A főpolgármester-választás eredményét az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján kell majd megállapítani. A Kúria végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán reagált a Kúria döntésére, a posztban azt írta: „Na hát ez történik, amikor az alkotmánybírák vélt vagy valós politikai elvárásoknak kívánnak megfelelni, és bemondásra újraszámoltatják a főpolgármester-választás érvényes szavazatait. A Kúria bírái, emberileg érthetően, nem kívántak asszisztálni ehhez, és nem kívánták maguk újraszámolni a negyven fokban nyolc nap alatt a 782 ezer érvényes szavazólapot, hanem inkább törvényi alap nélkül kiadták ezt a feladatot a Nemzeti Választási Bizottságnak.”

A Kúria döntésének előzménye, hogy az Alkotmánybíróság pénteken semmisítette meg a Kúria a főpolgármester-választás eredményét jóváhagyó végzését, amely szerint Karácsony Gergely nyert Vitézy Dávid előtt. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak Vitézynek a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét idézte elő – írja a 24.hu.

Fotó: Róka László/MTI/MTVA

]]> https://markamonitor.hu/alkotmanybirosag-uj-dontest-kell-hoznia-a-kurianak-a-fopolgarmester-valasztasrol/ Fri, 05 Jul 2024 15:21:42 +0000 https://markamonitor.hu/?p=63557 Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria a főpolgármester-választás eredményét jóváhagyó végzését, amely szerint Karácsony Gergely nyert Vitézy Dávid előtt.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak Vitézynek a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia – írja a 24.hu.

A per előzménye, hogy az RTL 2015 márciusában rendes felmondással megszűntette Dirk Gerkens munkaviszonyát, aki 1997-től állt az RTL alkalmazásában, 2001 és 2015 között töltötte be a vezérigazgatói pozíciót.  A rendes felmondást követően belső vizsgálatot indított az RTL, amelynek eredményeként 2015. májusában azonnali hatállyal felmondott Dirk Gerkens-nek. A belső vizsgálat szerint Dirk Gerkens az RTL vagyonát visszaélésszerűen kezelte és vezetői kötelezettségeit megszegte. A felmondás jogszerűségét Dirk Gerkens bíróságon vitatta és mintegy 300 millió Ft elmaradt munkabért követelt az RTL-től. Az RTL a belső vizsgálata alapján viszontkövetelést terjesztett elő és mintegy 200 millió Ft összeget követelt Dirk Gerkenstől. Az RTL a követelését jogosulatlan telefonhasználatra és éttermi költségekre, valamint a Való Világ villa bérleti díjából és egy nagyobb filmcsomag szerződéséből eredő kárra alapozta.

A Kúria először 2018-ban adott igazat az RTL-nek, amikor megállapította, hogy az RTL jogszerűen mondott fel Dirk Gerkensnek és Dirk Gerkens elmaradt munkabérre vonatkozó követeléseit elutasította. A per ezzel azonban nem ért véget, mert az RTL viszontkövetelései miatt ismételten elsőfokról indult az ügy tárgyalása.

Az RTL viszontkövetelése több bíróságot is megjárt, amelynek végére a Kúria mostani döntése tett pontot, lezárva a felek között 8 éve húzódó pert.

Az ügy előzménye az volt, hogy a GVH 2016 októberében versenyfelügyeleti eljárást indított a Facebook Ireland Ltd-vel szemben, mivel a Facebook a nyitóoldalán és súgóközpontjában 2010-től kezdve olyan állításokat tett közzé, amelyek ingyenesként hirdették a közösségi portál szolgáltatásait.

A Facebook (ún. zéró áras) üzleti modelljének lényege az, hogy a portál használatáért nem kell fizetni, azonban a felhasználók érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjtenek. A Facebook ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz. A GVH azt vizsgálta, hogy ebben az üzleti modellben az ingyenességre vonatkozó állítások megtévesztik-e a fogyasztókat arra tekintettel, hogy bár a fogyasztók valóban nem fizetnek pénzbeli ellenértéket a portál szolgáltatásaiért, azonban adataikat átadják és pénzben kifejezhető hasznot hoznak a platformnak.

A GVH az eljárást lezáró határozatában jogsértőnek találta a Facebook gyakorlatát. A hatóság abból indult ki, hogy a fogyasztók az ügyleti döntéseik meghozatalakor (tehát akkor, amikor például a platformra belépnek, regisztrálnak. Facebook profilt hoznak létre, aktivitást fejtenek ki a platformon stb.) nem voltak tisztában azzal, hogy ez egy piaci alapon nyújtott szolgáltatás, amit nem minden kötelezettség vagy elköteleződés nélkül használhatnak. A GVH szerint az ingyenesség kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben a Facebook által nyújtott szolgáltatás egyértelmű ellenértéke a fogyasztó részéről átadott személyes adat, illetve a fogyasztók felhasználói aktivitása is, ugyanis fontos piaci szempontból, hogy a fogyasztó mit kedvel, mit követ, mit és hogyan fogyaszt a felhasználó platformján keresztül. A Facebook részére akkor válnak pénzzé a megadott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a weboldalon, tehát a fogyasztók adatai a Facebook számára közvetlen hasznot jelentenek. A GVH szerint ezért a szolgáltatást nem lehet ingyenesként hirdetni. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett 1,2 milliárd forint bírságot is kiszabott.

“A GVH Facebook ügyben kifejtett megközelítése nagyon újszerű volt és sok szakmai vitát szított a szakemberek körében azzal, hogy az ingyenesség fogalmát lehet-e ilyen széleskörűen értelmezni” – emelte ki dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Iroda partnere. Nem volt meglepetés, hogy a Facebook megtámadta a határozatot. Ennek eredményeként mind a Fővárosi Törvényszék, mind a Kúria kimondta, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat nem volt jogsértő.

A Kúria a héten közzétett ítéletében azt a kérdést vizsgálta részletesen, hogy a Facebook ingyenes állítása megtévesztette-e a fogyasztókat annak tükrében, hogy a platform a fogyasztó hozzájárulásával átadott személyes adatokat úgy adja tovább üzleti partnereinek, hogy ezzel a fogyasztó célzott, személyre szabott hirdetést kap.

A Kúria szerint az, hogy a fogyasztó árat vagy díjat fizet a szolgáltatásért, a fogyasztó szemszögéből azt jelenti, hogy a szolgáltatás nem mentes a pénzügyi vagy egyéb ellenszolgáltatástól. Ingyenesség alatt tehát a szöveg kontextusától függően azt kell érteni, hogy a fogyasztónak nem kell a szolgáltatásért pénzbeli ellenértéket fizetnie, vagy a fogyasztó nem szenved más érdemi hátrányt a szolgáltatás igénybevételekor.

A Kúria szerint jelen ügyben a fogyasztóknak sem pénzbeli ellenértéket nem kellett fizetniük a Facebook szolgáltatásaiért, sem pedig hátrány nem érte őket a szolgáltatás igénybevételekor. A bíróság abból indult ki, hogy a fogyasztók a Facebookra történő regisztráláskor elfogadják az adatkezelési szabályzatot és az általános szerződési feltételeket, így tisztában vannak azzal, hogy adatokat adnak át és kifejezett hozzájárulást adnak az átadott adatok kezeléséhez. A Kúria szerint a fogyasztó számára teljesen közömbös az, hogy később a Facebook több fogyasztó személyes adatainak kezelésével és átadásával üzleti partnereitől pénzben kifejezhető ellenszolgáltatáshoz jut. A fogyasztót ugyanis ezáltal közvetlenül a szolgáltatóval fennálló jogviszonyból érdemi hátrány nem éri.

Összességében tehát a Kúria nem tartotta a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatnak azt, hogy a Facebook ingyenesként hirdette magát.

„A kúriai döntés meghozatalával egy nagyon hosszú és igen ellentmondásos vita végére került pont. A GVH azon megközelítése, hogy egy szolgáltatás nem lehet ingyenes, ha a fogyasztók adataikkal fizetnek az adott szolgáltatásért, nem volt egyedi, hiszen számos más országban is sor került hasonló megközelítés alkalmazására és jogsértés megállapító határozatok meghozatalára. A kúriai döntés azonban egyértelművé teszi, hogy ez az újszerű megközelítés túlságosan kitágítja a jelenlegi jogszabályi kereteket, ezért nem fogadható el. A mostani ítélet nagy segítség más online platformok hasonló állításainak megítélésében.” – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

Amíg a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmünk a kúria elbírálása alatt volt, addig a végrehajtó az eljárását megindította. A megindított végrehajtás során a 12 millió forint értékű követelés társaságunk részéről január közepén teljes mértékben kiegyenlítésre került. A végrehajtó az eljárását 2019. január 31. napján befejezetté nyilvánította. Mindezekből okszerűen következik, hogy a cégnyilvántartásban 2019. február 4-én megjelent végrehajtási jog bejegyzésére törvénytelenül került sor.

A befektetői csoportra vonatkozó hírrel, hogy nevezetesen társaságunkat fel akarják vásárolni, a következő tényeket szögezzük le:

A HELL Energy Magyarország Kft. jelenleg is ugyanannak a száz százalékban magyar tulajdonosi körnek a kezében van, akik 2006-ban a céget alapították. A HELL tulajdonosainak nem áll szándékában eladni a céget sem jelenleg, sem pedig a későbbiek folyamán. Ez számukra elvi és nem üzleti kérdés.

A HELL Energy kiemelkedően sikeres vállalat, amely az elmúlt 8 évben mintegy 70 milliárd forint értékben valósított meg olyan beruházásokat, amellyel a cégcsoport felkerült a világ gazdasági térképére. A HELL az elmúlt 10 évben megtízszerezte árbevételét és több mint 1500 család megélhetését biztosítja. Világviszonylatban is egyedülállóan, kizárólag a HELL Energy rendelkezik a piacvezető nemzetközileg is elismert brand, a legfejlettebb töltőüzem és a legmodernebb alumínium italdobozgyár hármasával. Ezzel is biztosítva azt, hogy a fogyasztói a legmagasabb minőséget elérhető áron kapják meg, legyenek akár a világ bármely pontján.

„A HELL Energy által az elmúlt években sikeresen felépített globális stratégia, valamint a stabil gazdasági alap lehetővé teszi számunkra, hogy az eredeti tulajdonosi struktúrát megtartva, családi cégként építhessük tovább a jövőt. Büszkeséggel tölt el minket, hogy a befektetők érdeklődnek az egyedülálló teljesítményünk iránt, ám eddig semmilyen hivatalos megkeresést nem kaptunk, ezért ez a kérdés nincs is napirenden a cégcsoport életében” – nyilatkozta a cég ügyvezetése. „Kitartunk azon törekvésünk mellett, hogy a külföldi piacokon realizált profitot Magyarországon fektessük be és újabb munkahelyeket teremtsünk. Ezen elhivatottságunkat mi sem mutatja jobban a közelmúltban befejezett 30 milliárdos beruházásunk, amelynek lezárásaként átadtuk a világ egyik legmodernebb automata magasraktárát.”