Novák Katalin korábbi köztársasági elnök nemrég úgy döntött, hogy elhelyezkedik a magyarországi munkaerőpiacon. Ezzel megszűnt jogosultsága a volt elnököket törvény szerint megillető havi immár 5,7 millió forintos tiszteletdíjra, mint az Országgyűlés Hivatalától megtudtuk, azt már nem is folyósítják neki.

A köztársasági elnökről szóló törvény szerint amennyiben egy volt államfő olyan munkát vállal, mellyel társadalombiztosítási (TB) járulék fizetési kötelezettsége lesz, havi állami jövedelme automatikusan megszűnik. Többi juttatásáról viszont egy volt elnöknek le kell mondania (eredetileg pedig igényelnie őket), amit Novák nem tett meg.

Novák Katalin 2024. február 10-én mondott le a 2022. óta betöltött államfői posztjáról, miután a 444.hu cikke nyomán 2024. február 2-án kirobbant az un. kegyelmi botrány. Ekkor derült ki, hogy az államfő – máig nem tisztázott, kinek a kérésére – 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, akit amiatt ítélt a bíróság szabadságvesztésre, mert a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesként segédkezett felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában. Az elnök kegyelmi határozatát ellenjegyző Varga Judit igazságügyminiszter is lemondott, és ahogy a volt köztársasági elnök, – egyelőre – ő sem tért vissza azóta a közéletbe.

További részletek Novák Katalin új munkájáról a Szabad Európa cikkében.

Fotó forrása: Novák Katalin Facebook-oldala

Sólyom László magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt. Öt évig,  2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 5-ig töltötte be a köztársasági elnöki pozíciót. Tudományos tevékenységében a személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében.

Fotó: Wikipedia, Bálint Gilicze/Gilicze Bálint – Office of the President of Hungary/Köztársasági Elnöki Hivatal

Ezek szerint a Sándor-palotában működő Köztársasági Elnöki Hivatal is delegálhat majd egy főt a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságba, amelynek elnöke kormányfőként Orbán Viktor, alelnöke pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ez a testület értékeli a díjak adományozására vonatkozó javaslatokat, és ezt követően fogalmaz meg ajánlást a kormány számára a kitüntetendő személyek névsorára. A bizottság a Kossuth- és a Széchenyi-díjon kívül több rangos művészeti díj odaítélésében is kulcsszerepet játszik, így például a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze és a Magyarország Babérkoszorúja díjazottjait is ők választhatják ki.

Az előterjesztés szűkszavúan csak annyival indokolja Novák Katalinék bevonását a döntéshozatalba, hogy több más kitüntetés esetében jelenleg is delegálhat a Sándor-palota egy főt az előkészítő bizottságba – írja a 24.hu.

Fotó: MTI

Felújították a Budapest XII. kerületében található, állami tulajdonban lévő köztársasági elnöki rezidenciát – értesült az rtl.hu. A szeptember végén aláírt szerződés szerint a munkákra összesen 278 millió forintot költhettek, a renoválás pedig az épület jelentős hányadára, valamint a kert egy részére is kiterjedt.

A rezidencia állami tulajdonban van, de a következő években – elnöki megbízatása végéig – Novák Katalin használhatja majd. Nincs is más lehetősége, a törvény ugyanis előírja, hogy a mindenkori köztársasági elnöknek ebben az ingatlanban kell laknia – írják.

„Ezt részben biztonsági szempontok, részben a nemzetközi gyakorlatból következő protokolláris és reprezentációs követelmények indokolják” – írta az rtl.hu megkeresésére a Köztársasági Elnöki Hivatal. A kommunikációs osztály szűkszavú tájékoztatása szerint a renoválást már tervbe vették Novák Katalin köztársasági elnök hivatalba lépése előtt, a munkák pedig már be is fejeződtek.

A felújításra az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a szintén állami tulajdonban lévő Kiving Kft.-vel szerződött.

A kivitelezésről szóló szerződés szerint megújult a rezidencián található alagsori moziszoba is. Új eszközöket vásároltak, kialakították a megfelelő elektromos hálózatot, a mennyezetre pedig projektor, hangáteresztő vetítővászon került. A beépített tölgy szekrénybe borhűtőt is tettek. Az elnöki rezidencián a megállapodás alapján egy kisebb sminkszobát is létrehoztak (ennek eszközköltsége 375 ezer forint), valamint kialakítottak egy hangszigetelt zeneszobát is függesztett kazettás álmennyezettel – olvasható az oldalon.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Holnapi hivatalba lépését megelőzően közzétették, kik fogják alkotni Novák Katalin köztársasági elnöki stábját.

Mint azt maga a köztársasági elnök írta Facebook-posztjában:

„A felelősségteljes és megtisztelő feladat ellátásában elsősorban Ekler Gergely hivatalvezetőre és Schanda Tamás kabinetfőnökre támaszkodom majd.

Diplomáciai kérdésekben Altusz Kristóf, protokollfőnökként Manno István segíti a munkámat. A köztársasági elnöki kommunikációért Volf-Nagy Tünde felel.

Főhadsegédként Kun Szabó István vezérőrnagyra, az alkotmányosság és a jog területén dr. Módos Mátyásra számítok.

A Sándor-palota tervezésért és elemzésért felelős vezetőjeként Király András dolgozik majd. A gazdasági igazgatóságot Kreutzer Richárd, az elnöki titkárságot Vicze Katalin irányítja.

Az új kollégák mellett természetesen számítok a Sándor-palota korábbi munkatársainak tapasztalatára is.”

Fotó: MTVA/Nagy-Zoltán

]]> https://markamonitor.hu/wolters-kluwer-nyugodt-ev-volt-2018-jogalkotasi-szempontbol/ Wed, 30 Jan 2019 10:23:25 +0000 https://markamonitor.hu/?p=16586 A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.