Az elmúlt hetek eseményei – a leálló Barátság kőolajvezeték, az iráni háború, vagy egy kicsit erősebb téli hideg miatti többletfogyasztás – azonnal rámutattak, milyen érzékeny a hazai energiaellátás rendszere. Vegyük csak az utóbbit: egy, a megszokottnál valamivel hidegebb januári időszak miatt a kormány mintegy 50 milliárd forinttal támogatta meg a lakossági energiafelhasználást, ami körülbelül 16 milliárd forinttal haladta meg a tényleges fogyasztásnövekedést. Ez azt jelenti, hogy már egy mérsékelt időjárási sokk is azonnali költségvetési reakciót vált ki.

Magyarország helyzetét tovább nehezíti, hogy az energiahordozók jelentős része importból származik. Az árakat és az elérhetőséget olyan nemzetközi folyamatok alakítják, amelyekre a hazai döntéshozóknak korlátozott ráhatásuk van, miközben az ellátásbiztonság következményei minden esetben a magyar gazdaságban és a háztartásokban jelennek meg. Éppen ezért az ellátásbiztonság garantálása elsődlegesen a mindenkori kormány, másodsorban az olyan meghatározó vállalatok, mint az MVM és a MOL felelőssége.

Ismert kockázatok – változatlan függőség

A geopolitikai kockázatok egyáltalán nem új jelenségek. Az orosz–ukrán konfliktus 2014 óta tart, a közel-keleti térség pedig évtizedek óta instabil. Ennek ellenére a magyar energiapolitika nem épített ki olyan rendszert, amely érdemben csökkentette volna a kitettséget. A kőolajimport 2022-ben még 86 százalék körül alakult, és ezt csak minimálisan sikerült mérsékelni, miközben a behozatal döntő része továbbra is a Barátság vezetéken érkező orosz olajhoz kötődik.

A helyzet sajátossága, hogy miközben a kockázatok előre láthatók voltak, a rendszer lényegében változatlan maradt. Így a függőség nem csökkent, hanem egyre inkább strukturális problémává vált.

Széttagolt irányítás, bizonytalan felelősségi viszonyok

Az energiapolitika intézményi szinten sem egységes. Az Energiaügyi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium között megosztott hatáskörök több ponton átfedik egymást, ami nehezíti az összehangolt működést.

Ennek talán legérdekesebb példája a földgáz, melynek beszerzési feladatai a külügyhöz tartoznak, annak ellenére, hogy a tárca SZMSZ-e nem tartalmazza a „földgáz” kifejezést – annál inkább tartalmazza az „energiabiztonságot”. A hazai fogyasztók számára közvetlenebb, az energiaellátással és az energiaellátás-biztonsággal összefüggő feladatok az energiaügyi miniszterhez, Lantos Csabához tartoznak.

A jelenleg neuralgikus ponttá vált kőolajellátás eddig jobbára kimaradt a szórásból – döntően a nem állami tulajdonú MOL felségterülete. Azonban az állam itt sem került a látókörön kívülre.

Az olcsó orosz olaj ára hosszabb távon nőtt meg

Az orosz olaj az elmúlt években 15–20 százalékkal olcsóbb volt a világpiaci árnál, ami rövid távon jelentős gazdasági előnyt biztosított. A MOL például éveken keresztül mintegy 1,5 milliárd dollár körüli adózás előtti eredményt ért el, miközben az adókon keresztül a költségvetés is profitált az alacsonyabb beszerzési árakból.

Ez az előny azonban nem jelentkezett az alkalmazkodásban. A százhalombattai finomító átalakítása más típusú olaj feldolgozására nem történt meg érdemben, annak költségét és időigényét 2025-ben is nagyjából ugyanakkorára becsülték, mint három évvel korábban. Azonnali cselekvéssel azonban mára eljuthattunk volna az átálláshoz, így viszont a rövid távú nyereség mellett fennmaradt a hosszú távú kiszolgáltatottság.

Barátság és Adria: nem váratlan kockázatok

A Barátság vezeték sérülékenysége egy háborús térségben előre látható volt. Egy ilyen infrastruktúra esetében szinte törvényszerű, hogy idővel katonai vagy politikai célponttá válik.

Ezzel párhuzamosan az Adria vezeték sem vált valódi alternatívává. A horvát JANAF és a MOL közötti viták, a tranzitdíjak körüli konfliktusok és a kapacitáslekötések elmaradása miatt nem sikerült stabil megoldást kialakítani. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai szankciók miatt az orosz olaj tengeri szállítása is bizonytalanná vált.

A jelenlegi helyzet tehát nem váratlan krízis, hanem egy hosszú ideje ismert kockázati pálya következménye.

Elmaradt a szerkezeti váltás

Az elmúlt, kockázatokkal terhelt évek során a magyar energiapolitika alapvetően a beszerzési útvonalak cseréjében gondolkodott, nem pedig a függőség csökkentésében. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fejlesztése nem kapott olyan súlyt, amely érdemben mérsékelte volna a kitettséget.

Miközben az állam a rezsivédelemre mai értéken mintegy 6900 milliárd forintot költött, ebből a forrásból nagyságrendileg több százezer lakás energetikai korszerűsítése is megvalósítható lett volna. Ez tartósan csökkenthette volna a földgázfelhasználást és az importigényt, szemben a jelenlegi rendszerrel, amely inkább a fogyasztás fenntartását támogatja.

Európa eközben konkrét lépéseket tett

Az Európai Unióban az orosz gáz részesedése 2021 és 2024 között 45%-ról 19%-ra esett, az orosz szénimport megszűnt, az olaj aránya pedig 27%-ról 3%-ra csökkent. A régió országai nemcsak beszállítót váltottak, hanem új infrastruktúrát is kiépítettek, LNG-terminálokat létesítettek és új vezetékeket építettek.

Lengyelország, Csehország vagy Horvátország ezzel jelentősen csökkentette kitettségét, míg Magyarország továbbra is a leginkább függő országok közé tartozik

Az új kormány előtt: konkrét és kockázatos döntések

A következő kormány számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy csökkentse a fosszilis függőséget egy olyan helyzetben, ahol a mozgástér már beszűkült. Ez egyszerre jelent gazdasági és politikai kockázatot.

A jelenlegi politikai ajánlatok nem mutatnak koherens irányt. A rezsicsökkentés fenntartása mellett ígért tömeges felújítások vagy a korábbi ársapkák visszahozásának ötletei nem kezelik a probléma szerkezeti okait, miközben az orosz energiahordozók kiváltása elkerülhetetlennek tűnik.

„Az világos, hogy egy felelős energiapolitika nem engedte volna, hogy előálljon a mostani, ellátásbiztonsággal úgy is fenyegető helyzet, hogy közben négy év alatt elköltöttek a területre csaknem 7000 milliárd forintot. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy az energiapolitika végre megtanulja a leckét, és kiszabadul a fosszilisek, a politikai jelszavak és politikai termékek fogságából” – zárja Másfélfokon megjelent írását Perger András.

Forrás: Másfélfok.hu

Photo by Zbynek Burival on Unsplash, free license

A mobilitási technológiák egyik vezető globális szereplője, a Magna International Inc. magyarországi leányvállalata, a Magna Body & Chassis Kft. 2025. november 7-én hivatalosan is megkezdte termelését új, korszerű vecsési üzemében. Az új gyár kezdetben 240, később 300 új munkahelyet teremt és jelentős lendületet ad a helyi gazdaság fejlődésének.

A beruházás mérföldkőnek számít a Magna magyarországi jelenlétében, hiszen új dimenziót nyit a vállalat hazai tevékenységében és erősíti a magyar autóipar nemzetközi pozícióját. Az üzem a Magna európai gyártási hálózatának stratégiai bővítése, amely a régiós versenyképesség fokozása mellett a fenntartható mobilitási megoldások fejlesztését is támogatja.

A termelés ünnepélyes elindítását megtisztelte jelenlétével – többek között – Őexcellenciája François Lafrenière, Kanada Magyarországra akkreditált nagykövete, Dr. Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Luis Melloni, a Magna Body and Chassis Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Gauthier Lerouge, a Cosma Europe alelnöke, Dr. Szűcs Lajos, Országgyűlési képviselő és Antonio Cesaria, a Cosma International operatív alelnöke.

A vecsési beruházás erősíti Magyarország pozícióját az európai autóiparban

A termelés megindítása a vecsési gyárban egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Magyarország stratégiai partnere a legjelentősebb nemzetközi autóipari vállalatoknak. A telephelyen gyártott karosszériaelemek és alvázrendszerek a legnagyobb német autógyártók üzemeibe kerülnek majd, tovább erősítve hazánk pozícióját az európai autóipar térképén.

„A vecsési Cosma üzem megnyitása fontos mérföldkövet jelent a vállalat régiós jelenlétének és növekedésének történetében. A létesítmény immár teljes kapacitással működik, és meghatározó szerepet játszik az európai autógyártók magas minőségű, megbízható alkatrészekkel való ellátásában. Ipari jelentősége mellett a gyár kezdetben 240, később 300 új munkahelyet teremt, amellyel hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez is. A projekt megvalósítása a Magyar Kormánnyal folytatott szoros és eredményes együttműködésnek köszönhető, amely kulcsfontosságú volt a beruházás sikerében. Az új üzem jól tükrözi a vállalat elkötelezettségét az innováció, a minőség és a regionális növekedés iránt. A jövőben is arra törekszünk, hogy fenntartható gyártási környezetet alakítsunk ki, amely hosszú távú előnyöket biztosít munkavállalóink, partnereink és a helyi közösség számára” – hangsúlyozta Luis Melloni, a Magna Body and Chassis Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A vállalat több mint hat évtizedes iparági tapasztalatára és átfogó járműipari szakértelmére építve az új üzem a Magna legmodernebb technológiáit és automatizált gyártási folyamatait alkalmazza, a legmagasabb szintű minőségbiztosítási sztenderdek mellett.

 „Ez a beruházás nemcsak a magyar autóipar, hanem a helyi közösség sikere is. A vecsési gyár új lehetőségeket teremt a térség dolgozóinak, és erősíti azt a jövőbe vetett hitet, hogy Magyarországon érdemes dolgozni, fejleszteni és családot alapítani.” – emelte ki Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő.

A fejlesztés hatása azonban nemcsak a helyi közösség életében, hanem országos szinten is érezhető lesz. A projekt jól illeszkedik Magyarország azon hosszú távú stratégiájába, amely a versenyképes, magas hozzáadott értékű ipari termelésre és a nemzetközi vállalati együttműködések erősítésére épül.

„A járműipar kiemelten fontos iparág, mert amellett, hogy segíti hazánk exportteljesítményének növelését és világszínvonalú termékeket állít elő Magyarországon, a beszállítói láncoknak köszönhetően lehetőséget ad a hazai kkv-k számára a világszinten is a legjobbak közé tartozó vállalatok tevékenységéhez történő rákapcsolódásra, növeli a hazai munkahelyek számát és elősegíti a magas színvonalú szakemberképzést az országban.” – hangsúlyozta Dr. Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.

Erős globális teljesítmény és stabil jövőkép

A vállalat eredményei alapvetően a könnyűgépjármű-gyártás volumenétől függenek három fő piacon: Észak-Amerikában, Európában és Kínában. Mivel a társaság számos gyártót lát el, és a beszállított tartalom értéke járművenként eltérő, ez rugalmas alkalmazkodást és hatékony működést követel meg a piaci változásokhoz.

Ennek a stratégiai szemléletnek köszönhetően a Magna International Inc. 2025 harmadik negyedévében is stabil növekedést mutatott. Az értékesítés 2%-os növekedéssel 10,5 milliárd dollárra emelkedett, amelyet a globális könnyűgépjármű-termelés 3%-os bővülése támogatott. A vállalat a teljes évre vonatkozó termelési terveit is felülmúlta, ami jól tükrözi erős piaci pozícióját és működési kiválóságát. A vecsési gyár termelésének hivatalos elindítása pedig újabb mérföldkő a Magna európai jelenlétének bővítésében és a fenntartható mobilitás iránti elkötelezettségében.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közreműködésével a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási keretösszeggel hirdette meg a Nemzeti exportvédelmi programot. Szerdán 30 cég kapott okiratot a külpiaci terjeszkedést segítő állami támogatásról, köztük az Everguest turisztikai szolgáltató és tanácsadó ügynökséget működtető MGMT Group Kft is.

Szijjártó Péter az esemény sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a világgazdaság új korszaka éles versennyel kezdődik, de ezzel együtt új lehetőségek nyílnak a magyar cégek előtt külföldön. Mint mondta, nemzetközi sikerre elsősorban azok az ágazatok számíthatnak, amelyekben a magyarok egyedülálló teljesítményre képesek, így többek között az informatikában.

Az Everguest ügyvezetője, Belán Miklós megítélése szerint az európai lehetőségek mellett a hosszútávon tervező vállalatoknak már kelet felé kell fordítaniuk a figyelmüket. Ezért is döntöttek úgy, hogy Szingapúrban tervezik lefektetni egy új ázsiai központ kialakításának alapjait.

„Szingapúr a keleti világ egyik üzleti és pénzügyi központja, földrajzi és kapcsolati szempontból is tökéletes helyszín a szolgáltatásaink és termékeink keleten történő bevezetéséhez”. A vállalat a szingapúri terjeszkedéssel egy hosszútávú stratégia részeként kívánják az első lépéseket megtenni.

„A vendégvélemények, az ár és az online megjelenés a három legfontosabb szempont a vendégek szállás- és étteremválasztási folyamatánál. Ezen területek fontossága ma már ismert, ugyanakkor a legtöbb szálloda és étterem nem rendelkezik megfelelő kapacitással vagy szakemberrel, hogy ezeket a területeket a legújabb trendeket követve, egybehangoltan fejlessze. Az üzleti koncepciónk ezeknek a területeknek a magas színvonalú és egymás szinergiáira építő fejlesztésére és menedzselésére alapul” – mondta Belán Miklós, az Everguest alapítója.

Első hallásra talán sokan furcsának találják, hogy pont a koronavírus által leginkább sújtott iparágban, a turizmusban erősíti jelenlétét az Everguest. Belán Miklós, az Everguest alapítója azonban úgy gondolja, hogy kanyarban kell előzni, ezért még inkább felgyorsították a fejlesztéseiket.

„A szolgáltatásaink ki vannak fejlesztve mind a három üzletághoz és számos partnerünk élvezi már ezek előnyeit. Ugyanakkor hosszú távú terveink vannak olyan termékek létrehozásával, amikre az egész világon szüksége van a szállodáknak és éttermeknek egyaránt. Ehhez keresünk további olyan tőkeerős befektetőt, aki látja, hogy az ilyen időszakban kitartó, fejlesztő és lehetőséget meglátó vállalkozások óriási előnyre tehetnek szert a jellemzően ilyenkor költségcsökkentő vagy menekülő vállalatokkal szemben” – tette hozzá Belán Miklós.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.