Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt.

Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát. 1975-ben doktorált.

1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.

1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.

Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.

1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott.

1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.

2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.

1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt.

1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott.

2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.

2019 első tizenegy hónapjában tovább nőtt a vendégek száma Magyarországon, november végére megközelítette a 12 milliót, ami 1,6 százalékos növekedést jelent 2018 azonos időszakához képest. Kedvező képet mutatnak az összesített 2019. január-novemberi bevételi adatok is, 8,6 százalékos növekedés jellemzi a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételét és 8,3 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevételek esetében is. A SZÉP-kártya felhasználás a kereskedelmi szálláshelyeken 2019 első tizenegy hónapjában 27,6 milliárd forint volt.

Tavaly novemberben a külföldi vendégek száma jelentősen, 6,6 százalékkal emelkedett, akik 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek el hazánkban. A belföldi vendégforgalom 473 ezer, az általuk eltöltött vendégéjszakaszám pedig 1 millió volt 2018 azonos időszakához képest. Továbbra is kiegyensúlyozott a megoszlás a külföldi és a belföldi vendég, illetve vendégéjszakaszám esetében, mi magyarok ugyanúgy kivesszük a részünket a turisztikai forgalom alakulásából. Mindezekhez nagyban hozzájárul a folyamatosan erősödő SZÉP-kártya forgalom, amely 63,1 százalékos növekedést mutatott tavaly novemberben a hazai kereskedelmi szálláshelyeken.

A top 10 küldőpiac közül hét esetében emelkedtek a vendégéjszakaszámok 2019 első 11 hónapjában. A legnagyobb bővülés a Romániából (+8,0%) és az Egyesült Királyságból (+3,9%) érkezőknél volt megfigyelhető. Havi szinten kiemelkedő mértékű az Ukrajnából (+34,4%), Izraelből (+31,3%), Kínából (+30,9%) és Lengyelországból (+18,8%) érkezők vendégéjszakaszámának növekedése.

A magyar turizmus 2010 óta folyamatosan erősödik. Ez az eredmény köszönhető többek között az ágazati fejlesztéseknek, a szektort érintő digitalizációnak, továbbá annak, hogy évről-évre több külföldi keresi fel a biztonságos és folyamatosan fejlődő Magyarországot, valamint egyre több magyar család engedheti meg magának, hogy üdülésre költsön.

Örvendetes, hogy hazánk egyre népszerűbb úti cél a külföldi vendégek körében, és mi magyarok is évről évre többet utazunk belföldön. 2019 első tíz hónapjában tovább nőtt a vendégek száma Magyarországon, október végére megközelítette a 11 milliót, ami 1,4%-os növekedést jelent 2018 azonos időszakához képest.

Októberben a vendégforgalom 6,2%-kal emelkedett a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, a növekedés ütemét pedig jelentősen meghatározta az erős külföldi vendégforgalom. A külföldi turisták idén októberben 546 ezren érkeztek, 9,2%-kal többen, mint tavaly ugyanekkor, és 1,3 millió éjszakát töltöttek a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ami jelentős, 10,3%-os növekedést jelent.

A belföldi vendégforgalom motorja továbbra is a Széchenyi Pihenőkártya, a kártyatulajdonosok 2,5 milliárd forintot költöttek, amely 64,1%-os emelkedést jelent 2018 októberéhez képest. A hazai szálláshelyek bevételei is töretlenül emelkednek, kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 9,8%-kal növekedett októberben, 2018 októberéhez képest.

Magyarország októberi TOP 10 küldőországa között bővülést mutatott a Németországból, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Oroszországból, Kínából, Olaszországból, Izraelből és Romániából érkező vendégek száma. Havi szinten pedig kiemelkedő az Izraelből (+49,8%), Csehországból (+35,2%), Lengyelországból (+28,7%) és az Olaszországból (+26,9%) érkezők forgalomemelkedése.

Januártól a teljes szálláshelyszolgáltatási szektorban életbe lép az új digitális adatszolgáltatási rendszer, amelynek köszönhetően a jövőben naprakész, pontos és a teljes szektorra kiterjedő statisztikák fogják támogatni az ágazatban megvalósuló turisztikai fejlesztéseket, kampányokat, biztosítva a magyar turizmus hosszú távú versenyképességét.