Közleményük szerint a márkakutatók kérdéseire mintegy 70 közép- és felsővezető válaszolt. A vállalatok között kereskedő, gyártó és szolgáltató cégek egyaránt megtalálhatóak voltak. A válaszadók több mint 70 %-a minimum 50 főt foglalkoztat.

A legfőbb megállapítások:

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok 53%-a foglalkozik tudatos munkáltatói márkaépítéssel.

Akik még nem foglalkoznak Employer Brandinggel, azoknak a 62%-a egy éven belül tervezi, 24%-a két éven belül, és csak 14%-a nem tervezi, hogy a jövőben foglalkozni fog a szakterülettel.

Az Employer Branding kapcsán a válaszadók pontozták a különböző vállalati célok jelentőségét. A legfontosabb a kitöltők számára a munkaerőmegtartása (91%) és a tehetségek bevonzása (88%). Csak ezeket követi a fluktuáció csökkentése (83%) és az egyetemisták bevonzása (78%). Így világosan látszik, hogy ma már a munkatársak elkötelezése és megtartása a legfontosabb szempont.

Azon vállalatoknál, akiknél van munkáltatói márkaépítési tevékenység 40 %-nál a HR, 36%-nál a HR és a kommunikáció együtt, 16%-nál csak a kommunikáció, és kevesebb mint 5 %-nál a marketing vagy a CEO felelős érte.

A leghasznosabb kommunikációs csatornák, programok értékelésénél – az Employer Branding kapcsán – a belső ajánlási programok (92%) kerültek az első helyre, ettől alig maradt el a social media, illetve a belső kommunikáció (mindkettő 90%).

A klasszikus offline felületeket, mint a print, rádió, TV, óriásplakát nem tartják hasznosnak a nyilatkozó vállalatok a munkáltatói kommunikáció során.

A legalább 200 főt foglalkoztató válaszadók közül, mindössze egy mondta azt, hogy nem készít Employer Branding stratégiát.

Az Employer Branding kialakítása során a vállalatok számára még mindig a legnagyobb kihívás a megfelelő anyagi forrás alokálása. Ennek ellenére a legalább 50 főt foglalkoztató az Employer Branding-gel foglalkozó vállalatok 40%-a növeli és 44%-a szinten tartja a munkáltatói márkaépítésre szánt költését.