Lengyel, magyar két jó barát

Tokaji Tamás — Wed, 12 Dec 2018 05:33:09 +0000

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Tudja mit jelent ez? Lengyelországban és Magyarországon csaknem mindenki ismeri a címben szereplő mondást, amely a két nép történelmi barátságát példázza. Az országok az utóbbi években sem szakítottak a hagyományokkal, ennek köszönhetően a lengyel–magyar külkereskedelem erőteljes növekedést mutat az utóbbi másfél évtizedben.

„Polak, Wegier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki, oba zuchy, oba zwawi, niech im pan bóg blogoslawi!” Így szól lengyelül a híres mondat, ami magyarra fordítva annyit tesz: „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz, s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre!”

A mondást a lengyel köznemesek találták ki a 16. vagy a 18. században, akik felismerték, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű: mindkettő egy nemesi köztársaság, olyan parlamenti köztársaság, melyet elvileg a köznemesség irányít, valamint a lengyel és magyar köznemesek életmódja is hasonló.

A két ország kapcsolata az évszázadok során kiegyensúlyozott maradt, gazdasági viszonylatban pedig egészen kiemelkedőnek mondató az utóbbi bő másfél évtizedben, amit a statisztikák is alátámasztanak.

Lengyelország 2016-ban Magyarország negyedik kereskedelmi partnere volt, ugyanebben az évben hazánk Lengyelország tizedik legfontosabb exportpiaca volt.

– A kétoldalú áruforgalom 2016-ban 6,4 százalékkal, 8,4 milliárd euróra emelkedett.

– Az export 11,8 százalékkal, 3,8 milliárd euróra nőtt.

– Több mint hatszorosára nőtt 2001-től 2016-ig a Lengyelországból Magyarországra történő behozatal.

– Ugyanebben az időszakban a Lengyelországban irányuló kivitel pedig több mint ötszörösére emelkedett.

– Lengyelország a 22. legnagyobb tőkebefektető Magyarországon.

– Magyarországon tavaly nyáron körülbelül 200 lengyel cég tevékenykedett.

A 683 éves tradíció ápolásához nemzetközi szállítmányozással foglalkozó Variola Zrt. is jelentősen hozzájárul. Müller Ádám, a cég vezérigazgatója elmondta: tapasztalataik azt mutatják, hogy egyre nagyobb a kereslet itthon a lengyel termékek iránt, de ez oda-vissza igaz, mert exportálásra is nagy mennyiségű áru kerül heti szinten.

„Múlt hónapban körülbelül 700 raklapot, ezenfelül több munkagépet is megmozgattunk. Termékeink leginkább az építőiparhoz kapcsolódnak, de emellett élelmiszereket, gyógyszereket, autóipari alkatrészeket és kozmetikumokat is szállítunk. Nyáron kifejezetten sok görögdinnyét viszünk a lengyeleknek, tőlük pedig sok útszóró sót hozunk, hogy mindenki biztonságosan közlekedjen” – mondta Müller Ádám.

A Variola Zrt. vezérigazgatója azt ajánlja a magyar cégeknek, hogy keressenek lengyel partnereket, mert európai viszonylatban a lengyel sofőrök megbízhatóak, mind az áru biztonságát, mind a tájékoztatást illetően.

„Lengyel ajkú kollégáink baráti kapcsolatokat teremtettek az itt töltött évek során. A nemzetközi szállítmányozásban részt vevő vállalatoknak tanácsoljuk, hogy ellenőrizze a partnereit az aktuális fuvartőzsdéken vagy kockázatértékelő cégekkel. A közösségi médiának köszönhetően hamar kiesnek a rossz fuvarosok, nagyon sok fórumon véleményt lehet formálni” – tette hozzá a szakember.

Nem lehet 10-20 éves tudományt eladni

rkteam1 — Tue, 24 Nov 2015 06:50:46 +0000

Nagy vállalkozásba fogott az Akadémiai Kiadó: megújítják a marketinges alapkönyveket. Elsőként a Nemzetközi marketing kötetet mutatták be.

Réffy Balázs kiadóigazgató számolt be arról, hogy a Wolters Kluwer csoporthoz tartozó Akadémiai Kiadó a nemzetközi szakmai kiadványok és folyóiratok mellett a hazai marketing-alapkönyveket is megújítja a változó világ kívánalmainak megfelelően – tőle származik a címben foglalt idézet is. A tartalmi frissítésen túl Veres Zoltán sorozatszerkesztő kiemelte, hogy új kihívással is szembesültek: elő tudnak-e állítani olyan hagyományos, nyomtatott könyveket, amelyek a mostani huszonévesek számára is vonzók? Azokkal a szerzőkkel, akik ebben partnernek bizonyultak, tartalomgazdag, de olvasmányos stílusú, illusztrációkkal gazdagon ellátott és a „fogyaszthatóságot” támogató megjelenésű új szakkönyveket kezdtek kiadni – melyeket természetesen online kiegészítések, frissítések is támogatnak.

A sorozat első darabja a Nemzetközi marketing című kötet, mely az azóta elhunyt Tóth Tamás professzor 2008-as, azonos című munkájának átdolgozása. A Pécsi Tudományegyetem professzora, Rekettye Gábor és a Corvinuson oktató Malota Erzsébet, valamint szerzőtársaik, Hofmeister-Tóth Ágnes és Simon Judit, továbbá két fiatal oktató aktualizálta és három plusz fejezettel, összesen öt témakörrel bővítette a művet. Az új témák a világgazdasági kitekintés, Magyarország helye a világgazdaságban, a nemzetközi marketing elméleti alapjai (az egyenetlen szintű elméleti alapozás kisimítására), külkereskedelmi technikai ismeretek (az általában nem túl mélyen oktatott ismeretek pótlására) és a fiatal kollégák által írt fejezet a digitális marketingről. Jelentős teret kap a nemzetközi kereskedelem és kommunikáció kulturális háttere is, hiszen Malota Erzsébet véleménye szerint a márkázásban és a kommunikációban még most is komoly hibákat lehet elkövetni, ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk.

A bemutatón Deli-Gray Zsuzsa kutatóprofesszor, az ESSCA Magyarország Alapítványigazgatójának moderálása mellett a szerzők kiemeltek néhány fontos trendet is a nemzetközi marketing világából. A külkereskedelem 2013-ban a globális GDP 32 százalékát tette ki, és aránya folyamatosan nő. A világ az amerikai hadsereg VUCA betűszavával (sebezhető, zavaros, bonyolult, bizonytalan) írható le, de bizonyos folyamatok jól azonosíthatóak. A könyv az egyes orientációkkal igyekszik kiegyensúlyozottan foglalkozni, ugyanakkor állást foglal a keleti és déli régiók, mindenekelőtt India és Kína súlyának növekedése, a gazdasági hatalom rapid vándorlása mellett. Ezt elsősorban a helyi középosztály megerősödése magyarázza: míg jelenleg a nyugati cégek elsősorban a felső rétegek számára exportálnak, hamarosan komoly lehetőséget jelent majd a középosztály kiszolgálása is. Szintén trendszerű a nők gazdasági életben betöltött szerepének növekedése: ma még a fogyasztás kétharmada férfi-fogyasztás, de az arányok gyorsan változnak. Mindeközben a hazai piacokon a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokra kell választ találni.

A könyv eredeti céljának megfelelően egyszerre maradt információközlő és menedzsment-orientált, így nem csupán a hallgatók, de a gyakorló szakemberek is haszonnal forgathatják – bár Rekettye professzor szerint a szakmai önképzés még gyerekcipőben jár nálunk.

És ha az olvasó hasznosnak találta az új szemléletű Nemzetközi marketing könyvet, már a sorozat következő kötetét, a Bevezetés a marketingbe címűt is beszerezheti.