“Az új arculattal is szeretnénk kifejezni, hogy a kerület több városrészből álló színes egység, nem kizárólag a Budai Várra épül, hisz hangsúlyos része még a Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán és a Víziváros is. A jövőben a kerület neveként is a Budavárt használjuk majd, hisz egyszerűbb formában mutatja meg az öt kerületrészünk egységét, de önkormányzati hatáskörben is releváns elnevezés. Ezt a közös identitást és a kerület iránt érzett szeretetet mutatja be az új, lakossági bevonással, Tasnádi Iván helyi lakos által alkotott szlogenünk is: Szívünkben az első. Ebben a három szóban sokkal több van, mint elsőre látszik. A szívünkben tartjuk ezt a kis, pár négyzetkilométeres földdarabot, és az itt lakókat – mert a kerület nem házak, utcák sokasága, a kerület az emberektől olyan, amilyen” – mondta el Váradiné Naszályi Márta, Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat polgármestere.

Az arculatváltás azért vált szükségessé, hogy jobban kifejezze azt, ami a megújuló Budavári Önkormányzatot jellemzi: modern, digitális, a fiatalokat is megszólítani tudó kerület.

A nyílt arculati tendert a MITTE nyerte. A pályázatra 18 pályázat érkezett, amelyből egyet a bírálati szakasz előtt a pályázó visszavont. A két körös bírálati folyamat bizottsági munkájában Váradiné Naszályi Márta polgármester, dr. Jeney Jánosné (Fidesz) és Tölcsér Borbála (Momentum) képviselők, valamint külső szakértőként Balla Dóra DLA habil grafikusművész, egyetemi docens (MOME) és Balogh Zsolt, a DDB Budapest kreatív igazgatója, továbbá Vámos Ágnes, a Budavári Önkormányzat kulturális tanácsadója vett részt.

A győztes pályázat bírálata során a vállalási ár és tevékenységek köre mellett kiemelt szempontot jelentett a pályázó releváns kulturális, turisztikai, egyházi vagy önkormányzati referenciája, a szakmai csapat igazolt művészetszakmai háttere, a kerületi branding ütemtervének részletessége és megvalósíthatósága, illetve a kerület lakóinak, civil szervezeteinek és intézményeinek bevonása.

A MITTE a branding munka keretében megvizsgálta a legjobb hazai hazai és nemzetközi példákat. Ezt követően a testület releváns munkatársainak bevonásával létrejött egy szakmai munkacsoport, a kerület és a városrészek új arculati rendszerének győztes ügynökséggel történő kialakítására. A szakmai workshopok tagjai voltak Váradiné Naszályi Márta polgármester, Csány Éva kerületi főépítész, Gulyás Gergely, a helyi Fidelitas vezetője, Tölcsér Borbála önkormányzati képviselő (Momentum), Csillag Gábor, a kerület stratégiai tanácsadója, illetve Csillag János, a Várnegyed című kerületi lap főszerkesztője. A közös szakmai munkát követő tervezés eredménye lett a logotípia, illetve a kerület egységesített nevének és kiemelt arculati színeinek meghatározása.

„A logó címerszerű kialakítást kapott, amely kapcsolódik a történelmi múlthoz és hagyományhoz, mégis modern szellemiségű. A lekerekített, pecsétszerű kialakítás egy barátságos és szerethető emblémát eredményez, mely jelleget tovább erősítenek az arculati színpaletta friss árnyalatai. Az ikonszerű kialakítás széleskörű felhasználást enged meg – a logó egyaránt helyt áll a hivatali kommunikáció dokumentumain, az információs táblákon vagy épp az ajándéktárgyakon. Az embléma melletti infoblokk alkalmas a kerület egyes városrészeit is azonosítani és egyúttal ernyőmárkaként összekapcsolni.” – fogalmazott Misetics Mátyás, a MITTE kreatív igazgatója.

Az arculattervezői munka folytatásaként az ősz folyamán létrejönnek az önkormányzat ügyviteli és hivatali anyagainak vizuális keretei, illetve teljes tartalmi és formai megújuláson esik át a kerület weboldala, amelyet a lakosság bevonásával, fókuszcsoportos kutatás keretében is megvizsgálnak. Végezetül pedig átalakításra kerül a Várnegyed című kerületi lap arculata, illetve az Önkormányzat irányítórendszere és ajándéktárgyai, utóbbiak esetében is a lakosság bevonására számít a helyi vezetés.

A Telekom dolgozói szinte második otthonukként tekintettek Krisztinavárosra: az ott eltöltött éveknek most a székházzal szembeni citylighton intenek búcsút, amelyről sokszor köszönt vissza a cég kreatívja a városra. A Telekom nem csupán így hagyta rajta a keze nyomát a kerületen: megszépítették a Vérmezőt, tűzfalat dekoráltak, a székház aulájában több alkalommal rendeztek kiállítást, jótékonysági akciókat, a konferenciaterem pedig karácsonyi kerületi rendezvényeknek adott otthont.

A vállalat 1999-ben költözött be az épületbe, amelynek múltja 1853-ig nyúlik vissza: ekkor épült meg Pán József tervei alapján a Karátsonyi-palota. Ezt 1938-ban bontották le, hogy a helyén német birodalmi iskola építésébe kezdjenek. A folyamat egészen az ötvenes évekig tartott, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat 1954-ben kapta meg a végül elkészült, szocialista realista stílusú épületet, amit 1990-ben vásárolt meg a Matáv. Az irodaház Balázs Mihály Ybl-díjas építész tervei alapján nyerte el jelenlegi formáját 1999-ben.

A Krisztina körút mellett a cég a Kaposvár utcai telephelyétől is hasonlóan búcsúzik, hiszen húsz év után új korszak kezdődik a Telekom és a T-Systems közös székházában: most 4500 dolgozó veszi birtokába munkahelyét a Könyves Kálmán körúton.

Érdekességek az épületről

Az építész meghagyta a „szocialista realizmus műemlékének” nyilvántartott homlokzatot, épületkülsőt.

Az üvegkupolát a 6. emeletre tervezték eredetileg, ám úgy esett volna róla a napfény, hogy a Várból nézelődőket vakította volna, ezért az egész szerkezetet egy szinttel lejjebb építették fel.

Az objektum „intelligens épület” – több tucat automatizmussal működteti saját magát, például saját erőműve van, mely hőfigyeléssel hűt és fűt.

A tetőn lévő 96 nyitható ablak fele füstelvezető, tűz esetén automatikusan nyit és a szellőztetést is végzi hajnali 2 és 4 óra között, amikor a legfrissebb a levegő.

Eredetileg medencét is terveztek az épületbe, de az akkori tulajdonos azt nem engedte megépíteni.