Az idei barcelonai Mobile World Congress-en többszörösen díjazott Alcatel IDOL 4 és 4Skészülékek meglepetése, hogy a csomagolásnak kettős funkciója van. A nyilvánvaló védelmi szerep mellett a doboz egyben egy Google tanúsítvánnyal rendelkező VR szemüveg is. Az Android M operációs rendszerhez virtuális valóság tartalmakat is mellékelt a gyártó, de az igazi áttörés a közeljövőben várható, ugyanis a Google Daydream projektje keretében a keresőcég valamennyi alkalmazása VR-kompatibilissé válik, és számos jelentős játékgyártó is fejleszt a platformra, ráadásul a 360 fokos képek és videók is terjednek a Facebookon és a YouTube-on egyaránt.

Az új telefonokkal a gyártó kifejezetten a Z-generáció tagjait célozza meg. A VR az ő esetükben lehet igazán vonzó: a KutatóCentrum hazai felmérése szerint a 16-25 évesek többsége (54 százalék) hasznosnak tartja az alternatív valóság megjelenítését lehetővé tevő eszközöket, és azok többsége, akik már kipróbálták a virtuális valóságot, szívesen élnék át újra az élményt. A felmérésből kiderül, hogy a vizsgált korosztálynak közel ötödének (17 százalék) van már személyes tapasztalata a VR szemüveggel kapcsolatban.

Emellett a célcsoport számára kiemelten fontos három területre koncentráltak a fejlesztésnél:

• a kamera a fényerő, a felbontás és a videóminőség terén egyedi vagy élvonalbeli megoldásokat vonultat fel,
• a kijelző látványos és erős fényben is látható,
• a hangminőséget pedig a JBL-lel együttműködésben fejlesztett két beépített hangszóró és minőségi headset garantálja.

Az Alcatel IDOL 4 további újdonsága az extra oldalsó Boom gomb, mely intuitívan segít kihasználni a telefon kiemelkedő tulajdonságait. Attól függően, hogy zenét hallgatunk, fotózunk vagy játszunk, a Boom gomb megnyomásával állíthatunk a mély hangokon, sorozatfotót készíthetünk vagy növelhetjük a sebességet. Hívás közben megnyomva növeli a hangerőt. A Boom gomb igény szerint testre szabható, beállítható, hogy kedvenc alkalmazásunkat indítsa el.

Az ár-érték arányt is a célcsoporthoz igazították: kártyafüggetlenül 90.000 forint alatt kapható majd a készülék, a szolgáltatók ajánlataival pedig ennél is olcsóbban. Egyelőre a Vodafone-nal született értékesítési megállapodás, de várhatóan a többi szolgáltató is csatlakozik majd.

Parádi Attila, az Alcatel regionális menedzsere elmondta: arra számít, hogy az Alcatel márka életében új fénykor jön. Az anyacég, a TCL az egyes részegységek – kijelző, hangrendszer – terén komoly segtséget tud nyújtani, így egy technikai paramétereiben kifogástalan telefon állt össze. A márka a hagyományos készülékektől a különböző kategóriákba tartozó okostelefonokig minden szegmenst lefed, emellett IoT-eszközökben is erős és a folyamatban lévő vállalati integráció várhatóan további szinergiákhoz vezet majd.

Ami a márkaerőt illeti, az Alcatel gyakorlatilag az egyetlen, amely a mobiltelefónia hőskorából még megmaradt, és a jelenkor néhány meghatározó szereplője – HTC, Blackberry, Sony – is eltűnőben van. Néhány nagy márka, például a Xiaomi csak Kínában erős. A nemzetközi terjeszkedés nem is feltétlenül áll szándékukban, hiszen a hálózat kiépítésének tőkeigénye mellett a hazai terepen gyakran nagyvonalúan kezelt jogdíjak rendezéséről is gondoskodni kellene. A kisebb, nem jogtiszta módon működő márkáktól pedig a Google is megvonja a támogatást, így azokon a keresőcég alkalmazásai nem futnak majd.

Parádi Attila szerint így a piacon csak néhány nagy márka marad majd: a Samsung, Apple, Huawei és az Alcatel, esetleg az LG. Ebben a mezőnyben viszont már nehéz igazán új, vonzó és hasznos alkalmazásokat mutatni a fogyasztóknak. Abban bíznak, hogy a VR ilyen lehet, ezért is foglalkoznak vele kiemelten – ráadásul ezen a pályán csak a Samsung játszik. A kutatások szerint mindenesetre a Z-generációba tartozók egyre inkább fiatalos, designos márkának találják az Alcatelt.

A szövetség minden évben felméri a hazai adatvezérelt marketing szektor volumenét, valamint az egyes eszközök használatát és jelentőségét. A DM Szenzor kutatás főtámogatója a Magyar Posta volt, lebonyolítója a Kutatócentrum.

A teljes Reklámtortára vonatkozó beszámolónk testvéroldalunkon, a Médiapiac.com-on jelent meg.

Az adatvezérelt marketing piac mérete 2015-ben

A szektor a 2015-ös évet az azt megelőző évhez képest minimális csökkenéssel, 29,3 milliárd forinttal zárta. A 2016-os évre vonatkozóan a piac szereplői továbbra is optimisták, többségük növekedésre számít.

A csatornák mérete

Az egyes csatornák tekintetében a címzett és a címezetlen DM küldemények piaci szegmensén kívül minden területen növekedés figyelhető meg. Az email marketing és az adatbázis marketing szegmensek a 2014-es várakozásoknak megfelelően 2015-ben is növelni tudták részesedésüket, de az eddig is meghatározó call center az utóbbi évek stagnálása után 2015-ben szintén számottevően növekedni tudott. A mobilmarketing megoldások elterjedése valamennyivel lassabb, mint azt a piac szereplői várnák, de e szegmens is növekedett. A címzett küldemények piacának évek óta tartó csökkenése lassulni látszik, e piaci szereplői egyre optimistábbak és nem számítanak további csökkenésre. Habár a címezetlen szegmens a tavalyi évben ismét jelentős csökkenést könyvelhetett el, fontos tudni, hogy a 2014-es választások kihatottak az az évi költésekre, így ez a csökkenés a nem állami megbízások terén valójában a mértnél kisebb visszaesést valószínűsít.

A csatornák mérete (millió forint)

A lakossági,- és üzleti kommunikáció megoszlása az Adatvezérelt Marketing piacon

Várakozások a 2016-os évre

A szakemberek az előző évhez hasonlóan a személyre szabott kommunikáció iránti igény további elterjedését prognosztizálják, ami az adatvezérelt marketing piac további erősödését hozhatja magával. Míg az email és az adatbázis marketing megoldások terén egyöntetűen pozitívak a várakozások, a mobilmarketing robbanásszerű elterjedése még mindig várat magára. A szakemberek szerint ennek magyarázata, hogy a mobil költések jelentős része egyelőre a hirdetők online tartalmainak mobilra optimalizálásában jelenik meg, így a személyre szabott mobilmarketing megoldások szélesebb körben való elterjedése még mindig késik.

Szintén a piacot építő tényező, hogy egyre több kisvállalat jelenik meg a hirdetők között, akik bizalmat szavaznak az adatvezérelt marketing eszközöknek – ezen belül is elsősorban az email marketing megoldások után érdeklődnek. A szakemberek szerint a piacot negatívan befolyásoló tényezők idén is növekvő árverseny, valamint a szigorodó adatvédelmi gyakorlat lesznek.

A 2016-os év ismét az optimizmus jegyében telik; a szakemberek a piacot élénkítő folyamatokra számítanak.

A kutatás háttere

A kutatás előkészületi fázisban a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség minden évben külön ügynökségi és külön hirdetői címlistát tartalmazó adatbázist állít össze. Az ügynökségi adatbázis összeállításánál a cél, hogy a teljes ügynökségi piacot lefedjék. Mivel az egyes csatornák piacvezető ügynökségeinek adatszolgáltatásban való részvétele elengedhetetlen a piacméret meghatározásához, ezért az adatgyűjtés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a Szövetség által meghatározott legfontosabb adatvezérelt marketing piaci szereplők részt vegyenek a kutatásban. Az iparági statisztikában az egyes szektorok meghatározó cégeinek mindegyike – tényleges adattal vagy szakértői becslés által – szerepel. A piacméret meghatározásánál elsősorban ezekre az adatokra támaszkodtak.

Míg a kuponoldalak menetelése mind a szolgáltatások, mind a termékek esetében megtorpant, a világhálón történő szolgáltatásvásárlás népszerűsége töretlen. Mind az elmúlt, mind az azt megelőző évben az interneten valaha vásárlók közel egyharmada rendelt online valamilyen szolgáltatást, ők az utóbbi egy évben átlagosan 58 500 forintot fordítottak ilyen célra. A korábbi évekhez hasonlóan a szolgáltatást online vásárlók közül a legtöbben szállást foglaltak (47%), belépőt (36%), illetve menetjegyet (34%) rendeltek a világhálóról.

Szállást lassan már csak neten nézünk?

A szállásfoglalás esetében egyre jobban zárkózik fel az online vásárlás, az utóbbi egy évben már megközelítette a személyesen vagy telefonon keresztül történő foglalások arányát – derül ki a KutatóCentrum legfrissebb E-Shopping Reportjából. Ez elsősorban a hagyományos módszer visszaszorulásának az eredménye, egy év alatt ugyanis 28 százalékról 18 százalékra csökkent azoknak az internetezőknek az aránya, akik így foglaltak szállást. Eközben az online ügyintézés kismértékű növekedést mutatott, a következő évben pedig további erősödés várható ezen a területen.

Utalás helyett készpénz

Az elmúlt évek tendenciáját követve továbbra is többnyire a készpénzes (55%), az átutalásos (48%), illetve bankkártyás/hitelkártyás (42%) fizetési módokat választották a webes vásárlók. Ugyanakkor az átutalás aránya csökkent az előző évhez képest, a bankkártyás fizetés népszerűsége pedig növekedett. „A következő években a fizetési módok további átrendeződése várható, ugyanis a megkérdezettek egyre nagyobb körében elfogadott a bankkártyás fizetés online vásárlás esetén, míg az átutalás népszerűsége csökken. Persze ehhez arra is szükség van, hogy a számla rendezésére a webáruházak ezt a lehetőséget is elérhetővé tegyék” – tette hozzá Kovács Barbara, a KutatóCentrum üzletfejlesztési vezetője.

Jelentősen átalakult az emberek motiválhatósága az utóbbi néhány évben. A KutatóCentrum adatai szerint 6-8 éve szinte még bármilyen ajándékkal ösztönözni lehetett az embereket arra, hogy egy kutatás keretében megosszák a véleményüket. Ma már azonban egyre jobban szétválik a különböző korosztályok motiválhatósági szintje, valamint a legvonzóbb ajándékok is eltérőek az egyes csoportoknál. „A családosoknál az utazások és a pénzre váltható utalványok, a fiatalok körében ugyanakkor a különleges élmények bírnak a legnagyobb motiváló erővel. A férfiaknál a műszaki cikkek számítanak vonzó nyereménynek” – emelte ki Barcza Enikő, a KutatóCentrum cégvezetője.

A KutatóCentrum felmérése szerint az élményprogramok közül a férfiak kétharmada szívesen kipróbálná a gokartozást, körükben népszerű még a lövészet és a kalandpálya is. Bár a dobogóra a hölgyeknél is az előbbi három program került fel, a sorrend eltér: a nők legszívesebben a kalandpályát próbálnák ki, gokartozáson már mindössze tízből négyen vennének részt. A tankvezetés már sokkal jobban megosztja a nemeket: míg a férfiak 41 százaléka szívesen kipróbálná, a nőknek mindössze 15 százaléka vezetne tankot. A fiatalok nyitottabbak a kicsit extrémebb lehetőségek iránt: az airsoft, falmászás és autózúzás egyaránt népszerűbb volt a 30 év alattiak körében, mint az idősebbeknél.

„Mindezek az eredmények ahhoz vezettek, hogy átgondoljuk panelünk motivációs rendszerét – mondta el Barcza Enikő. – A felmérés adataiból kiderült, hogy a válaszadók érdeklődése széles skálán mozog, ezért egy olyan rendszert alakítottunk ki, amellyel minden csoportot hatékonyabban tudunk motiválni. Ennek megvalósításához találtunk partnerre a Feldobox személyében, a segítségükkel sikerült egy nagyon színes nyereményportfóliót összeállítanunk.” A Feldobox különböző élményprogramokra beváltható ajándékutalványokat kínál, jelenleg több mint 800 szabadidős, wellness és gasztronómiai program – például siklóernyőzés, wakeboardozás, vitorlázás vagy egy kastélyszállóban eltöltött hétvége – érhető el segítségével. A KutatóCentrum áprilisban indította el új motivációs rendszerét, melynek keretében a nyeremények átgondolása mellett a sorsolási időszak is lerövidült: a negyedéves helyett havi sorsolások lesznek.

Bár az elmúlt évben nem volt jelentős elmozdulás a napi fogyasztási cikkek (FMCG) online beszerzése terén – az interneten terméket vásárlók egynegyede rendelt valamilyen FMCG cikket –, a kategórián belül jelentősen megnőtt az élelmiszervásárlók aránya: a bioélelmiszerek rendelése egy év alatt megduplázódott, 6 százalékról 12 százalékra nőtt, a friss élelmiszereké és az italáruké pedig egyaránt 9 százalékról 12 százalékra bővült.

A KutatóCentrum legfrissebb E-Shopping FMCG Reportjából az is kiderült, hogy az interneten húzóterületnek számító piperék és kozmetikumok online értékesítése is megnőtt: 2013-ban az interneten FMCG terméket vásárlók fele, míg 2014-ben már közel kétharmada rendelt valamilyen szépségápolási cikket online. „A dobogó második fokát 29 százalékkal továbbra is a gyógyszer, vitamin és étrend-kiegészítő kategória foglalja el. Ezt követik a háztartási és vegyi áruk (19%), valamint tartós vagy féltartós élelmiszerek (14%)” – mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.

Hagyományos üzletekben a napi fogyasztási cikkek közül ezzel szemben elsősorban friss élelmiszereket (85%), tartós vagy féltartós élelmiszereket (67%), valamint italárukat (67%) vásárolunk.

Mindent visz az ár

A napi fogyasztási cikkek kiválasztása esetén egyértelműen az ár a döntő szempont, megelőzve a márkát és a forgalmazót. Ezzel összecseng, hogy az FMCG termékeket kínáló webáruház kiválasztása esetén is a kedvező árak és alacsony szállítási díjak nyomják a legtöbbet a latban, ugyanakkor a széles választék csak egy hajszállal szorult a második helyre. Míg előbbit a neten vásárlók 75 százaléka jelölte meg a legfontosabb szempontok között, a termékkínálatot 69 százalék emelte ki. „A harmadik és negyedik helyre befutó rövid szállítási időt és megbízhatóságot már csak az online vásárlók körülbelül egyharmada említette – jegyezte meg Györfi Anna. – Ez arra utal, hogy az FMCG piacon a kisebb online boltoknak nagyon nehéz felvenni a versenyt az alacsony árakat és széles választékot kínáló nagy webáruházakkal.”

Tovább nőhet az online FMCG piac

A következő évben tovább bővülhet az FMCG cikkek online piaca: a rendszeresen netezők 62 százaléka tervezi, hogy valamilyen terméket fog vásárolni az interneten keresztül, és körükben 31 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten napi fogyasztási cikkek online vásárlását tervezik.

A kategórián belül ugyanakkor nem várható nagy átrendeződés: a legtöbben továbbra is piperéket és kozmetikumokat rendelnének a netről, ezt követik a gyógyszerek, vitaminok és étrend-kiegészítők, a háztartási és vegyi áruk, valamint tartós és féltartós élelmiszerek.

A felmérés hátteréről:

Az E-Shopping FMCG Report a KutatóCentrum évente lebonyolított kutatása, mely a lakosság napi fogyasztási cikkekhez kapcsolódó online vásárlási szokásait és trendjeit vizsgálja. Az adatgyűjtés 2014. október-novemberében, 1220 internetező online megkérdezésével történt. Az adatbázis a legfontosabb demográfiai ismérvekre – életkor, nem, településtípus és régió – reprezentatív a legalább hetente internetező 18-64 éves magyar lakosságra nézve. A teljes tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.

Ismét indul a DM Szenzor elenevezésű ágazati kutatás. A felmérést idén is a KutatóCentrum végzi a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) megbízásából. Valamelyest változtattak azonban az előző évhez képest: rövidebb lett a kérdőív és jobban a sarokszámokra, trendekre fókuszálnak, kevésbé az egyes szegmensekre.

A legutóbbi kutatás szerint a hazai direktkommunikációs piac 28,9 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékos csökkenést mutatott. Ennek fő oka az élesedő árverseny, miközben a DM aktivitás nem csökkent, sőt – főleg a digitális szegmensekben – nőtt is. Huszics György, a DIMSZ elnöke úgy véli, a tavalyi évre vonatkozó számokban látszani fog az erősödő big data jelenség és arra épülő adatvezérelt marketing hatása.

A kutatáshoz még lehet csatlakozni, ezen a címen: dmszenzor2015@dimsz.hu

A rendszeresen internetezők több mint négyötöde vásárolt online legalább egy alkalommal az elmúlt év során, míg 2010-ben ez még csak minden második netezőről volt elmondható – derült ki a KutatóCentrum legfrissebb E-Shopping Reportjából. Közülük a legtöbben (90%) valamilyen terméket helyeztek a virtuális kosarukba, szolgáltatást az online vásárlók alig több mint egyharmada rendelt meg online, míg valamilyen kedvezmény igénybe vételére jogosító kupont a netes megrendelők egynegyede vásárolt az interneten az elmúlt egy év során. A termékek között a műszaki és számítástechnikai cikkek, ruházati és szabadidő termékek, könyvek, filmek, illetve zenét tartalmazó adathordozók a legnépszerűbbek, míg a szolgáltatást vásárlók leginkább szállásfoglalásra, színház-, mozi- és koncertjegy beszerzésére, illetve utazással kapcsolatos szolgáltatások megrendelésére használták a világhálót. „A hagyományos üzletekbe ezzel szemben más típusú szolgáltatások miatt térünk be: leggyakrabban ugyanis szerencsejátékokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (például lottó, sportfogadás) vásárolunk offline, csak ezután következnek az utazással, közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások, illetve a telekommunikációs előfizetések” – mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projektmenedzsere.

Az online vásárlók több mint fele fizetne bankkártyával

Az online fizetési módok közül egyre többen használják a bankkártyás fizetést: a 2013-as 37 százalékkal szemben 2014-ben már 42 százalék volt azoknak az aránya, akik legalább egy alkalommal így rendezték a számlájukat. Ugyanakkor a vásárlók még mindig a készpénzes (55%), illetve az átutalásos fizetést (48%) választják szívesebben. Bár a bankkártya elfogadottsága még mindig magasabb a hagyományos vásárlások során – az ilyen üzletek esetén a megkérdezettek 80 százaléka tartja elfogadhatónak ezt a fizetési módot –, elvben már az internetes vásárlás alkalmával is a netezők több mint fele fizetne kártyával. „Elsősorban a férfiak, a 18-29 év közöttiek és a fővárosban élők nyitottak erre a fizetési megoldásra – jegyezte meg Györfi Anna. – Az adatokból az is látszik, hogy a netes rendelések során kártyával fizetők tényleges száma még elmarad azokétól, akik szívesen rendeznék így a számlájukat, ami arra utal, hogy a webáruházakban kínált fizetési módok is gátat szabnak a bankkártyás fizetés terjedésének.”

A szállítási módok között a legnépszerűbb a házhozszállítás (az online termékvásárlók 87%-a vette át otthonában a választott terméket), a megkérdezettek egyharmada említette a fix átvételi pontokat, míg az üzletben történő átvételt mindössze 28 százalék – elsősorban a fővárosiak – választották.

A bizalom növelésével bővülhet a piac

Akik még soha nem vásároltak online, elsősorban azzal indokolták ezt, hogy nem volt még rá szükségük (42%), illetve nem tudják személyesen megvizsgálni a terméket (41%), ugyanakkor egyharmaduk még mindig az internetes vásárlással szembeni bizalmatlanságra hivatkozott.

Az sem ritka, hogy valaki vásárlási szándéka ellenére végül üres kézzel hagyja el a webáruházat: az online termékvásárlók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 1 évben legalább egyszer előfordult vele, hogy bár terméket helyezett virtuális kosarába, mégis rendelés nélkül távozott. Közülük a legtöbben (35%) a magas szállítási díj miatt döntöttek így. „Ezen kívül számos olyan egyéb indok merült fel a kutatás során, melyre a webáruházak egy kis odafigyeléssel megoldást tudnának találni. Ilyen például a megfelelő fizetési mód, illetve termékátvételi lehetőség hiánya, a hosszú szállítási idő vagy a készlethiány” – emelte ki Györfi Anna.

A felmérés hátteréről

Az E-Shopping Report a KutatóCentrum évente lebonyolított kutatása, mely a lakossági online vásárlási szokásokat és trendeket vizsgálja. Az adatgyűjtés 2014 október-novemberében, 1220 internetező online megkérdezésével történt. Az adatbázis a legfontosabb demográfiai ismérvekre – életkor, nem, településtípus és régió – reprezentatív a legalább hetente internetező 18-64 éves magyar lakosságra nézve. A tejes tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.