A két nap alatt az oktatás, a média, a kormányzat, a tudomány, az ipar és a civil szféra területéről meghívott 26 szakember tartott tizenöt perces előadásokat különböző témákba csoportosítva, és három kerekasztal-beszélgetésre került sor a legaktuálisabb témakörökben. Négy előadó online tartotta meg az előadását, ők külföldről és Magyarországból jelentkeztek be – zoomon. A konferenciát online lehetett követni a Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet honlapján és Facebook-oldalain. Az előadások jövő hét elejétől lesznek elérhetőek a Gyermekmentő Szolgálat YouTube-oldalán.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában elmondta, hogy a szervezet 1997 óta kíséri figyelemmel és végez kutatásokat a gyermekek médiahasználati szokásairól. 2010-ben ebbe a folyamatba illesztette be szervesen a kifejezetten az internettel, internetbiztonsággal foglalkozó konferenciáit. A Gyermekmentő Szolgálat felelősségének érzi, hogy felhívja a gyerekek, szülők, és mindazok figyelmét, akik gyerekekkel foglalkoznak, hogy jó és hasznos dolog az internet, de ugyanúgy be kell tartani a szabályait, mint a közlekedési szabályokat, különben veszélyessé válik a felhasználók, közülük is elsősorban a gyerekek számára. Kihangsúlyozta, hogy úgy az online tanulásnál, mint a közösségi oldalak használatánál, nagyon fontos a szülő és a gyerek kapcsolata. Ne hagyjuk egyedül a gyerekeinket a számítógéppel, és naponta egy-két órát töltsünk együtt velük, tanulva, szórakozva.

A konferencia leghangsúlyosabb pontja időszerűen a digitális oktatás, otthonoktatás-otthontanulás volt, és ettől nem elválaszthatóan a szülői felelősség kérdése. Ságvári Bence szociológus-kutató elmondta, hogy 2020 tavaszán, egyik napról a másikra, a koronavírus-járvány következtében gyerekek milliói kényszerültek hosszú hetekre otthonaikba. Hogyan próbáltak megfelelni a szülők ennek a helyzetnek? Saját munkájukat végezni, elfoglaltságot adni a gyerekeiknek, segíteni nekik a tanulásban. Milyen is a „jó” digitális szülő? Az előadás ezekbe a dilemmákba nyújtott betekintést, szembeállítva a kurrens tudományos eredményeket a saját szülői tapasztalatokkal.  A témához kerekasztal-beszélgetés kapcsolódott, „Az online otthontanulás és otthonoktatás. Tapasztalatok és kihívások” címmel.

Erősen jelen volt a konferencia témái között az online viselkedésformák a közösségi terekben, a cybertér hatása a személyiségfejlődésre. Tari Annamária klinikai szakpszichológus véleménye szerint egy családnak évente legalább kétszer el kellene menni olyan helyre nyaralni, ahol nincs térerő. Ott lehet megtapasztalni, hogy egymással mit tudnak még kezdeni az emberek, hisz rengeteg idő megy el a közösségi médiára. A gyerekeket meg kell tanítani offline életben is érvényesülni, hisz életük fő eseményei, így a társas kapcsolatok, offline zajlanak.

Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője előadásában kitért arra, hogy a közösségi hálózatok egyre fiatalabb korban szippantják be a gyerekeket, egyre addiktívabb módon tukmálják rájuk tartalmukat, melyek bár szórakozásnak jók, de kulturális értékük megkérdőjelezhető.

Ebben a témában szólalt meg a konferenciába online bekapcsolódva Mary Aiken, a törvényszéki cyberpszichológia világszerte elismert szakértője, „Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést?” című előadásával. A konferencia különlegessége volt, hogy az egyik szünetben bemutatták Mary Aiken itthon a Harmat Kiadó gondozásában most megjelent könyvét, mely ugyanezt a címet viseli. A kötetet a helyszínen meg lehetett vásárolni. Ehhez a témához ugyancsak kapcsolódott egy kerekasztal-beszélgetés, „A cybertér hatása a személyiségfejlődésre” címmel.

Markáns részét képezte a konferencia témáinak a digitális platformok jogi szabályozása, a személyiségi és gyermeki jogok védelme, az adatvédelem, a kiberbiztonsági trendek, az internetes nyilvánosság és véleményszabadság kérdése. Ebben a blokkban bejelentkezett – online – a Facebook és a Google egy-egy képviselője is, és beszámoltak róla, hogy mit tesz a cégük az online gyermekbiztonság terén. Előadást tartott még – a teljesség igénye nélkül – Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, Schiffer András ügyvéd és Koltay András, az NKE rektora. Schiffer András szerint, ha egy szolgáltató úgy látja, hogy butuska gyermekfilmekkel növelni tudja a bevételét, akkor ezt meg is fogja tenni, hiszen a közösségi oldalak viselkedését a bevétel irányítja. A témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés „Az internetes véleményszabadság” címet viselte.

A rendezvény – az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedve – a Safer Internet Program keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára történő – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalmak elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.

A Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID) az Európai Unió Safer Internet Program akciótervének keretein belül ma már a világon több mint 100 országban – köztük az Európai Unió minden tagállamában – minden év februárjának első keddjén, ugyanazon a napon rendezik meg.

A SID része annak a globális kampánynak, amelynek célja, hogy az online technológiák és mobileszközök felelős és biztonságosabb használatára ösztönözzön. Ezen a napon a szakemberek világszerte felhívják a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra, ugyanakkor tájékoztatják a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről.

A gyermekmentő szolgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az internet korunk egyik nagy és hasznos találmánya, amely szinte mindenkinek megkönnyíti, szórakoztatóbbá és hatékonyabbá teszi az életét. Az internethasználók 1-2 százaléka azonban rendszeresen visszaél a világháló nyújtotta lehetőségekkel, ezt a problémát kell tudni kezelni egyéni, intézményes, hatósági és globális szinten is.

Az utóbbi években a „biztonságosabb” helyett a „jobb” internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén is a SID közös felelősségünkre fókuszál: mindannyiunk dolga, hogy az internetet egy jobb hellyé tegyük a magunk és egymás, de különösen a fiatalok számára. Ezért is lett 2019-ben a SID szlogenje: „Együtt egy jobb internetért!”

A Safer Internet Day (SID) – Biztonságos Internet Nap hazai programjai:

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az EU SIP-programjának hazai konzorciumvezetője figyelemfelkeltő eseményt szervezett erre a napra, amelyen szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt. A rendezők hazai intézményeket, gyermekvédelmi szakembereket, játékszakértőket, webes biztonsági szakembereket, távközlési cégeket, internet-szolgáltatókat, nonprofit szervezeteket, multinacionális cégek képviselőit is meghívták az eseményre.

A téma szakértői megvitatták, hogy a fiatalok online tevékenységében mi a példaértékű, mi a hasznos, és mi nagyon káros. Tapasztalatokat cseréltek, ötleteket adtak egymásnak a krízishelyzetek megoldására.

A SID budapesti rendezvényén Kurkó Zsuzsánna, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Program projektkoordinátora köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy mára tradícióvá vált a Safer Internet Day, vagyis a Biztonságos Internet Nap. Kiemelte, a nap célja, hogy felhívják a figyelmet az internet helyes használatának fontosságára és arra, hogy ennek elsajátítása mindannyiunk közös felelőssége. Ugyanilyen fontos, hogy akárcsak a valós életben, az internet virtuális, arctalan tereiben is tiszteljük egymást. Megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy a rendezvény számára a helyszínt biztosította.

Kurkó Zsuzsánna beszélt a SIP 2018-as eredményeiről is. A program oktatói tavaly összesen több mint 35 ezer felhasználóhoz jutottak el oktatásaikkal, foglalkozásaikkal, rendezvényeikkel. Továbbá bejelentette, hogy 2019-től a program keretében a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogja működtetni a hotline forródrótot is, melynek biztonságosságát és hatékonyságát az INHOPE nemzetközi szervezethez való sikeres csatlakozás fogja biztosítani.

Idén még több érdekességgel is készültek a szervezők. Két kerekasztal-beszélgetéssel és egy internetbiztonsági élő könyvtárral is, melybe olyan területekről hívtak meg szakértőket, mint a kiberbiztonság, lelkisegélyvonal és tanácsadás, kortársmentorálás, hogy a szereplők véleményt cseréljenek egymással, megosszák tapasztalataikat, és válaszoljanak a résztvevők kérdéseire.

Az első kerekasztal-beszélgetés címe Közös ügyünk a jobb internet, moderátora Hartai László filmrendező, médiaoktatási szakértő volt.

Beszélgetőpartnerek voltak Benedek Zsófia Youth Panel-képviselő, a 2018-as Safer Internet Fórum képviselője, dr. Békési Fruzsina Ágnes rendőr hadnagy nyomozó, KR Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya, dr. Lengyel Márk ügyvéd, Dr. Lengyel Márk Ügyvédi Iroda, Steigervald Krisztián generációkutató és Táler Orsolya ügyvezető, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.

A beszélgetés végén a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy fontos a segítségkérés, bárkitől segítséget lehet és kell is kérni, szülőtől, tanártól, kortárstól, még akkor is, ha valaki az adott pillanatban úgy érzi, hogy problémáját senki sem fogja tudni megoldani. Nagyon fontos a bizalom kérdése is. Az áldozatok csak akkor nyílnak meg és kérnek segítséget, ha érzik a bizalmat. Sosem szabad az áldozatot hibáztatni azért, ami történt vele.

A második kerekasztal-beszélgetés a Digitális körkép – jó tanácsok témakörben zajlott, moderátora dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója volt.

Beszélgetőpartnerei voltak Hittner-Horváth Veronika startup-vállalkozó, Mongo applikáció, Berg Judit író, Drifter – A darknet árnyékában, Fodor Bernadett Yelon programvezető, Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és Bátor Anikó projektmenedzser, BOOKR Kids online mesetár.

A beszélgetés egyik kérdése az volt, hogy kinek a feladata a családban, hogy felvilágosítsa a gyereket az internet helyes használatáról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez közös feladat, nemcsak a nőknek, az anyáknak kell benne részt venni, hanem ugyanolyan fontos a férfiak, az apák szerepe is. A családnak közösen kell megoldani ezt a feladatot.

Beszélgetni kell a gyerekekkel, figyelni kell rájuk. A beszélgetés résztvevői által kínált módszerek és eszközök pedig éppen ebben nyújtanak segítséget: összekötik a szülőket a gyerekekkel. A gyerekek pedig hálásak azért, ha figyelnek rájuk. A beszélgetés zárszava az volt, hogy sürgősen el kell kezdeni a szülők, különösen az anyák internetoktatását.

Az élőkönyvtár – Live Library – szakértői és témái:

1, Youth Panel csapat képviselői a SIP Youth Panel csapatának aktív tagjaitól a Fiatalok a világhálón című beszélgetés keretében lehetett kérdezni. Benedek Zsófia képviselte Magyarországot 2018-ban Brüsszelben, a Youth Panel konferencián.

2, Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével a „Lelki tars” témakört érintő kérdésekről lehetett beszélgetni.

3, Dr. Krasznay Csaba NKE adjunktusával, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatójával a kiberbiztonságról lehetett beszélgetni.

A beszélgetések mellett az érdeklődők kipróbálhatták az Óriás Lájkvadász társasjátékot is, a SIP-oktatók és a Program Youth Panel csapatának vezetésével.

A Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciuma a 2019-es Biztonságos Internet Nap alkalmából videópályázatot is hirdetett hazai általános és középiskolások számára, egy maximum háromperces kisfilm elkészítésére. A videópályázattal a fiatal felhasználókat szerették volna aktív fellépésre buzdítani, hogy a közösségi tér lehetőségeit és előnyeit kihasználva valós problémákra bátran merjenek reagálni, hasonlóan az influencerekhez. A beérkezett kisfilmeket szakmai zsűri értékelte. A pályázatra több mint 50 munka érkezett be az ország minden területéről. A legkreatívabb és legötletesebb alkotásokat felső tagozatos általános iskolások adták be.

A zsűri a döntését szakmai szempontokra alapozta (tartalom, technikai megoldások, kreativitás, tudatosság megjelenítése, időkeret és a szoftver adta lehetőségek kihasználása stb.), emellett figyelembe vette, hogy a pályamunka egyéni vagy csoportos alkotás volt-e és hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók. A zsűri egy-egy kategóriában nem osztott ki minden díjat, minden kategóriában csak a legjobbakat díjazták.

A szervezők a három kategóriában összesen 360 ezer Ft pénzdíjat osztott ki.

 A videópályázat díjazottjai:

Általános iskola alsó tagozat:

Szeverényi Attila Dániel, József Attila Általános Iskola, Szigetszentmiklós

Koplányi Emma, Fabriczius József Általános Iskola, Veresegyház

Béke Zoltán Ákos, Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Debrecen

Általános iskola felső tagozat:

Peresztegi Hanna, XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest

Cserkuti Péter, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

László Ferdinánd, Szabó Márk, Tóth Patrik, Harmat Általános Iskola, Budapest

Középiskola:

Kiss Ferenc Mátyás, SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged

Toldi Bálint, Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Havrylová Alexandra, Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Budapest