A Hyalomma kullancsok nem őshonosak nálunk, eredeti élőhelyük Észak-Afrika, a Közel-Kelet és a mediterrán térség, azonban egyre gyakrabban hurcolják be példányaikat Magyarországra vonuló madarak. A Kecskemét környéki száraz térségben már több példányt találtak, ami arra utal, hogy a megtelepedés folyamata elindulhatott.

Veszélyes vírust hordozó jövevények

A Hyalomma-fajok a hazai kullancsoktól eltérően nem rejtőzködve várják, hogy elmenjen mellettük egy lehetséges gazdaállat, hanem aktívan vadásznak — akár méterekről is becserkészik a kiszemelt áldozatukat, legyen az ember, kutya vagy nagytestű háziállat. A legnagyobb gond velük mégsem ez, hanem az, hogy képesek hordozni, sőt, terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz vírusát.

A krími–kongói vérzéses láz félelmetes betegség, akár halálos kimenetelű is lehet, és jelenleg nincs ellene specifikus kezelés vagy védőoltás. Veszélyességét jól mutatja, hogy a vírus szerepel a WHO tíz legveszélyesebb kórokozója között, és potenciális járványforrásnak számít.

A Hyalomma kullancsok és velük a krími–kongói vérzéses láz vírusa tőlünk délre már jelen van, több országban — Észak-Macedóniában, Törökországban, Spanyolországban — emberi fertőzéseket is okozott a vírus, és egyes esetekben emberről emberre is terjedt, sőt, halálos kimenetelű megbetegedések is előfordultak.

Kiskaput nyit a klímaváltozás

Magyarország egyes részeinek éghajlata (különösen az Alföldé) egyre inkább hasonlít a Hyalomma-fajok eredeti élőhelyére, különösen a melegebb nyarak és enyhébb őszi hónapok révén. Magyarországi megtelepedésük jó példát ad arra, hogy miként teremti meg a klímaváltozás egy-egy aspektusa nálunk korábban ismeretlen fajok életterét.

E kullancsok életciklusának ugyanis egyik kritikus pontja az utolsó előtti (nimfa) fejlődési stádiumból a felnőtté vedlés. Ha ebben az időszakban tartós hideg van, a kullancsok elpusztulnak. De ha az ősz kellően enyhe, akkor a vedlés sikeres lehet, és a felnőtt kullancs már túléli a hideg időszakot is. Például Törökország magasabb hegyeiben is fennmarad a faj, ahol télen mínusz 10–15 °C-ot is elvisel.

A klímaváltozás tehát olyan új ökológiai rést teremt, amelybe a Hyalomma „bele tud költözni”. Ezzel új, potenciálisan járványtani kockázatot jelentő fajok válhatnak részévé a hazai élővilágnak.

Vadásszunk kullancsra mobillal — mi is segíthetünk a veszély felderítésében!

A kockázatok felmérésére és kezelésére a kutatók négy kulcsfontosságú intézkedési lépést — dokumentálás, kockázatértékelés, monitorozás, cselekvés — határoztak meg, amelyeket együttesen az angol neveik rövidítésével DAMA protokollnak neveznek.

Ezek végrehajtásában mi is segíthetjük a kutatókat, csak töltsük le a PragmaTick nevű mobilalkalmazást (itt tölthető le iPhone-ra és Androidra), fotózzuk le a kicsit is gyanús kullancsot, és töltsük fel az adatokat. Őrizzük meg a Hyalomma kullancsot, mert ezzel a kutatók további hasznos vizsgálatokat végezhetnek. Segítségként, amint Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa mondja, érdemes annyit megjegyeznünk, hogy a Hyalomma kullancsok lába erőteljesen sávozott, hátuk sötét, mozgásuk meglepően gyors. A nőstények mérete 5,5–6,5 mm, a hímeké 3,8–5,6 mm, ezzel nagyobbak, mint a hazai kullancsok.

Forrás: Másfélfok

Egy 2022-es tanulmány szerint feltehetően a világ népességének 14%-a találkozott már a Lyme-kór baktériumával. A fertőzés leggyakoribb területeként Közép-Európát azonosították, ahol a lakosság 21%-a, tehát nagyjából minden ötödik ember lehet fertőzött a baktériummal.

A Lyme-kór egyre gyakoribb, ennek pedig több oka is van. Az éghajlat változásaival egyre kiterjedtebb az az idősáv, amelyben elég meleg van ahhoz az év során, hogy a kullancsok aktívak maradjanak. A nagyon hideg téli heteket leszámítva gyakorlatilag bármikor találkozhatunk velük. Szintén a szélsőséges időjárásnak köszönhetően nő az a földrajzi terület is, amin ezek a vérszívók életben tudnak maradni. Az egyre több Lyme-diagnózishoz ugyanakkor hozzájárul az is, hogy egyre többen ismerik a betegséget, a tüneteket, többen és többen fordulnak tudatosan a Lyme-kór fennállásának lehetősége felé, ha gyanús tünetekkel találkoznak.

Ismert és kevésbé ismert Lyme-kór tünetek

Bár a kokárda alakú piros foltot, mint a Lyme-kór jellegzetes tünetét már sokan ismerik, azt már kevesebben tudják, hogy csak az esetek nagyjából harmadában jelentkezik, tehát ha egy kullancscsípést követően nem találunk foltot, még nem jelenti azt, hogy nem fertőződtünk meg. Ráadásul van, hogy a Lyme-folt olyan helyen jelenik meg, ahol nehezebben vesszük észre, például a haj vonalában.

A Lyme-kór tipikus korai tünetei közé tartozik a láz, hidegrázás, fáradtság, ízületi és izomfájdalom, megduzzadt nyirokcsomók és a fejfájás is, amit a köznyelv „nyári influenzának” nevez, bár a láz nem szökik olyan magasra, mint az influenza következtében. Később jelentkezhetnek még súlyosabb fájdalmak, gyulladások, arcbénulás, szívritmuszavar, agyi köd is.

Van, hogy a betegség nem azonnal alakul ki, a csípés után hónapokkal, akár évekkel később is felléphetnek a tünetek, mikor talán már el is felejtettük, hogy kullancs csípett meg minket – már ha egyáltalán tudomást szereztünk róla.

A Lyme-kór azonosítását nehezíti, hogy a fenti tüneteket gyakran kapcsolják más betegségekhez. Fontos, hogy maguk az orvosok is gondoljanak a Lyme-kórra, ha a fertőzésre gyanút adó tünetegyüttessel találkoznak, és a páciensnek Lyme borreliosis-teszt elvégzését javasolják, ha szükségesnek találják.

A minél hamarabbi diagnózis fontossága

A diagnózis és a kezelés tolódása, a beteg bizonytalanságban töltött mindennapjai nemcsak egyre súlyosabb mértékű fizikai tüneteket okozhatnak, de a mentális egészségre is komoly hatással vannak: szorongás, depresszió kialakulásához, illetve a különböző fájdalmak az általános közérzet és így az életminőség nagymértékű romlásához vezethetnek.

A Lyme-kór diagnózisának fontosságára és a minél megbízhatóbb laboratóriumi vértesztek szükségességére hívja fel a figyelmet az EuroLyme Európai Bizottság számára benyújtott petíciója is, amelyben kiemelten említik a DualDur magyar fejlesztésű Lyme tesztet, amely direkt módszerekkel tudja kimutatni a baktérium jelenlétét a vérben.