Rekord számú pályázat érkezett a 2022-es PREXA-ra, majd több mint 50 pályázat került a shortlistre, amelyet egy nyilvános eseményen prezentáltak a szakemberek. „Több mint 100 résztvevővel egy igazán inspiráló nap volt ez, ahol beteljesült az MPRSZ egyik legfontosabb célkitűzése, a tudásmegosztás. Nagy öröm volt a számunkra, hogy sok junior PR-est ismerhettünk meg a prezentálók személyében. Büszkék vagyunk rá, hogy egy olyan kapcsolatépítő eseményt sikerült szerveznünk, amely tovább erősíti a PR szakma összetartását” – mondta Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke.

A 2021-es évben debütáló PR Excellence Hungary Awardot úgy alkották meg, hogy az igazodjon a nemzetközi versenyszabályzatokhoz és lehetőséget biztosítson a nagyszabású kampányok mellett a kisköltségvetésből megvalósított aktivitások értékelésére is. Végül összesen 17 pályázat került dobogós helyre. 5 arany, 4 ezüst és 4 bronz minősítést osztottak ki, továbbá két pályázat különdíjban részesült. „Társadalmilag és üzletileg releváns és eredményes, stratégiai szemléletű projekteket kerestünk és intenzív szakmai eszmecserék alapján választhattuk ki a legjobb munkákat. Külön öröm volt számunkra, hogy nemcsak a nagyvállalatok és a nagy ügynökségek pályázatait díjazhattuk, hanem a magyar PR szakma minden szegmenséből érkeztek izgalmas alkotások” – tette hozzá Kutas István, a zsűri elnöke, a Magyar Bankholding kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A 2022-es év ügynöksége díjat, amelyet először osztott ki a PREXA zsűrije, az Avantgarde Group kapta. Az elismerést a beérkező pályamunkák alapján és nem a pontok szerint ítélte oda a zsűri.

Az Év PR szakembere díjat Bőhm Kornél kapta, aki üzleti munkája mellett folyamatosan dolgozik a kríziskommunikáció megismertetéséért, népszerűsítéséért. Az ő nevéhez fűződik az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozata és Magyarország Krízistérképe kiadvány is.

Magyarországon először a fiatal PR tehetségeket is elismerte a PREXA zsűrije. A beérkező ajánlások alapján Szabó Hedvig (33) az Uniomedia partnere, stratégiai tervezője és client group head-je kapta az Év Utánpótlás Díjat.

A tavalyi évhez hasonlóan az angolul beérkező pályázati anyagokat egy nemzetközi zsűri értékelte, akik három dobogóst jelöltek meg. Az arany és ezüst díjat az Uniomedia zsebelte be, a bronzot pedig a Lounge Group kapta. A magyar mellett a nemzetközi zsűri által választott legjobbak kiemelt pontozásban részesülnek a Kreatív Magazin által összeállított PR Toplistán.

A 2022-es PR Excellence Hungary díjazottjai:

Fődíj:

• ACG PRo – E.ON Greentunes

Különdíj:

• SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa – Október 7. az állami gondoskodásban élő gyerekek napja (Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória)
• Avantgarde Group – „Címlapon Magyarország” – egy 172 éves korszak sajtófigyelésének története (Művészet, kultúra kategória)

Arany minősítés:

• ACG PRo – E.ON Greentunes (Fenntarthatóság, környezetvédelem kategória)
• ACG PRo – E.ON Greentunes (Energetika kategória)
• Magyar Telekom – Üzeneted érkezett! (Storytelling kategória)
• Open Communications – Laptopkrízis a COVID alatt – A fenntartható megoldás (Kis költségvetésű (1M Ft büdzsé alatti) kampányok kategória)
• Pro/Lawyer Consulting – Edukációs és márkaépítő podcast ügyvédeknek (Digitális kommunikáció kategória)

Ezüst minősítés:

• Avantgarde Group – A Nagy Vasúti Kvíz (Általános hírnévmenedzsment kategória)
• Lounge Group – Tarts velünk egy akadálymentes jövőért! (Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória)
• Uniomedia Communications – Mastercard: Készpénzmentes Zóna (B2B kampány kategória)
• Uniomedia Communications – Dobj le 100 kilót! (Fenntarthatóság, környezetvédelem kategória)

Bronz minősítés:

• Avantgarde Group – E.ON E-mobilitás kampány – Még az utca embere is erről beszélt! (Energetika kategória)
• Avantgarde Group – L’ORÉAL–UNESCO A NŐKÉRT ÉS A TUDOMÁNYÉRT (Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória)
• FERLING – A Hauniból Körber lett – rebranding és névváltási kampány a Körber pécsi gyárában (Általános hírnévmenedzsment kategória)
• Uniomedia Group – Aegon: KÁR a para! (PR vezérelt integrált kampány kategória)

A nemzetközi zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák:

• Arany minősítés: Uniomedia Communications: #WhyIGetVaccinated
• Ezüst minősítés: Uniomedia Communications: Digitalise your class!
• Bronz minősítés: Lounge Group: „Old Dogs, New Tricks” interactive educational video series

• Az Év Ügynöksége (PREXA): Avantgarde Group
• Az Év Kiváló szakembere: Bőhm Kornél
• Utánpótlás Díj: Szabó Hedvig

Holló Márta 25 évet töltött a médiában, alapító tagja és főszerkesztője volt az RTL Klub napi magazinműsorának, a Fókusznak, majd 2017-től az ATV Híradóját és reggeli közéleti műsorát, a Startot vezette. Diplomáit a Színház és Filmművészeti Egyetem televíziós szakán (osztályvezető Vitray Tamás és Horváth Ádám), a József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, valamint a CEU Business School EMBA képzésén szerezte. Tudását 2016-ban Executive MBA diplomával bővítette és az elmúlt 10 évben a televíziós munka mellett tanácsadóként segítette több hazai és nemzetközi vállalat kommunikációját.

Holló Márta a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatójaként április 4-től a vállalati külső és belső kommunikációs tevékenységeket fogja irányítani, felelve a vállalati PR és belső kommunikációs stratégiai fókuszok meghatározásáért, megvalósításáért, illetve a sajtó- és médiakapcsolati tevékenységekért.

Statisztikák szerint világszerte közel 1000 fotót töltünk fel az Instagramra percenként és több mint 95 millió posztot és videót osztunk meg naponta a felületen. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy azok a fotók, ahol arcunk is látszik, 38%-kal több like-ot kapnak, mint azok, melyeken nem szerepel emberi arc a képen.[1]  Az, hogy online kapcsolatban maradjunk és megoszthassuk egymással életünk fontos pillanatait, az elmúlt évben talán még fontosabbá vált, mint korábban bármikor. Ugyanakkor, legalább ilyen fontos, hogy továbbra is vigyázzunk egymásra, online is. Felnőttként van lehetőségünk eldönteni, mit és milyen módon szeretnénk megosztanunk magunkról a közösségi médiában, de vajon gondolunk arra, hogy milyen veszélyeknek tesszük ki gyermekünket, ha róluk töltünk fel képeket?

Ezt felismerve, a Magyar Telekom a Hintalovon Alapítvány szakmai partnerségével indítja el Digitális szülő vagyok! programját, melynek célja, hogy felhívja a szülők figyelmét gyermekeik online térben való megjelenítésének veszélyeire.  „2021-ben gyereket nevelni azt jelenti, hogy digitális szülőként is helyt kell állni. De hogyan tudnak a szülők példaképek lenni az online világban is? Mire kell odafigyelniük, ha gyereküket biztonságban akarják tudni most és a jövőben?  Milyen kockázatai vannak a közösségi médiában megosztott felvételeknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik hiteles és a szülők döntéseit közvetlenül segítő válaszokat adni ez a program.” – emelte ki a program megalkotását indokló okokat Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány ügyvezetője.

„Azt gondoljuk, infokommunikációs vállalatként feladatunk, hogy szolgáltatásaink által biztosítsuk a minőségi hozzáférést az online térhez, ugyanakkor felelősségünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a digitális eszközök és lehetőségek tudatos használatára. Programunkkal arra szeretnénk felhívni a szülők figyelmét, hogy sokszor nem is feltételezett veszélyek leselkedhetnek gyermekünkre az online közösségi térben és igyekszünk irányt mutatni, hogyan lehet a helyes arányokat megtalálni a gyermekükről készült képek online megosztásakor” – erősítette meg a kezdeményezés célját Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A kampány központi eleme az Alapítvány szakmai partnerségében megalkotott online kérdőív, melynek kitöltésével mindenki felmérheti, mennyire vannak biztonságban gyermekeiről készült, közösségi csatornákra feltöltött képei, videói, egyben visszajelzést kap, hogyan érdemes biztonságosan posztolni.  Az ügy mellé álltak ismert hazai véleményvezérek: Kovalcsik Ildikó (Lilu), valamint Tatár Csilla műsorvezető mellett több, Instagram csatornát kezelő ismert szülő, akik elkötelezettek a felelős online működés mellett.

A kampányhoz külön Instagram GIF-csomag készült, mely a „digitalisszulo” keresőszóval érhető el.
Az online kérdőív itt található: https://tudatosdigitalis.hu/

[1] https://www.omnicoreagency.com/instagram-statistics/ 2021

„Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott és miért. Ha szeretnénk támogatni és biztonságban tudni őket, akkor fontos, hogy odafigyeljünk rájuk – megismerjük, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában” – összegezte a felmérés indikátorait Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, a kutatás vezetője.

A Magyar Telekom megbízásából végzett kutatás közvetlenül az érintett korcsoport meglátásaira volt kíváncsi, így a témában az elmúlt éveket tekintve az InternetMOST kutatás az első reprezentatív visszacsatolás, mely valóban a fiatalok véleményére fókuszál. A megyénként és nemenként reprezentatív online adatgyűjtés 2020. április és május között zajlott, a 13-18 évesek korcsoportjában.

Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78%), a tanulás (közel 64%), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56%) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54%).  A kutatás eredményei kidomborítják az influencer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat (22,8%) és a tananyagot is (13,3%), valamint online idejük 56%-át a közöségi oldalak pörgetésével töltik.  Megállapítható, hogy zenész és színész celebritás vonal felől egyre inkább a szintén tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el figyelmük, akik a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. Többen arról számoltak be, hogy új hobbiba fogtak, vagy zenélni, verset írni, sportolni kezdtek valamely véleményvezér hatására. Szintén sokan jelezték, hogy a közösségi felületeken megosztott történetek segítették fejleszteni saját önismeretüket, vagy segítséget jelentettek a problémáik megoldásában.

Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulásuk: azt látni, abszolút szkeptikusak a fiatalok, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket. Közel kétharmaduk tisztában van az álhírek veszélyeivel, de valamiért még kevesen tartanak az online zaklatás és bántalmazás valódiságától. Ezen a téren komoly hiányosságok vannak a szülők szerepvállalása terén, mert a tizenévesek közel 40%-a mindössze 5-10 perces gyorstalpalót kapott erről a szüleitől. A több mint két órás, részletes magyarázatig csupán a megkérdezettek alig 16 %-a jutott el. Érdekes az is, milyen határokat szabnak a szülők a fiatalok nethasználatával kapcsolatban: 10‑ből 4 esetben nincs is ilyen, a legtöbben pedig időkorláttal próbálkoznak, főleg este és éjszaka.

Az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.

A felmérésben szerepel az internet, mint a tanulás legújabb segédeszközének kérdésköre is, ami azért is érdekes, mert a koronavírus miatt ez a terület épp a kutatás időszakában vált kiemelten fontossá. Azoknál a diákoknál, akiknél végbement az átállás a digitális oktatásra, nagyjából fele-fele arányban sikerült mindent zökkenőmentesen online formába ültetni, és a gyerekek több mint 42 százaléka úgy érzi, hatékonyabban tanul így.

„A Magyar Telekomnál évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében, hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik számára egyaránt.” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A kutatási eredményeket részletesen ismertetik PONT.MOST blogon, illetve a teljes kutatási anyag ITT elérhető.

Az innovatív gyógyszergyártók teljes mellszélességgel támogatják a járványügyi helyzet hatékony, sikeres és egységes kezelése érdekében bevezetett kormányzati intézkedéseket, és a szakterület felügyeletéért felelős hatóságok járványügyi tevékenységét. Kutatásvezérelt gyógyszergyártókként pedig minden rendelkezésre álló eszközzel, egyesült erővel dolgoznak a koronavírus (COVID-19) elleni küzdelemben – olvasható az egyesület közleményében.

Dr. Kókai-Nagy Ákos, az AIPM elnöke a járvány kapcsán tett konkrét lépésekről elmondta: „Az iparág szereplői minden erejükkel azért dolgoznak, hogy a kihívásokkal teli körülmények ellenére gördülékeny és folyamatos legyen minden magyar beteg gyógyszerellátása. Aktívan részt veszünk a koronavírus ellen használható új vakcinák, diagnosztikumok és kezelések összehangolt kutatásában és fejlesztésében, kiaknázzuk világelső tudományos eredményeinket, rendelkezésre bocsátjuk emberi és egyéb erőforrásainkat az új terápiák kifejlesztésére irányuló minden korábbinál szélesebb körű tudományos együttműködés elősegítése érdekében.”

„Szorosan együttműködünk és közvetlenül támogatjuk a frontvonalban küzdő egészségügyi szakembereket és szervezeteket. Az AIPM a most induló adományozási program keretében praktikus segítséget nyújt a járvány következményeinek enyhítésében” – tette hozzá Dr. Holchacker Péter, AIPM igazgatója a kezdeményezés kapcsán. A fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatokat Magyarországon tömörítő szervezetként az AIPM elismeri és köszöni az egészségügyi szakdolgozók megfeszített munkáját, akik a lakosság biztonsága érdekében, sok kockázatot vállalva látják el feladataikat. „Ők azok közé tartoznak, akiknek az életét a leginkább befolyásolja a járvány elleni küzdelem, miközben sokszor éppen nekik a legnehezebb megoldani a jelenleg felmerülő, legegyszerűbbnek tűnő gyakorlati kihívásokat, mint a gyermekeik otthoni tanulása. Éppen ezért az innovatív gyógyszergyártók nevében az AIPM 1000 darab prémium táblagéppel, valamint 80 perc lebeszélhetőséget és 10 GB adatforgalmat tartalmazó SIM kártyákkal járul hozzá ezer egészségügyi szakdolgozó gyermekének korszerű és kényelmes online tanulásához, hogy amíg szüleik mindannyiunkért dolgoznak, legalább gyermekeik tanulása miatt ne kelljen aggódniuk.”

Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója hozzátette: „A járványügyi veszélyhelyzetben a Magyar Telekom az első pillanattól szolgáltatásaival segíti ügyfeleit és most örömmel állt az AIPM kezdeményezése mellé, hiszen így 10GB mobilinternettel, valamint oktatási tartalmakhoz való ingyenes hozzáféréssel tudja segíteni azokat, akik a frontvonalban küzdenek.”

„Nem tudunk elégszer köszönetet mondani azoknak, akik most az életünkért, az egészségünkért harcolnak. Mi magunk azzal tudunk segíteni, hogy otthon maradunk, miközben folyamatos kapcsolatban vagyunk okoseszközeink segítségével, legyen szó a szeretteinkről, a tanulásról vagy a munkáról. Nagyon örömömre szolgál, hogy az AIPM kezdeményezésével 1000 rászoruló család számára nyílik új út a digitális oktatásban” – mondta el Kunos Balázs, a Samsung Electronics Magyar Zrt. alelnöke.

Annak érdekében, hogy a Magyar Telekommal és a SAMSUNG Magyarországgal együttműködésben megvalósuló közvetlen támogatás valóban a leginkább arra rászorulókat segítse az otthoni oktatásban, az 1000 darab táblagép összehangolt és hatékony elosztásáról a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) gondoskodik.

A csatorna vendégei ismert szakértők és kevésbé ismert, tettrekész mindennapi hősök, ami közös bennük, hogy mindegyikük a saját területének kiemelkedő alakja, jövőbe tekintő szemlélettel, példamutató teljesítménnyel és laza stílussal. Az epizódokban velük beszélget Korpa Melinda és Mantz László, a Telekom tartalomszerkesztői.

„Az új digitális platformunk kiválóan kiegészíti korábban indított, párbeszédre építő aktivitásainkat: a MOST Fórum rendezvény-sorozatot és a Pont.MOST blogunkat. Mindhárom csatornán olyan témákról beszélgetünk, amelyek mindenkit érintenek, amelyekben alapvető és tömegek életét befolyásoló digitális változások zajlanak. Azt szeretnénk láttatni, hogy a digitalizáció az élet minden területén segítségünkre van – kiemelten a jelen helyzetben. Megannyi téma van előttünk, melyeket újonnan indított podcast csatornánkon közérthetően, könnyed stílusban dolgozunk fel, mindezt egyszerűen, bárki számára elérhető módon.” – nyilatkozta Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója. A Magenta Podcast stratégiai partnere a BETONE STUDIO.

A vállalat megítélése szerint a koronavírus okozta nehéz időszakban a digitális segítségnyújtás és a stabil hálózati összeköttetés biztosítása mellett egyaránt fontos a jó minőségű, szellemes és inspiratív, fogyasztható tartalmak létrehozása, melyek segíthetnek az otthon töltött idő színesítésében. Éppen ezért a csatornán a meglévő tartalmak mellett az aktualitásokra reflektáló beszélgetések is hamarosan elérhetőek lesznek a távmunka, digitális oktatás, mentális egészség témakörében. A podcast díjmentesen, adatforgalmi terhelés nélkül hallgatható a népszerű applikációkon és desktop verzióikon egyaránt. A trailer és a televíziózás jövőjével, valamint női esélyegyenlőséggel és tudattalan előítéleteinkkel foglalkozó első két epizód az alábbi linkeken elérhetők: Spotify, Apple podcast, Google podcast.

A digitalizáció legizgalmasabb és legégetőbb kérdéseit helyezte február végén indított innovációs beszélgetéssorozata, a Most Fórum fókuszába a Magyar Telekom. A programok helyszíne a nemrégiben birtokba vett új székház volt, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy a közösségi lét színtere is lehessen. „Ha az élére akarsz állni a digitalizációról folyó társadalmi párbeszédnek, egyrészt lehetőséget kell teremteni rá, másrészt kell biztosítani neki egy platformot. Mi erre terveztük a MOST Fórumot. A Telekomnál hiszünk a digitalizációban rejlő lehetőségekben és abban, hogy az új technológiák segítségével az élet szinte minden területén többre lehetünk képesek” – foglalta össze a program célját Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A párbeszéd jegyében a nagyközönség számára is elérhetővé tették a kerekasztal-beszélgetéseket, azokon bárki részt vehetett. Az egészségügy, a munkaerőpiac, a kultúra és a sport világát körbejáró Most Fórumok kivétel nélkül teltházasak voltak, közel 200 ember előtt zajlottak és élő streamen is figyelemmel lehetett kísérni a történéseket. Az eseményeken rendre olyan a témákkal rukkoltak elő, amelyek a leginkább foglalkoztatják a közvéleményt, a szakmát és a sajtót, de a komoly, szakmai beszélgetések a laikus közönség számára is mindvégig érthetőek, követhetőek és érdekesek maradtak.

Az Uniomedia kommunikációs ügynökség közreműködésével megvalósult rendezvénysorozaton véleményvezérek mutattak be pozitív példákat, innovatív megoldásokat, digitális trendeket, fogalmaztak meg inspiratív gondolatokat a jövő egyértelmű útjáról.

A beszélgetéseken neves tudósok, kutatók, művészek, sportolók, szakemberek vettek részt – olyanok, mint Lévay György egészségügyi mérnök, Gyires-Tóth Bálint mesterségesintelligencia-kutató és fejlesztő, Kónya Béla Tamás, a Ludwig Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor osztályának osztályvezetője, Vajdai Vilmos, a TÁP Színház alapítója, Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Szabados Gábor sportközgazdász, Kohanecz Margó, a KPMG egészségügyi és élettudományi tanácsadási területének igazgatója, Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief HR Officere, Megyeri Mirtill, a Zyntern társalapítója, vagy Szekeres Péter, a Neticle ügyvezetője.

Az eseménysorozat aktualitásairól – így egyebek mellett majd a Most Fórum ősszel várható folytatásának részleteiről – a Pont.MOST blogon lehet részleteket olvasni. A Pont.MOST a Magyar Telekom legújabb, szintén az idén elindított digitális kommunikációs platformja kézzelfogható digitális megoldásokat és lehetőségeket mutat be érdekesen és közérthetően; olyanokat tehát, amelyek átszövik a mindennapi életünket.

A Youth Forum 2016 felhívásra olyan 20-28 év közöttiek jelentkezését várják, akik a digitális megoldások kreatív alkalmazásával segíthetnek ledönteni a társadalmi korlátokat.

A Telenor északi, ázsiai és európai régiójából, köztük Magyarországról is várja azon 20-28 éves, angolul kitűnően beszélő pályázók jelentkezését, akik elkötelezettek a társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti ügyekben, felsőfokú tanulmányokat folytatnak, vagy már diplomával rendelkeznek, és tudásukkal, munkájukkal a fejlődést szeretnék előmozdítani. A Youth Forumra kiválasztott több mint két tucat fiatal csoportokban egy éven át kereshet digitális megoldásokat korunk társadalmi problémáira.

A fiatal szakemberek először 2016. december 8-11. között Oslóban, a Nobel-békedíjátadásának ünnepi rendezvényei alatt találkoznak egy közös ötletbörze keretében. A résztvevők csapatokban dolgoznak előre meghatározott problémák megoldásán, hozzájárulva ezzel az elköteleződés, a tudatosság és a megértés előmozdításához. Ezután 2017 májusában Bangkokban találkoznak újra, hogy folytassák a közös munkát. A program csúcspontja az eredményeiket bemutató digitális kiállítás lesz, amelyet a Telenor a Nobel Békeközponttal közösen rendez meg 2017 őszén.

„A Telenor Youth Forum jó lehetőség azoknak, akik elkötelezettek valamilyen társadalmi vagy gazdasági ügy iránt, és az adott témában vannak ötleteik a változtatásra, valamint szeretnék digitális eszközökkel, egy nemzetközi csapat részeként kidolgozni javaslataikat. A Telenor tudásával és szolgáltatásaival segíti a fiatalokat abban, hogy bemutassák, hogyan teszi jobbá a kommunikáció a világot” – mondta Kutas István, vállalati kommunikációs igazgató.

A Telenor nem csak egyszerű megoldásokat vár a jelentkezőktől, hanem érdekes megközelítéseket, váratlan ötleteket és szakmai vitákat. A fórumon a fiatalok lehetőséget kapnak globális színtéren megvitatni az elképzeléseiket, meghatározó vezetőkkel és szakemberekkel találkozhatnak, és életre szóló közösségi és szakmai tapasztalatokat szerezhetnek. A részvevők ötleteik megvalósításához támogatást is kapnak, a magyar döntősök a fentieken túl Hipernet előfizetést és táblagépet nyernek.

A Youth Forum 2016 felhívásra 2016. július 10-ig, a https://www.telenor.com/youthforum/-on keresztül, a megjelölt regisztrációs felületen, egy rövid blogposzt-stílusú írással és az önéletrajz feltöltésével jelentkezhetnek a vállalkozó szellemű pályakezdők. A szakmai zsűri 2016. július 16-ig jelöli ki azokat, akik a második fordulóban egy videó interjún is részt vehetnek. A két nyertes nevét, akik részesei lesznek az egy éven át tartó programnak, a Telenor szeptember elején hirdeti ki.