A mesterséges intelligencia 2025-ben már nem csupán jövőkutatók kedvenc témája, hanem a mindennapi vállalkozói működés szerves része. A McKinsey legfrissebb elemzése szerint a generatív AI évente 2600 – 4400 milliárd dollárnyi termelékenységi potenciált rejthet világszinten. A kutatás 63 tipikus üzleti felhasználási esetet elemzett, és kimutatta, hogy a legnagyobb hatás három területen várható: marketing és értékesítés (bevételnövekedés 3-15 %, ROI-javulás 10-20 %), szoftverfejlesztés (20-45 % termelékenységnövekedés bizonyos tevékenységek esetén), valamint ügyfélszolgálat, ahol a generatív AI bevezetése a funkció jelenlegi költségeihez viszonyítva 30-45 %-kal növelheti a hatékonyságot.

A McKinsey szerint a generatív AI-alkalmazásokból származó érték mintegy 75%-a négy területen koncentrálódik: ügyfélkapcsolatok, marketing és értékesítés, szoftverfejlesztés, valamint kutatás-fejlesztés. Ilyen részterület lehet az ügyfélinterakciók támogatása, marketing- és sales-tartalmak előállítása, illetve kódírás felgyorsítása. A jelentés kiemeli: az AI akkor teremt valódi üzleti értéket, ha tudatosan a szervezeti stratégiához igazítva vezetik be, és nem önmagában vagy önmagáért.

Hol érdemes kezdeni?

Magyarországon az Európai Bizottság Digitális Évtized jelentése alapján a vállalkozások digitalizációs lemaradásban vannak. Ez egyben hátrány és lehetőség: aki időben lép, versenyelőnyhöz juthat a hazai piacon.

Egy kkv-nak nem érdemes azonnal komplex, drága AI-megoldásokba ugrania. A legtöbb érték gyorsan és költséghatékonyan érhető el olyan területeken, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a mindennapi működéshez:

• Tartalomkészítés támogatása: blogcikkek, közösségi posztok vagy SEO-szövegek első verziójának elkészítése. Fontos: mindig kell emberi utószerkesztés, hiszen az AI sokszor „hallucinál”, több ponton ellenőrzés és javítás szükséges
• Ügyfélkommunikáció, sales: chatbotok, automatikus e-mailválaszok, automatizációk, sablonok – gyorsabb reakcióidő, kevesebb elveszett érdeklődő.
• Vizuális anyagok: egyszerű grafikák, illusztrációk generálása social media kampányokhoz.
• Adatkezelés és elemzés: Excel vagy CRM adatok kinyerése, összegzése AI-eszközökkel, gyorsabb döntés-előkészítéshez.

„Sok cégvezető úgy gondolja, hogy az AI majd teljesen kiváltja a marketingeseket vagy a szövegírókat. Sőt, a marketingesek, honlapkészítők, grafikusok közt is van, akik félnek, hogy elveszíthetik a munkájukat. A valóság inkább az, hogy az AI segíti, bizonyos feladatok esetén kiváltja a junior vagy medior szintű feladatokat megfelelő minőségű promptolás mellett – de a stratégia, a márkahang és a kreatív gondolkodás továbbra is emberi munka marad. Egy honlap vagy kampány akkor működik, ha személyes figyelem és üzleti cél is van mögötte.” – mondja Bende Kata, a ZK Design ügyvezetője.

Hol a kockázat?

Az AI-használat nem veszélytelen. Három tipikus buktató:

• Minőség: ha egy vállalkozás teljesen AI-ra bízza a szövegírást, az eredmény gyakran sablonos és általános.
• Márkahang: emberi kontroll nélkül eltűnik a cég saját stílusa, ami hosszú távon hitelességvesztéshez vezethet.
• Jogi és etikai kérdések: szerzői jogi problémák és adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek – különösen, ha érzékeny ügyféladatokat adunk be a rendszereknek.

Merre tovább a kkv-knak az AI-korszakban?

Az AI ma már nem kérdés, hanem lehetőség – de csak akkor, ha tudatosan illesztjük be a vállalati folyamatokba. Egy kkv-nak az a feladata, hogy a technológiát a saját stratégiája szolgálatába állítsa, és semmiképpen se fordítva.

Az ezredforduló óta több mint hatszorosára nőtt idehaza az állami kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások összege. A magyar kormány 2021-ben összesen már 182 milliárd forintot szán hazai forrásból K+F-re, amelyből különböző pályázatokon, programokon és ösztönzőkön keresztül 76 milliárd forint érhető el a vállalati szektor számára.

„Még sosem álltak rendelkezésre olyan nagy mértékű pénzügyi források az innováció fellendítésére Magyarországon, mint amiket a kormányzat jelenleg biztosít a piaci szereplők számára. Eljött az idő, hogy az eddig hezitáló cégek is belekezdjenek a jövőbeni növekedésükhöz nélkülözhetetlen újítások megvalósításába” – hangsúlyozta dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A hazai vállalkozások ugyanakkor még nem veszik teljeskörűen igénybe az elérhető forrásokat. Ennek egyik oka, hogy a magyar cégek sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy tevékenységükre támogatásokat is kaphatnának, illetve nem ismerik a K+F-hez kapcsolódó adókedvezmények kiterjedt rendszerét.

„A cégeknek érdemes felpörgetniük kutatás-fejlesztési tevékenységüket. Ez nemcsak az elérhető pályázatok és adókedvezmények miatt fontos, hanem azért is, mert az ebből származó eredmények már középtávon versenyelőnyt biztosítanak a piacon – mondta Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadási partnere. – Az EY-nál segítünk abban, hogy a vállalatok felismerjék lehetőségeiket, a kihasználatlan kedvezményeket ezen a téren. K+F-re specializálódott, mérnöki és tudományos hátterű csapatunk pedig támogatja a projektek menedzsmentjét is.”

A rendelkezésre álló adókedvezmények egy jelentős része az üzemi eredményt növeli. Ide tartoznak a vissza nem térítendő készpénztámogatások vagy a csökkentett személyi jellegű ráfordítások. A kedvezmények másik része csökkenti a fizetendő adókulcsokat, mint a K+F költségek dupla levonásának lehetősége a társasági adóból, illetve az egyszeri levonás a helyi iparűzési adóból és az innovációs járulékból. Ezen kedvezmények akár 2015-től visszamenőleg igénybe vehetőek. A két típus megfelelő kombinálásával a cégek kutatás-fejlesztési költségeiknek több mint 30 százalékát is megtakaríthatják.