Horváth Ágnes diplomáját idegenforgalmi és szálloda szakon szerezte. A Turizmus Kft.-nél szaklapoknál dolgozott újságíróként, majd a Business Traveller Hungary felelős szerkesztője lett, 2014-től pedig a Vendéglátás magazint jegyezte főszerkesztőként. 2018 óta az újságkészítés mellett PR és kommunikációs területen is dolgozott, többek közt a Solutions Communications-nél és Positive Adamskynál, de szabadúszóként is számos projektben vett részt, különböző iparágakban.  

Elődje, Hermann Irén 2022 szeptemberében vette át a Kreatív főszerkesztői feladatait Pál Zsombortól. Korábban a Szabadszínésznél, a (korábbi) Indexnél, a Forbesnál és a (korábbi) Figyelőnél dolgozott. Hermann Irén a HVG termékfejlesztési menedzsereként folytatja.

További részletek a Kreatív online-on.

A MAKSZ tájékoztatása szerint az új verseny szervezéséből a szövetséghez befolyt profitot teljes mértékben az utánpótlás nevelés támogatására fordítják ösztöndíjak és programok formájában.

A szakmának régóta kifejezett igénye egy korszerű kategória rendszerrel bíró, integrált digitális verseny. A digitális csatornákra fókuszáló Pixel Perfect Awards koncepciójának kialakításakor a szervezők rangos nemzetközi versenyeket vettek alapul, ezeket inspirációként használva tervezték meg az új verseny kategóriáit úgy, hogy azok relevánsak legyenek a helyi piacon, de a verseny középtávon nemzetközileg is rangos eseménnyé nőhesse ki magát.

A Pixel Perfect Awards erre az igényre született, a verseny egyedisége, speciális kategóriarendszere miatt a kiírók bíznak sikerében, és már középtávon a nemzetközi terjeszkedést tervezik. Az esemény az év utolsó hazai megmérettetéseként a Kreatív Apex 2022-es listáján a korábbi Best.Net-el azonos pontszámot fog érni.

A közös szervezésű verseny mellett, a két fél az éves szakmai rangsorok kérdésben is előrehaladott tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy feloldja a piacon a MAKSZ által szerkesztett M-lista és a Kreatív által kiadott Apex lista okozta félreértéseket és feszültséget. A listákkal kapcsolatos tárgyalások lezárására legkésőbb 2023 januárjáig adtak határidőt maguknak a felek.

A Pixel Perfect Award kiírására és lebonyolítására a MAKSZ ügynökségek szakmai vezetőiből és a Kreatív főszerkesztőjéből álló munkacsoport alakult, a csapat szakmai vezetője Forgács Mariann, a Be Social igazgatója. A Pixel Perfect Award kategóriái, a nevezési feltételek és minden szükséges információ november elejétől lesz elérhető.

Szeptember 1-től ugyancsak a 24.hu csapatát erősíti Török László, a Népszava belpolitikai rovatvezető-helyettese, aki korábban a Magyar Nemzet politikai rovatát is vezette. Török László az RTL új híroldalának vezetői székébe távozó Bordás Gábort váltja, a közéletrovat vezető-helyetteseként dolgozik majd Magyarország egyik legnagyobb hírportáljánál, Bita Dániel főszerkesztő-helyettes – rovatvezető mellett.

Az új vezetők mellett a nyár folyamán több új újságíró is megkezdte munkáját a 24.hu-nál, így  a portál megerősödve és felfrissülve vághat neki az előttünk álló választási kampány indulásával minden bizonnyal fordulatos és izgalmas időszaknak.

Fotók: Pál Zsombort Mohos Márton fényképezte, a Török Lászlót Marjai János.

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége a széleskörű iparági egyeztetéseket követően úgy döntött, hogy a vírushelyzetre való tekintettel 2020-ban nem rendezi meg az Arany Penge Kreatív Fesztivált. A szövetség társszervezőjével, a Kreatív Magazinnal egyetértésben azt is bejelentette, hogy a 2020-as évre nem adják ki az ügynökségeket szakmai versenyeken elért eredmények alapján rangsoroló M+listát sem. Így a 2020-ban sorra kerülő versenyeken elinduló ügynökségek a szakmai elismerésen túl az idén elért díjakért M+lista pontokat nem kapnak.

A kizárólag kommunikációs ügynökségeket tömörítő szövetség indoklása szerint ebben a rendkívül nehéz időszakban az, hogy az iparág számos szereplője önhibáján kívül elvesztve bevételét nem engedheti meg magának a versenyzést, a nemzetközi hálózathoz tartozók többsége pedig központilag nem nevezhet idén, egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtene mind a Pengén, mind a 2020-as listán. A MAKSZ az egyenlő esélyek mellett kiállva, a tolerancia és az összefogás fontosságára, a károk enyhítésében az ügyfelek és egymás támogatására szeretné felhívni a szakma figyelmét.

A kutatásból kiderül, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és fej fej mellett van a tanárokhoz képest is. Az influencervilág által leginkább érintett 14–18 éves válaszadók döntően az Instagramon (87%) és a YouTube-on (88%) követik figyelemmel kedvenc influencereiket. A TikTok azonban gyorsan nő, a legfiatalabb korosztály válaszadónak 33%-a van itt is jelen. A megkérdezett tizenévesek 12%-a figyeli a SnapChaten a kedvelt véleményvezérét, míg a blogokon és a Twitchen csak 7%. A Facebook is csökkenő arányban van jelen (19%) a tinédzserek életében, már a TikTok is jócskán megelőzi.

A felmérés szerint a megkérdezettek többnyire 3-10 hazai és külföldi influencert követnek, 47%-uk rendszeresen. Sokan akár napi 1-1,5 órát, átlagban mintegy 30-45 percet töltenek kedvenc influencerük követésével, és legtöbbjük szerint ez a jövőben sem fog változni, függetlenül attól, hogy melyik közösségi portálon követik az adott személyt.

Az influencer reklámok nem elég kreatívak

A kutatást kitöltők körülbelül 90%-a egyből észreveszi, ha reklámot lát az általa használt online felületeken, és hasonló arányban el is fogadják, ha influencerek terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek.

A megkérdezettek 61%-a viszont egyáltalán nem vagy csak homályosan emlékszik olyan termékre vagy szolgáltatásra, amelyet az elmúlt 30 napban egy általa követett influencer reklámozott. Azok számára, akik tudtak konkrét példát is mondani, a leginkább emlékezetes márkák a FOREO és a PEPSI voltak.

Mi alapján követünk egy influencert?

Vajon mi alapján döntik el a fiatalok, hogy követnek-e egy influencert? A megkérdezettek szerint kiemelten fontos, hogy szórakoztató legyen, 74 % szerint ez nagyon fontos vagy a legfontosabb szempont, míg az informatív tartalmakat 62% értékeli. Sokaknak példaképet jelentenek az influencerek, és az is fontos, hogy azonosulni tudjanak kedvencükkel (50-50%-ban). Egyeseknek meglepő lehet, de a vonzó külső 60% szerint „nem olyan fontos”, vagy „ugyanolyan fontos, mint a többi” szempont. Unalomból nem követnek szinte senkit, azaz úgy tűnik, a fiataloknak manapság sikerül elfoglalniuk magukat.

A válaszadók közel 60%-a közepesen ismert (20-50 ezer követő), kis rajongótáborral rendelkező (5-20 ezer követő) vagy alig ismert (0-5 ezer követő) influencereket is szívesen követ, azaz az ismert celebritások korántsem egyeduralkodóak.

Nem mindig a legnagyobb rajongótárborral rendelkezők a legemlékezetesebbek

A spontán említett influencerek toplistája érdekes eredményeket hozott, és gyakran nem feltétlenül egyezik meg a legnagyobb követőbázissal bíró véleményvezérek listájával. Például a legtöbben, Viszkok Fruzsit említették, aki a feliratkozók száma szerint a 26. helyen szerepel a magyar youtube-erek ranglistáján, Instagram-követőinek száma szerint pedig a 17. helyen áll. A második legtöbbet említett magyar influencer Szabó Hédi, ismertebb nevén Hédinke, pedig csupán a 137. helyen szerepel a YouTube-követők száma szerinti listán, míg Instagram-rajongótábora a 100. legnagyobb. Bár YouTube-feliratkozók mennyisége alapján egyértelműen tarol a több mint 1 millió követőjével Dancsó Péter, ő „csakˮ a harmadik legtöbbször említett influencer lett.

Még bírják a követők a túl sok reklámot, de ha unalmas a tartalom, nincs bocsánat

A kérdőívet kitöltők több, mint a fele (52%) szerint már túl sok a reklám az influencertérben, viszont egyelőre még nem követik ki a „bűnös” hírességeket. A válaszadók mindössze 15%-át bosszantja annyira a szponzorációs tartalmak növekedése, hogy vele együtt nő a leiratkozási hajlandósága is, viszont több mint 20%-uk egyáltalán nem érzékeli a reklámokat, vagy nem zavarja őket.

A megkérdezettek 70%-a azért iratkozik le egy általa kedvelt influencerről az esetek többségében, mert az elkezd unalmas tartalmakat gyártani. A válaszadók 24%-a olyannyira erősen kötődik kedvenc influencereihez, hogy esetenként egy termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele előtt is megnézi, hogy a kedvenc influencere kedveli-e az adott márkát, viszont 63%-nak még nem jutott eszébe ez a megoldás.

Profi vagy home videó?

A válaszadók legtöbbje, közel 70%-a fontosnak tartja a színvonalas, minőségi tartalomgyártást, de sokan elfogadják, ha a videó minősége változó, ha érdekes a tartalom, sőt, a home videó minőséget sem vetik meg.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője szerint a kutatás látványos üzenet a piacnak, mert a tucatkampányok kora lejárt. A verseny nőni fog az influencerek és a márkák között is, a reklámarccá váló influencerekről le fognak iratkozni, mert már sokaknak kezd elege lenni abból, hogy egykoron kedvelt véleményvezérük minden második tartalma szponzorált. Ha valaki valóban emlékezetes kampányokat akar készíteni, akkor szerinte csak minőségi tartalommal, valódi kreativitással és profi kivitelezéssel lehet előrejutni.

Király Zsolt, a Follow Me Agency márkafejlesztési vezetője szerint az influencermárkák szerepe felértékelődik. Már az sem lesz elég, ha jó tartalmakat gyárt az influencer, erős márkává kell válnia annak, aki be akar törni a reklámpiacra.

Fizetni influencereknek?

Vajon hányan fizetnének azért, hogy kedvenc influencerük folytassa eddigi tevékenységeit a közösségi médiában? A válaszadók egyharmada megtenné, sőt, nem kevesen már most is fizetnek kedvenc influencerüknek, de sokan erre nem is gondoltak. A kitöltők 36,5%-a vásárolna meg kedvenc influencere nevével és/vagy arcképével ellátott ajándéktárgyat magának vagy másnak.

A magyar influencerek tarolnak

Nagyrészt a hazai influencerek követése az elterjedt, a válaszadók több mint fele (56 %) csak és kizárólag vagy főleg magyarokért rajong, és csupán 17% az, aki inkább a külföldieket követi, a maradék pedig egyenlő arányban követi az itthoni és a távolabbi influencereket.

A megkérdezettek 40%-a szeretne influencer lenni, és a kérdőív megválaszolói szerint az úgynevezett influencerláz még egy jó darabig tényező lesz a közösségi médiában. Több mint 72% azt a választ adta, hogy nagyon sokáig, de minimum 5-10 évig még biztosan jelen lesznek életünkben az influencerek.

Egy kis bulvár

Vajon a megkérdezettek voltak-e már szerelmesek influencerbe? A legtöbben (közel 69%) úgy vélik, hogy nem, és nem is lesznek, 16,5%-uk nem volt, de véleménye szerint még lehet szerelmes kedvenc influencerébe, 14,5%-uk pedig volt már vagy jelenleg is az. Azaz az influencerek közel ötöde valóban lovebrand.

A kutatásról

A Follow Me Agency által 2019 januárjában és februárjában az ArvaliCom szakmai együttműködésével lebonyolított vizsgálat a teljes magyar lakosság körében nem reprezentatív; online lekérdezéssel készült a Google Forms rendszerén keresztül a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeként. A kérdőívet 727 főt töltötte ki.

A válaszadók demográfiai adatai

Nem: nő 88%, férfi 12%;

Életkor: 66 év feletti 1,3%, 56–65 év közötti 2,1%, 46–55 év közötti 1,5%, 36-45 év közötti 3,2%, 30-35 év közötti 2,7%, 24-29 év közötti 9,5%, 19-23 év közötti 33,7%, 14-18 év közötti 46%;

Lakóhely: 25,3% Budapesten, 27,7% nagyvárosban, 31,4% kisvárosokban és 15,6% egyéb településen él;

Végzettség: 2,2% posztgraduális, 18,7% felsőfokú, 50,7% középfokú, 21,8% általános iskolai végzettségű, 6,6% nincs befejezett általános iskolai végzettsége;

Foglalkozás: 71,2% diák, 2,5% szakmunkás, 1% segédmunkás, 3,9% irodai munkatárs, 5,2% szellemi beosztott munkatárs, 2,2% szakértő, 3,1% középvezető, 1,5% felsővezető, 1,3% munkanélküli, 1,9% nyugdíjas, 5,2% egyéb.

A Follow Me Agency

A Follow Me Influencer Marketing Agency stratégiai megközelítésű influencerkampányokra szakosodott full service kommunikációs ügynökség, prémium influencer szolgáltatásokkal. Saját szoftveres hátterével (IMPULZEN) és BRIN módszerével (Brand Influencer Matching) megtalálja a legmegfelelőbb véleményvezért vagy influencercsapatot a megbízó márkák számára, akikkel lehetőség szerint hosszú távú együttműködést alakít ki. Kreatív tartalmak, hiteles történetek közös megalkotásával maximalizálja a márkaélményt és az emlékezeti hatást a követőkben. Így a hirdetők biztonságos és hatékony kampányokkal mérhetően pozitív eredményeket érnek el, miközben a véleményvezérek és követőik is hiteles tartalmakkal találkoznak.

Az ArvaliCom

Az ArvaliCom full service kommunikációs ügynökség, amely nagyvállalatok PR és online marketing tevékenységét segíti stratégiai és operatív területen, valamint ambiciózus kkv-k kiszervezett marketing csapataként tevékenykedik. Mérhető, integrált hazai és nemzetközi kampányai során előszeretettel működik együtt minőségi véleményvezérekkel ügyfelei sikerei érdekében.

A PR-szakma Sándor Imréről elnevezett díjával hetedik éve részesíti elismerésben a Magyar Public Relations Szövetség a legjobb PR-munkákat. Sándor Imre a hazai kommunikációs iparág egyik elméleti megalapozója, a Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének korábbi vezetője volt. A díj kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a szakmában dolgozókat az egyre magasabb szakmai színvonal elérésére.

A hattagú szakmai zsűri az eredményt egyforma súllyal meghatározó öt szempont szerint értékelte a pályázatokat: az alapkoncepció értékelése, illetve a szakmai eszköztár kiválasztása; a kommunikációs üzenetek megfogalmazása; az újszerűség, a megvalósítás gondossága és az eredmények bemutatása. A zsűri döntése alapján két kategóriában összesen 10 projekt került shortlistre.

„A zsűri megítélése szerint az idei évben nagyon erősek voltak a pályázatok, így végül a nevezések több mint fele került shortlistre. Az értékelés két körben online és személyesen zajlott, az eredmények tekintetében a zsűri egységes döntést hozott: 2018-ban a 17 pályázat közül 10 került a döntőbe, és végül 5 érdemelte ki a Sándor Imre PR-díjat. Sok izgalmas megoldással, ötlettel találkoztunk, de a díjak odaítélése során fontos szempont volt a stratégiai gondolkodásmód, a megvalósítás igényessége valamint az is, hogy a koncepcióra mennyire lehet építeni a későbbiekben” – mondta el a zsűrizés tapasztalatait összegezve R. Kovács Dániel, a Sándor Imre PR-díj zsűri elnöke, az MPRSZ elnökségi tagja, a Front Page Communications ügyvezetője. A zsűri tagja volt még Bede Márta (Well PR Ügynökség, ügyvezető igazgató), Bodó Teodóra (Provident Pénzügyi Zrt., Vállalati és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatóság vezetője), Maczelka Márk (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., kommunikációs vezető), Puskár Krisztián (Kreatív, szerkesztő) és Ruska Viktória (Magyar Suzuki Zrt., kommunikációs vezető).

A Sándor Imre PR-díj pályázaton elért helyezések beleszámítanak a Kreatív magazin által minden évben összeállított PR Toplista rangsorának meghatározásába. A PR Toplistát a Kreatív magazin a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) PR-tagozatának szakmai támogatásával állítja össze. A Sándor Imre PR-díjjal elérhető PR Toplista pontok ezen a linken érhetőek el. A díjnyertes pályázatok hamarosan megtekinthetők lesznek az MPRSZ honlapján.

2018-ban Sándor Imre PR-díjat kapott:

(ábécé sorrendben, a pályázatok címe szerint)

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

A láthatatlan gyilkos nyomában

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: Szerelvénybolt Kft.

A Munka Nem Várhat

Pályázó: Cafe PR

Megbízó: OTP Egészségpénztár

Senior Gamer kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Magyar Telekom

HÍRNÉVMENEDZSMENT

E.ON Vigyázz a madárra! hackathon

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: E.ON Hungária

Nyisd ki a szánkat!

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: SAKKOM Interaktív

2018-ban a Sándor Imre PR-díj döntőjébe jutott pályázatok:

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

Abbvie Hepatitis C kampány

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: Abbvie Kft.

#énjövőm

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Coca-Cola HBC Magyarország

MEKH Energiakövetek 2017

Pályázó: Open Communications

Megbízó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tüsszentő citylight Influenza kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Sanofi-Aventis Zrt.

UNICEF gyerekhang – Kampány a gyerekek világnapján 2017. november

Pályázó: La Communications

Megbízó: UNICEF Magyarország

HÍRNÉVMENEDZSMENT

Minden shortlistes pályamunka díjat kapott.

 Idén összesen hat állomáson találkozhatnak az érdeklődők a Coca-Cola karácsonyi karavánnal, mely számtalan izgalmas programmal vár mindenkit. Itt a lehetőség, hogy mindenki találkozhasson és fotózkodhasson a Mikulással, akitől a közös képet kinyomtatva meg is kapják a vendégek, ráadásul egy kis meglepetés ajándékkal együtt. Ünnepi képeslapot is készíthetnek magukról a látogatók: az egyedi fotózáson készült képen a Coca-Cola alkalmazása Mikulás-sapkát varázsol mindenkire! A képeslapot ott helyben ki is nyomtatják a Mikulás segítői, és ha a vendégek a helyszínen megírják és megcímezik azt, még az ünnepek előtti postázásáról is gondoskodik a vállalat.

Az ünnepek közeledtével jó cselekedetekre is buzdít az üdítőital-gyártó vállalat: aki fel szeretne kerülni a Jótevők fájára, a Coca-Cola palackokon található jótétemények mintájára felírhatja saját karácsonyi fogadalmát, majd felakaszthatja azt a Coca-Cola óriás karácsonyfájára. Cserébe ajándékba kap egy piros karácsonyi gömbdíszt, amelyre a cég kalligráfusa felírja a jótevő nevét vagy becenevét, így mindenki névre szóló, egyedi dísszel várhatja az ünnepeket.

A kreatívkodni vágyókra is gondolt a Coca-Cola, nekik hozta létre az alkotósarkot, ahol a manók segítségével kézműves ajándékokat vagy díszeket készíthetnek a gyerekek. Méghozzá nem is akármiből: a meglepetések különlegessége, hogy PET palackok és kupakok újrahasznosításával készülnek. És a manók is készülnek további attrakciókkal – amennyiben mozgásba lendülnek, senkinek nem szabad meglepődnie, ha a résztvevőket is bevonják a közös táncba!

A Coca-Cola karácsonyi karaván 2018-as állomásai:

Mohács: 2018. december 5.

Fertőd: 2018. december 8.

Körmend: 2018. december 9.

Nyíregyháza: 2018. december 14.

Szolnok: 2018. december 15.

Békéscsaba: 2018. december 16.

A PPH Media tulajdonosa a Süddeutsche Zeitung napilap mellett számos szaklap kiadója a többi között Német-, Cseh- és Magyarországon. A kiadóvállalat most nemzetközi projektcsapatokat is felállít, amelyek közül az eseményekkel foglalkozóban szintén részt vesz Vándor Ágnes.

Vevőszerzés és -megtartás címmel rendezett konferenciát a Kreatív Csoport a Magyar Telekom és a trnd támogatásával. Az eseményről Szerényi Szabolcs, valamint testvéroldalunk, a Médiapiac.com főszerkesztője, Török Diána tudósított. A részletes beszámoló – és az előadások letölthető anyaga – itt érhető el.

Makkay János, a Burger King marketing- és értékesítési igazgatója a gyorsétteremlánc szegmentációs paradigmaváltásáról adott elő. A Burger King előtt álló egyik döntés arról szólt, hogy egy-két határozott fogyasztói csoportra fókuszálnak a márkával, vagy megpróbálnak sok célcsoportot egyidejűleg kielégíteni, illetve hogy a marketingkommunikációt néhány nagy dobásra, vagy több párhuzamos ajánlatra alapozzák.

Nemes András, a játékos hűségprogramokkal foglalkozó Antavo értékesítési vezetője arról beszélt, hogy miképp lehet a már meglévő vevőket játékos formában megtartani és aktivizálni. Mik azok a mozgatórugók, amelyek a hűséget mozgatják? Az előadó szerint a hűségkártyák helyett valódi hűséget sokkal jobban építenek az olyan márkaelemek, mint a kedves, jó kiszolgálás, alapos ügyfélszolgálat, amikor a vevő érzi, hogy törődnek vele. A marketinges hűségeszközök között pedig az egyediség érzetének felkeltését, a személyre szabott egyedi ajánlatokat, a jutalmazást, valamint a személyes ajánlásokat emelte ki.

Utóbbi felvetéshez kapcsolódott Mészáros Milán (trnd) előadása, ő a szájreklám ügyfélszerző és megtartó erejéről beszélt. Miközben egy általa idézett kutatás szerint a marketingesek 90 százaléka gondolja úgy, hogy mindent tud a fogyasztóiról, addig a vásárlók 80 százaléka ellenben azon a véleményen van, hogy nem kap megfelelően személyre szabott ajánlatot az általa kedvelt márkáktól. Itt jön a képbe a kollaboratív marketing, hogy a fogyasztók közelebb érezzék magukat az álaluk kedvelt márkákhoz. Ennek első eleme a szájreklám, a második a felhasználó által generált tartalom, valamint létezik olyan is, hogy valódi életben történő piackutatás, és ennek a kollaborációnak a csúcsa a co-creation, azaz a fogyasztókkal közösen történő termékfejlesztés.

A Dolce Gusto márka mögött egy több éve működő, szisztematikus kommunikációs program áll regisztrált vásárlókkal és résztvevőkkel, akik az átlagnak a kétszeresét fogyasztják a termékből – kezdte előadását Pogány András, a Lead Generation ügyvezetője. A Lead Generation négy évig egy úgynevezett „soft sell” lojalitásprogramot folytatott egy webshoppal a márkának. Ezután következett egy fordulópont egy új webshoppal, amely sokkal jobban támogatta a marketingeszközöket, majd az összetett feladatok kezelésére fejlesztettek egy Brain névre keresztelt saját rendszert. Az alapján, hogy valaki mit csinált korábban, mit mondott el magáról, elkezdték személyre szabni az üzeneteket, ennek révén a webshop forgalma majdnem a hatszorosára nőtt. Az eredményeket a platformok integrálása fogja követni, amikor az emaillel, Facebookal is megpróbálják összekötni a rendszert.

A TNS Hoffmann-tól érkező Jüttner Ádám előadását az emóció leírásával kezdte, hiszen a lojalitáshoz érzelmi kötődés is szükséges. Egy olyan ábrát is mutatott, hogy az egyes országokban a boldogság és a márkákhoz való kötődés hogyan viszonyul egymáshoz, bár kiemelte azt is, hogy nem minden földrajzi régióban volt egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a márkakötődés között. Előadásából kiderült az is, hogy egy termék fogyasztói között 30-50 százalék körül mozog a márkanagykövetek aránya, és bár a fogyasztóknak csak egy kis szelete foglalkozik igazán online a márkákkal, a digitális média vált a legfontosabb csatornává a marketingesek számára.

Salánki Viktor, a Magyar Telekom osztályvezetője előadásában kifejtette, hogy a big data jól használható ügyfélszerzésre, ezen kívül ideálisan alkalmas a személyre szabott kapcsolattartásra, lojalitásépítésre. Olyan 360 fokos ügyfélképet lehet kialakítani, amely lehetővé teszi egészen mikroszegmensek létrehozását, sőt, akár egyénre szabott stratégiákat lehet kialakítani.

Starz Ákos, a Libri Shopline vezérigazgatója a Bookline új lojalitásrendszere kidolgozásának folyamatát ismertette. Az új pontrendszer egyik jellegzetessége, hogy a pontok lejárnak egy idő után, emiatt vásárlásra kényszerítetik a hűségprogram résztvevőit. Emellett egy co-branded bankkártyát is létrehztak. A program a vásárlások számában és a profitabilitásban is áttörést hozott. Az azóta a Shopline-nal egyesült Libri hűségprogramját is ezen alapelvek szerint alakítják át, ez az idei év végén fog elindulni, amelyhez egy mobilalkalmazás is tartozik majd.

Fürjes Ádám, a Rossmann webshop menedzsere és Lajos Nikoletta, a cég projektmenedzsere a drogérialánc Babaprogramját mutatta be. A várandós és kisgyermekes (0-3 év) nőket megcélzó program 2012. óta működik, immár 114 ezer tagot számlál, és éves szinten körülbelül 20 ezer új taggal bővül. A programot a Rossmann sikertörténetnek látja, e mögött jelentős részben az áll, hogy igyekeznek folyamatosan odafigyelni a fogyasztói reakciókra. Így például 2013-ban kutatást készítettek a tagok körében, és ennek eredményeit beépítették a működésbe: az ajánlatokat kibővítették 0-2 évről 0-3 évre, a tanácsadás pedig a korábbiaknál nagyobb súlyt – és több felületet, azaz Facebook-jelenlétet és eDM-lábat – kapott.

Dr. Orosz András, a Tesco országos marketingvezetője leszögezte: a személyes élmény, a közvetlen kontaktus még mindig kiemelkedően fontos a vásárlók számára, ám ehhez hozzákapcsolódnak és mind nagyobb szerepet töltenek be a digitalizációból eredő személyre szabási lehetőségek. A marketingeseknek minden korábbinál több szempontot kell figyelembe venniük, ha sikerrel akarnak ügyfelet szerezni, majd megtartani, ilyenek a gyorsan változó fogyasztói szokások, az életstílus jellemzők, a vásárlói preferenciák, a makrotrendek, a jogszabályok (a kiskereskedelemben ez különösen éles kérdés az utóbbi időkben), a technológia fejlődése, a különböző divatok vagy épp a közösségi média. A jövő vásárlója továbbra is igényelni fogja az emberi tényező, az érzelmek jelenlétét, ugyanakkor intenzíven használja és igényli a technológiát, az információt, bátran mond véleményt, tudatos lesz és igényes.

Zempléni Zsófia, a Nuskin gyémánt executive munkatársa szintén kiemelte: a valódi márka-vevő kapcsolat megteremtése és fenntartása nagyon fontos. Hiába tudunk ugyanis sokat egy fogyasztóról, „az információ kapcsolat nélkül szemét”. Ezt követően megmutatta, mi a tétje annak, hogy sikerül-e egy vásárlót ajánló fogyasztóvá tenni, és melyek a siker kritériumai ebben a folyamatban.

A nap záró előadását Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója tartotta, aki a hűségprogramok trendjeit mutatta be. A loyalty-rendszerek jól működnek, amennyiben a fogyasztó valóban értelmes előnyökhöz juthat, azaz nem érzi magát másodrangú ügyfélnek, és ha nem kell bonyolult rendszereket értelmeznie ahhoz, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájusson. A másik oldalról, azaz a kereskedő szempontjából ez úgy néz ki, hogy ő viszont nem az akcióvadász fogyasztókra hajt, és valóban új vásárlásokat akar generálni, nem pedig azokat a folyamatokat akarja tovább erősíteni, amelyek egyébként is megtörténnének. Magyarország a hűségprogramok szempontjából érett piac, azaz egy loyalty-program megléte nem jelent önmagában versenyelőnyt, inkább a hiánya jelent hátrányt. A hűségprogramok ráadásul erős visszahatással vannak az alapmárkára (koalíciós modell esetén: márkákra), lévén előbb-utóbb kialakul az önálló brandjük. Mivel nagy a verseny, nem szabad a hűségprogramok építését félvállról venni.