A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?

Az IVSZ és a Microsoft előrejelzése szerint óriási lehetőség kapujában áll Magyarország: amennyiben széles körben is elterjednek a legmodernebb digitális technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud), az 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem tizede. Hazánkban az IKT (információs és kommunikációs technológiai) ágazat a foglalkoztatottak közel ötödének biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor éppen a következő évtized legfontosabb kompetenciáit fejlesztő felnőttképzés terén vannak hiányosságaink. Végleg el kell tehát engedni a monitor mögött üldögélő, magányosan kódolgató informatikusok képét: a jövőben kreatív, kiválóan kommunikáló, a kulcstechnológiákat könnyen elsajátító és alkalmazó szakemberekre lesz szükség.

A jövő szakmái még nem is léteznek, de már érdemes készülni rájuk

Az információs technológiák területe talán még soha nem fejlődött olyan gyors ütemben, mint napjainkban, 2020-ban ped

ig számos olyan kihívást tapasztalhattunk, amely gyakorlatilag bombát robbantott az IT-világban. A felmérések szerint a cégvezetők 72%-a egyértelműen előnyben fogja részesíteni a digitális technológiához kapcsolódó innovációkat, vagyis az üzletmenet-folytonosságot és a piaci célokat szolgáló IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb igény lesz. A vállalatok már most hajlandóak áldozni a stratégiai fontosságú tudásra, és valószínűleg még tovább nyílik majd az olló a digitálisan képzett, illetve képzetlen munkaerő kereseti kilátásai között. Jelenleg a magyar IT-szakmában a következőképpen alakul a fizetési top 3: a legnagyobb bruttó átlagkereseteket a Business Intelligence (885 000-1 195 000 ft), a Project Management (820 000 –  1 640 000 ft) és a DevOps (807 000-1 125 000 ft) kategóriák senior és expert szakemberei vihetik haza. Vajon milyen kompetenciák birtokában számíthatunk biztos jövőre a munkaerőpiacon?

1. Az adatokhoz érteni kell!

A 2021-es előrejelzések szerint tovább nő a Data Science jelentősége szinte minden iparágban, legyen szó az üzleti intelligenciát támogató informatikai háttérről vagy éppen a járványok elleni harcról és az önvezető járművek szoftvereiről. Mivel az adattudomány különféle eszközök, algoritmusok és gépi tanulási elvek kombinációjával nyer ki értékes következtetéseket a rendelkezésre álló információhalmazból, ezen a területen különösen fontos a nyitottság és a tanulékonyság.

2. Egyre több az IT- biztonsági kihívás

Ahogy az adatok a leféltettebb kincseink lettek, védelmük is egyre fontosabbá vált. Az informatikai fenyegetések ráadásul exponenciálisan emelkedtek 2020-ban, hiszen egyre több cég tért át a távmunkára és a digitális kommunikációs platformokra: a vállalatok közel 80 százalékánál jelentősen megugrott tavasz óta a rosszindulatú támadások száma. A kiberbiztonság kifejezetten kifizetődő szakterület, hiszen átlagosan 15%-kal magasabb fizetésre számíthatnak az ilyen irányú képzettséggel rendelkezők.

3. Minden, ami AI és gépi tanulás

A következő évtizedben is mindent elsöprő erővel robog majd tovább minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához: 2025-re már 133 millió ember foglalkozik majd az ehhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel számos iparágban. Ezen tudás birtokában szinte bármely ágazatban elhelyezkedhetnek majd a munkavállalók a szórakoztató ipartól az autógyártáson át az egészségügyig és a HR-ig.

4. Jönnek a felhőmérnökök

A felhő alapú technológiák elterjedésével rohamosan megnőtt az igény a kapcsolódó ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt szerte a világon. A felhőmérnökök jól ismerik a legnépszerűbb cloud szolgáltatásokat (AWS, Microsoft Azure, Google Cloud), és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat. Magas szintű programozói és hálózati ismeretekkel kell rendelkezniük, ugyanakkor a piac bőven meghálálja tudásukat: mintegy 125 000 dolláros (kb. 37 000 000 forintos) éves medián fizetésre számíthatnak.

5. A kódolás azért marad

Miközben napról napra jelennek meg a legújabb technológiák, nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a programnyelvek naprakész ismerete gyakorlatilag bármely területen sikerrel kamatoztatható. A kódnyelvek közül jelenleg a Go, a JavaScript, a Java és a Python a legnépszerűbb, ezek közül továbbra is a JavaScript a leggyakrabban alkalmazott programnyelv, míg a front-end (IT rendszerek legfelsőbb rétege, mellyel közvetlen kapcsolatba kerül a felhasználó) ismeretek közül a React és az Angular iránt mutatkozik a legkomolyabb kereslet.

„Már most nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan szakma bukkan majd fel a jövőben, melyeket ma még nem is ismerünk, viszont az ezekhez szükséges tudásanyag nagy részét már most is elsajátíthatjuk. Általában több szakterület találkozik ezeknél a pozícióknál, vegyük például a mesterséges intelligencia-etikust vagy éppen a virtuális valóság-dizájnert. Ebből kiindulva is levonhatjuk a legfontosabb következtetést: a tanulást, a fejlődést, az új ismeretek megszerzését soha nem hagyhatjuk abba, különben elhúz mellettünk a világ” – magyarázza Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Évente 1 milliárd dollárt keres azzal a streaming szolgáltató Netflix, hogy az adatelemzésnek köszönhetően személyre szabott tartalomkínálattal célozza előfizetőit. A Facebook felhasználói 30 milliárd fényképet, videót, szöveges posztot osztanak meg naponta. Az USA-ban már a cégek 92%-a fektet tudatosan az adattudomány (data science) területébe, és 7 millió betölthető pozíció várja az adatok szakértőit. Ez csupán néhány elképesztő szám az adatok világából, mégis jól mutatja, mekkora kincs lett napjainkra az a felfoghatatlan mennyiségű információ, amelyet mi magunk állítunk elő. Becslések szerint 2024-re 150 zettabájt (több mint 150 milliárd terrabájt) adat áll majd rendelkezésre globálisan, vagyis háromszor annyi, mint napjainkban. A big data óriási lehetőséget jelent az emberiség számára, és minden jel arra mutat, hogy még jobban felforgatja majd az életünket.

Közlekedés, klíma, COVID – adatokkal az emberiség jövőjéért

A szórakoztatóipar, a kereskedelem és a kommunikáció mellett az üzleti életben is egyre nagyobb szerepet kap az adattudomány, hiszen mind több vállalat használ data science-alapú döntéshozatali modelleket. A globális trendek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a jövőben a big data nem csupán egy eszköz lesz, hanem maga a termék vagy szolgáltatás, az erre alapuló eszközök és előrejelzések pedig alapvetően változtatják meg mindennapjainkat. Mely területeken várható igazi adatforradalom és hogyan érint ez majd minket? A Braining Hub szakértői összeszedtek néhány előremutató megoldást:

1. Klímaváltozás, környezetvédelem

Habár egyre többen sürgetnek azonnali lépéseket a klímánk védelme érdekében, sokan még napjainkban is szkeptikusok a valós veszélyekkel kapcsolatban. A meteorológia és számos más tudományterület által felhalmozott adatok azonban lehetőséget teremtenek olyan modellek kidolgozására, melyek tényszerűen mutatják a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi mértékét, és pontos előrejelzésekkel segítenek meghatározni a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges lépéseket.

2. Járványok – MI és modellezés

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a koronavírus-pandémia leküzdése, a jövőben pedig várhatóan még gyakrabban kell majd felvennünk a harcot fel-felbukkanó kórokozókkal. Az elérhető adathalmazokat a gyakorlatban is hasznosító mesterséges intelligencia már most is segít a járványkezelésben, a potenciális fertőzöttek azonosításában, illetve a gyógyszer- és vakcinakutatásokban. A következő években a grafikus adatelemzés nyithat új távlatokat a vírusok legyőzésében: a vizuálisan ábrázolt adatrengeteg olyan összefüggéseket is láttatni enged, melyekre korábban nem is gondoltunk.

3. Önvezető járművek

Évekkel ezelőtt a sci-fi filmek kedvelt szereplői voltak az önvezető autók, a big data azonban ezt az álmot is elérhető közelségbe hozta: a jövő járműve egy érzékelő, tervező és cselekvő számítógép lesz, ami kerekeken gurul és mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket használ. A közlekedési eszközök különböző mértékben veszik majd át a feladatokat az emberektől, például jónéhány modell már most is képes önállóan tolatni, parkolni. Az önvezető rendszerek nem csupán az autó saját szenzoraira támaszkodnak majd, de képesek lesznek a többi járműtől érkező információkat is felhasználni: egyes becslések szerint másodpercenként 1 GB adat keletkezik majd ilyen módon.

4. E-kereskedelem: adatok a felhőben

A rendelkezésre álló adathalmazok egyre kifinomultabb elemzése várhatóan még gyorsabb és személyre szabottabb online szolgáltatásokat és vásárlási élményt nyújt majd nekünk a digitális térben. Ennek a fejlődésnek csak az adatóriások kezelésének nehézségei szabhatnak határt, és itt lépnek a képbe a felhőalapú megoldások: a szolgáltatók egyre nagyobb mennyiségű információt költöztetnek majd virtuális szerverekre, sőt, beköszönt a „multi-cloud” korszak is, vagyis az üzleti igényeknek megfelelően privát és publikus felhőkben is tárolnak majd adatokat a cégek egyszerre.

5. Közbiztonság

A technológia számos területen segítheti a bűnmegelőzést: a nagy mintákon alapuló kriminalisztikai profilozás, a nyilvántartásokban elérhető adatok elemzése most is fontos szerepet kap a nyomozómunkában, azonban a big data és az egyre fejlettebb arcfelismerő rendszerek a jövőben még nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy gyorsan rendőrkézre kerüljenek a bűnelkövetők.

Az adatsuttogók már köztünk járnak

Számos területen és módon alakíthatják tehát a jövőben az életünket az adatok, és azok a szakemberek, akik képesek „szóra bírni” őket. A paletta elég széles: a Data Engineer az információk tárolásával, mozgatásával, illetve a kapcsolódó infrastruktúrával foglalkozik, a Data Scientist elsősorban az adatok átalakításán és optimalizálásán dolgozik, míg a Business Analyst feladata a kiértékelés és a döntéshozói kezekbe kerülő riportok elkészítése. Habár világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az „adattudósok” iránt, Magyarországon a terület egyelőre gyerekcipőben jár. A Braining Hub őszi fejlesztői felméréséből kiderült, hogy a mesterséges intelligencia és az adattudomány egyelőre nem tartozik a legkeresettebb specializációk közé a hazai szakemberek körében.

 „Az adattudomány területén jó tisztában lenni az AI és gépi tanulás alapjaival, jól ismerni a Python nyelvet, esetleg matematikai vagy mérnöki háttérrel rendelkezni, de a szakmai elvárások mellett számos egyéb készség is szükséges a kapcsolódó pozíciókban. Az erős analitikus képességek és üzleti érzék mellett a problémamegoldó szemlélet, a kíváncsiság és a motiváltság is fontos tulajdonságok. Ez az a terület, ahol – annak ellenére, hogy számokkal foglalkozik – tudni kell feszegetni a határokat és kilépni a komfortzónából. Éppen ezt az adatvezérelt látásmódot, azonnal hasznosítható piaci tudást és a legfrissebb nemzetközi trendeket hozzuk el a haladó szakembereknek a data science tréningünkkel – a határ itt tényleg a csillagos ég   – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Az elmúlt években egyébként is virágzó kiberbűnözés világába igazi „áldásként” robbant be a koronavírus-járvány, felfoghatatlan nyomást helyezve a vállalati informatikai rendszerekre. Miközben a gazdasági szereplők minden erejükkel arra összpontosítottak, hogy biztosítsák a stabil üzletmenetet és a biztonságos otthoni munkakörülményeket, ismét fókuszba kerültek az online csatornák, felgyorsult a felhőbe történő migráció – a legtöbb intézkedést azonban a kényszer és a kapkodás szülte. A válság mellékzöngéjeként ráadásul mindenhol szorosabbra húzták a nadrágszíjat, így a megnövekedett kiberbiztonsági kockázatokat is kisebb büdzséből kell megoldani. Mindez hatalmas, védtelen támadási felületet kínál a hackereknek, akik bűnszervezetekben, egyre többször és egyre változatosabb eszközökkel használják ki a COVID-ot övező bizonytalanságot – az informatikai vezetők pedig forgolódhatnak álmatlanul éjszaka.

Látható és láthatatlan ellenségek

Valóban aggodalomra ad okot, hogy olyan kifinomult módszerekkel rukkolnak elő a kiberbűnözők, melyeket csak a fekete öves biztonsági szakértők képesek lefülelni. Az utóbbi hetekben fedezték csak fel az Epic Manchego névre keresztelt hackercsoportot, melynek tagjai manipulált Excel-fájlokkal fertőzték a vállalati számítógépeket. Egyébként is fokozott veszélyt jelentenek az adathalász emailek, melyek most a népszerű témákra, a járványra, a lehetséges gyógymódokra vagy a vakcinákra koncentrálnak, ezekből 667 százalékkal észleletek többet az elmúlt időszakban. Növekvő kockázatot jelent a mesterséges intelligenciára (AI) és a gépi tanulásra (ML) alapuló eszközök befolyásolása, a chatbotokat például felhasználhatják az informatikai hálózatok gyenge pontjainak feltérképezésére, vagy biztonsági rést ütő instrukciókkal „mérgezhetik” az ML-alapú rendszereket.

„Valószínűleg a jobb félni, mint megijedni lesz a következő időszak mottója, mert a hackerek módszerei annyit finomodtak, hogy néha észrevétlenül tudnak támadni, ráadásul nagyon jól ráéreznek arra, mivel lehet csőbe húzni a felhasználókat. Nagyot robbant például a Zoom online konferencia- és értekezlet szoftver népszerűsége a vállalatok körében, így nem véletlen, hogy az olyan rosszindulatú fájlok mennyisége, amelyek nevében a „zoom” tag is megtalálható, 2000 százalékkal növekedett a járvány kezdete óta. Vigyázni kell a céges mobilokkal is, hiszen a kollégák általában nem csupán munkaügyekben használják, így viszonylag könnyen hozzá lehet férni kívülről a céges hálózathoz vagy levelezéshez” – mondja Laczkó Gábor, a Stylers informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Újabb front nyílt: egyre több a belső fenyegetés

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kibertámadások 72 százaléka a jövedelmezőbb fogás reményében a nagyvállalatokat érinti, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kkv-k nyugodtan hátradőlhetnek. Már csak azért sem, mert a vállalati informatikai rendszerek számára ma az egyik legnagyobb fenyegetést éppen a humánerő és az abból fakadó mulasztások jelentik. A felmérések szerint a közepes méretű vállalkozások számára a belső felhasználók hibáiból adódó biztonsági rések képviselik a legnagyobb veszélyt (62 százalék), közülük az IT-területhez nem köthető munkavállalók és a kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó partnerek a legkockázatosabbak, de gyakran megjárják a cégek az IT-adminokkal is, akik felelőtlenül használják „hatalmunkat”. A legújabb rizikófaktor pedig a válság következtében elbocsájtott korábbi alkalmazottak bosszúja lehet, ők is alaposan meg tudják keseríteni korábbi munkaadójuk életét, ha informatikai szempontból nem zárják le megfelelően az együttműködést. Sajnos hiányosságok itt is akadnak bőven: az egyedi felhasználókhoz kapcsolódó végpontok védelmével még mindig csak a cégek 32 százaléka foglalkozik.

360 fokos védelemre van szükség – ébresztő!

A fokozódó fenyegetés ellenére a hazai informatikai döntéshozók meglepően optimisták voltak tavasszal: a Stylers vállalati felmérésének tanulsága szerint a cégek többségét alapvetően felkészülten érte a tömeges távmunka bevezetése és a válság okozta további infrastrukturális kihívások, csupán 10 százalékuk értékelte kifejezetten alacsonyra cége alkalmazkodóképességét a megváltozott körülményekkel szemben. Azóta minden bizonnyal több arcról is lefagyott a mosoly, egy friss kutatás szerint ugyanis a megkérdezett vállalatok közel negyede még azzal sincs tisztában, hogy érte-e őket egyáltalán kibertámadás az elmúlt időszakban. Valóban felkészültek lennének tehát a magyar cégek? Aligha. A Braining Hub ezt az alapvető hiányosságot szeretné pótolni az októberben induló, nemzetközi tapasztalatokra épülő komplex kibervédelmi képzésével.

„Nincs mese, alapvetően új megközelítésre van szükség a vállalati informatikában. Egyrészről kiemelt fontosságú lesz egy naprakész IT-stratégia elkészítése, amit nem csak akkor vesznek elő a cégek, amikor már ég a ház, másrészről pedig folyamatosan frissen kell tartani az informatikai szakértők tudását, hogy tisztában legyenek a legújabb fenyegetésekkel és magabiztosan tudják kezelni a felmerülő kríziseket. Ezen kívül a tervszerű stratégiai szemléletnek a rendszeralapú kiberbiztonság is fontos eleme, ami azt jelenti, hogy egy egységes, számos ponton és valós időben kapcsolódó védőhálót építünk a cég köré, amely minden oldalról képes visszaverni a rosszindulatú ostromokat – hangsúlyozza Laczkó Gábor.

Az elmúlt hónapokban számos világcég – köztük a Google és a Facebook – jelentette be, hogy hosszabb távon is a távmunka mellett teszi le a voksát a világjárványra reagálva. Úgy néz ki, a hazai cégek is ebbe az irányba mozdulnak: a Profession.hu friss kutatása szerint a magyar munkavállalók harmada heti 5 napot dolgozott otthonról a veszélyhelyzet idején, további 16 százalékuknál 3-4 napos távoli munkavégzést rendeltek el, a nagyobb vállalatoknál pedig még inkább hódított ez a trend. Ebből következően az IT-biztonsági kérdések mellett a munkaszervezés, a vállalatirányítás és a produktivitás is fókuszba került a hazai cégeknél, mely ismét rámutatott arra, hogy a 2020-as években már nem létezhet átfogó üzleti stratégia a digitális fejlesztések és az ezek alapjául szolgáló technológiai háttér nélkül. Mit tehet egy hazai vállalat, ha még az út elején jár, és nem tudja, merre induljon el?

A szándék megvan, a szaktudás hiányzik

A Stylers szoftverfejlesztő cég és a hozzá kapcsolódó IT oktatási centrum, a Braining Hub tavasszal publikált kutatása meglepően optimistának mutatta a magyar cégvezetőket, miközben az is kiderült, hogy bár a döntéshozók elkötelezettek a digitális transzformáció iránt, erre vonatkozó stratégiával csupán a vállalatok harmada rendelkezik. A fejlesztéseket leginkább akadályozó tényezők között szerepelt a naprakész szaktudás és a határozott vízió hiánya, a Braining Hub új üzleti tréningjei pedig pontosan ezekre a kihívásokra kínálnak megoldást: ősztől kibervédelem, data science és agilis transzformáció képzésekhez kapcsolódhatnak azok a cégek, melyek nem szeretnének lemaradni az innovációra alapuló piaci versenyben.

„A karanténidőszakban készített kutatás tanulságai mellett a Stylers nemzetközi projektjei is világosan rámutattak arra, hogy az alapvető technológiai szaktudás ma már nem garantálja egy vállalat versenyképességét. Igazi előnyt akkor tudunk kovácsolni a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, ha teljesen új alapokra helyezzük üzleti szemléletünket és proaktívan reagálunk a kihívásokra. Azt látjuk, hogy sok cégnél halogatják az innovációt, mert fel sem tudják mérni, hogy a tömeges home office-ból következő biztonsági rések mekkora kockázattal járnak, vagy hogy egy jó adatvezérelt szoftver mennyivel tudja emelni a hatékonyságot, így akár az üzleti eredményeket is – holott ezek óriási versenyelőnyt jelentenek”– mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Új világ nyílik meg a képzést választó cégek számára

Az ősszel induló képzéseket 2021-ben újabb területekkel tervezi bővíteni a Braining Hub, elsősorban a mesterséges intelligencia mindennapi üzletmenetbe történő beépítése kapcsán, melyhez a cégcsoport Szilícium-völgyben szerzett tapasztalatait és kompetenciáit is fel szeretnék majd használni. Ugyanilyen nagy lehetőség rejlik a blockchain technológiában, melyet egyelőre sokan a kriptovilággal társítanak, holott nagy jövő várhat ezekre a megoldásokra az energiaszektorban vagy éppen a fintech területén is. Az induló képzések mind az oktatás kereteit, mind a tematikát tekintve teljesen rugalmasak és vállalatra szabottak.

„Képzéseink célja az, hogy a vállalatok értékes, a saját gyakorlatukban alkalmazható, naprakész háttértudást kapjanak. Segítünk nekik megfogalmazni a főbb kérdéseket, feltérképezni a hiányzó kompetenciákat, illetve kitűzni az elérhető célokat. Olyan szemléletmódot és eszközöket adunk a kezükbe, melyekre korábban nem volt rálátásuk, mindezt igyekszünk a legújabb nemzetközi best pratice-ekkel megmutatni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem csupán az egyes cégek, de a magyar versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú az általános digitális fejlettség, ezen a területen pedig van hova kapaszkodnia Magyarországnak: az EU tagállamainak digitális teljesítményét rangsoroló lista 23. helyen állunk jelenleg” – teszi hozzá Laczkó Gábor.

A programozás divatszakmává vált az utóbbi időben, ami nem csoda, hiszen egészen a belépő junior szinttől kezdve hatalmas a munkaerőpiaci igény fejlesztőkre. Így a szakma kiszámítható és versenyképes karrierutat kínál mind a pályamódosítóknak, mind a friss diplomás pályakezdőknek és azoknak a fiataloknak is (végzős középiskolásoknak), akik nem szereztek diplomát, vagy lecsúsztak az idei felvételi időszakról, viszont egy biztos, jól fizető szakmát szeretnének. De nézzük meg, hogy milyen karrierív áll azok előtt, akik programozói szakmába kezdenek!

A fejlesztővé válás lépcsőfokai

A programozói pályán sokféle úton el lehet indulni. A legtöbb „bootcamp”, vagy gyorstalpaló programozó tanfolyamon elvárás, hogy a diák már rendelkezzen némi alapismeretekkel akár előképzettséggel, de elérhetők a piacon olyan  alapozó képzések is, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes tudás.

Junior fejlesztőnek nevezzük azokat, akik már ismerik a különböző programozási keretrendszereket, az algoritmizálást. Vagyis, ahogy Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője fogalmaz: „A számítógép számára is érthető módon tudják megfogalmazni, hogy mi van a fejükben.” Ismerik az adatstruktúrák, mátrixok, gráfok fogalmát, és használni is tudják ezeket – alapszinten.

Középhaladónak, vagy mediornak azokat nevezzük, akik – bár a tudásuk nem feltétlenül nagyobb, mint a junioroknak – már rendelkeznek néhány év tapasztalattal: dolgoztak éles projekteken, láttak már közelről is ügyfelet és ami a legfontosabb: felelősséget vállalnak a munkájukért és a véleményükért. „Nem várjuk el tőlük, hogy percre pontosan meg tudják becsülni egy feladat végrehajtásának idejét, de hozzávetőlegesen képesek felmérni, hogy milyen időráfordítással lehet megoldani az adott problémát.” – tette hozzá Laczkó Gábor.

A medior szint egyfajta választóvonal is

Az is gyakran előfordul, hogy valaki nem lép tovább a medior szintről, hiszen nem biztos, hogy mindenkiben megvan az igény a továbblépésre, miközben a medior szinten is lehetőség van folyamatosan új projekteken dolgozni, új kihívásokat leküzdeni.

A senior szintet épp ezért nem is a szakmában eltöltött évekkel lehet jól körülírni, hanem jóval összetettebb módon. Itt már a személyiség is sokkal többet nyom a latban, és bekerülnek a képbe a vezetői képességek is. A seniorok több programnyelvet ismernek, jól látják az alternatív megoldási lehetőségeket, és sokkal többet foglalkoznak önállóan, a munkahelyükön kívül is a programozással. „Ezen a szinten már jóval intenzívebben jelenik meg az az ambíció, hogy az ember folyamatosan bővítse az ismereteit, és jobb legyen, mint a tegnapi önmaga” – összegzi a szakértő.

Hova tovább, senior?

A vezető fejlesztő olyan senior, akinek megvannak a képességei egy csapat vezetéséhez, vagyis a megfelelő szakmai tudás mellett jól kommunikál, empatikus, emellett pedig rendben van az önértékelése és az önkritikája is. Nyitott hozzáállású, el kell fogadnia mások véleményét is, és a döntései során figyelembe veszi az üzleti szempontokat is.

A mentorok feladata a csapat junior tagjainak támogatása, amihez ugyancsak szociális készségek (soft skills) szükségesek. Ők azok, akik képesek átadni a tudásukat, bizalmat sugároznak és reális elvárásokat fogalmaznak meg, miközben motiválják is a rájuk bízott kezdőket.

Az architekt egy relatíve új fogalom, ez a pozíció valamikor a 90-es években jelent meg. Ekkorra a rendszerek bonyolultabbá, szerteágazóbbá váltak, és kialakult az igény, hogy legyen egy olyan ember, aki az üzlet és az IT között helyezkedik el; „Ők azok, akik ismerik a technológiát, de a megrendelő üzleti területét is, és az általuk megfogalmazott igényeket le tudják fordítani a fejlesztői csapat számára” – foglalja össze Laczkó Gábor.

A fentiek alapján jól látható, hogy a fejlesztői szakmában jól elhatárolható szintek épülnek egymásra, amelyek között a medior szintig bárki eljuthat, az onnan való továbblépéshez azonban már sok esetben nem feltétlenül tanulható képességek szükségesek.

Kilenc hónap alatt webfejlesztővé válni?

Rengeteg cég szeretne junior fejlesztőket foglalkoztatni, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy olyan junior programozókra van a legnagyobb igény, akik már rendelkeznek munkatapasztalattal. Erre válaszul született meg az a különleges konstrukciójú képzés, amelynek keretében kilenc hónap alatt a kurzus résztvevői munkatapasztalattal rendelkező junior fejlesztővé válhatnak. A képzés 3 hónapos oktatással kezdődik, melyet 6 hónapos gyakorlati program követ a Stylers szoftverfejlesztő cégnél, ahol éles munkák keretében fejleszthetik tudásukat a hallgatók.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy képzéssel a hátuk mögött kezdenek el munkát keresni, hanem vállalati környezetben, fél éves szakmai háttérrel indulhatnak el a fejlesztői pályán. A gyakornoki idő alatt a diákok ösztöndíjban részesülnek, melyből szinte az utolsó fillérig visszakapják a tandíjat. A program után pedig az első junior programozói állásukat is segítenek megtalálni a hallgatóknak, akik ha motiváltak és kitartóak, pár éven belül senior fejlesztővé válhatnak. Maga a Stylers is lehetőséget biztosít arra, hogy a 9 hónap után a végzettek a cég csapatába folytassák a karrierjüket.

Aki tehát nem a felsőoktatást választotta, most könnyen elindulhat a programozói karrierúton.

Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.

Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.

Egyre költségesebb a toborzás, új megoldások kellenek

Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb, éppen ezért új, innovatív módszerekre is szükség van a vállalatok erőforrás problémáinak enyhítésére.

„A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni” – fogalmazott Laczkó Gábor, a Stylers Group informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Munkaerőpiaci szempontból a cégek, vállalatok manapság vérzivataros időket élnek, hiszen Magyarországon is egyre több iparágat sújt a munkaerőhiány. Éppen ezért a vállalkozások sikeres működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy egyrészt csökkentsék a fluktuációt, másrészt hosszú távon meg tudják tartani a tehetséges, szakképzett munkavállalóikat.

A fentiek miatt a cégeknek egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a kínkeservesen megtalált és magukhoz édesgetett tehetségek számára hosszú távon vonzó perspektívát, illetve munkahelyi körülményeket teremtsenek. Ebben jelenthet nagy segítséget a legújabb technológia, azon belül is a mesterséges intelligencia, mely kiváló eszköz lehet a munkavállalói élmény fejlesztésére.

„Friss magyarországi munkaerőpiaci kutatásokból kiderül, hogy a megkérdezetteknek mindössze alig két ötöde gondolja úgy, hogy jelenlegi munkaadója megfelelően felkészült a munkavállalói élmény fejlesztésére. Mivel ez főleg a magasan kvalifikált, fiatal munkavállalók számára egyre fontosabb tényező, azok a vállalatok hamar bajba kerülhetnek, melyek nem tudnak megfelelően reagálni az idők szavára. Ma már azonban léteznek olyan mesterséges intelligencián alapuló technológiai megoldások, amelyek segíthetnek növelni a munkavállalók motivációját, komfortérzetét és elkötelezettségét” – fogalmazott Laczkó Gábor Stlyers Group cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási központ alapító-tulajdonosa.

Kulcsfontosságú a fejlett feedback-kultúra

Ahhoz, hogy egy munkavállaló megfelelően motivált legyen és jól érezze magát a bőrében egy munkahelyen, elengedhetetlen, hogy folyamatos visszajelzést kapjon és ő maga is folyamatos visszajelzést tudjon adni a cégnél folyó munka kapcsán. Statisztikák szerint a munkavállalók közel kétharmada igényelne több visszajelzést a munkahelyén. A fejlett feedback kultúra kialakítása azonban sok cég számára jelenthet kihívást, azonban ez pont egy olyan terület, amiben a technológia, a mesterséges intelligencia óriási segítséget jelenhet. A Stylers Group például kifejlesztett egy Monica névre keresztelt szoftveres applikációt, amivel a munkavállalók napi szinten helyzetjelentést adhatnak arról, hogy éppen hogyan érzik magukat egy adott feladat kapcsán. A cég ezt, főleg fejlesztőkből álló saját munkavállalóin már sikeresen használja.

„A mesterséges intelligencia és a gamifikáció segíthet többek között abban, hogy a különböző személyiség típusú munkavállalók számára megtaláljuk azokat a feladatokat, amiben a leginkább ki tudnak teljesedni, és a leginkább komfortosan érzik magukat. Ez minden olyan szakterületen, iparágban fontos lehet, ahol több embernek, csapatban, koordinált munkát kell végeznie, hiszen egyáltalán nem mindegy az egyes projektek sikeressége szempontjából, hogy csapaton belül az adott feladatot az erre legalkalmasabb csapattagnak tudjuk-e kiosztani – fűzte hozzá Laczkó Gábor.