A legfiatalabb korosztályok mintegy tizede szándékozik két éven belül életbiztosítást kötni az öngondoskodás jegyében, derül ki a GfK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatások tanulmány legfrissebb adataiból. Az életbiztosítás kérdése az aktív korú magyar lakosságot életkortól függetlenül foglalkoztatja.

A GfK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatások vizsgálatának 2013-as adatai azt mutatják, hogy a fiataloknak a többi – életbiztosítással már nagyobb arányban rendelkező – korcsoporthoz képest viszonylag jelentős hányada komolyan fontolgatja életbiztosítás kötését: a 15-19 éves korosztályban a megkérdezettek 9,7 százaléka, míg a 20-29 éves korosztályban 9,2 százalék nyilatkozott úgy, hogy két éven belül szándékában áll életbiztosítást kötni.

Ezek szerint a huszonéves korosztály már van legalább olyan tudatos, mint szülei generációja, az öngondoskodás fontosságának üzenete látszólag náluk célba talált, és 13,4 százalékuk már kötött is valamilyen típusú életbiztosítást. Az idősebb korosztályokban egyre növekszik, de a 21,1 százalékot nem haladja meg az életbiztosítással rendelkezők aránya: a legmagasabb hányadot a 60-69 és 40-49 éves korosztályban mérték a kutatók.

„A magyar lakosságot életkortól függetlenül foglalkoztatja a biztosítások kérdése, ám valós kötésre, így életbiztosítás kötésére is főként a módosabb háztartásokban kerül sor” – mondta Bacher János, a GfK Hungária pénzügyi kutatásokért felelős igazgatója.

Azoknak az aránya, akik kötnének bármilyen biztosítást az elkövetkező két évben gyakorlatilag életkortól függetlenül változatlan az aktív korúak körében. ugyanakkor a szépkorúak körében az egyébként sem túl magas 23,5 százalékról már 17,9 százalékra csökken a biztosítás kötését fontolgatók hányada.

Megkötött biztosításokat tekintve a legjobb helyzet lakásbiztosítások terén mutatkozik: a magyar háztartások 64,7 százaléka rendelkezik ilyen típusú védelemmel; életbiztosításoknál azonban az ellátottság aránya mindössze 17,9 százalék. Minden biztosítástípus esetében megfigyelhető, hogy a háztartás jövedelmével együtt növekszik az igénybevételi kedv, a legmagasabb vizsgált jövedelmi kategóriában négyből egy személy rendelkezik életbiztosítással.

A lakosság mintegy negyede egyáltalán nem tájékozódik biztosításokról, akik viszont érdeklődnek a termékek iránt, elsősorban az interneten keresnek információt. Kiemelkedő és növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest azok aránya, akik ismerősöktől kérnek tanácsot, mutatva, hogy a bizalmas téma foglalkoztatja a lakosságot. Szintén 20 százalék körülire tehető azok aránya, akik szakemberhez fordulnak, és saját vagy valamelyik másik biztosító munkatársától várnak felvilágosítást.

A fiatalok rendkívül fontos feladatnak tartják a környezet védelmét, és a közepesnél nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy óvják a körülöttük lévő világot – derül ki az Ipsos lapunkhoz is eljuttatott felméréséből. A 15-25 évesek egy százfokú skálán 83 ponttal fejezték ki a környezet védelme iránti elkötelezettségüket, igyekezetüket pedig 65 pontra értékelték.

Leginkább a villamos energia hatékony fogyasztására figyelnek oda a fiatal felnőttek: 72 százalékuk lekapcsolja a villanyt egy helyiségben, ha ott senki nem tartózkodik, 49 százalékuk energiatakarékos izzót vásárol. Csak egy szűkebb csoportra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés (43 százalékra) és a háztartási készülékek vásárlása esetén az energia besorolás figyelembe vétele (41 százalékra). A használt elemeket 27 százalékuk viszi el gyűjtőhelyre, a lejárt gyógyszereket még ennél is kisebb hányaduk, csupán 17 százalékuk – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A környezetvédelem a fiatal felnőttek minden rétegében nagyjából ugyanolyan mértékben fontos célkitűzés, de erőfeszítéseikben és a gyakorlati megvalósításban már jelentős eltérések mutatkoznak. A 15-25 éves korosztály összességében – egy százfokú skálán – 83 ponttal fejezte ki nagyfokú elkötelezettségét a környezet megóvása iránt. Nem csak elméletben tartják ezt lényeges feladatnak, de elmondásuk szerint tesznek is érte – ezt 65 ponttal jelzik. Az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb, a környezetért tett erőfeszítésekről számoltak be a fiatalok: az alapfokú képzettségűek 60, az érettségizettek 68, a diplomások 72 pontra értékelték fáradozásukat. A tizenévesek észrevehetően kevésbé törődnek a környezeti kérdésekkel, mint a huszonévesek (60 illetve 70 pont), a budapestiek és a vidékiek közvetlen miliőjükért lényegében ugyanannyit tesznek (68 illetve 64 pont).

A fiatal felnőttek bármennyire is erősnek, a közepesnél nagyobb mérvűnek tartják saját erőfeszítéseiket a környezetért, konkrét cselekedeteikben ez kevéssé jelenik meg. A hat felsorolt lehetőség közül az árammal való takarékoskodás a legelterjedtebb, hozzátartozik az ifjú korosztály héttizedének mindennapi gyakorlatához. A többi környezetkímélő cselekvés már csak a kisebb részükre jellemző, fele részük odafigyel arra, hogy kis fogyasztású égőt vegyen, négytizedük igyekszik energiatakarékos elektromos eszközöket vásárolni. A használaton kívüli termékek gyűjtőhelyre szállítása még nem igazán elterjedt a fiatalok körében: tízből hárman viszik el az elemeket, ketten a gyógyszereket a kijelölt pontokra. Bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos konkrétumról van szó, az átlagosnál sokkal jellemzőbbek a közvetlen életközegük féltésén alapuló tettek a nőkre, mint a férfiakra, a diplomásokra és az érettségizettekre, mint az ennél alacsonyabb képzettségűekre, a nagyvárosiakra, mint a kis településeken élőkre, a 20 év felettiekre, mint az annál fiatalabbakra, a párkapcsolatban élőkre, mint az egyedülállókra.