Az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban.

A KPMG már a davosi világgazdasági fórumon bemutatott AI’s Dual Promise, azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmányában is azt hangsúlyozta, hogy az AI megfelelő felhasználásával sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel, és így jelentősen csökkenteni lehet a környezetszennyezést.

Az AI évente 3,2–5,4 gigatonna CO₂-kibocsátást csökkenthet 2035-re a London School of Economics Nature-ben is publikált kutatása alapján, és ez a kibocsátáscsökkentési potenciál jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4–1,6 gigatonna CO₂e nagyságrendű többletkibocsátását. Az AI pozitív hatásai között szerepel a hálózatoptimalizálás, a megújulók integrációja, az intelligens kereslet-előrejelzés, a digitális ikrek használata, a prediktív karbantartás, valamint az AI-alapú gyártás energiaintenzitás-csökkentő hatása. Nem véletlen, hogy az energetikai vezetők 97%-a nettó pozitív hatásúnak tartja az AI-t a net zero célok szempontjából.

A fejlesztések mögötti infrastruktúra is egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozdul el: a nagy adat- és AI-üzemeltetők 63%-a tervezi, hogy három éven belül saját, tiszta energiatermelést alakít ki, ami háromszoros növekedést jelentene a jelenlegi 20%-hoz képest. Emellett jelentősen nőhet azoknak a vállalatoknak az aránya is, amelyek működésüket magas megújulóenergia-részarány mellett biztosítják.

Habár az AI-iparág jelenleg a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használjuk ezt a technológiát és milyen szabályozási környezet veszi körül. A kutatásban megkérdezettek több mint egyharmada a hálózati infrastruktúra-kockázatokat és a finanszírozási akadályokat látja olyan tényezőknek, amelyek nehezíthetik a mesterséges intelligencia tiszta működésének elérését.

„Az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja” – hangsúlyozta Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek pragmatikus megközelítést választanak: egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat – az irodáktól egészen a gyártósorokon át a beszállítói láncig.

Torz képet adhat, ha csak az energiaigényre fókuszálunk, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emeljük ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, melynek megfelelő kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie, amellyel nemcsak a sokak által prognosztizált „AI-apokalipszis” kerülhető el, de az új technológia a bolygó megmentésének sarokköve is lehet.

A kiberbűnözés évről évre egyre jobban terjed, már 2023-ról 2024-re is 10%-kal emelkedett az „iparág forgalma”, és a következő években sem várható csökkenés. A csalók szempontjából pedig van az évnek egy olyan időszaka, amely kifejezetten kedvez az online csalások végrehajtásához: a Black Friday-jal kezdődő és az újévvel bezáruló időszak alatt az internetes vásárlások szignifikánsan növekednek, miközben a vásárlók figyelme alábbhagy.

Azonnal jelenteni és tiltani!

Az egyik leggyakoribb online csalási forma, amikor a bűnözők a banki szolgáltatónkon és bankszámlánkon keresztül próbálnak adatokat kicsalni tőlünk. A gyanús terheléseket, ismeretlen utalásokat azonnal érdemes jelenteni, először a banknál, nagyobb összeg esetén pedig a rendőrségen, mivel ha minél hamarabb lépünk, annál nagyobb az esély arra, hogy a károk mérsékeltek lesznek.

Ha problémát érzékelünk, akkor ne pánikoljunk! Első körben vannak olyan megoldások, amelyeket gyorsan és ingyenesen meg tudunk lépni. Ilyen a kártya limitjének 0-ra állítása — gyors, ingyenes és visszafordítható. Amennyiben nem a kártyához, hanem egy utaláshoz kötődik a gyanú, akkor azonnal lépjünk be az eBankunkba és változtassunk jelszót. Arra se legyünk restek, hogy online vásárláshoz használjunk netes vásárláshoz használatos kártyát, amire csak akkora összeget helyezünk, amekkorára szükségünk lesz az adott vásárláshoz. Így kivédhetjük már előre az esetleges támadásokat.

Ne nyisd meg a linket!

Egy kósza SMS, egy ismerősnek tűnő e-mail és egy kattintás. Ennyi elég is ahhoz, hogy a rosszakarók megszerezzék értékes adatainkat. Nem csak a csalások elleni védekezés egyre kifinomultabb, hanem folyamatosan fejlődnek a csalásokat végrehajtó bűnözők és szoftverek is. Soha ne nyissunk meg olyan linket, amelynek a valódiságáról nem győződtünk meg teljesen. Ennek az egyik legegyszerűbb módja, hogy az URL-ben megkeressük a „https” jelet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a weboldalon folytatott kommunikáció titkosított, és védve van a kíváncsi szemektől.

Sajnos a csaló e-mailek és SMS-ek végletekig tudnak hasonlítani az eredetiekre. Fogjunk gyanút, hogyha olyat csomagot akarnak nekünk átadni, amit sose rendeltünk meg. Ha fizetési felszólításról kapunk ilyeneket, akkor mindenképp érdemes felhívni az adott szolgáltató telefonközpontját. Menjünk biztosra, hogy ki is miért akarja a pénzünket!

Figyeljünk a jelekre!

Az AI-korszakban a csalók már hibátlan nyelvhelyességű üzenetet tudnak készíteni, ezért más jelek árulkodóbbak: általános megszólítás személyes helyett, sürgetés, nyereménnyel kecsegtetés, szokatlan, furcsa e-mail cím, a linkben karakterhibával szereplő vállalatnév. Ha ilyeneket tapasztalunk, akkor ne válaszoljunk rá, ne kattintsunk a linkre!

Könnyen veszélybe sodorhatunk másokat is!

Az ünnepek alatt több lehetőség adódik a home office-ra is. Ilyenkor a céges készülékeink hazakerülnek, sokszor azokon bonyolítunk olyan ügyeket, amelyeket amúgy is tilt a vállalati szabályzat.

Figyeljünk oda arra, hogy céges készülékeinket csak rendeltetésszerűen használjuk, hiszen azokon adott esetben nem csak a mi adataink, hanem érzékeny vállalati információk, belépő kódok és jelszavak is lehetnek, amelyek egy jól kivitelezett támadással a csalók martalékává válhatnak. Ne regisztráljunk a vállalati e-maillel privát célú szolgáltatásokra, webshopokra!

Ellenőrizzük a webshopokat!

Az ünnepi időszakban – amikor hirtelen minden „akciós”, minden „utolsó darab”, és minden „most vagy soha” – különösen könnyű belefutni álwebshopokba. Ezek a csaló oldalak sokszor megtévesztően profik, szépek, gyorsak, sőt még a márkák arculatát is lemásolják. A legfontosabb védekezési lépés ezért, hogy vásárlás előtt néhány másodpercet szánjunk az oldal ellenőrzésére. Egyszerű dolgokra kell figyelni: van-e valós cégadat a weboldalon, szerepel-e elérhetőség (telefonszám, ügyfélszolgálat, nem csak egy e-mail cím), és magyar domain esetén működik-e mögötte valóban magyar vállalkozás. Ha túl olcsónak tűnik valami, az általában nem véletlen. A csalók pontosan erre a kísértésre építenek. Ha az oldal, amelyik a fizetéskor úgy kéri el bankkártya adataidat, hogy nem dob át egy megbízható fizetési szolgáltatóhoz (Pl. PayPal, Barion, SimplePay stb.) az azonnal megszakítandó és kerülendő!

Engedjük meg magunknak azt a pár perc gyanakvást, mert ezzel nemcsak pénzt spórolunk, hanem sok fejfájástól és utánajárástól is megkíméljük magunkat.

Az érzelmi kizökkentés trükkje!

Az online csalók egyik legerősebb fegyvere az, hogy érzelmileg kizökkentenek: sürgetnek, ijesztgetnek, vagy épp ellenkezőleg, csábító ajánlattal próbálnak meggyőzni, a hiúságra játszanak, kapzsiságra játszanak. Amikor azt látjuk egy üzenetben, hogy „azonnal intézkedj”, „lejár a hozzáférésed”, „probléma van a csomagoddal”, vagy „most azonnal fizetned kell”, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy valaki manipulálni próbál.

A sürgetés, a „soha vissza nem térő lehetőség”, a titkos befektetés, a különlegesség mindig piros zászló. Ha időt adunk magunknak, akár egyetlen percre is, a legtöbb csalási kísérlet teljesen ártalmatlanná válik: higgadt fejjel már nem kattintunk a gyanús linkre, nem adjuk meg az adatainkat, és nem hagyjuk, hogy belerángassanak valamibe, amit később megbánunk. A védekezés első és talán legfontosabb lépése éppen ez: ne engedjük, hogy a sürgetés irányítson. Tartsunk egy lépés távolságot, és máris sokkal nehezebb dolga lesz a bűnözőknek.

Egy egyszavas ünnepi kiberbiztonsági szabály a végére: ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem is az!

A mesterséges intelligencia a kommunikációs szakma szereplői számára is rengeteg kérdést vet fel, erre válaszul született meg idén nyáron az AI Guide számos szakmai szervezet közös munkájának köszönhetően. A MAKSZ, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és együttműködő partnereik – mint az Önszabályozó Reklám Testület, a KPMG, a Microsoft, a Baker and Mckenzie – készített egy útmutatót a mesterséges intelligencia használatának jogi, etikai és a gyakorlati kérdéseiben való eligazodáshoz.

Először megbeszéljük, miért van szükség a guide-ra. Hogyan indult el a munka?  Pár hívószó: összefogás, önszabályozás, szerzői jogok, adatbiztonság, hitelesség, fogyasztóvédelem. Beszélünk arról, mire jó az AI, mire ad lehetőséget, miért hasznos a média, az ügynökségek, a megbízók szempontjából. De kitérünk a kérdésre a veszélyek, kockázatok szempontjából is.

Kitérünk a guide fogadtatására, az első visszajelzésekre. Mire volt jó eddig, hozzá kell-e nyúlni a közeljövőben, milyen hatással lehet a kommunikációs szakmákra?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A szakember a KPMG értékeit határozottan képviselő vezető, matematikus, közgazdász, munkajogi szakokleveles tanácsadó. HR tanácsadó diplomáját a rotterdami Erasmus Egyetemen szerezte.

Az új HR vezető a szakmai közéletben is aktív: oktat a Metropolitan Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen. Szívügyének tekinti a társadalmi felelősségvállalást is, kuratóriumi tagként támogatja a Kikapcs Alapítvány munkáját.

„Hiszek a pozitív, együttműködő szervezetek erejében, az adatvezérelt gondolkodásban és az innovációban, amely egy tanácsadó cég működésének alapja – és abban, hogy a HR-nek stratégiai partnerként kell támogatnia az üzleti növekedést. Inspiráló számomra, hogy most iparágon belül egy másik kiváló szervezetnél folytathatom a pályámat, ahol a megszerzett tudásomat és tapasztalataimat egy másik kultúrában ültethetem majd át a gyakorlatba. Fontosnak tartom, hogy olyan új, egyedi irányokat hozzak be a KPMG életébe, amelyek formálják a közösséget, megkönnyítik a hétköznapokat és erősítik a csapatszellemet.” – mondta el Hinterstein Anikó az új pozíciója kapcsán.

Az új HR igazgató kinevezésével a KPMG szeretné tovább erősíteni a kohéziót különleges és inspiratív közösségében, ahol együttműködésre, multidiszciplinaritásra és fejlődésre építő, befogadó, nyitott és támogató munkahelyi kultúra kínál sokrétű lehetőséget a tehetségek számára a szakmai kiteljesedésre.

Multidiszciplináris tanácsadó cégként a KPMG célja, hogy a technológiai diszrupció által felgyorsultan és folyamatosan változó gazdasági, társadalmi és munkahelyi környezetben tovább fejlessze működését, ezáltal támogassa ügyfeleit és a gazdaság egészét ezen kihívások kezelésében és a sikeres működésben.

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) felhívására, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) együttműködésében, az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT), további 8 szakmai szervezet, valamint a KPMG, a Baker McKenzie és a Microsoft támogatásával jött létre az első átfogó szakmai AI útmutató.

A mesterséges intelligencia rendszerek adta lehetőségek átalakították a tartalom előállításának és terjesztésének módját és új kérdéseket vetettek fel a kommunikációs iparág szakmai folyamataival és az ide kötődő minőségi és etikai kérdések szabályozásával kapcsolatban.

Bár az EU 2024-es AI Act rendelete fektette le a szabályozás alapjait, az iparág-specifikus és etikai kérdések megválaszolása a szakmai közösségekre maradt. Erre a kihívásra reagál elsőként a média és marketingkommunikációs iparág az AI kézikönyvvel, amely hat kulcsfontosságú területre fókuszál. (1. Fogalmi alapok és AI szótár, 2. Jogi és szabályozási tudnivalók, 3. Etikai dilemmák és megoldási javaslatok, 4. Szerzői jogi kérdések, adatbiztonsági protokollok, 6, Iparági együttműködés.)

A kézikönyv önellenőrzési listákkal és konkrét javaslatokkal nyújt gyakorlati segítséget a napi munkához, miközben a stratégiai döntéshozatalt is támogatja. A 2025 áprilisában lezárt, 1.0-s verziót a kiadó 12 szervezet a technológiai és jogi változásoknak megfelelően folyamatosan frissíteni fogja.

„A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége számára kiemelten fontos, hogy a mesterséges intelligencia használatának etikai, jogi és piaci keretei közösen vállaltak és átláthatók legyenek. Büszkék vagyunk, hogy az összefogáson keresztül a hazai kommunikációs iparág elsőként ismerte fel az önszabályozás szükségességét és felelősségét a mesterséges intelligencia rohamos és csak részben szabályozott terjedésével kapcsolatban. Tagügynökségeink nap mint nap hidat képeznek a médiatulajdonosok, a technológiai szolgáltatók, a hirdetők és a kommunikációs ipari szakemberek között, így első kézből tapasztalják meg az AI nyújtotta lehetőségeket és dilemmákat. Az elkészült AI kézikönyv egyedülálló együttműködés eredménye, amely jól mutatja, mekkora szükség van közös álláspontokra ebben a gyorsan változó technológiai környezetben” – mondta el Blaskó Nikolett, a kezdeményezést életre hívó Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke.

Kovács Tibor, az MLE elnöke szerint: „A Reuters Digital News Report 2025 szerint a felhasználók ugyan nyitottak az AI által ajánlott hírekre, de továbbra is nagyra értékelik az emberi szerkesztők ítéletét és a hitelességet, amit csak a tapasztalt újságírók tudnak biztosítani. Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a média transzparensen használja az új technológiát és továbbra is kiemelt szerepet kapjon az algoritmusoktól független (emberi) újságírás, amely a hitelesség záloga marad. Az is kiemelten fontos a tartalomkészítők számára, hogy a szellemi tulajdonunkat jogszerűen és átlátható módon használják fel az algoritmusok betanítására. Többek között ezért is fogott össze a hazai média- és reklámipar: egyedülálló módon, közösen dolgoztunk ki egy kézikönyvet, amely iránymutatást ad az AI felelős, átlátható és etikus használatához. Nemcsak a jogi és adatbiztonsági kérdésekre adunk választ, hanem segítünk eligazodni abban is, hogy mikor bízhatjuk rá magunkat egy algoritmusra – és mikor kell megálljt parancsolnunk annak. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogyan tegyük ezt felelősen. Ez az útmutató ebben nyújt segítséget – hogy ne csak túléljük, hanem felelős módon formáljuk is a jövőt megőrizve hitelességünket.”

„A mesterséges intelligencia térnyerése alapvető változást hoz a marketing és kommunikáció világában is. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) a megbízói oldal meghatározó szakmai szervezeteként kiemelten fontosnak tartja, hogy tagjai – köztük a hazai piac legnagyobb hirdetői – első kézből juthassanak átfogó és gyakorlati útmutatáshoz a mesterséges intelligencia alkalmazásának aktuális jogi, etikai és operatív kérdéseiben” – mondta Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. “Kiemelten fontos, hogy az ügynökségeken és a tartalomkészítőkön túl maguk a megbízók is átlássák, értsék, sőt – napi működésük során – aktívan használják az új technológia adta lehetőségeket. Hisszük, hogy a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása nemcsak a márkák és vállalatok hosszú távú sikeréhez járul hozzá, hanem a megbízók és ügynökségek közötti együttműködés színvonalát is új szintre emeli – erősebb partnerséget, jobb megértést és hatékonyabb közös munkát eredményezve” – hangsúlyozta az MMSZ elnöke.

A kézikönyv ingyenesen elérhető és letölthető a http://marcom-ai-guide.hu weboldalon. A hiánypótló útmutató alkalmazását  szakmai konferenciák és workshopok támogatják majd.

A díj zsűrije minden évben hazai kulturális intézmények kommunikációs vezetőiből, valamint az előző év nyerteseiből áll. 2024-ben a tizenegy fős döntőbizottság tagjai:  Bíró Árpád, az Örkény Színház marketing- és kommunikációs vezetője, Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum marketing- és kommunikációs vezetője, Juhász Dóra, a MOME brand- és kommunikációs igazgatója, Hóbor Helga, a Nemzeti Táncszínház kommunikációs és értékesítési vezetője, Jávor Zsófia, a MÜPA PR- és kommunikációs tartalomfejlesztési vezetője, Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív igazgatója, Molnár Júlia és Héjja Róbert, a Káli Art Inn tulajdonosai, Tornóczky Gabriella, az Egis Gyógyszergyár kommunikációs vezetője, Gazsi Zoltán, az Eisberg Magyarország ügyvezetője, Duda Éva, a Duda Éva Társulat vezetője és Sófi József biológus, üzletember, mecénás.

2024 nyertesei

Az Innovatív művészeti kezdeményezés kategóriában azon kulturális szereplők és projektjeik érdemlik az elismerést, akik megmutatják, hogy több lábon állva is gondoskodhatnak szervezetük finanszírozásáról. Idén a MeseTereket díjazta a zsűri. A művészeti vállalkozás a közösségi terekben, parkokban jeleníti meg a finom, művészi koncepciót, faragást, festőiséget. Kő Boldizsár és csapata 2001 óta több mint 70 képzőművészeti játszóteret alkotott Magyarországon és külföldön. A legelső, a Millenáris parkban található Zöld Péter Népmese Játszótér mára ikonikus mintává vált.

2024-ben a Vállalati kategória díjat a KPMG vehette át. A nemzetközi cég évek óta aktív szereplője a kulturális életnek, támogatási programjaikat a közös értékek és a jövő iránti felelősség vezérlik. Az ESG-stratégiájukban vállaltak szerint a kultúrát pro bono projektek, tudásmegosztás és innovatív programok révén segítik. Példák erre a Liget Projekt, a Ludwig Múzeum – BarabásiLab együttműködés, a Veszprém– Balaton EKF 2023, valamint az Operaház és EU kreatív városi projektek támogatása.

Rendszeresen részt vesznek olyan rendezvényeken, mint a Gallery Weekend, a Brain Bar, a Margó Fesztivál, és a Kortárs Műgyűjtő Akadémia, miközben munkatársaik számára is élményalapú programokat kínálnak, például a Szépművészeti Múzeumban vagy az Operaházban.

A vállalati projekt kategóriában a Veolia Energia Magyarország Zrt.-t díjazták a 2021-ben indított, A tehetség esélyt érdemel című programjáért. A kezdeményezésben a Bolyai Gyermekotthoni Központban élő gyermekeknek biztosítanak lehetőséget a különböző festészeti technikákkal való megismerkedésre kortárs művészmentorok segítségével. A program célja a gyermekek tehetségének fejlesztése és támogatása. Az alkotásokat jótékonysági aukción árverezték el, az ebből származó bevételt a fiatal alkotók közvetlenül használhatják fel jövőjük építésére. A programban indulásakor hat gyerek vett részt, idén már huszonkilencen alkotnak a Budapest Art Factory kreatív műhelyében tizenhét mentor irányításával.

A forprofit mecénás elismerést Kósi Gábor és felesége, Kósiné Mihálkovics Edit érdemelték ki, miután Görgényi Tibor és Peller Károly, vagyis a Propeller Team jelölte őket. A házaspár ugyanis évek óta elhivatottan segíti és támogatja a művészeti projektjeiket.

A felelős vállalati vezető kategóriában Jamniczky Tímea, JCDecaux Hungary vezérigazgatóját díjazták, aki 15 éve vezeti a céget, amely kedvezményes megjelenést biztosít citylight felületein művészeti és kulturális szereplők számára, valamint évről évre meghirdeti az Álljon meg egy novellára! pályázatot. Mindemellett elkötelezett a mentorálás és az élethosszig tartó tanulás iránt, aktív résztvevője a Menedzserszövetség, a Hungarian Business Leaders Forum és az Art is Business Perspektíva programjainak.

Az Art is Business kétévente hirdeti meg a kulturális turizmus kategóriát, a díjat ezúttal Szeged városa kapta. Az alföldi város méltán híres kulturális gazdagságáról és turisztikai vonzerejéről, amely régiója és az ország egyik legkiemelkedőbb úti céljává teszi. A település történelmi és építészeti öröksége, valamint pezsgő kulturális élete egész évben vonzza a látogatókat. A „fesztiválváros” elnevezés sem véletlen: Szeged ad otthont olyan nemzetközi hírű eseményeknek, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN), a Borfesztivál és a THEALTER Nemzetközi Színházi Fesztivál – írják.

Fotó: A 2024-es nyertesek

A technológiai fejlődés tempójának növekedésével elengedhetetlen a folyamatos tanulás és alkalmazkodás mindkét szervezet számára. A Corvinus és a KPMG közötti partnerség segíthet abban is, hogy a legújabb technológiák és módszerek gyorsan beépüljenek az oktatásba és a gyakorlati alkalmazásba.

Az együttműködési megállapodás részeként a tanácsadócég szakemberei a gazdálkodás- és adattudománnyal kapcsolatos tantárgyak oktatásában vesznek részt vendégelőadóként. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyetem a hallgatók elhelyezkedési hatékonyságra vonatkozóigényei alapján célzottan képezze a jövő szakembereit, ami nem csak az oktatás minőségét javítja, hanem jobban illeszkedik a munkaerőpiac sajátosságaihoz.

A kölcsönös tudásátadás során a Corvinus kutatói előadásokat, tréningeket, workshopokat tartanak a KPMG munkatársainak, valamint közös kutatási, innovációs programokat is kifejlesztenek. A KPMG különösen nagy hangsúlyt fektet a hallgatók szakmai támogatására. Azon túl, hogy a KPMG célzott állásajánlatokat kínál a corvinusos hallgatóknak, a vállalat megjelenik az egyetem karriernapjain, gyakornoki és pályakezdő állásokat kínál, illetve mentorálást (karriertanácsadás, soft skillek fejlesztése) is biztosít a Corvinus hallgatói számára. A hallgatók számára az együttműködés remek lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatokat építsenek ki a szakmában, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a jövőbeli karrierjükre – írják.

„A Corvinus alapvető feladatának tartja, hogy hallgatói számára az üzleti szektorban létrejövő tudást és szakértelmet integrálja a képzéseibe, így a gazdasági fejlődésben kulcsszerepet játszó tanácsadó iparágis. Büszkék vagyunk rá, hogy ebből a fontos iparági szegmensből immár a harmadik meghatározó céggel építettünk ki stratégiai együttműködést. Ez a kétoldalú, mindkét fél javát szolgáló partnerség biztosítja majd a tudás és szakértelem áramlását mindkét irányba, így mindegyik szervezet gyarapodik a másik révén” – mondta a megállapodás kapcsán Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora.

„A most aláírt megállapodás nem pusztán két szervezet partnerségét jelképezi, hanem egy közös utazást is, amely a kölcsönös tudásátadás, tehetséggondozás és karrierépítés terén páratlan lehetőségeket kínál. Örömmel látjuk, ez a stratégiai megállapodás megpecsételi az évek óta tartó sikeres együttműködésünket az egyetemmel. Ez a partnerség szimbolizálja a két ökoszisztéma találkozását, ahol a tudás és az innováció találkozik a gyakorlati tapasztalattal és a piaci igényekkel. Közös utunk nemcsak az egyetem és a vállalat kapcsolatának megerősítését jelenti, hanem egy új korszak kezdetét is, amely tele van lehetőségekkel és közös sikerekkel” – emelte ki Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója.

Az idén 45 éves HVG új digitális termékkel jelentkezett: 2024 júliusában elindult a kiadó hvg360 Prémium Hírlevelek szolgáltatása. A heti, kétheti, havi rendszerességgel vagy „évadokkal” jelentkező hírlevelek a prémium tartalmak legjavát adják, egy-egy téma mélyebb áttekintését, átfogó értelmezését kínálják az olvasóknak, többek között az üzlet, a jog és a menedzsment területén. A gazdasági témákon túl a világpolitika legizgalmasabb háttértörténeteiről is feldolgozzák, de foglalkoznak meghökkentő adatokkal és a külföldi sajtó legizgalmasabb cikkeivel is.

„Ritkán bontjuk ki lapunk nevét: heti világgazdaság. Pedig, ha volna három kulcsszó, amit most induló prémium hírleveleinkről mondani akarunk, megegyezne ezekkel. Heti rendszerességgel segítünk majd megérteni a gazdaság összefüggéseit olyan perspektívákat nyújtva, hogy valóban globális képet adjunk olvasóinknak. Az ajánlatunk, hogy lehámozzuk a hírekről a zajt, lenyessük a villogást, azt kínáljuk külső partnereinkkel közösen, ami a HVG lényege, amire a szerkesztőségünk alapul. Ebben a sokszoros turbulenciában, amiben élünk, a tisztánlátás hatalmas érték. Mi ezt igyekszünk szolgálni. Büszkék vagyunk, hogy ebben világhírű partnerekre találtunk, akik hol hátteret adnak, hol provokatív gondolatébresztőt tesznek majd közzé felületünkön” – mondta az indulásról Gergely Márton, a HVG megbízott főszerkesztője.

Az induló kínálatban tízféle tematika közül választhatnak az olvasók. A külsős partnerek bevonásával készülő hírlevelek mellett a szerkesztőség szakértő újságírói is jelentkeznek rendszeresen speciális témákkal; de lesznek a HVG Könyvek támogatásával készülő sorozatok is, amik olyan izgalmas témákat dolgoznak fel, amivel jobban szervezhetjük az életünket, sikeresebb döntéseket hozhatunk vagy jobb vezetővé válhatunk

A hvg360 Prémium Hírlevelek kínálata rugalmasan változik majd, a kezdő 10 hírlevél szerzői: Bábel Vilmos, Mudra Márton István, Nagy Gábor, Németh András és Sztojcsev Ivánnal, szerkesztői Csatlós Hanna és Balkányi Nóra. Külső partnerek: Boston Consulting Group, Concorde Csoport, HOLD Alapkezelő, KPMG és a PWC. A hvg360 előfizetői számára a prémium hírlevelek 2024 szeptember végéig díjmentesen elérhetők.

„Az Alfa Zöld Kötvény kibocsátásával lehetőséget biztosítunk a befektetőknek, hogy segítsék elérni közös célunkat; hogy megújuló technológiákkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel mérsékelve az éghajlatváltozás mértékét” – mondta Ohad Epschtein, az Alfa Group International elnöke.

A közép- és kelet-európai ingatlanpiac egyik legmeghatározóbb tulajdonos-fejlesztőjének a mostani lesz az első zöld kötvény kibocsájtása. Az ebből származó bevételt a csoport zöld kötvényekre vonatkozó keretrendszerének megfelelően az Alfa csoport portfóliójának fejlesztésére és bővítésére fordítják. Ennek keretein belül olyan ingatlan befektetéseket hajtanak végre, amelyek során a megújuló energiaforrásokra és energiahatékonysági megoldásokra összpontosítanak

55 000 négyzetméternyi új befektetés

A csoport könyvvizsgálója, a KPMG értékelte az Alfa Group portfóliójának jelenlegi állapotát. A KPMG mint harmadik fél ellenőrzi a korlátozott kibocsátást megelőző bizonyossági jelentést a kiadott zöld kötvénykeretre vonatkozóan, ami a zöld kötvénykibocsátás alapjául szolgáló ICMA alapelvek és követelmények szerint történik.

Az Alfa Group több mint 20 éve van jelen a magyar és szlovák ingatlanpiacon mások mellett olyan beruházásokkal mint az Alfa11 industrial park office, az Alfa office center vagy a HA11ER újépítésű lakópark a Haller utcában. A csoport jelenlegi hozamtermelő eszközportfóliója jól diverzifikált a városi logisztikai, kiskereskedelmi parkok és az irodai szegmens között. összesen közel 100 000 négyzetméter bérbeadható területtel.

A fenntartható, hosszútávú politikának és a jó újra befektetéseinek köszönhetően a csoport az elmúlt 5 évben földterületeket szerzett, és most elsősorban az új fejlesztésekre összpontosít: városi logisztikai és városi lakó projektekre, beleértve a bérlakások bérbeadását is. Az új befektetések mértéke meghaladja az 55 000 négyzetméter bérbeadható és értékesíthető területet, ami jelentősen bővítve a csoport tevékenységét.

Sokan beszélnek az agilitásról, de nagyon kevés vállalatnak sikerül valóban azzá válnia – állapította meg a Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a cég mai sajtótájékoztatóján. Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, és ez nem könnyű feladat.

A KPMG felmérése szerint a vállalatvezetők 63 százaléka tekint „diszruptorként” a cégére a maga piacán, de ennél valójában sokkal kevesebben lesznek azok, akiknek valóban sikerül megváltoztatniuk az adott piac játékszabályait. Másik oldalról viszont a diszrupció többnyire nem a teljes értékláncot érinti, sokkal inkább annak egy jól meghatározott részét, a disztribúciót, vagy az ügyfélkapcsolatokat, míg gyakori, hogy az alapvető üzleti célok változatlanok, de a későn jövők így is pillanatok alatt óriási versenyhátrányba kerülhetnek.

„Mindezek miatt rég nem igaz a mondás, hogy a nagyhal megeszi a kishalat, a helyzet ezzel szemben az, hogy a gyors hal eszi meg a lassút. A versenyre legnagyobb veszélyt pedig a gyorsak és a nagy szereplők jelentik – jellemzően ilyenek a bigtech platformszolgáltatók” – mondta a vezérigazgató.

Ami a cégvezetők által megélt kockázatokat illeti, azok között az erősorrend a cég tavalyi felmérése óta alapvetően megváltozott. Az első helyre a klímaváltozás került, ezt követi a technológiai átalakulás és vele a magas hozzáadott értékű munkaerő hiánya, a geopolitikai helyzet, a kiberbiztonság, és a normál működési kockázatok csak ezek után következnek.

„De kockázat és kockázat között nagy a különbség – hívta fel a figyelmet Robert Stöllinger – a klímaváltozás lassabb, bizonyos szempontból tervezhető, ezzel szemben a technológiai változás hirtelen érkezik és gyors lefutású egy vállalat számára. Mégis a két legfontosabb tényező, amely meghatározza a világ legnagyobb vállalatainak gondolkodását, a klímaváltozás és a munkaerő átalakítása, a KPMG tanácsadói tevékenységében is egyre nagyobb ügyféligény jelentkezik e témakörök mentén, nemzetközi és hazai szinten is.”

„Ami a klímaváltozást illeti, aligha kérdéses, hogy a katasztrófa elkerülésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azon belül is elsősorban a megújuló (karbonsemleges) energiaforrások használatának bővítése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése segíthet” – mondta a klímakockázattal kapcsolatban Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere. – Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része jelenleg nem versenyképes, az energiahatékonysági beruházások egy része tisztán üzleti alapon belátható időn belül nem térül meg.”

Mégis létezik, és gyorsan erősödik a vállalkozásokon egy klímatudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal valósítják meg. „Ahol a keresleti oldal tudatossága sem kényszeríti klímatudatos megoldásra a cégeket, ott felértékelődik az állam és a szabályozás szerepe” – tette hozzá Kovács Csaba.

„A megfelelően képzett munkaerő hiányának következtében kulcsfontosságúvá válik a szervezet megtartó képességének növelése. Ehhez viszont elengedhetetlen a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra folyamatos fejlesztése” – mondta Taksz Ildikó, a KPMG partnere. – „A jól működő szervezethez a HR vezetésben pszichológiai, matematikai és üzleti szemlélet és agilis működés szükséges, hiszen a technológiai innovációk áthatják a HR funkcióját is: a HR szolgáltatások digitalizálódnak, előtérbe kerül itt is az adatelemzés, automatizálás, ezek mindegyike ma már kritikus a megfelelő munkavállalói élmény biztosításához is.”

Magyarországon egyértelműen látszanak a munkaerőpiac átalakulásának a jelei, ám a szervezetek döntő többsége, kiemelten a KKV szektorban és a közigazgatásban Taksz Ildikó szerint nem tud önerőből válaszolni ezekre a kihívásokra. A gyors változások miatt az üzleti sikerek elérésének alapfeltétele a HR funkció átalakítása, az agilitás növelése, és egy olyan munkahelyi struktúra kialakítása, ami megfelel a digitális kor elvárásainak, hogy a munkavállalók elkötelezetté váljanak.