Ez a hatalmas számítási teljesítmény azonban kockázatokkal is jár: a kvantumalgoritmusok képesek lehetnek egyes, napjainkban használt titkosítási módszerek feltörésére, így ezen sebezhetőség kezelése kulcsfontosságú a jövőbeli adatvédelem biztosításához.

Bár a kvantum-számítástechnika várhatóan nem éri el azonnal a teljes körű alkalmazhatóságot, ugyanakkor a fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében a korai lépések, fejlesztések elengedhetetlenek. A hackerek jelenleg adatokat gyűjthetnek anélkül, hogy azokat rögtön feltörnék, arra számítva, hogy a jövőben a kvantum-számítástechnika segítségével könnyedén dekódolhatják és felhasználhatják.

A Samsung a kvantum utáni kriptográfia technológián dolgozik

A fejlesztések során követi az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology – NIST) által kvantumszámítógépek elleni támadások elleni védekezéshez ajánlott szabványokat. Például az ML-KEM (Module-Lattice-Based Key-Encapsulation Mechanism) algoritmus a matematikai rácselmélet alapján alkalmaz olyan bonyolult, többdimenziós struktúrákat, amelyek rendkívül megnehezítik a titkosítási kulcsok feltörését, még kvantumszámítógépek számára is. Az algoritmus ideális a csatlakoztatott eszközök közötti biztonságos kommunikációhoz, miközben erős védelmet nyújt, optimalizálja a teljesítményt és minimalizálja az adatátvitelt.

A NIST PQC szabványai az elektronikus információk széles körét védelmezik, a bizalmas e-mailektől kezdve az e-kereskedelmi tranzakciókig. A Samsung számára ezek a szabványok lehetőséget biztosíthatnak a felhőalapú adatok jövőbeli védelmére a kvantumfenyegetésekkel szemben is.

A Samsung elkötelezett a felhasználói adatok védelme iránt, ezért az olyan technológiák fejlődésével, mint a kvantum-számítástechnika, a vállalat bevezeti a Posztkvantum Megerősített Adatvédelem (Enhanced Data Protection – EDP) funkciót az élvonalbeli, csatlakoztatott eszközök ökoszisztémájának védelmét biztosító Samsung Knox Matrix rendszerébe.

A Megerősített adatvédelem funkció jelenleg a felhasználók adatainak végpontok közötti titkosítását biztosítja, amikor személyes információk biztonsági mentésére, visszaállítására vagy szinkronizálására kerül sor a Samsung Cloud segítségével.

A PQC technológia integrálásával a Knox Matrix rendszerbe egy újabb védelmi réteg került, ezzel új szabványt teremtve a felhőalapú mobil-adatbiztonság terén. A Knox Matrix eszközök közötti kompatibilitása biztosíthatja a zökkenőmentes kvantumbiztos védelmet a Samsung Cloud biztonsági mentéseihez és a szinkronizált adatokhoz, amelyek okostelefonokon, TV-ken és digitális készülékeken is elérhetőek.

Ez a funkció a Galaxy S25 sorozat készülékein – mint az One UI 7 operációs rendszert futtató első eszközökön – elérhető először, amely a Galaxy felhasználók számára fokozott védelmet biztosíthat a kvantum-számítástechnikai fenyegetésekkel szemben.

A folyamatosan változó digitális környezetben a jövőbeli fenyegetésekre való felkészülés nem csupán lehetőség, hanem szükségszerű

Ahogy a kvantum-számítástechnika általi fenyegetések egyre közelednek, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az adatvédelem jövőbeli biztosítása kulcsfontosságú.

A Galaxy S25 sorozat készülékei a vállalat első olyan eszközei, amelyek támogatják a posztkvantum-kriptográfiát alkalmazó felhőalapú adatvédelmet, ezzel új mércét állítva az adatvédelem terén a közelgő kvantum-számítástechnikai korszakban. A Samsung elkötelezett a mobilbiztonság fejlesztése mellett, és olyan jövő építésére törekszik, ahol a felhasználók gondtalanul élvezhetik a csatlakoztatott világ adta lehetőségeket – írják.

Sebességváltás előtt állnak a mindennapok, legyen szó a vállalatokról vagy az emberek hétköznapjairól a K&H jövőkutatás szerint. A különböző új technológiák fejlődése ugyanúgy érinti a globális és a magyar gazdaságot is, csak az a kérdés, hogy melyik ország milyen gyorsan reagál, másként fogalmazva mennyire tud innovatív lenni.

Szuperhármas

Magyarország nem áll rosszul, de még mindig van hova fejlődni. A világ 130 országát rangsoroló Global Innovation Index 2020-as listáján Magyarország a 35. helyet foglalja el. A K&H jövőkutatás szerint a magyar gazdaság helyezése reális, de nagyon komoly eltérések figyelhetőek meg az egyes szegmensek között.

Kedvező többek között a telekommunikációs és pénzügyi, infrastrukturális háttér, az 5G-s hálózatok, továbbá az azonnali utalási rendszer, valamint az utóbbihoz köthető másodlagos azonosítási folyamat. Az államigazgatás egyes területeire sem lehet panasz, sok szolgáltatás érhető el például az Ügyfélkapun.

A már említett gyorsulás fokozatai 2030-ig a következők

• az 5G és majd 6G megjelenése,
• a kvantumszámítógépek megjelenése, elterjedése,
• a blockklánc (blockchain) technológia térnyerése.

“Az adatátviteli és számítási sebességet elképesztő mértékben felgyorsítják majd a digitális transzformációt és vele együtt az életünket is” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Ma a legtöbben a kriptodevizákhoz kötik a blockchain-technológiát, ám valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhova be fog törni.” A blockchain technológia válasz lehet a szervezetek egyik legnagyobb kihívására: a hálózatokban megosztott információ biztonságos kezelésére. Legyen szó maximálisan biztonságos fizetési protokollokat kereső pénzügyi szolgáltatásokról, érzékeny állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az ellátási láncok átláthatóságát növelni kívánó vállalkozásokról, a blokkchain-technológia mindegyik számára komoly előnyöket kínál majd.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.