Aki rászánja ezt a délutánt tudományos horizontja szélesítésére, többek között a következő programok közül válogathat:

• a forint születésének története egy összeomlás szélén álló országban;
• mi az a hakni gazdaság és mi köze ehhez az ételfutároknak?
• miért van hiperinfláció a világ egyik legnagyobb kőolajkészletével rendelkező Venezuelában;
• csak álom marad vagy valóság lehet-e a környezettudatos fesztiválok rendezése;
• mi magyarázza a COVID halálozási ráták országok közti eltérését.

A két előadás között megpihenőket pedig vitaszínházzal és játékokkal várják a szervezők:

• Milyen a börtönbüntetés utáni első hónap szabad emberként? – a szabadulásra felkészítő társasjátékből megtudhatja, aki elég bátor a rab szerepébe bújni.
• Versengő vagy türelmes vagy? – ezzel a játékkal az egyéni közgazdasági preferenciákat lehet tesztelni.
• Akinek pedig volt már valaha körbetartozási problémája, mindenképpen játssza le ezt az interaktív pénzügyi játékot Csóka Péter egyetemi tanárral, a játékelmélet és pénzügy kutatójával. Új kutatása eredményeit majd ő mondja el, de annyit azért előzetesen elárulhatunk, hogy a közgazdaságtanban szerencsére majdnem minden problémára van megoldás.

Ahogy a legtöbb egyetem, idén a Corvinus is hibrid formában rendezi meg a Kutatók Éjszakáját, így az előadások egy részére online lehet becsatlakozni, sok programra viszont az Egyetem épületébe, személyesen várják a szervezők az érdeklődőket.

A Corvinus Egyetem Kutatók Éjszakájára tervezett teljes programkínálata itt böngészhető.

Fotó: Trent Erwin / Unsplash

2019 hívószava az 5G, így a Kutatók Éjszakáján is főszerep jut az új hálózat nyújtotta alkalmazási területeknek; élő teszthálózaton működő demókon mutatják be előadóink, mi minden várhatunk az 5G-től. A látogatók emellett bepillantást nyerhetnek a kutatói és mérnöki munka minden részletébe, és szórakoztató módon ismerhetik meg az oktatás – alapkutatás – alkalmazott kutatás – ipari megvalósítás teljes láncolatát, miközben izgalmas kísérleteket, új prototípusokat és bemutatókat tekinthetnek meg. A csúcstechnológián túl is számos más érdekesség várja a látogatókat: BME-vel közös tudományos projektek, középiskolai tanárok egész estét betöltő látványos fizikai kísérletei ,  a leginnovatívabb fiatalok bemutatói, de még programozás tanítás is lesz gimnazista lányok számára. Az Ericsson Házban az idén is több mint 60 program várja a látogatókat.

Középpontban az 5G

Az Ericsson eszközökre épülő élő 5G campushálózaton öt demó fut majd. A Mobil ultrahang bemutató azt demonstrálja, hogy az 5G hálózatok speciális képességei hogyan képesek segíteni egy mentőautóban dolgozó szakszemélyzet munkáját. Láthatjuk, hogy miként hajtható végre akár egy esetkocsiban ultrahangos vizsgálat úgy, hogy a vizsgálatot végző orvos egy távoli kórházból egy 5G-vel üzemelő haptikus kesztyűvel vezeti a mentős kezét.

Egy másik látványos bemutatóban ipari robotkarok egy logikai játékot, a Hanoi tornyait játszva mutatják meg, hogy az 5G és az Edge Cloud miként nyújt alacsony késleltetésű kommunikációs lehetőséget. A robotok vezérlését végző központi szerver az 5G hálózat gyorsaságának köszönhetően valós időben bírálja felül azok működését. A technológia nagyban az ipari termelés automatizálása során is alkalmazható. Szintén az ipari robotikában rejlő lehetőségeket hivatott bemutatni az a „robotpók”, mely felhőben található hangelemző algoritmus segítségével bármilyen zeneszámra tud táncolni, ez jól reprezentálja az alacsony késleltetés fontosságát az ipari automatizálás és az ipari robotika szempontjából.

Az 5G által támogatott AR technológia lehetőségeit mutatja be a demó, melyben a látogatók egy valódi városrész digitális másolatának “élő” AR megjelenítését látják. Az ebben a környezetben elhelyezett épülettervekről eldönthető, azok hogyan illeszkednek a létező városképbe. Szimulálható többek között a szélmozgás az új épületek hatására. Az AR modell segítségével körbejárhatók az épületek, sőt be is lehet menni a tervezett épületekbe körülnézni. Az AR modell mellett egy VR headset segítségével a látogatók az utcaszintről is megnézhetik az épületeket.

Ha a hétköznapi tárgyak számára is lehetővé tesszük a látást, az nagyon izgalmas, új lehetőségeket rejt magában. A gépi látás azonban nagyobb számítás, energia és (az akkumulátorok miatt) helyigényes a mobil eszközök számára. Ha valós időben, kritikus rendszerek számára akarjuk ezt lehetővé tenni, a távoli, nagy adatközpontok felhasználása sem mindig lehetséges. Itt jön képbe az 5G és az elosztott felhőszolgáltatás, amivel lokálisan tudunk nagy számítási kapacitást igénylő feladatokat ellátni. Az „Internet of Eyes” demó bemutatja, hogy az 5G és a mesterséges intelligencia által létrehozott gépi látás milyen lehetőséget rejt magában.

Ugyanakkor az 5G nem csak az ipar és egyéb technológiai területeken lesz hasznos, a hétköznapi felhasználók számára is komoly előnyöket nyújt a hipergyors és alacsony késleltetésű hálózati kapcsolat. Ezt mutatja be az Ericsson cloud gaming demója, amivel a felhasználók a 5G hálózaton a felhőben játszhatnak a legnépszerűbb futballszimulátor azon a napon piacra kerülő változatával.

Az 5G-n túl

Az 5G természetesen nem az egyetlen technológia, amivel az Ericsson foglalkozik, így a Kutatók Éjszakáján is megjelenik számtalan további ericssonos technológiai bemutató, illetve az vállalat hazai technológiai inkubátora, az Ericsson Garázs projektjei is. Emellett, idén is megnyílik a látogatók előtt a világhírű tesztlabor, ahol az eszközök fejlesztése, tesztelése a teljes európai mobilhálózatot modellező rendszeren zajlik. Az érdeklődők megismerkedhettek a kutatók hobbijaival és több, az Ericsson és a BME együttműködésében megvalósuló projekttel is. Az általános iskolás és gimnazista lányokat a számítástechnika és a programozás rejtelmeibe beavató projekt, a Skool is az Ericssonban mutatkozik be.

Nem maradhatnak el a látványos fizikai kísérletek sem, amelyeket Ericsson-díjas tanárok, „Öveges Tanár úr utódai” mutatnak majd be. Ezek az egészen egyszerű, akár otthon, könnyen elérhető eszközökkel végzett tesztektől, egészen az elektromossággal, vagy éppen repüléssel, rakétákkal kapcsolatos kísérletekig terjednek.

Az Ericsson Házban mutatkoznak be a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny győztesei. Az ő bemutatóikból megtudhatjuk mi foglalkoztatja a jövő kutatóit. Kifejezetten előremutató „találmányokat” ismerhetnek meg az érdeklődők, legyen szó akár okos eszközökkel felszerelt molycsapdáról, automatizált növénygondozó rendszerről, vagy éppen a nagy mennyiségű adatot gyűjtő szenzorok segítségével a legtisztább levegőjű útvonalat megtaláló navigációs eszközről.

Az Ericsson Magyarország az egy hónap múlva megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakájára hirdette meg az okos hordható eszközök versenyét, az Ericsson SzerCODE Challenge-et, amelyre négy kategóriában várnak pályaműveket.

A Kutatók Éjszakája a mérnökhiány évek óta égető problémájára is választ akar adni: Magyarországon, óvatos becslések szerint is több mint négyezer betöltetlen állás van a területen. A Kutatók Éjszakájának fő célja tehát éppen a természettudományos pályák népszerűsítése. Ezért csatlakozott az Ericsson is a kezdeményezéshez hét évvel ezelőtt, annak legnagyobb vállalati támogatójaként. Az idei év programjában a vállalat a mérnöki kreativitásra helyezi a hangsúlyt így született meg az Ericsson SzerCODE Challenge.

A nevezőknek olyan ruhadarabokat, kiegészítőket, egyéb hordható eszközöket kell készíteniük, melyek már vezeték nélküli technikákkal kommunikálnak a viselőikkel, más eszközökkel, vagy a külvilággal.

„A jó mérnök éppen abból ismerszik meg, hogy a leghétköznapibb dolgokban is meglátja azt a pluszt, amitől az jobbá, könnyebbé teheti a tulajdonosa életét – mondta Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. – A hordható eszközök a mérnöki kreativitás egyik csúcsát jelentik. Meg akarjuk mutatni, hogy ilyen eszközöket tulajdonképpen bárki készíthet, némi ügyességgel és ötletességgel. Meggyőződésünk, hogy így közelebb vihető az emberekhez ez a sokak által titokzatosnak, elvontnak tartott műszaki életpálya.”

Kutatások bizonyítják, hogy a természettudományokhoz való vonzódás, érdeklődés már az általános iskola alsóbb tagozataiban kialakul, ezért a szervezők gondoltak a kisebbekre is. Az S kategóriában tízéves korig lehet nevezni, egyszerű ledekkel, apró áramköri elemekkel feldíszített darabokkal, és az M kategóriában is a „barkácsoláson”, a ruhák átalakításán van a hangsúly. Az L és XL kategóriákban viszont már megcsillanhat a valódi mérnöki tudás, hiszen itt szenzorokkal, kódolással, vezeték nélküli technológiákkal ellátott viseleteket várnak a szervezők. Jöhetnek tehát az okosórák, csodakarkötők, a táska mélyén csöngő mobiltelefon hangjára világítani kezdő retikülök vagy a pulzusszámtól függően más-más színben villódzó ruhák – mindaz, amit a nevezők fantáziája elképzelni (és megvalósítani) – képes.

Nevezés és további információk az Ericsson Magyarország facebook oldalán.