A BigSEE díjat a Ljubljanában székelő alapítvány, a Zavod Big alapította: a SEE rövidítés a South-East Europe-ra vagyis Délkelet-Európára utal. Az elismerés célja az építészet, a belsőépítészet, a kreatív iparágak terén elért kiváló eredmények, alkotások bemutatása és elismerése. A BigSEE Architecture Award az évek során Közép-Európa meghatározó építészeti elismerésévé nőtte ki magát, jól reprezentálva a régió kreatív potenciálját.

A Balatonfüred Kongresszusi Központ a „kulturális létesítmény” kategóriában kapott elismerést. A KÖZTI tervei alapján megépített modern, transzparens épület megjelenésében három fő anyag dominál: a kő, az üveg és az épület ötödik homlokzataként megjelenő zöldtető. Utóbbi a létesítmény egyik különlegessége, amely által belesimul a környezetébe. Az épületegyüttes nagyszabású rendezvényeknek ad otthont, konferencia-központként és kiállítótérként is üzemel. A létesítmény földszinti alapterülete több mint háromezer négyzetméter, itt található az előcsarnok és a hozzá flexibilisen kapcsolódó 380 négyzetméteres kiállítóterület, a két helyiség összenyitható, így nagyobb rendezvények szervezésére is alkalmas. A kiállítótérből még két 60, illetve 110 fő befogadására alkalmas terem nyílik, ezek szintén összenyithatók. Az épület emeletén négy, mobil falakkal egymástól leválasztható, szekcióterem kapott helyet. Az emeleten található az impozáns, 670 férőhelyes, remek akusztikával kialakított színházterem is, karzattal és süllyesztett zenekari árokkal.

A BigSEE Architecture díjátadóján a KÖZTI tervei alapján megvalósult veszprémi Zöld Város projekt is elismerést kapott. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként Veszprém történelmi városközpontján kívül a kulturális és oktatási központja is jelentős zöldfelületi fejlesztéssel újult meg. A szecessziós színházépület meglévő és új közterületei szervesen kapcsolódnak az egyetemi campus területén belül az új mélygarázs felett kialakított közterületekhez és az egységes tájépítészeti koncepció szerint megújult zöldfelületekhez. Veszprémben a Megyeház téren új kávézó létesült, egybeépítve a felújított támfalrendszerrel. A felújított, újjáépített, kiegészített támfalak mentén, illetve a nyugati oldalon részben a falsíkon kívül konzolosan építve, egy falsétány biztosítja a dombtetőn lévő műemlék templomrom megközelítését. A falsétány vonalvezetésének meghatározásánál és a kapcsolódó tartószerkezetek kialakításánál a legfőbb építészeti és tájépítészeti szempont a meglévő természetes és épített terepalakulatok (dolomit sziklafalak, illetve az ehhez kapcsolódó kő/tégla támfalak) megőrzése, valamint a kőanyag újbóli felhasználása volt. Veszprém szívében egy olyan zöld sziget jött létre, amely a különböző funkciókat betöltő kulturális szigetek által lehetőséget kínál a különböző generációk rekreációjára. Ezen túl a Zöld Város kialakítása során őshonos magyar növényfajok bemutatásával egy etnobotanikai kertet is kialakítottak a múzeum és a tájház között – írják.

A BigSEE díjat a Ljubljanában székelő alapítvány, a Zavod Big alapította: a SEE rövidítés a South-East Europera vagyis Délkelet-Európára utal. Az elismerés célja az építészet, a belsőépítészet, a kreatív iparágak terén elért kiváló eredmények, alkotások bemutatása és elismerése. A zsűri különböző kritériumok alapján értékeli a projekteket, fontos szempont az innováció, az intelligens tervezés és az eredetiség, a fenntarthatóság, a társadalmi tudatosság, valamint a funkcionalitás is.

„A közép-európai régió építészeti nagydíját a rekreáció és sport kategóriában szereztük meg” – mondta Tima Zoltán. A KÖZTI tervezési igazgatója hozzátette: „A KÖZTI nevéhez sok jelentős sport funkciójú épület fűződik, de az utóbbi idők egyik legnagyobb nemzetközi sikerét érte el a soproni uszoda épülete. A ma már nyugdíjas Tompos Csaba építész kollégánk pályafutásának méltó megkoronázása a díj.”

A soproni uszoda tervezésénél az egyik fontos szempont az volt, hogy megfelelően illeszkedjen a Lövérek zöld környezetébe, kompakt megformálásával a lehető legtöbb zöldfelületet hagyja szabadon a strand számára. A Tompos Csaba vezetésével tervezett uszoda medencecsarnoka a nagy üvegfelületek révén közvetlen vizuális kapcsolatban van a környező zöldfelülettel, az alpokaljai táj szinte átfolyik az uszodatéren. Az uszodában egy 25 méter széles és 50 méter hosszú, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas medencét, egy 25 méter széles és 25 méter hosszú kismedencét, valamint egy melegítő- és egy tanmedencét is kialakítottak a kiszolgáló helyiségek mellett. A többfunkciós fürdő- és uszodakomplexum nemzetközi versenyek szervezésére is alkalmas, egyszersmind a helyi és az idegenforgalmi igényeket is kiválóan kiszolgálja.

Fotó: (balról jobbra) Kelemen Bálint, Németh Tamás és Tompos Csaba, KÖZTI-s építészek a Grand Prix-val

A tervpályázatra Nagy-Britanniából, Dél-Afrikából, Zimbabwéből, Svájcból és Magyarországról hívtak meg összesen tíz tervezőirodát. A kilenc beérkezett munka közül a KÖZTI terve nyert, így a nagy múltú, magyar építésziroda készítheti el a nagyléptékű dél-afrikai fejlesztés tervét.

„Zimbabwe egyik legnagyobb beruházására elnyert megbízásunk a KÖZTI számára a kontinensre való visszatérés következő lépése lehet, hisz építészirodánk már több évtizeddel ezelőtt is tervezett épületeket Afrikában” – emelte ki Tima Zoltán. A KÖZTI tervezési igazgatója a tervpályázat kapcsán elmondta: „Zimbabwe legnagyobb kereskedelmi bankjának új épülete a fővárosban Harare-ban, a cég jelenlegi központja mellett valósul majd meg.”

A zsűri által kiválasztott két legjobb terv építészei személyesen prezentálták munkájukat Zimbabwe fővárosában. A KÖZTI színeiben Tima Zoltán és Csízy László építészek a tervezett irodaház teljes felépítése mellett egy interaktív, háromdimenziós prezentációval bemutatták az épületre jellemző atmoszférát, a karakteres részleteket.

„A dél-afrikai helyszín egzotikus kihívást jelent a tervezésnél, hiszen magyar szemszögből még a nap is fordítva süt, éppen északról” – avatott be a tervezés nehézségeibe Csízy László. A KÖZTI projektvezető építésze hozzátette: „A gazdag helyi hagyományok, a fenntartható anyagok és a zimbabwei adottságok mellett a klíma sajátosságait is figyelembe kellett vennünk a tervezés során. Az Afrikára oly jellemző égetett agyag különleges árnyékolórendszerként került a homlokzatokra, egy második karakteres héjat alkotva az épület körül. A belső terek olyan passzív energetikai megoldásokkal készültek, melyek magasfokú szakmai tudás, illetve bonyolult gépek nélkül is üzemeltethetőek.”

A létesítmény középpontjában az épület zöld tüdejeként működő átrium áll. A fedett, átszellőztetett belső tér a teljes irodaházat átláthatóvá teszi. A multifunkciós épületben ügyfélkapcsolatokra épülő bankfiók, összenyitható konferenciatermek, valamint étterem és kávézó is helyet kaptak. A KÖZTI építésztervezői arra is figyeltek, hogy a telken lévő ősfákat megőrizzék, a fenntarthatósági elvárásoknak megfelelően.

Az építésziroda már a hatvanas években is jelen volt Afrikában. A KÖZTI nevéhez olyan beruházások megtervezése köthető, mint az algíri Olimpiai Stadion vagy az abujai magyar nagykövetség Nigériában. Emellett kórházak és iskolák – összesen közel száz megvalósult épület – is dicsérik a magyar tervezők munkáját. A KÖZTI meghatározó volt több afrikai város rendezési tervének elkészítésében is.

A KÖZTI-nél több mint ötven építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Puskás Arénát, az Eiffel Műhelyházat, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

Zimbabwe-i nemzetközi tervpályázat

Építész tervezők:

Tima Zoltán

Borbély András

Csízy László

Tóth Balázs

Tóth Krisztián

Szegedi Éva

Fenntarthatósági projektvezető:

Szulágyi Zsófia

BIM menedzser:

Petri Dávid

A tervezési igazgatói és a tervezési igazgatóhelyettesi poszt létrehozásával a KÖZTI teljes tervezői csapata – beleértve a szakági tervezőket is – immár közös, egységes vezetés alatt dolgozik. A korábbi, egy-egy vezető építész személye köré szervezett, részben önálló stúdiók rendszere fokozatosan megszűnik, az egyes projekteket hét projektvezető építész koordinálja. A stúdiók rendszeréről való átállás a projektalapú szervezetre számtalan kihívást tartogat, viszont hatékonyabb, és így versenyképesebb működést ígér.

A frissen kinevezett tervezési igazgató, Tima Zoltán 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd a végzést követően a KÖZTI-nél kezdett dolgozni. 2000-től stúdióvezető a cégnél, 2004-től igazgatósági tag, 2013-tól pedig igazgatóhelyettes. Olyan emblematikus tervek fűződnek a nevéhez, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, a Kossuth tér felszíni rendezése, és az Országház Látogatóközpontja. A GTC White House és a Dorottya udvar tervezése is az ő nevéhez fűződik. Legújabban megvalósult épülete a BudaPart projekt keretében a BudaPart Otthonok „D” épület és ugyanitt már elkezdődött a DOWNTOWN irodaház és a RADISSON négycsillagos hotel kivitelezése. Tervezői tevékenysége mellett részt vesz a Budapesti Építész Kamara elnökségének munkájában és vezeti a Magyar Építőművészek Szövetségének felügyelőbizottságát. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

„Tervezési igazgatóként az a célom, hogy tovább írjam a KÖZTI 72 éves történetét és kollégáimmal együtt sikerrel folytassuk azt az utat, ahová eddig mestereink segítségével jutottunk el” – mondta Tima Zoltán. A tervezési igazgató hozzátette: „Többek között a Puskás Stadion, az Országház Látogatóközpontja vagy az Országgyűlési Múzeum tervezése során is szembesültünk azzal, hogy a feladataink komplexitása már a klasszikus stúdiórendszer kereteit feszegeti, ezért döntöttünk úgy, hogy a stúdiók fokozatos megszüntetésével szervezetileg is az egyes projektekre kerül a hangsúly.”

A tervezési igazgatóhelyettesi pozícióra újonnan érkező Peschka Alfréd 1991-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd a Lakóterv Finta Műtermében kezdett dolgozni. 1994-től a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. vezető tervezője volt. 2002-től az Óbuda Építész Stúdió Kft. ügyvezetőjeként, vezető tervezőjeként dolgozott. Meghívott oktató a BME Építészmérnöki Karán, tervtanácsi tag, kamarai küldött. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. Jelentősebb munkái közé tartozik a Könyves Kálmán körúti MÁV székház, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális oktatási épülete, a Békásmegyeri Piac és közösségi tér, a Szervita téri Emerald Residence és a Szent Imre Gimnázium sportközpontja.

„Számomra mindig a leginspirálóbb dolog valaminek az elkezdése, elindítása, valami új létrehozása. Egy építészeti tervezési feladatban is ez a legizgalmasabb, de az építész létünkhöz hozzátartozó csapatmunka megszervezése vagy egy új céges formáció felépítése is kimondottan motivál” – vázolta fel hitvallását Peschka Alfréd tervezési igazgatóhelyettes.

A KÖZTI-t nemcsak hagyományai és mérete emeli ki a magyar építészirodák közül, de referenciáinak száma és sokszínűsége is. A Középülettervező Zrt. sikereit munkatársai egyedülálló szaktudásának és elhivatottságának köszönheti, akik között sok évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi hírű építészek és fiatal kollégák egyaránt vannak.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várkert Bazár és a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló épületét is.

A Ludwig Mies van der Rohe-ról elnevezett díjat 1988-ban adták át először, hogy a kortárs építészet területén születő legkiemelkedőbb európai projekteket is kitüntessék. A független európai zsűri által odaítélt elismerést eddig olyan neves építészek tervei nyerték el, mint Peter Zumthor, Zaha Hadid vagy David Chipperfield.

A díj kiválasztási folyamatában a Puskás Aréna bekerült a második fordulóba, mellyel hivatalos jelöltté vált. A Mies van der Rohe-díj esetében a hivatalos jelölés már olyan elismerésnek számít, mint a filmek esetében az Oscar-jelölés.

„Akkor tudunk egyedit alkotni, ha a jövőbe mutató kortárs építészetet ötvözni tudjuk a múltból átemelt elemekkel” – mondta Skardelli György. A KÖZTI vezető építésze hozzátette: „Komoly munka volt a hatvan évvel ezelőtti építészeti értékeket vegyíteni a 21. századi elvárásokkal.”

A Puskás Aréna a maga 52 méteres magasságával karakteres városképformáló eleme a budapesti városszövetnek. A 208 000 négyzetméter alapterületű Puskás Arénát 3 év tervezés, majd 3 év építés után 2019-ben adták át.

A Mies van der Rohe-díj átadását hosszas kiválasztási folyamat előzi meg, az ütemezés a járványhelyzet miatt a megszokottól eltérő menetrenddel zajlik. A versenynaptár szerint idén év elején az első kör jelöltjei kerülnek nyilvánosságra (a 2018 és 2020 között épült projektek), 2021 szeptemberében pedig a második fázis jelöltjeit jelentik be (2020 és 2021 között épült projektek).

Az elmúlt évek során már jónéhány magyar kortárs épület került be a díj jelöltjei közé emelve a kortárs építészet rangját. A KÖZTI-nek nem ez az első jelölése, már Papp László Sportarénának is sikerült a hivatalos jelöltek közé kerülni.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét –akár élőben! – és ha kell, felkínálja az alternatívákat, vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat. A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett. Hasonló folyamat indult el a világ vezető építészeti műhelyeinél, így a KÖZTI-nél is. Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél. Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20%-os költségcsökkenést is eredményezhet.

Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig

Ez a teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak.

„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél – fejtette ki Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze. – A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok” – tette hozzá.

Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése.

„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.

Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen

Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát nem kijavítja, hanem megelőzi – azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.

„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege. – Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”

Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig a versenyképesség alapfeltétele lehet, mert a jövőt BIM rendszerben tervezik.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

A rekonstrukciók kihívásai

A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki, az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt. A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavultak, ezek közül sokat felújítanak, de – alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől a társadalmi elvárásokon át, (műemlék esetén) a műemlékvédelmi előírásokig és a városkép szempontjaiig egyaránt, mindezt naprakészen. Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is, amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.

Kötelező kontraszt

A modern kori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe. A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.

A nemzet kincsei

„A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés” – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet. Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása. Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg. A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megterem­tette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során.

Ipari műemlékből kulturális fellegvár

Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett (nyitó képünk). Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni” ezeket a történeti épületeket.  Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is hamarosan megismerheti, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.

Ingatlanfejlesztési trend

A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is. A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át. Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Stadiont, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.