Az MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. (MDDÜ) 2018-as alapítása óta a divat- és designágazat stratégiai fejlesztésén dolgozik, szakmai koordinációval, a hazai termékek elérhetőségének és exportképességének erősítésével, valamint a gyártási és oktatási háttér fejlesztésével. A szervezet mára a hazai kreatívipar meghatározó szereplőjévé vált: olyan kiemelt eseményeket valósít meg, mint a régió központi divatrendezvényének számító Budapest Central European Fashion Week, a két évtizedes múlttal bíró Budapest Design Week, vagy a nemzetközileg is díjazott 360 Design Budapest kiállítás. Emellett számos nemzetközi rendezvényen keresztül biztosít bemutatkozási lehetőséget a magyar divat- és designtervezőknek, valamint ipar- és képzőművészeknek.

A kreatívipar világszerte és Magyarországon is egyre erőteljesebb gazdasági tényező. A globális GDP mintegy 3 százalékát adja, de a becslések szerint ez az arány 2030-ra akár 8–10 százalékra is emelkedhet. Mindemellett Európában több mint nyolcmillió munkahelyet tart fenn a szektor. Magyarországon a kreatívipar a GDP közel három százalékát biztosítja, a második leggyorsabban növekvő ágazat, amely vidéki kis- és középvállalkozások ezreit tartja életben, kimagasló exportpotenciállal és jelentős innovációs kapacitással bír.

A névváltás a Társaság korábban kibővült kreatívipari szerepvállalását teszi egyértelművé. A Magyarország versenyképességi stratégiájában megjelölt hat kiemelt iparág egyikeként a kreatívipar erősítése fókuszba került. Ezt támogatva az Ügynökség fejlesztő tevékenysége 2025 év elejétől a divat- és textiliparra, a bútorgyártásra és formatervezésre, az offline és online játéktervezésre, valamint a szépség- és szépségápolási iparra is kiterjed. Az Ügynökség az új területeket már több ponton integrálta meglévő projektjeibe és a hozzájuk kapcsolódó új programok kialakítása is folyamatban van.

„A kreatívipar ma már nem elszigetelt ágazatok összessége, hanem egymásra épülő, gazdasági értéket teremtő ökoszisztéma. Nem véletlen, hogy a világ legsikeresebb gazdaságai – Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok vagy Dél-Korea – régóta kiemelt ágazatként kezelik a kreatívipart. A névváltás annak a stratégiai iránynak a lekövetése, hogy a szervezet a korábbinál szélesebb kreatívipari szegmens fejlesztésén dolgozik, mellyel hosszú távon szeretnénk erősíteni Magyarország kreatívipari pozícióját” – mondta Jakab Zsófia, a Creative Hungary (CH) vezérigazgatója, kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

A miniszteri biztos hozzátette, hogy a kibővült működési területre reagálva a Társaság iparági felmérést indított, annak érdekében, hogy feltérképezze a szektor aktuális helyzetét és a vállalkozói visszajelzésekre alapozva indítsa el új, illetve bővítse meglévő projektjeit. „A névváltás illeszkedik ahhoz a nemzetközi gyakorlathoz, amelyben a kreatív gazdaság országmárkához kötött, jól azonosítható intézményi struktúrákban működik. Így az új név azt is támogatja, hogy a hazai kreatívipari szereplők egységes, nemzetközileg is érthető szakmai keretben jelenhetnek meg” – részletezte Jakab Zsófia a névváltás hátterét.

Az Ügynökség munkája révén magyar tervezők Londontól Milánóig, Dubajtól Párizsig mutatkozhattak be külföldön, több mint 140 hazai márka vett részt mentor- és fejlesztési programokban, és több mint 50 hazai és nemzetközi eseményen jelent meg a magyar kreatívipar a Budapest Select ernyőmárkán keresztül.

A szervezet továbbra is nonprofit alapon, a hazai és nemzetközi együttműködések erősítésével és a tehetségek támogatásával kíván hozzájárulni a magyar kreatívipar fejlődéséhez.

Képünk illusztráció, a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) rendezvényen készült, 2024. január 22-28.

Forrás: MDDÜ

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024. február 15-től kezdődően a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Jakab Zsófiát.

A kreatívipar világszerte a gazdaság gyorsan fejlődő és gyorsan bővülő ágazatának számít, amely a növekedés egyik motorja. A tárcavezető a gazdasági növekedés helyreállításával és a fenntartható, dinamikus mértékű 4%-os GDP bővülés elérésével összefüggésben a miniszteri biztostól elvárja, hogy tárja fel az iparág fejlesztésének lehetőségeit, tegyen javaslatokat a növekedési potenciál kiaknázására, az ellátási láncok hatékony fejlesztésére, továbbá a nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazására.

A miniszteri biztos ehhez kapcsolódóan felel többek közt a kreatívipari ágazati és vállalkozásfejlesztési programok megtervezésének és végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi kreatívipari márkák magyarországi piacra lépésének ösztönzéséért és a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépését támogató politikák összehangolásáért.

A Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kerül, amelynek szakmai koordinációjáért a miniszteri biztos felel – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Mint azt a Telex írja, Jakab Zsófia volt a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója, ami a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szárnyai alatt működő, Orbán Ráhel-közeliként számon tartott divatcég. Jakab Zsófia Orbán Ráhel évfolyamtársa volt, évek óta dolgozik a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, aminek 2022 óta igazgató-helyettese. 2018 óta igazgatja az MDDÜ-t, fontos alakja a magyar divatiparnak.

Fotó: Mohai Balázs / MTI (Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója a dubaji világkiállításon részt vevő magyar személyzet formaruháit bemutató sajtórendezvényen, Budapesten, 2021. augusztus 26-án)

A dentsu 2022-es jelentésének összeállításában a globális ügynökségi hálózat stratégiával és jövőkutatással foglalkozó munkatársai vettek részt a világ minden részéről a cégcsoporthoz tartozó DentsuMB, Isobar, 360i és további dentsu ügynökségektől. A szakértők által összeállított jelentés különféle piacokról tartalmaz esettanulmányokat, amelyek kézzelfoghatóvá teszik az iparágakat mozgató és átalakító erőket. A legfontosabb trendeket öt fő témakör mentén vizsgálták: az „Alternate Realities”, az „Redistributed Ownership”, a „Conscious Decoupling”, az „Generation ’Also Me’ ”, valamint a „Personal Bubbles”.

Alternate Realities – Egymás után jönnek létre az új virtuális gazdaságok, amelyek fokozatosan párhuzamos univerzumokat alakítanak ki. Az ezekben feltűnő identitások, pénzek és egyéb eszközök a való világéhoz hasonló értékkel bírnak. A virtuális világban immár a luxusmárkák is megjelentek, amelyek virtuális termékeiket virtuális üzletekben kínálják. Ezek az alternatívvalóságok a fiatal fogyasztók számára biztonságos helyet kínálnak a személyiséggel való játékra, a valódi és digitális személyiségek közti szinergiák kiaknázására.

Redistributed Ownership – Decentralizált autonóm szervezetek (DAOs) jönnek létre, ahol minden tagnak/tulajdonosnak egyenlő jogai vannak. Ennek köszönhetően ezek a szervezetek az irányítás, a transzparencia és a közös fellépések új szintjét teremtik meg. Elmosódnak a határok a rajongói, alkotói, tulajdonosi csoportok között, amely folyamatot a kriptovaluták és az NFT-k szerepének bővülése tovább gyorsít. A fő márkák fokozatosan veszik át ezeket a kriptoeszközöket, ami lehetővé teszi számukra az új digitális piactereken történő részvételt is.

Conscious Decoupling – A decentralizáció folyamatát erősíti a klímaválság fokozódó fenyegetése is. A piaci szereplők egyre inkább keresik a választ arra, hogyan tudják megoldani, hogy a gazdasági növekedés ne járjon együtt a környezet károsításával. A fogyasztáson alapuló gazdaságról körkörös gazdaságra kell átállni, ami soha nem látott népszerűséget teremtettek a bérbeadási modellek és az újrahasznosító platformok számára.

Generation ’Also Me’ – A decentralizáció az identitás szintjén is tetten érhető. A történelem legsokszínűbb, multikulturális generációja számára az identitásnak sincs egyértelmű határa (fluid identity). A műfajok és az eszközök határai is elmosódnak, ez a generáció a YouTube-on keres befektetési tanácsot, a TikTokon fejt ki politikai aktivitást, és gyakran a játékok szolgálnak számára eligazodási lehetőséget fontos társadalmi kérdésekben is. Minden korábbinál könnyebben vegyítik a komolyt a bolondsággal, a nehéz és könnyed témákat, és a mémeken nevelődött generációként vegyítik a különféle kultúrákat. Számukra természetesek az olyan, korábban valószínűtlennek tartott együttműködések, mint ami például a Gucci és a The North Face, vagy az Oreo és a Pokemon között létrejött.

Personal Bubbles – A környezet által kiváltott fokozódó szorongás sokakat virtuális kapcsolatok építésére sarkalt, mások egyre kisebb személyes terekbe húzódnak vissza. Erősödik a fókusz az otthonra és annak környezetére, illetve a saját testre. S bár a fizikai élmények a járvány elmúltával újra személyesen átélhetők lettek, sokaknak vált végleg irodává, edzőteremmé és mozivá az otthonuk, ahol kevesebb szorongást élnek át. Ebben a környezetben óhatatlanul felértékelődnek a helyi értékek, a szomszédság újrafelfedezése is.

„A „New Worlds Order” jelentés bemutatja, hogy a márkák jelenleg milyen szerepet játszhatnak a kulturális kapcsolódási pontok létrehozásában, és abban, hogy a felhasználók milyen új és meghatározó módon válhatnak aktív részeseivé az aktuális trendeknek – mondta Busák István, az Isobar Budapest cégvezetője. – Komoly erőssége, hogy számos friss és érdekes esettanulmányt mutat be példaként. Olyan projekteket, amelyek a dentsu kreatív ügynökségi márkájához, az Isobarhoz tartoznak.”

A „New Worlds Order” jelentés teljes anyaga ezen a linken tölthető le.

A hibrid Budapest Design Week idei témája a körforgásos gazdaság volt. A tíznapos rendezvény előadói több aspektusból mutatták be a design, körforgásos gazdaság és innováció mindennapi életünkre és a gazdaságra gyakorolt hatását – kutatások, irányelvek és jó gyakorlatok révén egyaránt. Az eseménysorozat szervezője idén is a hazai kreatíviparban központi szerepet ellátó Magyar Formatervezési Tanács, védnöke és finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala volt. A két szervezet elnöke, Pomázi Gyula a rendezvény kapcsán a tervezők társadalmi felelősségét hangsúlyozta: “A hazai vállalkozások érettségét mutatja, hogy évről évre nő azon kreatív ipari szereplők száma, akik zöld design innovációkat hoznak létre, vagy designvállalkozásuk működtetésében mind tervezői, mind gyártási szempontból kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság értékrendszere. Ebben az SZTNH széleskörű szolgáltatásokkal, információs pontok fenntartásával és ingyenes szaktanácsadással és szemináriumokkal segíti a vállalkozások munkáját.” – jelezte Pomázi Gyula.

A jelenleg domináns lineáris termelési modell következtében a termékgyártás során felhasznált anyagoknak 99 százaléka hulladékként végzi fél évvel az értékesítés után – miközben a Föld nyersanyagainak 20 százaléka 50 éven belül ki fog fogyni – hangsúlyozta Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója a Budapest Design Week keretében megjelent, körforgásos gazdaság témájú videójában.  A PwC 2018-as „Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei” című elemzésében az áll, ezeknek a hulladékoknak a természetbe és a termelésbe való visszaforgatása akár 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget is jelenthet a gazdasági szereplők számára 2030-ig.

„A körforgásos gazdaság legfontosabb eleme, hogy megvizsgáljuk, a termékre, szolgáltatásra valóban szükség van-e. Következő lépés, hogy olyan terméket tervezünk-e gyártani, ami hosszú élettartamú, emellett azt is fontos átgondolni, mi lesz ezzel a termékkel, ha már nem szeretnék tovább használni, fel lehet-e újítani, bizonyos részét úgy módosítani, hogy egy korszerűbb terméket kapjunk. Ez mind a design feladata.”  – hívta fel a figyelmet Márta Irén. Az Európai Bizottság idén márciusban bejelentett cselekvési terve is a körforgásos gazdaság megvalósítására törekszik. Az elképzelés magában foglalja a csomagolási hulladék 70 százalékos újrahasznosítását és a hulladékok 10 százalék alá szorítását 2030-ra. A körforgásos gazdaságra való átállás 2030-ra 0,5 százalékkal növelheti az EU GDP-jét, mintegy 700 000 új munkahelyet teremtve. Ezekben a lépésekben pedig óriási szerepe van a nemzetközi és hazai kreatív iparnak.

A magyar kreatív szektor következő évtizedét határozza meg az a stratégia, amely a jövőben az ágazati szereplők számára lehetővé teszi az exportkapacitás fejlesztését és a kreatív ipar mérési rendszerének kidolgozását. A stratégia megalkotása kapcsán Pomázi Gyula kiemelte: minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a kreatív vállalkozásokat, hogy sikeresebbek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. A stratégiánkban lényeges szempont, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be.

A kulturális és kreatív ipar európai szinten már kiemelkedő húzóágazat, melynek kulcsszerepét a cirkuláris gazdaság előmozdításában kutatások is alátámasztják. Az EY 2014-es európai kreatív ipart elemző tanulmánya szerint a terület 535,9 milliárd euró forgalom és 7,1 millió munkahely mellett erős növekedési és befolyási potenciált mutat. A McKinsey 2018-as jelentéséből kiderül, hogy a designorientált vállalatok a piaci átlagos 3-6 százalékos bevételnövekedés helyett akár a tíz százalékot is képesek elérni. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások kimutatták, hogy a design nem csak a nyereséget növeli, hanem pozitív hatással van a forgalomra és az exporttevékenységekre is.

A lineárisról cirkuláris termelésre való átállást már több hazai cég is megkezdte – a Nestlé Hungária Kft. például vállalja, hogy 2025-ig minden csomagolóanyaguk újrahasznosíthatóvá válik, de hasonlóan jó példákként állnak előttünk a Platio napelemmel működő burkolatai, a Cycle Bio környezettudatos tisztítószerei, vagy a Folprint Zöldnyomda egyedi fenntartható nyomdatechnikai megoldásai. A fenti kezdeményezésekben kulcsszerepet játszik a kreatív ipar – hiszen a körforgásos modellek alapelemei a hulladéktermelés minimalizálása, a korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználása és a termékek életciklusának meghosszabbítása – ezek mind a körforgásos design szemléletre vezethetőek vissza.

Ha viszont a szellemi tulajdonhoz kötődő munkahelyeket tekintjük, Magyarország az EU-s átlag fölött áll: a szellemitulajdon-intenzív ágazatok a munkahelyek 30,8%-át teszik ki, az európai 29,2%-hoz képest. Ezek a munkahelyek a GDP majdnem felét, 48,2%-át termelik – míg az EU-ban csak 44,8% ugyanez a mutató, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatal legfrissebb statisztikáiból.

Október 1. és 11. között rendezik meg a Budapest Design Weeket, melynek programjai idén a Tartsd körforgásban! mottó köré épülnek. Az eseménysorozat a hagyományoknak megfelelően a Magyar Formatervezési Díjak és a Design Management Díj ünnepélyes átadásával kezdődött. Az idén negyvenegy éves Magyar Formatervezési Díj a hazai design kiemelkedő, innovatív eredményeire hívja fel a figyelmet. A termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka kategóriában díjazott hét tervező és a különdíjasok pályamunkáinak megítélése során kiemelt értékelési szempontot jelentett a formai minőség, az újszerűség, a versenyképesség és kivitelezés minősége, a felhasználóbarát kialakítás, illetve a környezetvédelmi szempontok érvényesülése.

A Magyar Formatervezési Tanács által alapított Design Management Díj olyan szervezeteket ismer el, melyek stratégiájuk megalkotásában, operatív működésükben, termékeik, szolgáltatásaik kialakítása során a designmenedzsment eszközrendszerét alkalmazva folyamatos innovációra és kiemelkedő minőségre törekednek, szem előtt tartva a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szempontjait is. A díjat idén a Plydesign Kft. bútoripari márka kapta, mely hatéves fennállása során nemzetközileg elismert, professzionális csapattá fejlődött, amit biztos gyártói háttér, az új technológiákat az innovációval ötvöző tervezői szemlélet, és a kulturális örökség tisztelete jellemez. A fődíjas mellett három kiváló hazai márka pedig elismerő oklevélben részesült.

Magyar Formatervezési Díj 2020

„Ahhoz, hogy 2020-ban valami versenyképes legyen, fontos az innováció, de az előállított újdonságnak a design is elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Ha ebből a kettőből valamelyik hiányzik, akkor piaci hátrányba kerül a vállalkozás, amit ma senki nem engedhet meg magának. Nagyszerű, hogy immár 17. alkalommal van lehetőségünk arra, hogy a Design Héttel és az ilyenkor átadott díjakkal koncentráltan erre a szegmensre irányíthassuk a figyelmet. Bízunk benne, hogy sok kreatív vállalkozásnak adhat olyan lendületet, amely átsegítheti őket a jelenlegi nehéz időszakon” – emelte ki Pomázi Gyula, a Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett elismerés egyik fő célja, hogy láthatóvá tegye azt az erős gazdasági potenciált, amit a kreatív ipar nyújtani képes. „A több mint negyvenéves múlttal rendelkező Magyar Formatervezési Díj az innováció iránytűje a magyar kreatív iparban, nemcsak az alkotók, hanem a felhasználók számára is. A díjazott alkotások mind olyan tervezők pályamunkái, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltóak és rendkívül magas designértéket képviselnek. Elsődleges számunkra, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be, a Magyar Formatervezési Díj pedig ebben segíti az alkotókat. Nem csak a szakma legjobbjait emeli ki évről évre, hanem felhívja a figyelmet a kreatívipar gazdasági jelentőségére is” – emelte ki dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A Magyar Formatervezési Díj díjazottjai és különdíjasai 2020-ban

A Magyar Formatervezési Díj termék kategóriájában elismerésben részesült a ZigZag elnevezésű, modulokból építhető mászófal rendszer három tervezője, Erdélyi Tamás, Gara Bernát és Csepregi Szabolcs, a Hard Body Hang brand alapítói, a Lakos Dániel tervezte könnyed és ergonomikus TILT szék, valamint a környezettudatos gyártást és a technológiai innovációt egyesítő Illan függőlámpa, Horváth Zsuzsanna munkája. Vizuális kommunikáció kategóriában a 2019-es FIE vívó-világbajnokság arculata érdemelte ki a díjat, amelyet Kátay Hunor, Németh Sebestyén és Kovács Szilárd készített a Nemzetközi Vívószövetség felkérésére.

„Nagy öröm számomra a díjazott munkákban viszontlátni azt, hogy a tervezői lét mára nem csupán foglalkozás, feladat, igényeknek való megfelelés, hanem ennél sokkal komplexebb tevékenység. Egyfajta gondolkodásmód, magatartás, ahol a tervező nem megfelelni igyekszik, hanem keres kutat, egyre inkább a maga által felvetett kérdésekre fókuszál. Nem felülírja, hanem rohamosan bővíti szerepét” – emelte ki Harmati Hedvig DLA, a Magyar Formatervezési Díj bíráló bizottságának elnöke, textiltervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének tanszékvezetője.

Terv kategóriában megosztott díjat vehetett át a Nagy Ádám tervezte Birosign, amely Bíró László világhírű találmányának, a golyóstollnak ad többletfunkciót. Mindezt egy új technológia segítségével, mely az aláírást digitalizált mozdulatok sorozataként értelmezi. A kategória megosztott díjának másik kitüntetettje pedig a Rubik-kocka rokonaként elhíresült, a Leonardo-féle koordináta-rendszerre épülő LavosBall, Szabolcs János alkotása.

Diákmunka kategóriában Vatány Szabolcs Focus Ex digitális szövegolvasást segítő böngészőbővítményét ismerték el a díjjal. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Kultúráért Felelős Államtitkárság különdíját Kókai András Aura adaptív hangrendszere kapta, amely a zenehallgatás új dimenzióját ígéri. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium – Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság különdíja pedig Kispál Márton Frigo moduláris hűtőjét illette meg, amely egyszerre hűtő és fertőtlenítő ételtároló rendszer is. A Magyar Formatervezési Tanács különdíjasa a skandináv formavilágot követő SLÉ rétegelt lemez szánkó, Miklósi Ádám tervezésében. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíjasa a járműgyártáshoz kapcsolódó AXIS PRO mérőkészülék lett, amelyet a Losonczi Innovation Kft. megrendelésére a Remion Design Studio tervezett.

A Design Management Díj díjazottja és az elismerő oklevélben részesültek 2020-ban

A tizenegy éve alapított Design Management Díj olyan gazdálkodó szervezetek elismerése, melyek a designt és az innovációt átfogóan, az üzleti stratégia részeként kezelik az arculattól a terméktervezésen át egészen a működési és menedzsmentfolyamatokig. Design Management Díjban részesült, a tavaly termékcsaládjával Magyar Formatervezési Díjat nyert Plydesign bútormárka, amely a nemzetközi porondon is versenyképes minőségi és innovatív termékeket kínál. Emellett elismerő oklevélben részesült a WAMP Design Vásár, amely majd másfél évtizede szervez design vásárokat, hazai alkotók és azok saját tervezésű, egyedi és kisszériás termékeik számára. Szintén oklevelet kapott a fenntartható táskatervező YKRA, amely elkötelezett a minőségi alapanyagok használatában és a gondos kivitelezésben, valamint okleveles lett a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft., amely Magyarország legnagyobb, európai szinten is jegyzett orgonaépítő műhelye.

„A pályázatok elbírálásakor elsődleges kritérium volt a designmenedzsment-szemlélet beépülésének mértéke és szintje a szervezet működésébe, innovációs folyamataiba. Az elismeréssel kiemelt célunk, hogy a kreatív ipar iránt érdeklődők és a nagyközönség számára közelebb hozzuk a design integrált alkalmazásának fontosságát, ezen felül a gazdasági szféra figyelmét felhívjuk a design fontosságára és értéknövelő erejére. Az elmúlt évek igazolták, hogy a designmenedzsment a gazdaság minden területén fontos eszköz lehet: a díjazottak között ugyanúgy akadtak kis- és középvállalatok, mint nonprofit intézmények, kifejezetten designnal foglalkozó vagy kereskedelmi profilú cégek.” – emelte ki Dr. Simon Attila a Design Menedzsment Díj bírálóbizottságának elnöke, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

Budapest Design Week

 „A Budapest Design Week idei központi témája a Tartsd körforgásban!, mely a körforgásos gazdaság (circular economy) fontosságára, szerepére kívánja felhívni a figyelmet. Ma Magyarországon érdemes ezzel a témával foglalkozni, hiszen ezzel a szemlélettel új, eddig kiaknázatlan piacokat tudunk mutatni a hazai designvilágnak. A circularity azon túl, hogy hulladékmentes és környezetbarát, növelheti a hazai vállalatok hatékonyságát, versenyelőnyét. Szükségesnek tartjuk megmutatni, hogy a körforgásos gazdaság egy pozitív jövőképet takar, ahol a hazai designvilág szereplői komoly versenyelőnyhöz juthatnak. A Budapest Design Week, melyre a koronavírus-járvány ellenére ugyanannyi jelentkező volt, mint tavaly, idén hibrid formában jelentkezik, eseményeink nagy része a fesztivál honlapján is követhető, így bízunk benne, hogy országszerte csatlakoznak hozzánk a design szerelmesei” – emelte ki Osvárt Judit, a Budapest Design Week szakmai vezetője és a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A díjazottak és a legkiemelkedőbb pályázók munkáiból nyíló online kiállítás a Budapest Design Week honlapján tekinthető meg. A fesztivál védnöke és finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezője a Magyar Formatervezési Tanács.

Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj online kiállítás itt tekinthető meg.

Az aktív, sok vendégelőadót felvonultató tanszék rendszeresen hívja fel a figyelmet izgalmas minikampányokkal a tanszéken folyó oktató, tudományos munkára.

A „Magyaros leszek Szegeden” testimony-kampány vagy Suzanne Collins nagy sikerű young adult regénye, Az éhezők viadalának bemutatása után most a Kalligram Kiadóhoz tartozó szerzőkkel kampányol a kreatív írás BA specializáció mellett.

A kommunikációjában mémeket és gif-eket is szívesen alkalmazó tanszéken minden évben induló, négy féléves képzésen a diákok nemcsak az íráskészségüket fejleszthetik, de azt is megtanulhatják, hogyan kell kulturáltan véleményt alkotni mások szövegeiről.

Természetesen a képzés nemcsak azok számára jó, akik írók szeretnének lenni, hanem azok számára is, akik abban gondolkodnak, hogy tanulmányaik után szöveg- vagy forgatókönyvíróként szeretnének majd elhelyezkedni a hazai vagy nemzetközi kreatíviparban.

A hagyományos írásórákon túl négy előadás különösen is izgalmas és hiánypótló a tervezett curriculumban: lehet majd tanulni a populáris irodalomról, a gyerekirodalomról, a tudományos-fantasztikus irodalomról és a detektívregényről is.

A képzést végül rövid gyakorlat zárja – a tanszék abban is segít a hallgatóinak, hogy minél izgalmasabb helyekre kerülhessenek el szakmai gyakorlatra, kiadókhoz, lapokhoz vagy éppen netes portálokhoz.

További tudnivalók a tanszék Facebook-oldalán olvashatók.

2013 óta minden évben listázza jelöltjeit a Highlights of Hungary, az első és egyetlen olyan magyar kreatív kezdeményezés, amelynek kurátorként bevont csapattagjai szakmai alapokon, ám kategóriák nélkül egy platformon mutatják be a hazai sikereket. A kreatívipar különböző területeit képviselő szakemberei a kreativitást, a közösségi gondolkodásmódot, a tudatosságot tevékenységükbe leginspirálóbban beépítő projekteket kutatják, ennek alapján jelölik az aktuális év számukra legizgalmasabb projektjeit. A 10 felkért kurátoron kívül a Highlights of Hungary alapítók is jelölnek sikertörténeteket, a tavalyi év összesen listázott 55 történetére pedig 2019. január 11-étől 28-áig szavazhat a nagyközönség, hogy melyik 10 jelölés érdemelje ki idén a Highlights of Hungary top 10 helye egyikét.

Rajtuk kívül különdíjasok kiválasztására is sor kerül majd a 2019. február 6-ai díjátadón – a Coca-Cola Magyarország „Fenntartható közösségek” különdíjat ad majd át az egyik jelöltnek.

„Fenntarthatóság, közösségépítés, sokszínűség, esélyteremtés, a példamutató kezdeményezések támogatása. Ezekre az alappillérekre épül a Highlights of Hungary – és ezek a Coca-Cola Magyarország számára is természetes értékek. Teljes alkoholmentes italportfóliót kínáló vállalatként nagyon fontosnak tartjuk a tudatos tervezést, a tájékozott választást, a hosszú távú gondolkozást és a közösségek összefogását, építkezését. Ezért a Coca-Cola büszkén támogatja a programot, és különdíjjal ismeri el az év fenntartható közösségi vállalkozását” – mondta az együttműködés kapcsán Szűcs Judit, a Coca-Cola Magyarország Kft. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője.

A programot a Design Terminál indítja, augusztus 8-ig lehet jelentkezni.

A Design Terminál féléves mentorprogramjának célja, hogy a kreatíviparban tevékenykedő kkv-kat hozzon helyzetbe. Többek között a szabadalmi jogi, az üzletfejlesztés és a márkaépítés területén nyújtanának díjmentes segítséget félévente három-öt vállalkozásnak. A pályázatra olyan magyar kreatívipari vállalkozók jelentkezését várják, akik az ipari formatervezés, a divat vagy az újmédia területek valamelyikén már rendelkeznek saját céggel.

A szakmai stáb tagjai többek között Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője; Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. üzletfejlesztési igazgatója; Batta Barnabás és Misetics Mátyás, a Mitte Communications stratégiai, illetve kreatívigazgatója; valamit Nemes Attila, a Kitchen Budapest társalapítója is.

A közlés szerint a Design Terminál idén elindított inkubációs tevékenysége keretében, a most meghirdetett mentorprogram mellett ingyenes konzultációs programmal is támogatja a piaci szereplőket, a befektetők számára pedig iparági elemzéseket kínál, mellyel a hazai kreatívipari vállalkozásokat népszerűsítené.

(A kép forrása a mentorprogram weboldala.)