatlanpiac folyamatosan változik, de jelenleg a jelek arra utalnak, hogy 2025-ben a belvárosi lakások iránti kereslet erős marad, miközben az árak tovább emelkednek” – összegzi a szakértő.

A zenga.hu a névváltáshoz kapcsolódóan ősszel nyereményjátékot hirdetett, amelyben a weboldalra látogatva a portál reklámarcának, Zengának a virtuális kutyaházait lehetett kinyitni. A nyereményjáték résztvevői között egy 55 millió forint értékű lakást is kisorsoltak a IX. kerületben épülő Parkville Residences lakóparkban.

„Sokan válnak lakástulajdonossá a segítségünkkel, és találják meg álomotthonukat a zenga.hu felületén. Ám az számunkra sem mindennapi, hogy a nyereményjáték partnerével, az Intergal Grouppal közösen ajándék lakáshoz juttathattunk valakit. Ez különleges érzés, főleg így az ünnepek előtt” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

A lakás nyertese a nagykanizsai Baranyai Tamás, aki nyáron egy munkalehetőség miatt költözött Budapestre, jelenleg albérletben él. Amellett, hogy a zenga.hu-n folyamatosan eladó garzonlakásokat keresett a játék időtartama alatt több mint kétszáz kutyaházat is kinyitott. A lakásnyereményt csak akkor merte elhinni, amikor az e-mailen visszakérdezett, és 15 percen belül egy visszahívással megerősítették, valóban övé a fődíj. Tervei szerint nem adja el a nyereményt, hanem használni szeretné majd.

„Már 25 000 család számára teremtettünk otthont beruházásainkkal. Örülünk, hogy második magyarországi ingatlanfejlesztésünkkel lehetőséget adunk Tamás és családja számára is, hogy a közeljövőben beköltözzenek új otthonukba, amely Budapest dinamikusan fejlődő negyedében, a belvároshoz és több egyetemhez is közel található” – mondta Volodimir Jurkin, az Intergal Parkville Project Kft. ügyvezetője.

Az elsöprő többség, a válaszadók 82%-a családi házat választana, míg csak 13%-uk preferálná a lakást. A lakóhely tekintetében a megkérdezettek több mint fele kisvárosban, faluban vagy adott esetben településektől távol, a semmi közepén élne a legszívesebben, és csupán a válaszadók harmada nagyvárosban, megyeszékhelyen vagy éppen a fővárosban. Érdekesség, hogy a jelenleg is budapesti lakosok közel kétharmada a fővároson kívül képzeli el álomotthonát.

Téglából készült kertes házra vágyunk a leginkább

A megkérdezettek több mint fele 70-150 négyzetméter közötti otthonban képzeli el magát, érdekesség viszont, hogy a kor előrehaladtával egyre kevésbé vágyunk nagy területű ingatlanokra. Míg a 15-19 évesek fele 150 négyzetméter fölötti ingatlanról álmodozik, addig ugyanebben a méretben az 50 év fölöttiek csupán 21%-a élne. A földszintes és emeletes lakóhelyek egyaránt kedveltek (44 és 42%), viszont itt is megfigyelhetők korosztálybeli különbségek: 40 év fölött már inkább a földszintes otthonokat részesítik előnyben a válaszadók.

A stílus tekintetében a legtöbben modern házban élnének a legszívesebben (41%), míg a második legkedveltebb a mediterrán dizájn. Utóbbiban inkább a nők (21%) és a magasabb végzettségűek (22-25%) laknának előszeretettel.

Az építőanyagok közül továbbra is a tégla a legkedveltebb, a válaszadók több mint fele építkezne ezzel az anyaggal. Kiegészítésként pedig kertet, erkélyt vagy teraszt, illetve garázst választanának a legtöbben, míg a padlás a legkevésbé népszerű. A fenntarthatóságot támogató energiatakarékos megoldások népszerűsége – mint például a napelem vagy a hőszivattyú – az életkor és az iskolázottság előrehaladtával nő: az 50-59 éves korosztály számít a leginkább tudatosnak ebben a kérdésben.

Álomház tervezés pár kattintással

Az otthonteremtés izgalmas szakasz egy ember életében, de a változó költségek és a kezdeti lépések bizonytalansága sokakat elriaszt már az építkezés gondolatától is. A fogyasztói igényeket felismerve, a Wienerberger egy, a hazai építőipari piacon újdonságnak számító szolgáltatással kíván segíteni azoknak, akik új otthonuk megépítésében gondolkodnak, de nem tudják hogyan álljanak hozzá, vagy mennyi pénzt szánjanak rá.

A felületen jelenleg tíz különböző, a Wienerberger tervezői csapata által készített földszintes, vagy emeletes ház tervei szolgálnak kiindulási alapnak. A felhasználók ezek közül választhatják ki leendő otthonuk stílusát és beosztását, melyet később a saját igényeiknek megfelelően személyre is szabhatnak. A felület egyszerűen, termékfotókkal és jellemzőkkel mutatja be a Wienerberger portfóliójában elérhető falazóelemeket, tetőcserepeket, térburkolatokat és kerítéselemeket. Ráadásul a konfiguráció során a fűtés és a nyílászárók típusát is rögzíteni lehet.

„A Wienerberger Ház konfigurátora az induláshoz szükséges iránytű lehet azoknak, akik építkezni szeretnének, de nem tudják, merre induljanak el. Kiemelten fontos volt számunkra, hogy könnyen kezelhető, átlátható és releváns termékinformációkkal ellátott felhasználói felületet hozzunk létre. Éppen ezért előzetes fogyasztói kutatások alapján alakítottuk ki a felületet, hogy a lehető leginkább felhasználóbarát legyen az építkezés előtt állóknak” – mondta Nagy Zsolt István, a Wienerberger zRt. marketingvezetője.

Photo by Valentina Locatelli on Unsplash

Annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a tudatos pénzhasználat és a megalapozott befektetési döntések meghozatalának fontosságára, Magyarország egyik lakóingatlan-fejlesztője, a LIVING és az ELTINGA kutatóközpont közös tanulmányt készített, amelyben ezúttal a befektetési lehetőségeinket vizsgálták.

A két márka a kutatásban az új lakás vásárlási lehetőségét vette részletesen górcső alá: az elmúlt években sokan döntöttek a befektetési célú lakásvásárláskor az új ingatlanok mellett, és vásároltak meg ugyanabban a projektben 2-3 vagy akár több lakást, akár egy egész szintet az adott társasházban. A piaci információk szerint pedig ők voltak azok, akik aktívak maradtak a lakásvásárlók között az elmúlt hónapokban is.

Hosszú távon folyamatos az ingatlanok felértékelődése

A lakásba történő befektetés jellemzően egy hosszú távú elköteleződést jelent, hiszen nagyobb kezdeti költséggel lehet számolni. Ebben az esetben a hozam két részből áll, az egyik elem a bérbe adásból származik, míg a másik a lakás értéknövekedéséhez köthető. Új lakásoknál a jelenlegi kínálati bérleti díjakat és kínálati lakásárakat figyelembe véve a bérbeadásból származó hozamrész körülbelül 2,9 és 4,6 százalék között mozgott Budapest különböző kerületeiben 2023 első negyedévében.

A befektetési célú lakásvásárlásoknál a hozam másik elemét a lakásárak-változása jelenti. Az előző ingatlanpiaci ciklus egészét tekintve, vagyis a 2007 és 2023 első negyedéve közötti lakásár-változást figyelembe véve, évesített hozamként több mint 9 százalékos hozammal számolhattak a lakástulajdonosok.

Mindez azt jelenti, hogy a teljes éves hozam bőven 10 százalék felett alakult az ingatlanárak jelenleg tapasztalható megtorpanása ellenére is, egyes kerületekben, mint például a korábban említett 13. kerületben, meghaladhatta a 13 százalékot.

Természetesen a befektetési célú lakásvásárlás esetében fontos kérdés, hogy a jövőben merre tartanak majd az árak. Az eddigi tendenciát megfigyelve 2007 után, a válságban sem igazán csökkentek a hazai új lakásárak, a mostani nagyon magas inflációs környezetben pedig erre szintén kevésbé lehet számítani.

Az ingatlan lokációja extra hozamot jelenthet

Ahogy az ingatlanárak alakulásánál is látszódik, elengedhetetlen figyelembe venni azt, hogy a lakásnak milyen a lokációja: a felértékelődő helyszíneken ugyanis további extra hozamokra tehet szert a tulajdonos. Erre jó példa lehet a fővárosban a magas hozamot nyújtó 13. kerület, illetve az itt elhelyezkedő Szabolcs utca környéke, amely jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, az itt zajló építkezéseknek köszönhetően egy új városnegyed alakult ki.

„Örökérvényű, hogy az ingatlanok értéke idővel felértékelődik, azonban fontos figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyek tovább növelhetik a lakás értéket. Egy ingatlan értékét elsősorban a lokációja határozza meg, tehát a megvásárolt lakás értékének alakulását az általános piaci tényezők mellett az is befolyásolja, hogy miként változik az adott környék megítélése, keresettsége az évek során, különösen más területekhez képest. A LIVING-nél működésünk alapelve, hogy olyan lakásokat fejlesszünk, amelyek megfelelnek a felmerülő vásárlói igényeknek, illetve az általános piaci helyzetet is folyamatosan figyelemmel kísérjük. Törekvéseink sikerességére meggyőző bizonyíték az ELTINGA kutatóközponttal együttműködve a közös elemzésünk eredménye is: a LIVING lakások is az imént említett, folyamatosan fejlődő városrészben helyezkednek el, mint például a 13. kerületi Kassák Projekt és az ugyanebben a kerületben, a Szabolcs utcában elhelyezkedő Park West lakófejlesztés” – mondta Martin János, a WING vezérigazgató-helyettese, a LIVING lakó üzletágért felelős igazgatója.

Fotó: Hopers Studio/unsplash.com

Ilyen nagy különbség a bérbeadók és a bérlők között utoljára két és fél éve, még a koronavírus-járvány előtt volt látható. Egészen 2021 júliusáig csökkentek a bérleti díjak, ezzel párhuzamosan emelkedett a bérlők jövedelme, ami jelentős feszültségcsökkenést eredményezett, mert megfizethetőbbé váltak a bérlakások. Tavaly nyáron kezdődött az árak trendszerű emelkedése, amely az elmúlt hónapokban felgyorsult, és ma már jelentősen többet kérnek egy átlagos budapesti albérletért, mint 2020 januárjában.

Már júliusi elemzésében is felhívta a figyelmet a közösségi albérletkereső platform, hogy ilyen bérletidíj-emelkedés mellett a bérlői és a bérbeadói oldal között fokozódó feszültség várható. Ennek oka, hogy a bérbeadók az elvárt bérleti hozamot a kétszámjegyű inflációhoz és a növekvő állampapírhozamokhoz igazítják, és árat emelnek. Ezzel szemben a bérlők jövedelmük egyre kisebb hányadát képesek albérletre fordítani, miután a növekvő élelmiszerárak mellett többet kell költeniük megélhetésükre, ráadásul a rezsidíjak emelkedését is hozzá kell számolniuk a lakhatás költségeihez. Bár az előző évekhez hasonlóan idén is arra lehetett számítani, hogy a felsőoktatásba kerülő és lakhatást kereső diákok nyáron felhajtják a keresleti árakat, idén ez nem érvényesült, és a tendenciát a külföldről érkező diákok albérletkeresése sem tudta érdemben megváltoztatni.

A Rentingo.com szerint a keresleti és kínálati oldal ilyen mértékű távolodásával a bérbeadóknak egyre több erőfeszítést kell tenniük a fizetőképes bérlők megtalálásáért. Ezt támasztja alá, hogy a főszezon ellenére jelentősen emelkedett a bérlőkeresés időtartama, valamint kevesebb az egyhavi kaucióval hirdetett lakás, miután a bérbeadók kerülik a kockázatvállalást. Emellett a közösségi albérletkereső platformon, ahol a bérbeadóknak is lehetőségük van felvenni a kapcsolatot a potenciális bérlőkkel, már most látványosan megugrott azoknak a lakástulajdonosoknak száma, akik ajánlattal keresik meg az oldalra regisztrált albérletkeresőket.

Fotó: Wasa Crispbread/unsplash.com

Az elmúlt hetekben ukránok tömegei érkeztek Magyarországra. Ezt tanúsíthatják az ingatlanosok, akik azzal szembesültek, hogy a menekülők jóformán bármilyen lakást kivesznek. Az adminisztratív terheket pedig csak tovább tetézi, hogy az orosz és ukrán vevőket még jobban át kell világítani, mint korábban.

Mik ilyen esetben a bérbeadók, ingatlanosok, sőt a magánkiadók kötelezettségei?

“Ha a vevő vagy bérbeadó harmadik országból, tehát az EU-n kívülről jött, akkor eleve szigorúbban kell átvilágítani. Létezik egy úgynevezett szankciós lista, ahol le kell kérdezni, hogy szerepel-e a terrorizmusgyanús adatbázisokban” – mondja Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász.

Az így kapott eredményt mindenképpen dokumentálni kell, abban az esetben pedig, ha az illető rajta van a szankciós listán, külön jelenteni kell, aminek szintén megvan a meghatározott menete.

Érdemes szakértőhöz fordulni

De milyen formanyomtatványokat kell kötelezően kitölteni? Hogy néz ki az ügyfélátvilágítási adatlap, és angolul vagy magyarul elérhető? Az ingatlanosok sokszor nem tudják kezelni az ügyfélátvilágítási rendszert, amiben mostantól már nekik kell eligazodniuk, így maga az ingatlaneladás is bonyolultabbá vált. Az ENSZ szankciós listáját folyamatosan frissítik, fegyverkereskedők, de az orosz kormány tagjai is szerepelnek rajta. A procedúra ráadásul nem csak az ingatlanok eladására, hanem a kiadásra is vonatkozik az 500 ezer forintos bérleti díj fölötti luxusingatlanok esetében.

Eközben a vagyonosabb ukrán menekülők folyamatosan veszik ki a lakásokat – ők a migrációs hullám miatt jelentenek kockázati tényezőt, ezért a kiadó vagy eladó fél őket is köteles átvilágítani.

Mind az oroszok, mind az ukránok esetében gyakran fordul elő, hogy készpénzzel szeretnének fizetni, így különösen fontos kiszűrni a kétes jogi ügyleteket. A következő években várhatóan kissé átalakul majd az ingatlanpiac: egyre jellemzőbb lesz a kriptovalutában történő vételárkiegyenlítés, ami abszolút kockázatosnak minősül, és ugyanaz vonatkozik rá, mint a készpénzes kifizetésekre.

Aki ráadásul ingatlanosként, irodaként vagy generálkivitelezőként elmulasztja az átvilágítást, annak büntetéssel kell számolnia. De van rá mód, hogy bebiztosítsák magukat a hibák ellen.

“Érdemes olyan szakértőt keresni, aki segít végigvinni a folyamatokat, beszerezni a működéshez szükséges dokumentumokat, sablonokat. Akár egy új gyakorlati módszert is kidolgozhat, hogy megkönnyítse a minősítést, és eligazítson azt illetően, kit milyen szankciós listán kell keresni” – zárja Dr. Tóth Judit Lenke.

A bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, míg a lakásárakban nagyobb ingadozás volt megfigyelhető.  A 2011-2013 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni. Az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39%-kal emelkedtek meg.

Ha csak 2021 harmadik negyedévét vizsgáljuk, az Eurostat Lakárárindexe 9,2%-kal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU tagállamok felénél megközelítette a 10%-ot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22%), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3%) és Hollandiában (+16,8%) regisztrálták. Az előző negyedévvel való összehasonlításban az észtek kivételével ugyanezen országok vezetik a rangsort, míg az EU átlag 3,1% volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9%), éves szinten pedig több mint 12,5%-os drágulást tapasztaltak a szakemberek.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi bázison, az Eurostat összevont lakásárindex módszertana alapján a magyarországi áremelkedés elérte a 208%-ot, ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6%), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlag (138,8%) feletti volt a lakások drágulása az elmúlt 6 év tekintetében.

„A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az albérletekért átlagosan 160.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország. Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.”

A Duna House 2022 első negyedéves értékesítési adatai alapján publikálta legfrissebb országos lakásárindexét, amely érzékelteti az elmúlt időszak lakásárváltozásának irányát. A teljes átlagot mutató országos lakásárindex nominál értéke kiugró, 231 ponttal ismét rekord szinten zárt. Reálértéken szintén csakugyan növekedés tapasztalható, de kisebb ütemű.

A Duna House szakembere szerint a közeljövőben a globális ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget.

Fotó: Scott Webb/unsplash.com

A másik felfogás szerint a lakás legalább próbálja meg megalapozni a későbbi terveinket, legyen nagyon jó, frekventált helyen, prémium lokációban, és inkább méretében, adottságaiban legyen szerényebb, mint amire igazából szükségünk lenne. Az ilyen típusú ingatlanok általában megőrzik az értéküket, sőt drágábban adhatóak el pár év múlva, így hozzásegíthetik a tulajdonost álmaik lakásának megszerzéséhez. Ekkor már lehet, hogy megtakarításokkal is rendelkezünk, ekkor pedig vásárolhatunk már olyan ingatlant, amelyben hosszú távon el tudjuk képzelni az életünket, jövőnket.

A döntés meghozatalánál fontos szempont lehet, átgondolni, hogy a saját megtakarítás és erőforrás mellett mennyire tudunk esetleg a családra, barátokra számítani a vételi ár lehetséges kiegészítése kapcsán. Természetesen szóba kerülhet a hitelfelvétel is, de ez növeli a bizonytalanságfokot, és kockázatot jelenthet.

„A legtöbb ember nem befektetésben gondolkodik, így inkább a saját igényeinek megfelelően igyekszik ingatlant választani, és mindezt hosszútávra, így inkább az ingatlan nagyságára, beosztására koncentrálnak  – fejti ki Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. – Ez egyébként nem okvetlenül a legideálisabb megoldás, mert gyakran a kisebb lakásoknak gyorsabban növekszik az értéke a kedvezőbb lokáció miatt, míg hiába van valakinek nagyobb lakása, ha kevésbé jó az elhelyezkedése. Ha mégis ez utóbbihoz ragaszkodik a vásárló, akkor mi azt tanácsoljuk, hogy legalább olyan elemeket keressenek, amelyek azt sugallják, hogy az adott területen fejlesztések várhatóak.”

Ilyenek lehetnek például az egyelőre még nem túl sűrűn lakott területek, ahol sok szabad telek vár beépítésre. Ezek a fejlesztések minden esetben lendületet és áremelkedést, a már meglévő ingatlanok értékének emelkedését is magukkal hozzák. Érdemes utánanézni, hogy milyen infrastrukturális fejlesztések várhatóak az adott területeken, van-e tervben úthálózat fejlesztése, épülnek-e a közelben oktatási intézmények, sportlétesítmények, egészségügyi központok. Ezek a beruházások is fokozottan növelhetik egy-egy adott terület értékét és a környék négyzetméter árait.

Szintén megfontolandó lehetőség, hogy vegyünk egy kisebb ingatlant, olyat, ami nem okvetlenül felel meg jelenlegi céljainknak és saját hosszútávú igényeinknek, viszont jelenleg kitűnően bérbeadható. Amennyiért pedig ki tudja adni a tulajdonos az otthonát, annak a bérleti díjnak 75%-ból kereshet egy albérletet olyan paraméterekkel, amelyek megfelelnek a jelenlegi céloknak (nagyobb szobaszám, lift, garázs, erkély). Amikor pedig a piac kedvezően alakul, és a saját, bérbeadott ingatlan jelentős hozammal kedvező áron eladható, akkor érdemes megfontolni az értékesítést és egy nagyobb ingatlan megvásárlását.

Az első saját ingatlan megvásárlása egy igazi fordulópont, egy kifejezetten örömteli esemény az emberek életében, de benne van az is, hogy az első nagy döntési mechanizmuson végig kell mennünk és a lehető legmegfelelőbb döntéseket kell meghoznunk. Ezekben a folyamatokban érdemes a kinézett környéken jónevű, hiteles ingatlanközvetítői segítséget is kérni, mivel ezek sokat könnyíthetnek az egyébként bonyolult, sokszor buktatókkal teli folyamaton.

„Az első ingatlan megvásárlása komoly döntés, sok szempontot kell mérlegelni – mondja Ben-Ezra Orran. – Máskor is ajánlott, de ilyenkor különösen érdemes szakértő segítséget, megbízható ingatlanközvetítőt bevonni a folyamatba, lehetőleg specialistát a kinézett környékről, mert ez sokat könnyíthet az egyébként bonyolult, sokszor buktatókkal teli folyamaton.”

Hat négyzetméter – ennyivel szeretnének nagyobb lakást a 30-59 éves magyarok – legalábbis ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a jelenlegi lakáshelyzet mellett azt is megvizsgálta, hogy mekkora ingatlant tartanának megfelelőnek.

6 négyzetméter hiányzik
Az érintett korosztály tagjai átlagosan 83 négyzetméter alapterületű lakóingatlanban élnek, miközben 89 négyzetmétereset tartanak ideálisnak. A budapestiek jelenleg 59 négyzetméteren laknak, míg a falubeli társaik ennek majdnem a dupláját, 101 négyzetmétert mondtak. Ugyanakkor akik lakást szeretnének vásárolni a következő 5 évben, azok átlagban 76 négyzetméteres ingatlant vennének.

A létszám persze jelentősen befolyásolja a méreteket: a felmérés szerint az egyedülállók 55 négyzetméteres ingatlanban laknak és ennél mindössze 1 négyzetméterrel szeretnének nagyobbat. A két fős háztartásoknál hasonló a helyzet, ők átlagosan 73 négyzetméteren élnek és ezt is tartják ideálisnak. Más a helyzet azonban azoknál, akik hárman vannak: ők jelenleg 85 négyzetmétert osztanak meg egymással, de ennél valamivel nagyobb alapterületre, 92 négyzetméterre lenne szükségük. A négy fős családok pedig a jelenlegi 93 négyzetméter helyett 104-re vágynak, az öt fős háztartások 112 négyzetméter helyett 125 négyzetméterre tartanának igényt.

Ki, kivel lakik?
A kutatás választ adott arra is, hogy a megkérdezettek kivel laknak egy fedél alatt. Érdekes, hogy az egyszemélyes háztartások egyébként az 50-es korosztályban a leggyakoribbak, és a legtöbb egyedülálló Budapesten és a megyeszékhelyeken lakik. Akik megosztják valakivel az ingatlanjukat, azoknak a 76 százaléka a párjával teszi ezt, 58 százalékuknál pedig gyerek is van a családban. Budapesten csak a válaszadók 42 százaléka lakik együtt a gyerekével, megyeszékhelyen, kisvárosban és faluban ez az arány sokkal magasabb, jellemzően 60 százalék. A megkérdezettek 13 százaléka a szüleivel, 4 százalékuk pedig más rokonnal él egy fedél alatt.

Nőtt a saját vagy részben saját tulajdonú lakásban élő fiatalok aránya az utóbbi évekhez képest: a 19-29 évesek 24 százaléka lakik ilyen ingatlanban, szemben a tavalyi 21, illetve a 2017-ben mért 16 százalékkal – derült ki a K&H ifjúsági indexének harmadik negyedéves felméréséből. A kutatás többek között a 19-29 éves korosztály lakhatásról alkotott véleményét és az albérleti díjakat vizsgálta.

A válaszadók 26 százaléka lakik jelenleg bérelt lakásban, bár a fővárosban és környékén élő fiataloknál már magasabb a lakást bérlők aránya, 35 százalékuk él ezzel a lehetőséggel. Az albérletesek fele másodmagával él egy háztartásban. A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezett fiatalok 30 százaléka már lakott albérletben, 44 százalékuknak azonban nincs ilyen tapasztalata.

Önállóság havi 87 ezerért

Az érintett fiatalok átlagosan fejenként 87 ezer forintot fizetnek havonta a bérelt lakásért, ez 3,6 százalékkal magasabb a tavalyi összegnél. Az országon belül azonban óriásiak a különbségek: Budapesten 120 ezer forint megy el erre havonta átlagosan, vidéken viszont már 62 ezer forintból megoldható a bérlés. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok 26 százaléka 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget költ a bérlésre, 20 százalékuk viszont több mint 125 ezer forintnál többet fordít ugyanerre.

Pocsékolás lenne?

Markáns eltérések láthatóak a lakásbérlés megítélésében a felmérés szerint: a megkérdezettek 63 százaléka szerint ez ugyanis egyszerű pénzkidobás és a lehető leggyorsabban saját lakásba kell költözni. Annak ellenére, hogy 20 százalék szerint a mai világban fontos a mobilitás, így sokszor célszerű bérelt lakásban élni, már kevesebben szeretnének akár életük végéig is bérleményben lakni. Mindössze 11 százalék – főleg a férfiak- tartja elképzelhetőnek, hogy az egész életét albérletben tölti és sosem vesz magának saját ingatlant.

56 százalék – és főleg a nők – egyébként úgy gondolja, hogy az ingatlan jelenleg az egyik legjobb befektetés és a jövőben is így marad. Érdekes, hogy a fiatalok 24 százaléka szerint az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a saját lakásnak és feleslegesen nagy anyagi terhet vállalnak be emiatt.