A napokban közzétett eredmények azt mutatják, hogy a befektetői hangulat jelentős hatással van a metaverzum tokenek hozamára, de csak meredek piaci visszaesések, úgynevezett medvepiacok idején. Például, amikor a kriptovaluta-piac rosszul teljesít, a félelem befolyásolhatja az egyéneket, hogy eladják metaverzum tokenjeiket a veszteségek elkerülése érdekében. Alternatív megoldásként a kapzsiság hirtelen vásárlásra késztethet, hogy a vevő profitáljon a piac jövőbeli fellendüléséből. A befektetői hangulat hatása azonban nincs jelen a javuló, ún. bikapiacokon vagy piaci stabilitási időszakokban.

A hatás késleltetett

„Mind a bitcoinpiac, mind a tanulmányunkban használt metaverzum tokenek 2021-ben, március és november körül összeomlásnak voltak tanúi. Jelentős ok-okozati összefüggések azonban csak 2022-ben alakultak ki és erősödtek meg. Ez arra utal, hogy a befektetői hangulat késleltetve befolyásolja a metaverzum piacának hozamát” – mondja Dr. Günay.

A kutatók azt javasolják, hogy a befektetők és a politikai döntéshozók vegyék figyelembe ezt a késedelmet. Enélkül a Google keresési trendjeit vagy a félelem-kapzsiság mutatót használó portfóliókezelési stratégiák hajlamosak lehetnek a veszteségekre. A kutatás eredményei hasznosak lehetnek mindazon befektetők, elemzők és vállalkozók számára, akik a kriptovaluta és a metaverzum metszéspontjában navigálnak. Annak megértésével, hogy a hangulat hogyan alakítja a piacokat visszaesés idején, jobban előrejelezhetőek a kockázatok és a lehetőségek.

A szerzők az eredményeket először az International Review of Financial Analysis című folyóiratban tették közzé idén novemberben.

Photo by Brian J. Tromp on Unsplash

Az érdeklődők közül a megkérdezett férfiak fele első lépésként szakmai képzést vagy tanfolyamot választana, mielőtt bármiféle kriptovásárlásra szánná el magát. Érdekes módon a nők még nagyobb nyitottságot mutatnak a tanulás iránt, 54%-uk a szakmai képzéssel kezdené. Ezek az adatok a BITmarkets Academy által az Ipsosszal közösen végzett nemzetközi, reprezentatív felmérésből származnak, amely több mint 1550 válaszadó bevonásával készült, kiválasztott európai piacokról, köztük Magyarországról.

„A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy a férfiak – más befektetési területekhez hasonlóan – a kriptovaluták terén is proaktívabbak, nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, és hajlamosabbak új technológiákat kipróbálni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nők potenciális érdeklődése a kriptovaluták iránt közel azonos a férfiakéval, és a nők még inkább hajlanak arra, hogy megismerjék a területet, mielőtt belevetnék magukat. Ez a férfiak és nők gazdasági érdeklődésének közeledését jelezheti” – kommentálta a felmérés eredményeit Ali Daylami, a BITmarkets adatelemzési vezetője.

A férfiak arról is beszámoltak, hogy jobban értik az alapvető kriptovaluta-kifejezéseket: mindössze 4%-uk nyilatkozta azt, hogy semmit sem tud a kriptovalutákról, szemben a nők 9%-ával. Az olyan technikai fogalmakkal kapcsolatban, mint például a „kriptovaluta-tőzsde”, a férfiak 14%-a, míg a nők 24%-a ismerte be, hogy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok) esetében, amelyek egyre gyakrabban fektetnek kriptovalutákba, a tájékozatlanság a férfiak körében 29%-ra, a nők körében pedig 41%-ra emelkedik.

A teljes felmérési jelentés elérhető a BITmarkets Academy oldalon.

A kutatást 2024 júliusában végeztek Magyarországon, reprezentatív mintán, 525 felnőtt részvételével. A válaszadók kétharmada jó ismeretekkel rendelkezik vagy legalább tájékozott a kriptovaluták terén. A szakszavak ismerete, ahol az általános tudás alacsonyabb, szintén átlag feletti a magyarok körében – például a kriptovaluta váltó fogalmát a lakosság 45,7%-a, a kriptovalutákkal kapcsolatos ETF alapokat pedig 43,4%-a ismeri.

Bár a kriptovalutákkal kapcsolatos ismereteik átlag felettiek, a magyarok kriptovaluta-birtoklása ugyanúgy 16%-os, mint a szlovákoké, míg a csehek esetében ez az arány 17%.

„A kriptovaluták vásárlása iránt a válaszadók 27,2%-a mutatott érdeklődést. A magas tudatosságot mutatja, hogy az érdeklődők több mint fele oktatáson vagy kurzuson venne részt befektetés előtt” – mondta el Ali Daylami, a BITmarkets vezető elemzője.

A kriptovalutával nem rendelkező, de irántuk érdeklődők 55,5%-a venne részt képzésen vagy tanfolyamon még a beszerzés előtt, míg 27,9%-uk számára maga a vásárlás lenne az első lépés. A válaszadók 14,9%-a először meghallgatná a környezetük véleményét, ajánlását.

Photo by Traxer on Unsplash

A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a 2022-es év megmutatta: a fejlődés nem töretlen, ebben az időszakban a kiszámíthatatlanság a konfliktusok, a recesszió és az éghajlatváltozás vált a globális valósággá. Erre válaszul új befolyásolási minták jöttek létre, mivel az embereknek új iránymutatásra, az inspiráció új forrásaira van szükségük.

Busák István, a Dentsu Creative Hungary cégvezetője elmondta: „A mindennapi valóság komoly kihívásaira újszerű válaszokat kell tudni adni. Ezért a Dentsu Creative trendriportja e kihívások beazonosítása mellett igyekszik részletesen bemutatni mindazokat a kreatív lehetőségeket, eszközöket és platformokat is, amelyekkel a márkák aktívan segíthetik az elérni kívánt közösségeket az általuk vágyott jövőbeli állapot megálmodására és megvalósítására.”

Az „A Tale of New Cities” olyan modern kettősségeket tár fel, mint haladás és visszafejlődés, optimizmus és szorongás, a régi és új eltolódó egyensúlya, technológia és emberiség, illetve innováció és hagyomány. Ezekre építve pedig 12 olyan trendet azonosít, amelyek 2023-ban vezérlik és felforgatják a kreatív iparágat. E trendeket az előrejelzés hat párba csoportosítva mutatja be, külön vizsgálva az ezekhez kapcsolódó kihívásokat és lehetőségeket a társadalom, illetve a márkák szempontjából egyaránt.

A 2023-as évet alakító 12 trend a következő:

A MONOKULTÚRA VÉGE (THE END OF MONOCULTURE)

Gyengül a felülről lefelé irányuló tekintély és inspiráció hatása. A fiatalabb generáció tisztán érzékeli az örökölt sémák és történetek problémáit, és mer mást elképzelni.

A KULTURÁLIS SOKK KERESÉSE (THE QUEST FOR CULTURE SHOCK)

A gazdasági nehézségek közepette a fiatal fogyasztók az inspiráció új forrásait kutatják – különösen az „elvesztett” járványos éveket követően vágynak egyfajta kulturális sokkra. E folyamat egyik aktuális globális jelensége a koreai kultúra népszerűvé válása.

A MENTÁLIS EGÉSZSÉG KRÍZISE (MENTAL HEALTH IN CRISIS)

A romló kilátások mentális egészségügyi válságot is eredményeznek. Kínában az önelemzés és mentális egészség területén is megjelent a gamification. Európában eközben a járványt követő szorongást fokozza a megélhetési válság is.

SÜRGETŐ IGÉNY AZ ÖRÖMRE (THE JOY IMPERATIVE)

A borongósabb környezetben felerősödött a vágy az öröm és játék apró pillanatainak megélésére. Előtérbe kerültek például a sportok és a kikapcsolódás egyszerűsített változatai: jó példa a jelenségre a pickleball – egy egyszerű ütőjáték -, amely most a világ egyik leggyorsabban terjedő új sportja (ennek indoor változatának, a padelnek az ismertsége nálunk is sokat nőtt az elmúlt években). De említhetjük azokat a kisebb luxuscikkeket – például virágokat – is, amelyeket a korábbinál gyakrabban vásárolunk meg önmagunk számára.

A MÉRGEZŐ TECHNOLÓGIA (TOXICITY OF TECHNOLOGY)

A világjárvány idején felgyorsult a kapcsolódás a technológiákhoz, ám ezt a folyamatot mára visszavetette a fogyasztók bizalmának megrendülése, amit adatvédelmi problémákkal, az internetes zaklatással és a félretájékoztatással kapcsolatos félelmek okoztak. Eközben a romló gazdasági kilátások megtépázták a kriptovaluták és NFT-k népszerűségét is, és az e-kereskedelem növekedése is visszaesett a járványt követően.

VÁLTOZATOS METAVERZUM (META DIVERSITY)

Ezzel párhuzamosan független szereplők a metaverzumban és a tágabb online térben történő befogadóbb, nagyobb képviseletet biztosító és elszámoltatható jelenlétért szállnak síkra. Miközben a meglévő, hagyományosabbnak számító felületeken kampányok indulnak az identitások sokrétűbb megjeleníthetősége érdekében, sokan inkább a kisebb, speciálisabb közösségi platformok irányába köteleződnek el. A korábbi időszakokhoz képest pedig sokkal árnyaltabbá vált a vita a magánélet és az anonimitás egyensúlyának kérdésében.

A NAGY KISZÁLLÁS (THE GREAT OPT OUT)

Ha a 2021-es a „nagy visszavonulás” éve volt, 2022 a „nagy kiszállás” jelenségével jellemezhető: az alkalmazottak elfordultak a törtetés kultúrájától. A versengés, és az előző generációk által a sikeresség mércéjének tekintett dolgok hajszolása helyett a kisebb presztízsértékű hobbik (kertészkedés, tévézés, stb.) kerültek előtérbe, és az önfejlesztés helyett sokan csak arra vágytak, hogy megéljék a jelent. Ezt a jelenséget jól jelzi a BeReal alkalmazás népszerűsége, vagy épp az Instagram Take a Break opcionális funkciójának bevezetése.

„Ez a tendencia az egész kreatív iparágra vonatkozólag is megfigyelhető. Azt már évek óta látjuk, hogy a rugalmasabb munka- és időbeosztás felértékelődött. A túlélő mód nem vonzó már a fiatal tehetségek számára, ráadásul a teljesítményt nem a túlórák és hétvégézések jelentik, sokkal inkább a minőségi idő, az átgondolt ötletek. Tehát a modern ügynökségi modell kiegyensúlyozottabb, nem törtető, nem a mennyiségre törekszik, hanem kooperatív és alkalmazkodik a munkavállalók igényeihez, ezáltál sokkal hatékonyabb, mint valaha” – mondta Alberti Rita, a Dentsu Creative Hungary kreatív igazgatója.

A TERMÉSZET NAGYSZERŰSÉGE (THE GREAT OUTDOORS)

A törtetésből való kilépés egyben a természetbe való belépést is jelentheti. Kínai fogyasztók milliói fedezték fel maguknak a táborozást, világszerte szülők tömege érzett vágyat a világjárványt követően, hogy gyermekeiknek megmutassák a szabadtéri programok jelentette szabadságot. Eközben új városmodellek születtek, amelyek a tiszta levegőt és a minőségi életet helyezték fókuszba.

LÁZADÁS SZŰRŐK NÉLKÜL (REBEL WITHOUT A FILTER)

A fogyasztók a tökéletes imázs helyett a hitelesebb személyiség megjelenítését kezdik előnyben részesíteni. A „goblincore”, a „dark academia” vagy az „ugly chis” illetve a BeReal térnyerése is világosan mutatja, hogy a szürreális tartalom és a bolondság hogyan tud a csiszolt tökéletesség fölé kerekedni.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BŐRÉBE BÚJVA (AI-DENTITY)

Az ázsai és csendes-óceáni térségben gyorsan teret nyer a 2D élő avatarok trendje. VTuberek ily módon a magánszféra megőrzése mellett is képesek követőikkel hiteles párbeszédet folytatni. Egyes fogyasztók egyszerűbbnek is tartják a kétdimenziós idoljaikkal való találkozást. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re az influenszermarketing-költések 30 százalékát már a virtuális influenszerek fogják generálni. Ma már nem csak a komoly technológiai háttérrel rendelkezdő szervezetek képesek ezeknek a létrehozására, hanem pár napnyi önképzést követően szinte bárki elkészítheti a saját virtuális influencerét, vagy akár csinálhat saját magából egyet, vagy többet is speciális célcsoportokra kidolgozott tartalommal.

PADLÓFÉK A GAZDASÁGBAN (HANDBRAKES ON GROWTH)

A bizonytalan környezet a növekedést is kockáztatja. A megélhetési költségek, a fogyasztói árak emelkedése az ellátási problémákkal párosulva kézifékként hat a gazdasági növekedésre. A nagy gazdaságok alig kerülik el, vagy éppen kénytelenek meg is tapasztalni a recessziót. Ilyen helyzetekben is vannak azonban termékek, amelyek iránt megugrik a kereslet: ezek az alacsony áron elérhető, a személyes közérzetet azonban komolyan javítani képes javak, amelyeket 2023-ban elsősorban a divat, a nem helyben fogyasztott ételek vagy épp a technológia különböző területein találhatunk meg.

A JÓ IMPERATÍVUSZA (THE IMPERATIVE FOR GOOD)

Fentiek eredményeként a vállalatok ráébrednek, hogy a javak nem köthetők a növekedéshez, és teljes paradigmaváltásra van szükség, amelyben a kereskedelmi sikert olyan új üzleti modellekhez kell kötni, amelyek kevésbé függenek a fogyasztási ciklusoktól, valamint az egyre nehezebben elérhető és változékony erőforrásoktól. A dentsu marketingvezetők körévben végzett kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 95 százaléka egyetért azzal, hogy a márkák felelőssége a társadalom és a viselkedés megváltoztatása, és 87 százalék szerint a márkáknak sürgető feladata aktív lépéseket generálni a klímaváltozás ügyében.

Az „A Tale of New Cities” jelentés teljes anyaga erről a linkről tölthető le.

„Rengeteg új pénzt nyomtattak az utóbbi időben, hogy életben tartsák a gazdaságot. A pénz így sokkal nagyobb mértékben kezdett el inflálódni, és ez mindenre és mindenkire hatással van/volt. A bankok és a nagy, intézményi befektetők is érdeklődni kezdtek a más természetű digitális fizetőeszközök, a kriptovaluták iránt, és két év elteltével ott tartunk, hogy – az USA-ban és az EU-ban is – hamarosan megszületnek az erre a pénzügyi területre vonatkozó szabályozások. 2017-ben, amikor a még mai is nagyon volatilis bitcoin árfolyama nagyot zuhant, akkor még mindenki menekült tőle, valami nagyon rossz dolognak tekintették. Mára már számos nagy pénzintézet is rájött, hogy nem lehet egyszerűen „beszüntetni”, ez már itt marad velünk, ezért inkább megpróbálnak részt venni az új rendszerben és hasznot húzni belőle” – mondta Pinke Attila blokklánc- és kriptovaluta szakértő.

A „hodl taktika”

Az egyik módja a kriptózásnak a „hodl” (az angol hold – tartani szóból ered), amelynek lényege, hogy tartani kell, amit korábban megvásárolt az ember. Ez természetesen csak a fundamentálisan erős kriptovalutákra vonatkozik, mint például a bitcoin.

„Aki az előző években, bármikor vásárolt digitális fizetőeszközt, azaz bitcoin-t – mindegy, hogy 2013-ban vagy 2018-ban – még mindig pluszban van. Pedig nem tett mást, csak tartotta. Idővel többen azt vették észre, hogy a kemény munkával megkeresett pénzük, amit a bankba vagy a „párna alá” tesznek folyamatosan veszít az értékéből. De itt van a bitcoin, ami tartja, sőt növeli az értékét, ezért sok, szegényebb országban a túlélést is jelentheti. El Salvador volt az első olyan ország, amely tavaly hivatalos pénzeszköznek fogadta el a bitcoin-t. Ott a lakosság fele már rendelkezik bitcoin címmel, míg bankszámlája csak a lakosság 30 százalékának van” – tette hozzá a kriptovaluta szakértő.

A digitális arany, amiből 2140-ben születik meg az utolsó darab

„Ez egy decentralizált digitális valuta, ami akár 10 perc alatt a világ másik felén lehet. Ezért is titulálják ezt a digitális aranynak, mert épp olyan értékekkel rendelkezik, mint az arany, csak sokkal mobilabb. Igaz, az aranynál nem tudjuk, hogy mennyi van még a földben, de a bitcoint a protokoll 21 millióban maximalizálta. Jelenleg 19 millió van már forgalomban és még 2 millió kerül ki, de ez a folyamat lassul. Olyannyira, hogy a 21 milliomodik bitcoint 2140-ben fogják kibányászni” – árulta el Pinke Attila, aki azt is hozzátette: a bitcoin másik nagy előnye, hogy nincs kiszolgáltatva sem az emberi tényezőknek, sem a kormányoknak vagy egyéb hatóságoknak, mivel decentralizált és ezért nem lehet a rendszerébe csak úgy „belenyúlni és lekapcsolni”.

Három könyv, ami segít megérteni ennek az új rendszernek a működését

A kripto világról egyre többen, egyre többet szeretnének tudni. Ebben segíthet az a tavaly év végén megjelent könyvcsomag. „Ennek alapja egy most naprakész könyv, amiben persze a kezdetekkel is foglalkozom, hogy az emberek megértsék ezt a világot. Egy olyan átfogó, a kriptovaluták megértését segítő anyagot szerettem volna írni, amit a teljesen kezdők is megértenek, de a haladó szinten lévők is tudnak belőle profitálni. A „Kriptovalutákról érthetően mindenkinek” nagyon olvasmányos, ábrákkal segít megértetni a kriptovilág működését. A „Gyakorlati útmutató” címet viselő füzet már egy olyan ismeretanyag, aminek a segítségével el lehet indulni, miután megértettük az alapokat a könyvből. A “Kriptoszótár” pedig azért jött létre, mert ennek a területnek nem könnyen érthető a nyelvezete a sok angol kifejezés miatt. Magyarországon eddig nem volt ilyen könyv formájú szótár, így ez egészen egyedülálló” – mondta a kiadványok szerzője.

A kriptovaluta szakértő szerint egy forradalmi időszakról beszélhetünk. A kripto még csak 13 éve van velünk, míg az aranynak többezer éves történelme van, ennek ellenére a bitcoin piaci kapitalizációja ilyen rövid idő alatt már az arany kb. 10%-át elérte.

Fotó: André François McKenzie/unsplash.com

A BlueNoroff legújabb kampányának keretében a támadók ravasz módon élnek vissza a célba vett vállalatoknál dolgozók bizalmával: egy megfigyelő funkcióval rendelkező teljes funkcionalitású Windows hátsó kaput küldenek nekik egy „szerződés” vagy más üzleti fájl álcája alatt. Az áldozat kriptotárcájának kiürítéséhez a támadók átfogó és veszélyes erőforrásokat dolgoztak ki: komplex infrastruktúrát, exploitokat és beépülő malware-eket.

A Lazarus csoport részeként tevékenykedő BlueNoroff diverzifikált struktúrát és kifinomult támadási technológiákat alkalmaz. A fejlett állandó fenyegetésekkel támadó Lazarus hekkercsoport a SWIFT-rendszerbe tartozó bankok és szerverek elleni támadásokról ismert, sőt még kriptovaluta-szoftverfejlesztő kamu cégek létrehozásában is részt vett. A becsapott ügyfelek feltelepítették a törvényesnek kinéző alkalmazásokat, majd egy kis idő múlva hátsó kapuval ellátott frissítéseket kaptak.

A Lazarus „fiókcége” most a kriptovalutával foglalkozó startupok elleni támadásokra állt át. Mivel a kriptovalutával foglalkozó vállalkozások többsége kis- és közepes méretű startup, nem tud rengeteg pénzt fektetni a belső biztonsági rendszerébe. A támadó tisztában van ezzel, és alaposan kidolgozott pszichológiai manipulációs módszerekkel az előnyére is fordítja a helyzetet.

Az áldozat bizalmának elnyeréséhez a BlueNoroff létező kockázatitőke-társaságnak adja ki magát. A Kaspersky kutatói több mint 15 olyan kockázatitőke-vállalkozást találtak, amelynek márkanevével és alkalmazottai nevével a SnatchCrypto kampányban visszaéltek. A Kaspersky szakemberei úgy vélik, hogy a valódi cégeknek semmi közük nincs ezekhez a támadásokhoz vagy az e-mailekhez. A kiberbűnözők jó okkal választották a startupos kriptoszférát: a startupok gyakran kapnak leveleket vagy fájlokat ismeretlen forrásokból, például egy kockázatitőke-társaság is küldhet nekik szerződést vagy egyéb üzleti vonatkozású fájlokat. A támadó ezt használja csalinak ahhoz, hogy az áldozatok megnyissák az e-mailben található mellékletet: egy olyan dokumentumot, amelyben engedélyezve vannak a makrók.

Egy figyelmes felhasználó kiszúrhatja, hogy valami nem stimmel, miközben az MS Word egy standard betöltő felugró ablakot mutat.

Ha a dokumentumot offline módban nyitják meg, a fájl semmilyen veszélyt nem jelent – a legnagyobb valószínűséggel úgy fog kinézni, mint egy szerződés vagy egy másik ártalmatlan dokumentum. Ha azonban a számítógép a fájl megnyitásának pillanatában csatlakoztatva volt az internethez, akkor egy engedélyezett makrókat tartalmazó másik dokumentum is rákerül az áldozat eszközére és feltelepít egy malware-t.

A hekkercsoport különféle módszereket tartogat a fertőzési arzenáljában, és a helyzetnek megfelelően állítja össze a fertőzési láncot. A fegyverként szolgáló Word dokumentumok mellett a támadók tömörített Windows parancsikon-fájlok álcája alatt is terjesztik a malware-t. A rosszindulatú program általános információkat és egy Powershell ágenst küld az áldozatnak, mely utóbbi egy teljes funkcionalitású hátsó kaput hoz létre. A BlueNoroff ennek felhasználásával más kártékony eszközöket telepít az áldozat megfigyeléséhez: egy billentyűzetfigyelő és egy képernyőképlopó programot.

A támadók ezt követően heteken, hónapokon át nyomon követik az áldozatot: begyűjtik a billentyűzet-leütéseket és megfigyelik a felhasználó napi tevékenységeit, miközben kidolgozzák a stratégiát a pénzügyi lopáshoz. Ha találnak egy prominens célpontot, aki egy népszerű böngészőbővítményt használ a kriptotárcák kezeléséhez (pl. a Metamask bővítményt), akkor a bővítmény fő komponensét egy hamis verzióra cserélik.

A kutatók szerint a támadók értesítést kapnak a nagy összegű átutalások felfedezésekor. Ha a feltört felhasználó némi pénzösszeget kísérel meg átutalni egy másik számlára, a támadók elfogják a tranzakciós folyamatot, és injektálják a saját logikájukat. A megkezdett fizetés befejezéséhez a felhasználó aztán a „jóváhagyás” gombra kattint. Ebben a pillanatban a kiberbűnözők módosítják a címzett címét és maximalizálják a tranzakció összegét, ily módon lényegében egy lépésben kiürítik a számlát.

A csoport jelenleg aktív, és származási országtól függetlenül támadja a felhasználókat

„Mivel a támadók folyamatosan rengeteg új módszert találnak ki az átverésekhez és a visszaélésekhez, még a kisvállalkozásoknak is kiberbiztonsági alapismeretekkel foglalkozó képzésben kell részesíteniük a dolgozóikat. Különösen lényeges ez, ha a vállalat kriptotárcákkal foglalkozik: semmi baj nincs azzal, ha valaki kriptovaluta-szolgáltatásokat és bővítményeket használ, de fontos tudni, hogy ezek a fejlett fenyegetésekkel támadó csoportok és a kiberbűnözők számára is vonzó célpontot jelentenek. Ezt a szektort ezért alapos védelemben kell részesíteni” – fejtette ki Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.

A szervezetek védelméhez a következőket javasolja a Kaspersky:

• Részesítsék a munkavállalókat kiberbiztonsági alapismeretekkel foglalkozó képzésben, hiszen számos célzott támadás indul adathalászattal vagy más pszichológiai manipulációs technikákkal.
• Végezzék el a hálózataik kiberbiztonsági auditját, és orvosolják a periméterben vagy a hálózaton belül felfedezett gyengeségeket.
• A bővítmény injektálását nehéz manuálisan megtalálni, kivéve, ha valaki nagyon jól ismeri a Metamask kódbázisát. A Chrome bővítmény módosítása azonban nyomot hagy. A böngészőt fejlesztői módba kell átállítani, és a Metamask bővítményt nem az online áruházból, hanem egy helyi könyvtárból kell feltelepíteni. Ha a bővítmény az áruházból származik, a Chrome digitális aláírás-hitelesítést kényszerít ki a kódhoz, és garantálja a kód integritását. Ezért, ha kétségeik vannak, ellenőrizzék most rögtön a Metamask bővítményt és a Chrome beállításait.
• Telepítsenek APT elleni és EDR megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a fenyegetések felfedezését és észlelését, valamint az incidensek kivizsgálását és időben történő orvoslását. A biztonsági operációs központok (SOC) csapatainak adjanak hozzáférést a legújabb fenyegetéselemzési adatokhoz, és rendszeresen biztosítsanak számukra szakmai továbbképzést. A fentiek mindegyike elérhető a Kaspersky Expert Security keretrendszerében.
• A megfelelő végpontvédelem mellett speciális szolgáltatások is segítséget nyújthatnak a nagy horderejű támadások kivédésében. A Kaspersky Managed Detection and Responseszolgáltatása már a korai szakaszban felismeri és megállítja a támadásokat, még mielőtt a támadók elérhetnék a céljaikat.

Gondolom, miután 2020 tavaszán kitört a Covid-pandémia, sokan megéltük, hogy jó ideig üzleti téren a fű se nőtt… Nem titok, hogy a kulturális-kreatív szektor, amelyben dolgozom, e téren halmozottan hendikepesnek tűnt. (Kinek van szüksége életveszélyes válsághelyzetben művészetre?) Az ugyan sajtóhír volt akkoriban, hogy Németország, Anglia és az Egyesült Államok kapásból egymás után bejelentették a horribilis kultúramentő csomagjaikat (mert OTT bizony tisztában vannak azzal, hogy csak erős kultúrára épülhet erős gazdaság), ám itthon a mai napig nem volt ehhez hasonló bejelentés. Ennek ellenére senki sem szólalt fel ezzel kapcsolatban a szektor befolyásos szereplői közül. Hosszú volt a kivárás, hogy történjen valami, de utána a szorongó bizonytalanság csendjét felváltotta egy másfajta csend: az elégedettség csendje, mint amikor a baba este megkapja a langyos tejesüveget, és… dől a lé… És persze jöhet az esti mese. Most én mesélek neked ‒ erről a sztoriról.

Szerző: Gajzágó György │ art ambassador, A2B–B2A stratéga │ Interart Alapítvány

E-mail: gyorgy.gajzago@artcenter.hu

Csodák pedig nincsenek

Sok művésszel beszéltem mostanában, de egyik sem panaszkodott. Tavaly ősztől kezdődően meglepetésszerűen megindult az általános érdeklődés, és kinyíltak a piaci pénzcsapok. Többen is mondták, hogy Covid ide vagy oda, ha valaki garantálná neki, hogy ez az év is olyan lesz, mint az előző, most aláírná. De mi is történt valójában? Mint minden változásnak, ennek is több szövevényesen összefüggő oka volt/van, és valószínűleg én se látom mindet. De nézzük sorban.

1. A hiány

A komfortzónák felborulásával valamennyien érezhető hiányt szenvedtünk a megszokott napi rutinok, a kialakult kis protokolljaink, a munka utáni töltekezés és örömök terén, átalakultak a fogyasztási szokásaink. A home office kultúra kényszerű berobbanása megnyirbálta az életünk változatosságát, és az unalom és megszokás ellen elemi védekezési mechanizmusok indultak el pszichénkben: kerestük a digitális izgalmakat filmcsatornák, színes művészeti oldalak látogatásával, és érzékelhető módon elfojtott, ám fékezhetetlen kalandvágyak törtek felszínre az online aukciók eseményein. Ezeknél a tranzakcióknál a műtárgy megszerzésének eufóriáján túl a fő nyereség a helyzet miatt lekorlátozott vásárlási öröm, valamint a kényszerű visszafogottság után kiélt szerzési és birtoklási vágy okozta elégedettség érzése volt.

2. A többlet

Nemcsak a cégek költöttek kevesebbet úgy általában (elmaradt rendezvények, utazási és reprezentációs költségek, rezsi stb.), hanem a magánéletben is szolidabb gazdálkodásra kényszerültünk. Rájöttünk, hogy elég egy héten egyszer kenyeret venni (és a vége jó pirítósnak), kevesebbet autóztunk, és nem jártunk moziba (ahol anno a büfé drágább volt, mint a mozijegy). Pénzek halmozódtak fel – persze kinél több, kinél kevesebb –, és ezeket az összegeket (váratlan pénz) mindenki szerette volna hasznosítani. Egyesek az otthonukba fektettek, mások értékpapírba, de a legizgalmasabb és legélménytelibb, legnagyobb hozammal kecsegtető befektetésnek a kortárs műtárgy bizonyult. (A klasszikus is megindult, de korántsem ennyire, mert kevesebb mai üzenetet hordoz, és extrém sok a hamisítvány.)

3. Az energiamegmaradás törvénye

A bezártság okán az emberek kreatív energiái a munkából a magánéletbe áramlottak: nem véletlen, hogy a barkácsáruházak parkolójába nem lehetett beférni. Az embereknek volt idejük otthon évek óta halogatott beruházásokat, felújításokat sorra venni („ugye most megcsinálod, apukám?”), és akinek nem adatott meg a kézügyesség, a kreativitását „kivetítve”, műtárgyak beszerzése formájában élte ki. Ez a konverzió egyébként a régebbi, klasszikus műgyűjtés idejében is kedvelt töltekezési forma volt, a híres mecénások is így teljesítették ki alkotószándékukat – művészeket segítve ennek gyakorlásában.

4. A minták hatása

A pandémia dübörgött, de a hírekben rendszeresen helyet kaptak olyan banki aktivitások, amelyek műtárgyvásárlásról vagy éppen -eladásokról szóltak. A legendás gyűjteménnyel rendelkező Deutsche Bank nem kis számban dobott piacra népszerű művészektől származó alkotásokat. Erről megoszlottak a vélemények: egyesek úgy gondolták, hogy „na tessék, mégsem olyan jó üzlet egy vállalati gyűjtemény”, de az avatottak leginkább azt olvasták ki a hírekből, hogy ez a befektetési forma likvid! Ha jól csinálja az ember, a műgyűjtemény nemcsak aranytartalék, hanem szükség esetén (persze ha minőségi műtárgyakról van szó) az aranynál jóval nagyobb hozamot biztosíthat a tulajdonosának. Ehhez hozzájárult az MNB egyik cégének kortársakvizíciója is: közel másfél milliárd forintért szereztek be hazai művészektől alkotásokat pár hónapon belül. Bármi is állt e mögött, egy biztos: a kultúra (és így a műgyűjtés is) mintaadó-mintakövető, és sokan csak azt látták, hogy ha az ország vezető bankja ezt csinálja, az számukra is hasznos lehet – és elindultak a galériák felé.

5. A szabadságvágy

A művészet ‒ szabad! A lockdown sok embert megviselt, kialakult a „home office szindróma”, és a bezártság globális megoldáskeresést indukált. Kézenfekvő volt a szabadság szimbólumainak megtalálása, melyeket nap mint nap élvezhetünk, és még ha pótcselekvés is, segít számunkra átvészelni a válságos időszakot. Mivel bezártak a múzeumok, a művészeti vásárok, nem lehetett utazni, és elmaradtak a társasági események, sokan a művészetben kerestek menedéket – ki az alkotásban, ki pedig műtárgyak vásárlásában találta meg ezt a hasznos illúziót. A válogatásban, keresgélésben és végül a választási döntésben a személyes szabadságot vélték megélni, és mivel ezt boldogan elújságolták az ismerőseiknek, ez újabb és újabb vásárlókat eredményezett a műpiac számára. Sok esetben olyanok is belevágtak egy-egy kvalitásos festmény vásárlásába (vagy éppen koncepció alapján gyűjteményépítésbe), akiknek korábban az üzleti hajszára fókuszálva eszük ágában sem volt a galériák felé nézni.

6. A környezettudatosság

Ahogy beszorultunk szűkebb környezetünkbe, és szerényebben kényszerültünk élni, elkezdtük jobban megbecsülni azt, amink van. A belassulás kevesebb vásárlást, kevesebb szemetet eredményezett, és a megszokott életnívóhoz tartozó gyarapodás igényét is sokan igyekeztek úgy megélni, hogy – átgondoltan – kevesebb olyan dolgot vettek, ami tönkremehet, szervizigényes vagy eldobható. Ilyen értelemben (ha belegondolunk) a művészet a „legzöldebb” és legbiztonságosabb „termék”. Egyedi, értékálló (persze ha valamennyire értőn vásárolunk), környezettudatos és a világot jobbá tevő dolgokról van szó. Ezek a döntési tényezők természetesen legtöbbször nem tudatosulnak, az is pszichológiai tény viszont, hogy a Maslow-piramis fizikai szintjére visszazuhanva előjönnek azok az ősi túlélési attitűdök (például a józan ész, az egymásrautaltság és a fenntarthatóság), amiket a rohanás és a hedonizmus korában már-már hajlamosak lettünk elfelejteni, vagy prioritásban hátrébb lettek sorolva.

„Egy előre bejelentett boom anatómiája”

Ezzel a címmel 2019 januárjában (!) megjelent a Világgazdaságban (keress rá!) egy cikkünk arról, hogy a vagyonosok fogyasztási szokásaiban globális mintázatok mutathatók ki. (Beszúrás: a kortárs műalkotás és egyáltalán a művészet mindenütt luxuscikk a világban, ezért az előbb említett mintaadó-mintakövető mechanizmus szerint ez egy felülről építkező piac! Bárhol és mindenhol.) Ezek a mintázatok három jól elkülöníthető fázisra bonthatók.

1. Az első fogyasztási fázis intim, zárt módon történik, és meglehetősen „hardverorientált”, azaz az elsődleges fizikai valóság megteremtésére fókuszál. Luxusautó, ház medencével, nyaraló, jakuzzi, kertépítés, jacht stb.
2. A második fázis még mindig elég zárt, de egy kis kulturális felhangot kap: belsőépítészet, dizájn, borok, gasztronómia, utazás.
3. A harmadik fázisban viszont színre lép az illető, és (ha adott esetben egy kis sznob allűrrel is) meg akarja mutatni, hogy kultúrember, része a mai kornak, a jövővel foglalkozik, nem a múlttal, és konkrétan a vásárlásokban a művészet következik! Ezzel nemcsak azt mutatja látványosan, hogy ő megteheti, hanem hogy valóban meg is teszi, és nem csupán csinálja, hanem jól csinálja! Ehhez persze meg kell szereznie a kellő ismereteket, amiket vagy autodidakta módon olvasással (vagy az említett mintakövetés útján) sajátít el, vagy kurzusokra jár (például CCA – ez itt a reklám helye…), vagy tanácsadót fogad, akinek az útmutatásai alapján idővel ő is elsajátíthatja a szükséges és elégséges tudást olyan mértékben, hogy a befektetési és presztízstényezőn túl napi inspirációs és örömforrást is jelentsen neki e tevékenység.

Ez rendben van, de mi történt most, a Covid kapcsán? Például kiesett az utazás! Kiestek továbbá a társasági események, és globális szinten tömegek „estek át” hirtelen a harmadik fázisba. Magyarországon 40 ezer személynek van 100 milliónál nagyobb cashvagyona bankban (ez publikus privát banki adat), és el lehet képzelni, mit jelent az, hogy az eddig nyilvántartott 100–150 műgyűjtőhöz képest mondjuk 10 ezren kezdtek bele a művészetvásárlásba. Csak itthon… Szeretném ismételten hangsúlyozni: ez a mintázat és a Covid is globális jelenség, és ez azt jelenti, hogy világszinten több millió (!) vagyonos ember pénze kezdett a közelmúltban egyre növekvő mértékben a művészeti szektorba áramlani.

Az előzőhöz kiegészítésképpen: ez egy rivalizáló réteg. Nemcsak az üzleti versenyszférában, hanem a magánéletben is rivalizálnak, sokszor a férj a feleséggel is (akár csak játékból, akár komolyan), de a társaságban mindenképpen. Mindig kell valami új, valami büszkeség, valami kihívás és mesélnivaló, ami az élet élvezetének sava-borsa. És persze a mintakövetés így is katalizálja az említett műpiaci folyamatot…

„A nemzetközi helyzet fokozódik”

Ez így jól hangzik, de mégis mi lehet a gond, amire figyelni kell?

Egyrészt a művészeti terület globálisan annyira rendezetlen a gazdasági szektorhoz képest, amennyire itthon, csak ahol előbbre tart a gazdaság, ott a művészeti szcéna is jobban „iparágasodott”, és nagyobb társadalmi megértést élvezve jobban strukturálódott is. E helyeken kialakultak azok a kapcsolódó piaci mechanizmusok és az ezekhez illeszkedő állami szerepvállalás (oktatási, jogi és pénzügyi környezet, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézményrendszer) amely révén a műtárgyak vásárlása vonzó lehet annak számára, akinek fontos az, hogy a luxus élvezetén túl szempont az is, hogy a művészet terén is értékálló javakba fektesse a pénzét. De mitől lesz a műtárgy értékálló?

A befektetésekkel szembeni elvárásoknak (hogy legyenek biztonságosak, likvidek, és legyen megfelelő hozamuk) a kortárs műtárgyak eddig legfeljebb az „ön ebből kettőt választhat” elven tudtak megfelelni. A megnövekedett pici igények most nemcsak a művészeti közeget állítják feladatok és kihívások elé (például az elvárt brandingismeretek elsajátítása, sales skillek alkalmazása, az üzleti dokumentációs igényeknek való megfelelés, profi kommunikációs szakemberek és menedzserek bevonása, valamint lobbiképes szakmai struktúra kialakítása), hanem az egyes országok gazdasági és kulturális döntéshozóit is lépéskényszerbe hozzák.

A befektetés kontroll nélkül nagy rizikófaktorral jár, és ez a kockázat bizony a kezdeti lelkesedést megcsappanthatja: jelenleg ég a vásárlási láz a műpiacon, de a műalkotások értékállósága és hozama egyesegyedül a céltudatos és profi menedzseléstől függ. Egy, a korábbi lufikhoz (például dotkom) hasonló jelenség várható, ha az art world nem kap észbe, és nem találja ki magát. Merthogy ezt helyette (helyettünk) nem találja ki senki.

A digitalizáció az art worldben is teret nyer

A vásárok, múzeumok és galériák bezárása itt is elhozta a digitális megoldások korát. Ma már profi, élvezhető virtuális tárlatvezetéseken vehetünk részt, ami persze nem olyan, mintha a kiállítótér atmoszférájában, kedvelt társasági közegében lenne, de kezdjük megszokni, sőt a hátrányok elfogadásával együtt élvezzük a vitathatatlan előnyeit is.

A reziliencia korában felgyorsult a régen esedékes paradigmaváltás: a digitális vásári felületek és online aukciók mellett kialakult egy új műfaj. Felmerült, hogy ha a műtárgyat úgyis monitoron nézzük meg, hovatovább online felületen adjuk-vesszük, akkor akár az is elképzelhető, hogy a műtárgy fizikai valóságára (persze ha egyértelműen azonosítható) nincs is szükség. És immár beköszöntött a kriptoművészet, az NFT-k kora.

Amiért az NFT és a blockchainalapú műkereskedelem revitalizálja a piacot

Az NFT a nem helyettesíthető token (non-fungible token) rövidítése, a blockchainalapú rendszerek egy viszonylag új keletű fogalma. A kriptovaluták (bitcoin, ethereum stb.) helyettesíthető tokenek, mert bármikor helyettesíthetők egymással (átválthatók), ezzel szemben a műtárgyak és általában a művészeti alkotások (például a zeneművek) egyediek, mással nem helyettesíthetők. Adásvételük ugyanakkor ugyanolyan blokklánc technológiával történik, mint a kriptovalutáké.

Az NFT tehát olyan egyedi digitális eszköz, amelyet nem lehet másolni vagy replikálni – ennek következtében meg tudja őrizni ritkaságát, ezáltal is növelve az értékét. NFT lehet bármi, ami digitális és így digitális formában feltölthető, például digitális festmények, fotók, filmek, számítógépesjáték-elemek, zeneművek. (Keress rá, rendkívül izgalmas és mély téma!)

A cikkben vázolt folyamat jelenleg is tart, és a közeg gyorsuló ütemben alakul át. Az itt említett jelenlegi végkifejlet a véleményem szerint (kombinálva a tradicionális műtárgyak kereskedelmével) teljes paradigmaváltást hozhat a művészvilágban, ráadásul igen rövid idő alatt. Ez ugyan nem kis mértékben a globális fenntarthatósági okokból fontos kényszerű belassulás jótékony hozadéka, de benne rejlik a tudatos és elemi érdekből történő szintlépés lehetősége is, mert az ez idáig akadozó pénzáramlás útjából eltűnhetnek az eddig fennálló akadályok és bizalmatlanságot okozó anomáliák, és beköszönthet az art worldbe a megbízhatóság, a transzparencia és a kontrollálható folyamatok digitális kora: üzlet és művészet találkozik egy közös platformon. Art & Business forever!

Gajzágó György írása eredetileg a Márkamonitor 2021/1. számában jelent meg.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntarthatóság témakörében, kövessen minket a Facebookon.  

A növekvő befektetői igények miatt a magyar piacon is egyre több izgalmas innováció lát napvilágot a digitális pénzügyi eszközök területén. BlockBen Index Token, vagyis BIT néven indított például kriptoindexet a magyar tulajdonú, Észtországban bejegyzett BlockBen, amely számos digitális fejlesztéssel hívta már fel magára a figyelmet: 2018-ban kapta meg az év innovatív terméke díjat a szingapúri Crypto Currency Expón, 2019-ben pedig BlockBenPay nevű innovatív fizetési megoldása bekerült a FinTechShow 10 legizgalmasabb digitális pénzügyi újdonsága közé. A BlockBen olyan blockchain alapú megoldásokat kínál, amelyek biztonságosabbá és átláthatóbbá teszik a digitális pénzügyeket.

„A kriptovaluták teljes piaci kapitalizációja 2013-ban alig érte el az 1 milliárd USA dollárt (USD), napjainkban azonban mintegy 2000 milliárd USD-t ér. Ez 8 év alatt 2000-szeres növekedés. Ez a nagy kockázatú, de nagy hozammal is kecsegtető piac egyre többek számára vonzó, ám egyelőre ismeretlen terep. Akik kezdőként vagy kevés tapasztalattal szeretnének megismerkedni ezzel a piaccal, azok is találhatnak alacsonyabb kockázatú megoldásokat” – fogalmaz Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója.

A BIT termékcsalád többféle terméket tartalmaz. A BIT TOP20+ előnye például éppen az, hogy a tulajdonosok változatos portfólióval rendelkezhetnek, így nem csupán egy eszköz piaci mozgásának teszik ki magukat. Azok is belevághatnak, akik kezdők a kriptopiacon és nincsenek tőzsdei ismereteik, hiszen az index menedzselését lefektetett szabályok alapján szakértők végzik el helyettük. Az indexben a kockázat 20 eszköz között oszlik meg, miközben olyan biztonság kapható a blockchain technológiának köszönhetően, amit korábban tipikusan csak intézményi befektetők tudtak elérni. A BIT ugyanis a BlockBenPay Walletnek köszönhetően biztonságosan tárolható, 30 millió dolláros értékhatárig biztosítva.

„Mivel a BIT blockchain alapon fut, működése biztonságos és átlátható. A BIT portfolió 75 százalékát a világ legtöbbet érő kriptovalutái alkotják, 10-10 százalékát pedig a BlockBen saját fejlesztései, mint az auditált, arany alapú BNOX. 5 százalékban pedig olyan, kisebb értékű kriptovaluták is bekerülnek az alapba, amelyeket adatelemzés alapján, jelentős potenciáljuk miatt választunk ki” – mutatja be az alap működését Krocsek Attila. Hozzáteszi: az eszközöket hetente értékeli újra a BlockBen, mégpedig a hagyományos részvénypiacon 1984 óta alkalmazott Russell Index használatával.

Fotó: Pierre Borthiry, Unsplash

A legelső és legismertebb kriptopénz, a bitcoin óta már számos digitális valuta nagy népszerűségnek örvend a világon. Nemzetközileg éppen a kutyás kriptovaluták a divatosak, ezt lovagolta meg a Hungarian Vizsla Inu is. A baráti társaság által alapított virtuális magyar pénz szorzója szerencsés esetben az év végére a mostani árfolyamhoz képest akár százszoros vagy ezerszeres is lehet.

„Még nagyon az elején járunk, de mivel emelkedő potenciál van a coinokban, ezért reálisnak gondoljuk, hogy nagy befektetés lehet. Ahogy minden befektetésbe, úgy ebbe is az elején érdemes belevágni, ugyanis a kriptovaluták esetében nem csak duplázásról lehet beszélni, hanem száz- vagy ezerszereződésről” – mondta a Hungarian Vizsla Inu egyik alapítója, Sándor Fábián.

Rossz tapasztalatokból jött az ötlet

Ma már rengeteg kriptovaluta van a piacon, és mivel jó befektetésnek számít, a nyerészkedő oldalak is megjelentek. A Hungarian Vizsla Inu alapító is szereztek rossz tapasztalatokat, innen kapták az ötletet.

„Pár éve már követem a kiptovaluták világát, részben a saját érdeklődési köröm miatt, részben pedig azért, mert egy számítástechnikai vállalkozásom van. Egy este a baráti online sörözés alatt került szóba kriptovaluta és a különböző tapasztalatok. Innen már csak pár sör volt odáig eljutni, hogy csináljuk meg a saját tokenünket. Az indulás nem volt könnyű, mert nincs mögöttünk több millió dolláros befektető. Mindenki főállás mellett fordítja most erre az idejét és a pénzét” – mesélte Fábián.

Az azóta már működő mémcoinnak közel 900 holdere van, ami kiemelkedően jó kezdésnek számít. A vásárlóknak csak fele magyar, a többiek nemzetközi szinten vásárolják a Hungarian Vizsla Inu tokenjeit.

Kutyabarát kriptoközösség

A token alapítói szerettek volna kitűnni a tömegből és jót is tenni. Így született meg az a gondolat, hogy ez a pénz amellett, hogy a világ első magyar vizsla coinja, az első olyan kriptovaluta itthon, amellyel adakozni is lehet.

„A Hungarian Vizsla Inu egyik célja, hogy létrehozzunk egy könnyed, magyar nemzetközi kutyabarát kriptoközösséget, a másik pedig, hogy a kutyák életét könnyebbé tegyük, ezért adományozunk” – mesélte az alapító.

A coinok 10 százalékát elkülönítik, hogy abból később állatmenhelyeknek tudjanak segíteni. Mivel a frissen indult cégnek még nem áll rendelkezésére akkora összeg, hogy abból jótékonykodjanak, az alapítók a hétvégén saját pénzükből kezdték el az adományozást. Elsőként a törökszentmiklósi Befogad-lak állatmenhely 70 lakója kapott fél tonna száraz tápot.

Ki az a Satoshi Nakamoto, és miért állítanak neki szobrot Magyarországon? Györfi András, a szobor ötletgazdája szerint az ismeretlen hős új fejezetet nyitott az internet történetében: “Önmagában már az is nagy dolog, hogy új, digitális pénzeszközök születtek, de ami valóban jobbá teszi a világot, az a bitcoin mögött álló blokkánc-technológia. Ez egy hatékony, igazságos és átlátható adatbázis, ami az emberek közötti bizalmatlanságot küszöböli ki” – mondja.

A bitcoin és a mögötte álló blokklánc-technológia legfőbb erőssége, hogy egy harmadik fél, például bank bevonása nélkül teszi lehetővé az értékek továbbítását a világ bármely pontjai közt. Az online fizetőeszköz megalkotója a rejtélyes Satoshi Nakamoto, akinek valójában nem ez az igazi neve: soha nem mutatta meg az arcát, azt sem lehet tudni, férfi-e vagy nő. A szobor állítói szerint azonban nem is az ő személye a lényeg. A legfontosabb maga a blokklánc-technológia, ami számos területen teheti jobbá a világot, az élelmiszer-ellátástól a segélyszállítmányok célbajuttatásáig.

Ha ránézünk, a saját arcunkat látjuk

A szobor hírét már korábban nyilvánosságra hozták, most viszont azt is megtudhattuk, hogy néz ki és hol található majd a műalkotás. A megrendelők sok szobrász munkáit tanulmányozták, mivel egy absztrakt alkotásról van szó, amit létrehozni nehéz művészi feladat. Így esett a választásuk Gergely Rékára és Gilly Tamásra, akik április óta dolgoznak, néhány héten belül el is készülnek a szoborral. Az alkotók most közzétették a Gergely Réka által készített látványtervet is. Maga a bronzból készült mellszobor egy kapucnis alakot ábrázol majd, ezzel utalva az ismeretlen alkotóra és az “internet népére” is. Az alak arca bronz-alumínium ötvözetből készül, amit az alkotók erősen felpolíroznak majd, hogy tükröződjön:

“Van egy mondás, miszerint mi mindannyian Satoshi vagyunk. Maga a gondolat a fontos, hogy egy igazságosabb, jobb pénzrendszert teremtsünk, ami decentralizált, független a bankoktól és az államoktól. A szobor arca éppen ezt jelképezi: tükröződni fog, hogy aki ránéz, a saját tükörképét lássa benne” – mondja Györfi.

Satoshi szobra a Grafisoft parkban, zöld környezetben kap majd helyet, ahová bárki szabadon ellátogathat és megnézheti egy kellemes sétával egybekötve.

Már most bekerült a nemzetközi hírekbe

A nonprofit alapon épülő szobrot a hazai kriptoközösség legfontosabb tagjai finanszírozták: a Györfi András által szerkesztett Kripto Akadémia mellett a MrCoin kriptopénzváltó két tagja, Debreczeni Raskó Gabriella és Debreczeni Barnabás, valamint Szilágyi Imre, a Blockchain Budapest konferencia szervezője és Kalocsai Kornél, a Blockchain Hungary szakmai szövetség alapítója is csatlakozott.

Az összefogást egy közösségi finanszírozási kampány tette teljessé, ennek során még további 27 szervezet és magánszemély járult hozzá a szobor felépüléséhez. Az így gyűjtött mintegy 3,1 millió forintból még egy nemzetközi imázsfilm is létrejöhet – igaz, a média már korábban felkapta a témát. A magyar szoborról cikkezett az entrepreneur.com, a Fox News és számos szakmai oldal is.

“Rengeteg a médiamegjelenésünk, aminek nagyon örülünk. Fontos számunkra, hogy a szobor igazi magyar siker legyen, ami az ország imázsát is alakítja” – teszi hozzá Györfi.