Megszületett az első hazai ügynökségi influencer marketing White Paper

Tokaji Tamás — Tue, 21 Apr 2020 06:35:53 +0000

A Follow Me influencer marketing ügynökség munkatársai több hónapon keresztül készítették a szakmai anyagot, amelynek gyakorlatorientált tartalma jó fogódzkodót jelenthet az influencer marketing területével ismerkedő vagy abban már tapasztalatokat szerzett cégeknek is.

Az Influencermarketing Kézikönyv némi történeti áttekintés után alternatív médiavilágként mutatja be az influencer marketinget, ami már fenyegeti a hagyományos médiavilágot. Az amerikai piacon használt kategóriák helyett a magyar piacra szabott mérettáblázatban ábrázolja az influencereket a nano szinttől a megainfluencereken át a legfelső „elit” kategóriáig. Lesz szó az influencermarketing megtérüléséről, arról, hogy mennyit is érdemes költeni influencermarketingre a büdzsénken belül, és mennyibe kerül valójában ez a média csatorna.

Megtudhatjuk, hogy mi a különbség a brandadvocate és a brandambassador között. Érdemes-e ügynökséggel dolgozni, és ha igen, akkor milyennel, online, PR, reklám vagy influencer ügynökség legyen? Hogy működjünk együtt sikeresen influencerekkel, mi a munka folyamata, hogy kellene a marketingstratégiába illeszteni e tevékenységet. Trendek, piacnövekedés, dilemmák, jogi tudnivalók.

A kampánytípusok, mérési lehetőségek szekció is hiánypótló, miképp annak felvillantása, hogy mennyivel több lehetőség rejtőzik influencer kommunikációs megoldásokra, mint amit lehet látni a mai közösségi csatornákon. A Follow Me 16 lehetséges kampány KPI-t mutat be, de helyhiány miatt nem sorolta fel a több mint 30 lehetséges hirdetési formát, nyilván azért, hogy maradjon muníció a komoly érdeklődők megkeresésekor is…

Mindez és még sok minden más megtalálható a Follow Me Agency weboldaláról letölthető szakmai anyagból: www.followmeagency.com

Hogyan mérhető a tartalom ROI-ja?

Márkamonitor — Wed, 15 Jun 2016 11:10:29 +0000

Elvben egyszerűen, azonban számos kihívással szembesülünk a folyamat során. Ezeket – és a megoldási javaslatokat – Andrew Canter, a Global Living Brands vezérigazgatója gyűjtötte össze.

A The Edition-ön megjelent anyag elsőként a nehézségeket veszi számba:

Milyen formátumban jelenik meg a tartalom? Hat másodperces Vine-videó vagy többnapos rendezvény? Igényli-e a befogadó interaktivitását? Bárhogyan is legyen, a fogyasztó valószínűleg nem fogja reklámként érzékelni – és ezért a reklámkutatási kérdések sem igazán működnek majd.
Hogyan határozzuk meg a tartalom tényleges hozzájárulását egy integrált kampány eredményeihez? Egyáltalán: maga a tartalom, vagy már a tartalom ígérete hozta az eredményeket?
Mik legyenek a kulcsváltozók, amelyeket mérünk? Ebben ráadásul a márkatulajdonos és a tartalomgyártó véleménye jelentősen el szokott térni.

Az adott projektnél pedig még számtalan egyedi probléma is fel fog merülni. Amit fontos megérteni a mérés tervezésénél: tökéletes megoldás nincs, az „elég jó”-ra kell törekednünk – állítja Canter. Véleménye szerint a piaci kampánykövetésnél hatékonyabb lehet a tesztpiaci kutatás, de a dizájnról még azelőtt meg kell állapodni, mielőtt bármit is elkészítenénk.

A megszokott, de semmitmondó mutatószámoktól – like, megosztás, követők száma – érdemes eltekinteni, és inkább a televíziós reklámok kutatásában már bevált KPI-okhoz fordulni: észlelés, márkafelidézés, vásárlási szándék, márkaimázs változása. A legfontosabb pedig a percepcióváltozás megértése: hogyan változott és ezt mi okozta, a racionális vagy az emocionális elemek?

A ROI mérésére javasolt egyik megoldás a BCMA (The Branded Content Marketing Associaton), az Ipsos MediaCT és a Pointlogic által kifejlesztett moduláris és rugalmas eszköz, a Contentmonitor, amely a KPI-ok mellett a kampány egyes elemeit is értékeli és a hatékonyság növelésére is javaslatokat tesz.

A teljes írás itt olvasható.

Rossz mérőszámokat használnak a marketingesek

rkteam1 — Tue, 22 Sep 2015 08:06:37 +0000

Iparági szakértők szerint ideje lenne a marketingben is meghonosítani az üzleti gondolkodást, vagyis észrevenni, hogy az engagement még nem profit.

A Fournaise Marketing Group 500 marketingstratégiai anyag elemzése alapján arra jutott, hogy a marketingesek gyakran „megrázó” mérőszámokat használnak. 77 százalékuk például a figyelemfelkeltést (awareness) tekintette a hatékonyság fő kritériumának, holott az ismertség önmagában nem sokat ér, ha nem társul valódi érdeklődéssel, vággyal és végül vásárlási szándékkal. Hasonló a probléma a bevonódással (engagement) is: a hirdetők 71 százaléka szerint jól jelzi a hatékonyágot, miközben konverzió nélkül a weboldal meglátogatása, a cikk megnyitása vagy a like-olás szintén súlytalan. Ráadásul a figyelemfelkeltésre fókuszáló stratégiák a kreativitásra és a médiahasználatra, vagyis elsősorban a formára és stílusra építenek, miközben maga a tartalom és az üzenet háttérbe szorul.

A legkijózanítóbb viszont az az adat, mely szerint a marketingesek 86 százaléka meg van győződve arról, hogy a bevonódási célkitűzések teljesítése nagyobb bevételt jelentett a vállalatuk számára – még ha erre nem is voltak bizonyítékaik. Jermo Fontaine, a Fournaise vezérigazgatójának meglehetősen kritikus megfogalmazása szerint „ha a marketingesek azt akarják, hogy komolyan vegyék őket és nagyobb beleszólást kapjanak az igazgatóságon belül, el kell hagyniuk az álomvilágukat és végre valódi üzletemberekként kell viselkedniük.”

Robert Shaw, aki a Cass Business Schoolon oktat marketingelemzést, a hagyományos mutatószámok mellett a rugalmassági adatok fontosságára is felhívja a figyelmet: a megfelelő árak, promóciók vagy épp médiamix meghatározásához ismerni kell a bevételek és a költségek szerkezetét és alkalmazni a határhaszon elvét is, ellenkező esetben a márkánkat vagy a vállalatunk jövedelmezőségét rombolhatjuk velük.

(Forrás: WARC)