Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik tanulságos megállapítása, hogy meglepően sokan azt sem tudják, hogy hol található az elektromos elosztószekrény az otthonukban, és igen magas azok aránya is, akik, ha otthoni feladatokról van szó, nem bíznak a mesterséges intelligenciában (MI).

A felmérés első alkalommal vizsgálta a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos attitűdöket. Annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint az MI és az automatizálás a globális üvegházhatású gázkibocsátást akár tizedével is mérsékelheti, a válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy soha nem támaszkodna a mesterséges intelligenciára a háztartási feladatok ellátásában, 35 százalék nem érti teljesen, 41 százalék pedig aktívan el akarja kerülni. Emellett a megkérdezettek valamivel több mint fele úgy véli, hogy az okosotthoni technológiák túl drágák, pedig az ezekkel ellátott otthonok akár 22 százalékos energiamegtakarítást is elérhetnek.

Hiányos ismeretek

A felmérés rámutatott arra is, hogy igen hiányosak az ismereteink még a hagyományosabb otthoni technológiákkal kapcsolatban is. A válaszadók közel harmada például nem tudja, hogy mit csinál az elektromos elosztószekrény, 16 százalékuk pedig azt sem tudja, hogy hol található. Pedig az elektromos elosztószekrény az otthoni energiarendszer központi eleme, és az elektromos eszközök és készülékek biztonságát garantáló kapuőrként működik, ezért az ezzel kapcsolatos ismeretek hiánya komoly biztonsági kockázatot jelent.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

A gyorsan változó világban az emberek utazási céljai is folyamatosan változnak. Az ibis nemrégiben megjelent, Go Get It: hogyan utazik a Z és Y generáció 2025-ben című jelentése azt vizsgálja, hogy az elkövetkező évek megújuló környezetében milyen motivációk határozzák majd meg az utazási döntéseket. Rávilágít az élményközpontú utazások növekvő tendenciájára – legyen szó kulturális elmélyülésről, önfelfedezésről, koncertlátogatásról vagy sporteseményről, az utazókat egyre inkább hasonló szándék vezérli. A kutatás szerint az emberek 58 százaléka úgy gondolja, hogy „az élmények jobbak, mint az anyagi javak”, ami ösztönzi az élményközpontú utazások térnyerését.

A felmérés nyolc ország – USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Franciaország, Németország, Brazília, Kína és India – 9000 válaszadójának véleményét foglalta össze, és globális képet adott a következő év utazási prioritásairól.

Photo by Eva Darron on Unsplash

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít

A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog.

A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte a mindenkori legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: 39% tartozik ide.

„A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásban a vezetőket várakozásaikról is kérdeztük. Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak.

A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére – ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel – a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034. Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra 2040-ben számítanak a megkérdezettek.

Felkészülés a jövőre szakemberhiány mellett

A vállalatokra ható külső tényezőkkel kapcsolatban elmondható, hogy 2023 óta az átlagos aggodalmak szintje jelentősen csökkent a vezérigazgatók körében, de még így is jóval magasabb a globális társaiknál mértnél. A fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44%, globálisan „csak” 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség észlelt mértéke (36 és 38% érez nagy kitettséget), ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal).

A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli.

Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak.

Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást.

„A magyar vállalatvezetők jellemzője, hogy cégük életképességének okaként magasabb arányban választják a külső tényezőket, mint társaik világszerte; ez arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a saját vállalatuk helyzetét relatíve kitettebbnek ítélik meg, ugyanakkor ezt a másik oldalon kompenzálják az elsősorban saját képességekre – köztük a vezérigazgató felkészültségére – vonatkozó magabiztossággal” – érvelt Mezei Szabolcs.

Újratervezés különböző terepeken

A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat – szemben a világban kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé.

Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből.

A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs kiemelte: „Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.”

Mesterséges intelligencia: hasznos és/vagy veszélyes?

Noha a vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. Ezek az eredmények ugyan világszinten és hazánkban is elmaradnak attól, amit tavaly prognosztizáltak a vezérigazgatók, a várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde például a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben.

Érdekes kérdés a bizalom az AI-jal kapcsolatban: általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap.

„Minden sikeres vállalat működésének alapja a bizalom és az együttműködés. Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát. A válasz valószínűleg az, hogy is-is, az azonban biztos, hogy a várt hasznokat csak azok a társaságok fogják érzékelni, ahol az AI bevezetése és használata növelni fogja a bizalmat és az együttműködést” – hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Nem prioritás a fenntarthatóság

A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején.

A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik.

„Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés” – hangsúlyozta Radványi László.

Az IKEA eddigi legnagyobb globális felmérésével lerántotta a leplet az emberek éjszakai szokásairól, hogy megmutassa a minőségi alvás útjában álló akadályokat. A kutatás betekintést nyújt és különféle megoldásokat kínál arra, hogy az alvás mindenki számára pihentető és élvezetes legyen. Az 57 országra kiterjedő felmérésben Magyarország is részt vett.

Fontos számunkra, hogy hol és hogyan alszunk

Bár mindenkinek más az ideális alvási környezete, a kényelem és a megfelelő tér kulcsfontosságú szerepet játszik: a válaszadók 66 százaléka franciaágyon alszik, amely egyensúlyt teremt a kényelem és a közös tér között. 19 százalékuk egyszemélyes ágyban alszik, míg 11 százalékuk kanapén, utóbbi arányszám feltételezhetően a nappaliban alvó szülőket mutatja. A kutatás szerint a magyarok 62 százaléka jobban alszik tiszta és rendezett környezetben.

Az alvás mindenki számára egy kicsit mást jelent

A legnépszerűbb alvási pozíció a magyarok körében az oldalt fekvés behajlított lábakkal, amelyet a válaszadók 42 százaléka részesít előnyben. Közel harmaduk (31%) ugyanígy oldalt alszik, de kinyújtott lábakkal. A háton alvást csupán 11 százalékuk választja, míg 16 százalék a hason fekvést tartja a legkényelmesebbnek.

A magyarok 47 százaléka ritkán vagy soha nem alszik egyedül, és 50 százalékuk osztozik az ágyán partnerével. A válaszadók 15 százaléka gyermekével, 4 százaléka pedig háziállatával alszik együtt.

A párok alvási szokásai is eltérőek: közel felük (49%) nem követ semmilyen szabályt, az alvási pozíciójuk hangulatuktól és kapcsolatuk dinamikájától függően változik. 26 százalékuk egymásnak háttal alszik, hogy zavartalan pihenést biztosítsanak maguknak. 15 százalékuk a legnagyobb biztonságérzetet ölelésben találja meg, míg minden tizedik pár egymással szemben alszik, összebújva.

Nem tudunk lemondani a digitális szokásokról

Bár mindenki tisztában van azzal, hogy a jó minőségű alvás elengedhetetlen az egészségünk és jólétünk szempontjából, a valóságban gyakran háttérbe szorítjuk. A kutatás rávilágított arra, hogy a digitális eszközök dominálnak a magyarok éjszakai rutinjában: 77 százalékuk használja a mobiltelefonját az ágyban, 62 százalékuk tévézik elalvás előtt, míg közel harmaduk (31%) laptopot vagy tabletet használ az esti órákban. A technológia így a lefekvési rutin szerves részévé vált, de gyakran az is előfordul, hogy éppen az elalvás útjába áll.

Az IKEA legújabb kampányában egy apró, de hatékony hálószobai segítségre hívja fel a figyelmet: a DEKAD ébresztőóra segít megszabadulni attól a rossz szokástól, hogy folyton a telefonunkat ellenőrizzük, és természetesebb reggeli ébredést biztosít – kék fény, értesítések és szüntelen szundi funkció nélkül.

A magyarok 14 százaléka rendszeresen altatót szed

Az alvás nem csupán egy fiziológiai folyamat, hanem életmódunk és belső világunk tükre is. Sokan órákig forgolódnak az ágyban, és folyamatosan cikázó gondolataik miatt nem tudnak elaludni. Az alvászavarok elleni küzdelem miatt a magyarok 14 százaléka rendszeresen altatóhoz nyúl, ezen belül pedig 5 százalékuk pedig naponta szed gyógyszert, hogy legalább valamennyi pihenést biztosítson magának.

A kutatás továbbá rávilágított, hogy a magyarok 13 százaléka rendszeresen rémálmokkal küzd, amelyek megszakítják az alvásukat és rontják a regenerálódásukat. Ezzel szemben 24 százalék hetente többször is számára kellemeset álmodik, amely hozzájárul a nyugodtabb éjszakákhoz.

Egyesek szerint az alvás időpazarlás

Az úgynevezett „alvásimádók” csoportjába a válaszadók közel harmada (31%) tartozik, akik előnyben részesítik a pihentető alvást a társasági eseményekkel szemben, és az alvást az egyik legnagyobb örömforrásnak tekintik.

A megkérdezettek négyötöde elfogadottabbnak érzi a saját közegében az alkoholmentes változatokat, 68%-uk pedig maga is a fogyasztók közé tartozik. Társasági összejöveteleken a válaszadók 38%-a fogyaszt alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italokat. A preferenciák átalakulásának jele az is, hogy miközben az IWSR italadat-szolgáltató adatai alapján a világ sörfogyasztása 2023-ban kismértékben, 1%-kal zsugorodott, az alkoholmentes változatok forgalma évről évre jelentősen nő.

A társadalmi közeg változása azért különösen fontos, mert az alkoholfogyasztás irányába ható kortárs nyomás – „azért iszom alkoholt, mert a társaságom ezt várja el” – ma is erősen jelen van a társas összejöveteleken. A kérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy előfordult: bár eredendően alkoholmentes italt választottak volna, a társaság felől érzékelt nyomás hatására inkább mégis alkoholos terméket fogyasztottak. A társadalmi konformitás hatására utal az is, hogy a megkérdezett felnőttek 26%-a állította: kevesebb alkoholt fogyasztana (vagy egyáltalán nem is inna alkoholt), ha a barátai is így tennének. Átlagosan a megkérdezettek 13%-a nyilatkozott úgy – életkor szerint csökkenő mértékben –, hogy eltitkolja a barátai elől, ha alkoholmentes italt iszik. A kutatásban részt vevők negyede pedig úgy érzi: magyarázkodnia kell, hogy miért választ alkoholmentes alternatívát.

Ez a hatás, vagyis az alkoholmentes italokat fogyasztók megbélyegzése ugyanakkor egyértelműen oldódni látszik – leginkább a fiatalabb generációk tagjainál – a friss kutatási tapasztalatok szerint. A vizsgált országok közül az alkoholmentes opció választásának elfogadottsága az Egyesült Királyságban a legmagasabb (63%), és Japánban a legalacsonyabb (41%). A legmagasabb elfogadottságot az összes vizsgált piacon a nők, illetve az Y generáció tagjai körében mérték. Utóbbi csoportnál meglehetősen magas ez az arány: a barátokkal töltött hétvégi estéken az Y generáció 40%-a az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes változatokat választja.

Az innovatív termékek immár a randikultúrát is átalakítják – az Y generációs válaszadók 39%-a simán bevállal egy alkoholmentes italt egy esti randin, tehát nem az alkoholfogyasztással, hanem sokszor éppen a felelős, egészségtudatos választással szeretne jó benyomást tenni randipartnerére. Sokkal többen (25%) vannak azok, akik respektálják, ha valaki alkoholmentes italt iszik, mint azok, akik kínosnak (4%) vagy unalmasnak (6%).

A változások egyik motorja a közösségi média. A Z generációhoz tartozók közel fele (48%) egyetért azzal, hogy szívesebben követnek olyanokat, akik kiállnak az egészséges életmód mellett, akár azon keresztül is, hogy milyen italokat fogyasztanak. Az eredmények általánosságban is azt jelzik, hogy az egészségtudatosság az egyik legfontosabb motivációvá lépett elő a fiataloknál, ami az alkoholmentes italok választására ösztönzi őket. Paradox módon ugyanez a korcsoport érzékeli a legerősebb társadalmi nyomást az alkoholfogyasztás irányába: több mint egyharmaduk tapasztalt már hasonlót társas helyzetekben. 21%-uk azt is átélte, hogy megszólták, amikor alkoholmentes terméket választott, 29%-nyian pedig arról számoltak be, hogy kirekesztve érezték magukat a felelős választásuk miatt. Különösen igaz ez a generáció férfi tagjaira, akik még inkább aggódnak, hogy italválasztásuk alapján miként ítéli meg őket közvetlen környezetük. Ennek ellenére a Z generációsok tekinthetők a legnyitottabbnak: bő egyharmaduk kapott már pozitív reakciót a környezetétől, amiért alkoholmentes italt fogyasztott.

„Tanulmányunk lenyűgöző betekintést nyújtott az alkoholfogyasztással kapcsolatos társadalmi attitűdök alakulásába. Sokak számára az alkohol már nem alapértelmezett társasági helyzetekben, helyette a tudatosabb fogyasztás irányába való elmozdulást látjuk. Mégis, azokban a kultúrákban, ahol az alkoholfogyasztást még mindig túlnyomórészt normának tekintik, ennek mellőzése megbélyegző lehet. Ez különösen igaz a Z és Y generációra. Az alkohol generációk óta központi szerepet játszik az emberek szocializációjában, ezért az alkoholfogyasztási szokásainkat övező domináns feltételezések és sztereotípiák is mélyen beivódtak a társadalomba” – magyarázta Charles Spence, az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológia professzora.

Ezt az üzenetrendszert viszi tovább a HEINEKEN februárban induló kampánya is, amellyel a felelős fogyasztói attitűd megerősítését kívánják elősegíteni. A többféle élethelyzetet bemutató kampányfilmek amellett érvelnek, hogy az alkoholmentes alternatívák választásához nincs szükség speciális indokra: nemcsak azért ihat valaki akár alkoholmentes sört, mert vezet, vagy mert másnap nehéz nap vár rá a munkában, hanem egyszerűen azért is, mert ez találkozik az ízlésével, az értékvilágával.

A hazai vállalati szektor a 2025-ös évnek kicsivel optimistábban vág neki: tavalyhoz képest 5%-kal többen – összesen a felmérésben részt vevők fele – számítanak növekedésre, emellett 9%-ra csökkent azok száma, akik a bevételük csökkenésére számítanak. A növekedést prognosztizálók kétharmada 4-10%-os növekedést vizionál. Kimondottan pozitívan a válaszadók 21%-a tekint 2025-re, ők nettó árbevételük ennél is nagyobb növekedésével számolnak. A románoknál 43%, a cseheknél pedig csak 29% vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós versenytársainknál.

Érdekes, hogy bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon szélsőségesek voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Kivételt ez alól az egész kontinensen küszködő autóipar képez, igaz az idén elinduló zöldmezős beruházások némileg árnyalják a képet.

Az ágazatokat tekintve az FMCG és a HORECA szektor a legbizakodóbb – tavalyhoz képest is optimistább –, de a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykedő cégek többsége is árbevétele növekedésére számít. Ez nem véletlen: az alapvető fogyasztási cikkek folyamatos áremelkedése bővülésre ad okot az élelmiszeriparban, amelyet a kereskedelem és az áruk szállítmányozása is követ, igaz az utóbbi esetében a benzinárak emelkedése jócskán „beleharap” a profitba.

Hosszú évek óta most először az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók, az ő optimizmusuk pedig a tágabb gazdasági klíma változásának is indikátora lehet.

Bár tavalyhoz képest kevésbé borúlátók, mégis a legkevésbé magabiztosak a növekedés kérdésében az üzleti szolgáltató szektorban (BSS) dolgozók. „Fontos azonban figyelembe venni, hogy ők nagyrészt exportálnak, azaz euróban, dollárban kapják fizetségüket, ami bár nem nő, de a forint gyengélkedése miatt mégis jól fognak járni” – értékelte a helyzetet Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. A szakember tapasztalatai szerint az üzleti szolgáltatóközpontok a magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak – hiszen az egyszerű, angol nyelvet igénylő állások India felé mozognak –, ennek köszönhetően ők most is az egyik legaktívabban toborzó szektor itthon.

Bizakodásra adhat okot a cégeknek az, hogy az üzleti kihívásokat tekintve az alacsonyabb inflációnak köszönhetően csökken a bérnyomás: a tavalyi felméréshez képest 8%-kal kevesebben jelölték meg kihívásként a megnövekedett bérköltségeket – bár továbbra is nagy jelentőséggel bír, a válaszadók 70%-a említette. A legfőbb üzleti kihívások között szerepel a működés megnövekedett költsége (46%), valamint az egyre hangsúlyosabbá váló hatékonyság is – utóbbi idén 18%-kal nőtt 43%-ra.

Stabilizálódó létszámbővítés, több elbocsátás

Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. A 2022-ről 2023-ra történő drasztikus csökkenés után (2022-ben 89% tervezett bővíteni, 2023-ban 34%) stagnálni látszik azoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek. Tavaly és idén is a válaszadók 30%-a nyilatkozott az év első felére vonatkozó létszámbővítési tervről. Az előző évhez képest kicsit csökkent a „silent rightsizing” eszközét alkalmazók, azaz azok száma, akik a távozókat nem pótolják (idén a cégek 13%-a), ugyanakkor majd azonos mértékben növekedett azok száma, akik elbocsátást terveznek (idén a cégek 10%-a).

Az iparágakat tekintve az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék: ezekben a szektorokban a válaszadó cégek közel fele vagy több mint fele tervez munkaerőfelvételt 2025-ben.  A kiskereskedelemben tevékenykedő vállalatok is toboroznának, 2024-es képest jóval bizakodóbbak, 9% helyett már 38% tervez munkaerőbővítéssel.

A munkaköröket tekintve 2025-ben a legkeresettebbek a gyártásban dolgozók, a mérnökök, a sales-esek és az IT-szakemberek lesznek. Az új autóipari cégek, a gyógyszergyártás és a többi ipari gyártó miatt sokkal nagyobb a kereslet a gyártói környezetben dolgozókra (+15%), legyen az betanított munkás, szakképzett munkaerő vagy mérnök: a válaszadók kétötöde szeretne erre a területre munkatársat felvenni. Ahogy idén is, az IT/tech állások általában a legkeresettebb munkakörök között szoktak lenni, ám most jelentősen csökkent az ezen munkakörökre való felvételi szándék tavalyhoz képest (-11%). Ennek oka a nemzetközi konjunktúrában, az állami beruházások csökkenésében és a versenykörnyezet változásában egyaránt keresendő.

Irreális bérigény és tapasztalathiány

A toborzási folyamat során most is, ahogy évek óta az irreális fizetési elvárások jelentik messze a leggyakoribb problémát, de idén 5%-kal kevesebben, a válaszadók 83%-a számolt be erről a kihívásról. Egyre nagyobb problémát jelent a jelöltek limitált munkatapasztalata vagy teljes hiánya – az előző felméréséhez képest 14%-kal többen, a döntéshozók 69%-a jelölte meg ezt akadályként. Ezeken felül a nem megfelelő nyelvtudás, valamint a cég által kínált home office lehetőség túl alacsony szintje vagy teljes kizárása szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását.

A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége már nem csak a fizetések emelésében látja, hanem az oktatásban és a tréning programokban is, amelyek akár kulcstényezők is lehetnek a produktivitás növelésében is. Ezeket tavalyhoz képest 10%-kal többen, a válaszadók 75%-a látja megoldásnak, a fizetésemelést 9%-kal kevesebben, 68%-an jelölték meg.

Tervezett béremelés és dolgozói elvárások

2024-ben a felmérésben részt vevők 30%-a tervezett 11-15%-os béremelést, de végül 5%-kal többen, 35%-uk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek 4%-a 16-20%-os emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele 6-10%-os emelést valósított meg.

2025-ben a válaszadók 96%-a tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul. 15%-nál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61%-ánál 6-10%-os fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük 1-5%-os emeléssel tervez és idén már csupán 8% kíván eszközölni 11-15%-os emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21%-a, az ipari gyártásban tevékenykedők 13%-a vagy az ingatlan / építőipari vállalatok 12%-a).

A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek. A munkavállalók majdnem fele (45%, tavalyhoz képest +20%) több mint 20%-os emelést szeretne, de a megkérdezett cégek egyike sem tervez ezzel.

Mitől vonzó a munkahely?

A Randstad HR Trends kutatásában részt vevő vállalatok továbbra is egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások (92%) tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Emellett a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (77%) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (74%) a vonzó munkahely három legfontosabb jellemzője.

A cégek által felkínált juttatások között a legnépszerűbb a mobiltelefon, a bónuszok, az utazási költségtérítés, a parkolók és a céges autók. A legszembetűnőbb az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy sokan a béren kívüli juttatások növelését és az egészségbiztosítás bevezetését tervezik. A nem pénzügyi juttatások között a tréningek állnak legelöl, továbbá sokan szeretnék ezzel párhuzamosan a coaching és mentorprogramok bővítését vagy indítását is.

Összhangban áll-e ez a munkavállalók igényeivel? A felmérés szerint az esetek döntő többségében (87%) a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal (jobb fizetés, jobb körülmények) várják. Emellett a karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 50%-a számolt be erről, mint a felmondás okáról, azonban az összes többi indok sokkal kisebb arányban jellemző.

Vissza az irodába

Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87%-a nem tervez változást, a 10%-uk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább, 17%-ra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12%-a.

Ennek hátterében több minden állhat: a dolgozók irodába való visszarendelése lehet a lojalitás tesztelésének vagy a dolgozói létszám racionalizálásának eszköze is, de egyaránt cél lehet az üres irodák megtöltése és az irodabérlés költségének megtérülése vagy a hatékonyság növelése is.

Növekvő bizalom az AI felé

A tavalyi évhez képest nőtt az AI használatát támogatók aránya: a válaszadó cégek közül 28% (+9%) támogatja az AI használatát, valamint 31%-ra nőtt (+3%) azok száma is, akik nyitottak a használatára bizonyos területeken. Míg 2024-ben a válaszadók 46%-nak nem voltak világos elképzelései az AI használata kapcsán, mára számuk 10%-kal csökkent, ahogy azok száma is csökkent 5%-ra, akik nem látják annak jövőbeni használatát.

A válaszadók még inkább az adminisztrációs feladatokban látják legjobban az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám, a személyzeti és HR menedzsment, valamint menedzsment területén is fogják alkalmazni. 38% szerint az AI csökkenti fogja az állások számát (tavaly még pesszimistábbak voltak, 45% mondta ezt), de a vállalati vezetők 60%-uk úgy látja most, hogy az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát.

Photo by Campaign Creators on Unsplash

A Generali Biztosító friss, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy milyen várakozásokkal tekint a lakosság az idei évre: megosztó a kérdés abban a tekintetben, hogy bizakodóak-e 2025 kapcsán vagy sem. A magyarok többsége borúlátó, a megkérdezettek több mint fele nem vár sok jót az új évtől. Közel harmaduk gondolja azt, hogy picit jobb évre számíthatunk, míg csupán 12%-uk vár nagyon pozitív, fantasztikus évet. A fiatalok és a budapestiek bizakodóbbak a jövőre nézve, ezzel szemben az 50 éven felettiek már borúlátóbbak.

Az egészség megőrzése a lakosság fő kívánsága

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a lakosságot igencsak foglalkoztatja az egészsége: arra a kérdésre, hogy mi lenne az egyetlen kívánságuk 2025-re, a válaszadók nagyobb aránya, több mint harmada valamilyen egészséggel kapcsolatos dolgot kérne. Kiegyensúlyozottabb magánéletet 14%-uk, és egy új, a jelenleginél jobban fizető állást szintén 14% szeretne magáénak tudni. Új lakásra a megkérdezettek 12%-a, míg új autóra 5%-uk vágyik. A kor előrehaladtával a kívánságokkal kapcsolatos attitűd is változik: míg a 16-29 évesek között csupán a megkérdezettek ötödénél kap szerepet az egészség megőrzése, addig az 50-59 évesek 44%-a, a 60-75 éves korosztálynál pedig már 60%-uk esetén kerül központba valamilyen egészséggel kapcsolatos vágy, kérés.

Az infláció emelkedése a magyarok legnagyobb félelme

A lakosság több mint harmada – életkortól, végzettségtől és nemtől függetlenül – az infláció további növekedésétől és az árak elszabadulásától tart a legjobban. Az árak folyamatos emelkedése az általános életszínvonal romlásához vezethet, az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása a mindennapi megélhetésüket befolyásolhatja. Pénzügyi helyzetük alakulására is vegyes várakozásokkal tekintenek: közel 40%-uk arra számít, hogy az új évben rosszabb anyagi körülmények közé kerülnek, míg 20%-uk szerint kicsit jobb, 10%-uk sokkal jobb anyagi helyzetre számít.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is az infláció emelkedéséről számolnak be. Átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024 decemberében az egy évvel korábbiakat. 2023 decemberéhez viszonyítva 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 6,8%-kal kerültek többe, ezen belül a lakbér 12,6%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy év alatt 8,3%-kal drágult.

Az energiaárak és az MI térhódítása miatt sem aggódik a hazai lakosság

A Generali kutatásban résztvevők félelmei között második helyen a saját vagy családtagok egészségi állapotának romlása áll, mintegy 17%-uk tart ettől a legjobban. Bár a fegyveres konfliktusok száma nőtt az elmúlt időszakban a világ több pontján is, a megkérdezettek csupán tizede fél egy nagyobb, nemzetközi szinten elterjedő háborús konfliktus kitörésétől.

Az energiaárak növekedése miatt sem aggódnak az emberek, mintegy 9%-uk gondolja azt, hogy emelkednének az árak 2025-ben. A KSH adatai sem számolnak be az árak elszabadulásáról: 2024 decemberében az előző évhez képest a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni.

A válaszadók 7%-a szorong a munkanélküliség növekedésétől és szintén 7%-uk tart a klímaváltozás negatív hatásaitól, úgy, mint a szélsőséges időjárástól, aszályoktól, árvizektől. A világjárvány okozta félelmek is enyhültek az elmúlt években, a lakosság csupán 4%-a aggódik egy újabb, globális szinten jelentkező vírus megjelenésétől.

A kutatás a napjainkban egyre inkább terjedő mesterséges intelligencia (MI) hatásaitól való félelmekre is rávilágított. Az MI alkalmazásával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy elveheti a munkahelyeket, bizonyos szektorokban megszűnhet a humán erőforrás iránti igény, emellett társadalmi egyenlőtlenségeket is okozhat, ha nem fér hozzá mindenki az új technológiákhoz. A vizsgálat azonban rávilágított arra, hogy a lakosság szinte egyáltalán nem tart a mesterséges intelligencia térnyerésétől, csupán 4%-uknak vannak aggodalmai ezzel kapcsolatban.

A megkérdezettek 8%-ának továbbá semmilyen félelme nincsen a 2025-ös évre vonatkozóan.

Photo by Matt Bennett on Unsplash

A toxikusnak észlelt vezető általában kiszámíthatatlan, szeszélyesen hoz döntéseket, irreális célokat tűz ki, nem rest etikai és személyes határokat áthágni, az elvárásokat nem megfelelően kommunikálja. Jellemző rá a dominancia iránti igény, a hatalomvágy, a rendkívüli manipulációs képesség, az etikátlanság, valamint a magas intellektus és a karizma, de sokszor kompetenciahiánnyal küzd. Szereti beosztottjait hibáztatni, megfélemlíteni, megalázni, a felelősséget áthárítani. Nem csapatjátékos, a csapat eredményeit magáénak vindikálja, ezáltal produktívnak tűnik, amivel kivívhatja a felsővezetés támogatását. Az erős versenyszellemmel rendelkező szervezetek ugyanis gyakran támogatják azokat a vezetőket, akik túlhajtják a beosztottjaikat, és negatív légkört teremtenek.

„A toxikus vezetés csak akkor maradhat fenn, ha azt a szervezet értékrendje és a vezetőkiválasztási gyakorlata tolerálja, sőt, akár elvárássá is teheti, valamint ha a szervezet tagjai túlzottan beletörődőek. Minél nagyobb a szervezet, annál több időbe, akár több évbe is beletelik, hogy nyilvánvalóvá váljanak a toxikus vezetés romboló következményei” – hangsúlyozza Czifra Julianna, a tanulmány első szerzője.

A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.

Mit tehetünk ellene? 

A toxikusságot nehéz kikerülni, de ha már kialakult, mihamarabb kezelni kell, hogy ne épüljön be a szervezeti kultúrába, és elkerülhető legyen a negatív spirál. Ennek feltétele, hogy a szervezetben ismerjék fel a toxikusságot és változást indítsanak, pl. a HR vagy egy felsővezető kezdeményezésére. Fontos edukálni a munkavállalókat arról, hogyan ismerhetik fel a toxikusságot, mit tehetnek, amikor toxikus viselkedést észlelnek, például, hogy jelzik a HR-nek, az illető felettesének, vagy egy belső anonim csatornán jelentik az esetet. Érdemes tájékoztatást adni arról is, milyen pszichés segítséget vehetnek igénybe az érintettek a feldolgozáshoz.

Ha az első számú vezető vagy tulajdonos viselkedése toxikus, akkor az alatta lévő vezetői szintnek a feladata a toxikusság kivédése, „ernyőt tartva” a munkavállalók fölé. Fontos külső szakértőt is bevonni: a leghatékonyabb a coaching és pszichoterápia együttes alkalmazása lenne, amikor a vezető együttműködő, és egyaránt dolgozik a képességei és a személyisége fejlesztésén is, a teljes változás azonban így sem garantált.

Érdemes rendszeresen felmérni a szervezeti légkört, erősíteni a vezetőkiválasztással, teljesítményértékeléssel kapcsolatos HR-folyamatokat, és olyan szervezeti kultúrát és értékrendet fenntartani és fejleszteni, ami nem tűri el a vezetők norma- és szabálysértő magatartását, hangsúlyozzák a szerzők.

Photo by Paul Jai on Unsplash

A pénzügyi elvárások tekintetében 20%-uk úgy véli, hogy kicsit, míg 10%-uk gondolja azt, hogy sokkal jobban alakulnak majd pénzügyeik, mint az elmúlt évben. A nők és a férfiak közel azonos arányban optimisták, de a kor előrehaladtával a pesszimizmus mindkét nemnél erősödött, tehát az idősebb válaszadók borúsabban látják a jövőt. A kutatásban résztvevők harmada (32%) szerint ugyanakkor semmilyen anyagi változást sem fog hozni az új esztendő.

Az egészségre többet, külföldi utazásra kevesebbet fordítanának a magyarok, a lakáson nem spórolnának 2025-ben

A kutatás konkrétumokra is kitért, mire tervez a lakosság kevesebbet, ugyanannyit vagy többet költeni 2025-ben, mint tavaly. A lakás prioritást élvez a megkérdezettek életében: a válaszadók 18%-a többet, 44%-a hasonló összeget szán felújításra, bérlésre, berendezésre stb., mint tavaly. Némileg talán meglepő, de a fizikai és mentális egészségükön nem terveznek spórolni a magyarok: mindössze minden ötödik ember szeretne erre kevesebbet költeni. A válaszadók költségcsökkentést is terveznek: várakozásaik szerint a belföldi utazás, a befektetések, a hobbik és a szórakozás tekintetében költenek idén kevesebbet.  A legnagyobb arányban (48%) a külföldi utazásokon húznák meg a nadrágszíjat a magyarok.

A kor itt is meghatározza az attitűdöt: a 30 év alatti fiatalok idén több pénzt szánnának egyebek mellett lakáscélra (28%), befektetésre (25%) és oktatásra (24%). Ezzel szemben a 60 év felettiek jelentős hányada csökkentené kiadásait az élet több területén is, leszámítva az egészséget, amelyre a tavalyi évhez hasonlóan költenének.

Csak olyanra költenének, amire feltétlenül szükségük van

A Generali kutatása rávilágított arra is, hogy a többség elkerülné a felesleges kiadásokat. A válaszadók több mint egyharmada nem fordítana pénzt olyanra, amire nincs feltétlenül szüksége. A 30 év alattiak 24%-a, míg a 60 éves vagy annál idősebb korosztály 52%-a említette, hogy tervei között szerepel a felesleges kiadások kerülése.

A fő célok között van még 2025-ben a spórolás is. A nők pénzügyi terveiben egyértelműen prioritásként jelenik meg a férfiakhoz képest, míg az erősebb nem képviselői a megtakarítások optimalizálását említették nagyobb arányban.

Emellett a bevételek növelése is központi szerepet kapott a válaszadók körében. A kutatásban résztvevők 29%-a szeretne idén megtakarítani, vagy több pénzt félretenni. A válaszadók közel negyede akár munkahelyváltást vagy plusz munka vállalását is megfontolná annak érdekében, hogy növelje pénzügyi forrásait. Ez az arány a 30-39 évesek körében magasabb, a korosztály 32%-ánál a meghatározó tervek közé tartozik a bevételek gyarapítása.

A megkérdezettek 21%-a mérsékelné a rezsire fordított kiadásait, és 15%-uk tervezi azt, hogy idén jobban vezeti majd a bevételeit és a kiadásait. A válaszadók csupán 14%-a gondolja úgy, hogy semmilyen pénzügyi változtatást sem tervez a tavalyi évhez képest.

Photo by Fabian Blank on Unsplash

Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők

A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására. „Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben” – mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere. „Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté” – tette hozzá a szakember.

Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.

A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.

„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre” – összegzi a kutatás célját Madar Norbert.

Itthon a retail media még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat  mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak” – világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása” – összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.

Photo by John Schnobrich on Unsplash