Februárban folytatódott az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten 1,2 százalékos, éves összehasonlításban pedig 7,1 százalékos inflációt mért a KSH. Az élelmiszerek esetében várható volt a további havi drágulás, a mérték mégis meglepő, különösen az árfigyelő rendszer kiterjesztése és a kiskereskedelmi üzletláncoknak küldött kormányzati üzenetek fényében.

A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal került többe, mint januárban. Az év eleji átárazások úgy tűnik, intenzíven folytatódnak a piaci szolgáltatások esetében, tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat.

Havi szinten egyrészt a járműüzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését, melyeknek árai a várttal összhangban 0,9 százalékkal csökkentek februárban, illetve a ruházati cikket inflációjának alakulását a negatív szezonhatás támogatta. A háztartási energia a januárinál már mérsékeltebben drágult, 0,2 százalékkal havi szinten.

A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta, ami akár újabb kormányzati akciókat is vonhat maga után. Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall. Az újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját tehetik szükségessé.

Nyeste Orsolya vezető makrogazdasági elemző

A KSH hozzátette: az áremelkedést elsősorban a forint árfolyamának euróval szembeni éves gyengülése, valamint az előállítási költségek növekedése okozta. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,9, az exportértékesítési árak 0,2, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal növekedtek.

A belföldi értékesítési árak átlagosan 6,1 százalékos emelkedésén belül a 62,7 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparé 6,6, a 35,4 százalékos súlyú energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) pedig 5,0 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,1 százalékkal emelkedtek. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 6,1, a beruházási javakat gyártókban 6,6, a fogyasztási cikkeket gyártókban pedig 5,6 százalékkal nőttek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 10,6 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 91,8 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 7,5, a 8,0 százalékos súlyú energiaiparban 23,6 százalékkal emelkedtek az árak – közölte a KSH.

Forrás: MTI

A Vodafone Magyarország ugyanakkor nem a naptári évhez, hanem üzleti évéhez igazodva a szeptember 1-től, a következő, díjkorrekció tárgyévét megelőző év augusztus 31-ig tartó inflációs időszakot veszi figyelembe a díjkorrekció mértékének meghatározásakor. Ennek megfelelően a szolgáltató esetében a díjkorrekció alapjául számító inflációs érték 2024-ben 5,46 százalék a KSH által az erre az időszakra meghatározott fogyasztói árindexek átlaga alapján.

A Vodafone Magyarország az ügyfelek érdekeit figyelembe véve úgy határozott, hogy a KSH inflációs adatánál, alacsonyabb, mindösszesen 3,5 százalékos inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz majd 2025-ben. A díjkorrekciót ráadásul a Vodafone csak 2025 májusától érvényesíti a kereskedelmi forgalomban elérhető tarifákat használó lakossági, valamint a kisvállalati ügyfelek havi előfizetési díjában. Ennek megfelelően az első korrigált számlákat 2025. májusában kapják majd kézhez az érintett ügyfelek – írják.

A névváltás előtt álló telekommunikációs vállalat 2025. január 1-től már One márkanév alatt értékesíti távközlési szolgáltatásait. A most bejelentett inflációkövető díjkorrekció a kereskedelmi forgalomban elérhető lakossági és kisvállalati mobiltarifákat, valamint otthoni előfizetéses csomagok havi előfizetési díjait érinti. Az érintett ügyfelek februárban és márciusban kapnak hivatalos tájékoztatást a tarifákat érintő díjváltozásról.

Photo by Egor Myznik on Unsplash

2024 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Forrás: MTI

Ami a részleteket illeti, tavaly októberhez képest az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt, ezen belül

• a liszt 38,9,
• a tej 16,8,
• a gyümölcs- és zöldséglé 12,1,
• az étolaj 9,9,
• a csokoládé és kakaó 9,8,
• a vaj, vajkrém 7,9,
• az éttermi étkezés 7,6,
• az iskolai étkezés 6,2 százalékkal drágult.

A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,3, a cukoré 2,9, a margariné 2,7, a tojásé 2,1 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,6, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 9,7, a testápolási szolgáltatások 9,1, a sport- és múzeumi belépők 8,9, a lakásjavítás és -karbantartás 8,8, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 5,8 százalékkal – írja a 24.hu.

Photo by Elle Hughes on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/ksh-2024-harmadik-negyedeveben-a-gazdasag-teljesitmenye-07-szazalekkal-csokkent-a-2023-harmadik-negyedevihez-kepest/ Wed, 30 Oct 2024 08:39:51 +0000 https://markamonitor.hu/?p=66341 Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki értékétől – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A KSH közölte: a bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság csaknem egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

A harmadik negyedévi kiábrándító adattal újra technikai recesszióban van Magyarország, utoljára 2022 második felétől, az energiaválság időszakában került hasonló helyzetbe a gazdaság. Az azóta eltelt kilenc negyedév közül csupán háromban tudott növekedni a GDP, hat negyedévben csökkenést láthatunk – kommentálta a hírt a Portfolio.hu.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi részletes adatait december 3-án közli második becslése lapján a KSH.

Forrás: MTI, Portfolio.hu

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyár második hónapjában nem változott az előző hónaphoz viszonyítva – derül ki a KSH friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy a magyarok még nem tértek vissza a hazai boltokba. Hogy hol költik el a pénzüket, arra több magyarázat is van, hiszen a reálbérek emelkedése miatt többlet keletkezik a háztartásoknál.

Egyrészt lehet, hogy a szolgáltatások forgalma nő elsőként, nem pedig a termékeké. Másrészt sokan megtakarítanak és ha vásárolnak is, azt nem a hazai hanem a külföldi boltokban teszik. Azt a statisztikákból tudjuk, hogy a határon túli fizikai üzletekben emelkedik a magyarok költése, de ennek volumene a teljes hazai kiskereskedelemhez képest elenyésző. Ugyanakkor egyre népszerűbbek a külföldi online boltok a hazaiak rovására.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy a kiskereskedelem még mindig a 2021-es szint alatt áll és mivel júliusban is stagnált, nem is közeledett ehhez a bázishoz.

További részletek a Portfolio cikkében.

Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt.

Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát. 1975-ben doktorált.

1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.

1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.

Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.

1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott.

1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.

2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.

1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt.

1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott.

2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.

A fényvédő krémek mindennapos használatát javasolják a szakemberek, függetlenül attól, hogy felhős vagy napos az idő, ugyanis védelmet nyújtanak az UV-sugarak ellen, lassítják a bőr öregedésének folyamatát és csökkentik a melanoma kialakulásának kockázatát. Éppen ezért egész évben ajánlott a fényvédő krémek használata, nem csak nyáron.

„A fényvédők használata kiemelten fontos a bőr egészségének megőrzésében és a bőrrák megelőzésében, azonban a gyakorlatban még mindig sokan nem használják megfelelően a napkrémeket. Az emberek gyakran nem alkalmaznak elegendő mennyiséget, nem kenik be újra magukat vagy a gyerekeiket a szükséges időközönként, vagy egyszerűen elfelejtik használni őket a mindennapok során. Ahhoz, hogy a fényvédők valóban hatékonyak legyenek, elengedhetetlen a megfelelő mennyiség és a gyakori alkalmazás, valamint a bőrtípusnak és a napsugárzás erősségének megfelelő krém kiválasztása” – emelte ki Dr. Kelen Ákos, a Dr. Kelen termékfejlesztő szak-gyógyszerésze.

Fontos a rendszeres bőrgyógyászati szűrés

Az anyajegyek ellenőrzése nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egyik legfontosabb megelőző intézkedés a bőrrák ellen, ezért a rendszeres anyajegyszűrést be kell építeni az egészségmegőrzési rutinba. Ez a vizsgálat segít felismerni az esetleges kóros elváltozásokat korai stádiumban, amikor még nagyobb eséllyel gyógyíthatók. A szűrés különösen fontos azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve, például:

• világos bőrű emberek;
• akiknek a családjában előfordult már melanoma;
• akik sok időt töltenek a napon vagy mesterséges UV-sugárzásnak (pl. szolárium) vannak kitéve;
• akiknek sok anyajegyük vagy szabálytalan formájú anyajegyük van.

Az Affidea Magyarország és a Dr. Kelen közös célkitűzése, hogy minél több ember figyelmét felhívják a rendszeres bőrgyógyászati szűrés és a megelőzés fontosságára. A két márka ezért összefogott, hogy olyanokkal is megismertessék a rendszeres melanomaszűrés szükségességét, akik eddig kevésbé voltak tudatosak. Az általuk szervezett, egy hónapig tartó ingyenes szűrésen 55 páciens vett részt, közülük 4 esetben találtak olyan eltérést, ahol a szakorvosok további vizsgálatot javasoltak.

„Az anyajegyszűrés rendkívül fontos a bőrrák korai felismerésében. A rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzések lehetővé teszik az atipikus anyajegyek és a melanoma időben történő azonosítását és kezelését. Mindenkinek ajánlott legalább évente egyszer részt venni egy alapos bőrvizsgálaton, különösen azoknak, akiknek sok anyajegyük van vagy bőrrákra hajlamosító tényezőkkel rendelkeznek. Sajnos sokan még mindig nem veszik elég komolyan a rendszeres bőrvizsgálat fontosságát, pedig egy gyors, fájdalommentes szűrővizsgálat akár életeket is menthet” – tette hozzá Dr. Farczádi Enikő, az Affidea Magyarország onkológus szakorvosa.

Lassulást mutat a K&H által rendszeresen ismertetett „gyerekinfláció” is, bár még így is a hivatalos inflációs index kétszerese. A legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek – így a kakaós csiga, a gyümölcsjoghurt, a hamburger, a literes narancslé, a hátizsák és szemüvegkeret is – kerülnek be a gyermek fogyasztási kosárba. A kosárba kerülő összes termék márciusban 40 435 ezer forintba került, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Vagyis egy év alatt 8 százalékos áremelkedés történt.

Gyerekinflációs bajnokok

Egy év alatt a legnagyobb mértékben a hamburger ára nőtt 15 százalékkal 1650 forintra. Ezt követte a narancslé és a hátizsák ára, előbbi 13 százalékkal 871 forintra, utóbbi 9 százalékkal 11 640 forintra drágult.

A „gyerekinflációs” termékek közül a másik oldalt képviseli a kakaós csiga, amelynek ára tavaly márciushoz képest 4 százalékkal 248 forintra csökkent; valamint a gyümölcsjoghurt, a maga 206 forintos árával, vagyis 8 százalékos árcsökkenésével.

A százalékos emelkedés mellett az infláció alakulása látható abból is, hogy míg 3000 forintból már nem lehet két hamburgert venni, miközben ebbe a keretbe 2023 márciusában belefért volna még két szendvics, arról nem is beszélve, hogy 2022 márciusában akár három hamburger is kijött volna ugyanennyi pénzből.

Photo by Giorgi Iremadze on Unsplash