Kölcsei Gergely, aki több mint egy évtizeden át dolgozott a hazai FMCG szektorban, és a Coca-Cola magyarországi marketingvezetőjeként számos sikeres kampány fűződik a nevéhez, most egy számára is új területre lépett: egy közösségi média alkalmazást indított el. Az ASK@ROUND egy friss, magyar startup, amely egy valós társadalmi problémára, a döntési stresszre kínál intuitív és releváns választ.

A döntési stressz nemcsak egy érzés – hanem egyre inkább egy társadalmi jelenség

Naponta több ezer döntést hozunk – ezek többségét automatikusan, de számos választás komoly mentális energiát igényel. A folyamatos döntési kényszer, a választás súlya, az opciók túlcsordulása és az „állandóan jól kell dönteni” elvárás már nemcsak fárasztó, de bizonyítottan hozzájárul a mentális terheltséghez, amit a pszichológia döntési stressznek nevez.

A pszichológusok szerint a túl sok döntés:
• jelentősen megemeli a kortizolszintet, ami összefüggésbe hozható a krónikus stressz, szorongás és kiégés kialakulásával
• gyengíti a koncentrációt és csökkenti a mentális teljesítményt
• bizonytalanságot és szorongást kelt, ami hosszú távon
• mentális egészségromláshoz is vezethet, például depresszió vagy folyamatos kimerültség formájában

A döntési stressz különösen a digitális generációkat érinti érzékenyen – azokat, akik nap mint nap tartalomfogyasztás közben is azt érzékelik, hogy az élet tele van fontos döntési helyzetekkel. A közösségi média paradox módon nem megkönnyíti, hanem felerősíti ezt a nyomást, hiszen a tökéletesség üzenetét hordozza, és végeláthatatlan opciókat kínál minden területen.

Innen indult Gergő ötlete…

Mi lenne, ha a közösségi média eszközrendszerével próbálnánk megoldani egy problémát, amit pont a közösségi média gerjeszt? Kölcsei Gergely 12 évig dolgozott a hazai FMCG világban, ebből több évet a Coca-Cola hazai marketingvezetőjeként. Nevéhez számos nagy hatású márkakampány fűződik. 2023-ban megalapította saját ügynökségét, a Tomorrow-t, és jelenleg is számos jelentős márka kommunikációján dolgoznak, most pedig új vizek felé is nyit: social media alapú startupot indított, amely a döntési stressz csökkentését tűzte ki célul.

„A napi döntéseink többségét észre sem vesszük – csak a hatását érezzük: a fáradtságot, a bizonytalanságot, a nyomást. Az ASK@ROUND-ot azért hoztuk létre, hogy megmutassuk, milyen sokféle döntésben lehet segítségünkre social networkünk. Legyen szó egy laza esti outfit kiválasztásáról vagy egy komoly munkahelyi döntésről – a közösségi visszajelzés mindig könnyebbé teszi a választást.” – mondja Kölcsei Gergely, az ASK@ROUND megálmodója.

Az ASK@ROUND – közösségi döntéshozatal új alapokon

Az ASK@ROUND egy magyar fejlesztésű, ingyenes közösségi média applikáció, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók gyorsan megosszák döntési dilemmáikat, és valós időben kérjenek visszajelzést barátaiktól, követőiktől – vagy akár egy nagyobb közösségtől.

A platform egyszerre:
• reakcióalapú social tool, ahol az engagement nem ígéret, hanem mechanizmus
• organikus insight-bánya, ahol a felhasználók és a hirdetők is feltehetik a kérdéseket, amiket eddig nem tettek
• és egy újfajta döntéstámogató eszköz, amely alkalmazkodik a Z és Y generáció szokásaihoz.

Az alkalmazás béta verziója március 25-én indult, és iOS-re és Androidra is elérhető.

90 nap – éles közösségi teszt egy startup vezető döntéseivel

Az applikáció indulásával Gergő egy különleges kísérletbe is belekezdett: 90 napon keresztül az ASK@ROUND profiljának közösségét vonja be minden fontosabb döntésébe – a startup működésével, kommunikációjával, és üzleti irányaival kapcsolatban is. A kihívás célja, hogy demonstrálja az applikáció valós üzleti aspektusát, és azt, hogy a közösségi döntéshozatal nemcsak játékos, hanem stratégiai szinten is működőképes modell lehet.

Miért lehet érdekes ez a marketing és kommunikációs szakmának?
• Új platform, új formátumok: Interaktív kérdésalapú tartalom, amely természetesen illeszkedik influencer együttműködésekbe, kampányokba és márkaaktivitásokba. A márkák szavazásokon keresztül valós időben aktivizálhatják a közönségüket.
• Natív insight-alapú kommunikációs tér: Az ASK@ROUND lehetőséget ad márkáknak, hogy közvetlenül, szórakoztató és hasznos formában gyűjtsenek visszajelzést a célcsoportjuktól – márkaépítési és termékfejlesztési szempontból is értékes insightokat generálva.
• Testreszabható zárt vállalati verzió: Az ASK@ROUND vállalatok számára is elérhető, testreszabható, zárt verziót is kínál, amely támogatja a kollégák közötti egyszerű döntéshozatalt és gyors kérdésfeltevéseket (pl. kampányváltozatok, meetingidőpont, designopciók felmérése).

Töltsd le – és tapasztald meg, milyen együtt dönteni

Az ASK@ROUND 2025. március 31-én indult el béta verzióban, és már most elérhető Androidra és iOS-re. Az alkalmazás teljesen ingyenes, és folyamatosan fejlődik a felhasználói közösség visszajelzései alapján.

Töltsd le most, és próbáld ki, milyen az, amikor nem vagy egyedül a döntéseidben.

IOS letöltési link:
https://apps.apple.com/hu/app/ask-round/id6596763070?l=hu

ndroid letöltési link:
https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.tomorrow.askaround&pcampaignid=web_share

Dönts stresszmentesebben. Dönts közösségben. ASK@ROUND.

A MARIE CLAIRE STORIES álló formátumú, prémium videós hirdetési környezetet teremt, amellyel a hirdetési költések egy része a közösségi média platformokról a kiadó saját digitális felületeire terelhető.

Az új videós formátum az olvasók számára is előnyöket kínál. A technológia gyorsabb és gördülékenyebb tartalomfogyasztást biztosít, miközben vizuálisan gazdagabb, magasabb minőségű felhasználói élményt nyújt. A mobilbarát, dinamikus vertikális videós tartalmak az inspirációgyűjtés és a tájékozódás új dimenzióját jelentik az olvasóknak, míg a hirdetők hatékonyabban érhetik el célközönségüket.

„A Marie Claire küldetése, hogy a legmodernebb formában inspirálja és informálja olvasóit. Az új technológiája lehetőséget ad arra, hogy a prémium minőségű tartalmainkat még dinamikusabb és élvezetesebb formában tálaljuk. Olvasóink így gyorsabban és gördülékenyebben férhetnek hozzá a számukra releváns témákhoz, legyen szó divatról, kultúráról vagy társadalmi kérdésekről. Ez az újítás nemcsak a vizuális élményt emeli magasabb szintre, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a már meglévő tartalmainkat hatékonyabban használjuk fel” – foglalta össze Tóth-Szántó Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője.

„A Central Médiacsoport mindig is élen járt a fejlesztésekben és az előremutató hirdetési megoldásokban. A Marie Claire családnak köszönhetően egy újabb olyan megoldást nyújthatunk hirdetőinknek, ami a magyar piacon eddig nem volt elérhető. Bízunk benne, hogy a prémium felhasználói szegmenst elérő, brand safe tartalmi környezetet nyújtó felületünkön megjelenő, új formátumú videóinkat minél több hirdető partnerünk örömmel használja majd” – hangsúlyozta Éder Zsuzsanna, a Central Médiacsoport digitális értékesítési vezetője.

Az Euronews szerint a pápa a brain rot szóra utalt, ami az Oxford szótárnál az év szava lett. Az agyrohasztás azt az aggodalmat fejezi ki, hogy az eltúlzott közösségimédia-fogyasztás, vagyis a végtelen görgetés és a rettenetesen színvonaltalan tartalmak fogyasztása „egyes személyek mentális vagy intellektuális állapotának romlását okozhatja”.

Ferenc pápa Rómában, a Kommunikációs Dikasztérium rendezvényén mondott beszédet, az eseményen 138 országból közel 9 ezer újságíró – köztük a Nobel-békedíjas filippínó-amerikai Maria Ressa – és író vett részt személyesen és online.

A pápa arra buzdította a katolikus írókat és újságírókat, hogy a konfliktusok, a megosztottság és a félretájékoztatás korában legyenek bátor igazságmondók és a remény hordozói.

Emlékeztetett az újságírók áldozatvállalására, arra, hogy 2024-ben több mint 120-an vesztették életüket konfliktusokról való tudósítás közben. Zárásként arra ösztönözte a résztvevőket, hogy olyan történeteket alkossanak, amik inspirálnak, gyógyítanak és hidakat építenek a megosztott világban – írja a 444.hu.

Fotó: Annett Klingner/Pixabay.com

Megismételte az outdoor cég 2024 augusztusában a három évvel korábban készített reprezentatív kutatását. A felmérésnek ahogy akkor is, most is meglepő eredménye lett: az elmúlt három évben jelentősen csökkent a televízió (-10%) és az internet oldalak (-9%) elérése a 18-59 éves korosztályban, míg a közösségi média (+6%) és a közterületi reklámé (+8%) nőtt.

Csökken a tévé szerepe a figyelemfelkeltés szempontjából

A trend a figyelemfelkeltés szempontjából is hasonló: a közterületi reklám (45%) ugyanabba a szegmensbe tartozik, mint a közösségi média (49%) vagy az internet (48%), miközben a tévét (39%), a rádiót (22%) és a nyomtatott sajtót (17%) továbbra is előzi. Ráadásul a magasan képzett, városi, fiatal célcsoportra szűkítve egyértelműen a közterület kerül ki győztesként.

Az utóbbi fogyasztói réteget reprezentáló keresdagalambot.hu közösség átlagon felül, 73 százalékban figyel fel a közterületi reklámfelületekre és 71 százalékban a közösségi médiára. Ugyanakkor ebben a szegmensben a hagyományos média hirdetési relevanciája még alacsonyabb lett: az internetes oldalak (47%), tévé (31%), rádió (21%), print média (15%). Ők azok tehát, akik más kommunikációs eszközökkel jóval nehezebben, vagy lényegesen drágábban érhetők el.

A 18-69 éves internetezők kétharmada állította, hogy nem szokott tévézni, viszont 57 százalékuk használ valamilyen streaming csatornát. A videós tartalmak ugyanis rendkívül népszerűek ebben a korosztályban. Többnyire a YouTube-on (75%) fogyasztanak ilyen tartalmat, amit a Facebook (51%) és az Instagram (40%) követ. Negyedik helyet a TikTok követeli ki magának (19%).

Nő az aktivitás az utcán járva

A közterületi reklám hatására – ugyanúgy, mint az internetnél vagy közösségi médiánál – átlagosan 2 tevékenységre ösztönözhetők az arra figyelők: minden második megkérdezett utánanéz egy outdoor plakáton látott terméknek vagy szolgáltatásnak, 36 százalékuk pedig felkeresi a rajta látható weboldalt. A városi fiatalok körében ezek a mutatók még magasabbak (62%, illetve 57%) és ők minden tekintetben aktívabban reagálnak az outdoor hirdetésekre, mint a többi reklámfelületre, legyen szó internetes játékban való részvételről, applikáció-letöltésről, megosztásról, vásárlásról, vagy QR-kód beolvasásáról.

A megkérdezettek szerint ugyanis a közterületi hirdetések általában megragadják a figyelmet (41%), a városi fiatalokét pedig még inkább (48%). Ugyanakkor a fiatal internetezőket leginkább a felbukkanó/pop-up hirdetések (82%) idegesítik, ezt követi a tartalom eléréséhez szükséges sütik elfogadása (57%) és a regisztráció (56%) után.

Izsák Miklós, a JCDecaux Hungary Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója szerint a közterületi hirdetések előretöréséhez hozzájárult, hogy az elmúlt évtizedben megkétszereződött az otthonon kívül töltött idő. “A Földön minden második ember városban él, ami azt jelenti, hogy vagy a közösségi közlekedést használja, vagy az autóban araszol. A budapestiekre ez hatványozottan igaz, hiszen több, mint kétharmaduk a közösségi közlekedést használja, átlagosan 30 percet is utaznak, egy megállóban akár 10-15 percet is eltöltenek, nem tudják a hirdetéseket kikerülni.” Hozzátette, hogy ezért számára nem meglepő, hogy az idei reklámkörkép kutatás azt mutatta, hogy jelentős átrendezős látható az egyes médiatípusok elérésében. A közterületi hirdetés az egyetlen, ami felveszi a versenyt a közösségi média erejével a városi, edukált célcsoport körében. Éppen ezért egyre több innovatív, figyelemfelkeltő és egyedi megoldásokat találunk ki.”

A teljes kutatás elérhető az alábbi linken: https://www.jcdecaux.hu/hirek/reklampiaci-korkep-tovabb-nott-az-outdoor-hirdetesek-szerepe-0

Fotó: JCDecaux

A Cofidis negyedéves rendszerességgel vizsgálja a hazai háztartások anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásait. A 2024 őszén a magyar piacon bankot vásárló vállalat legfrissebb kutatása szerint a magyarok közel egyharmada állítja, hogy kényelmesen megél jövedelméből. Akiknél hiányos a kassza, azoknak havi plusz 200 ezer forintra lenne szüksége. A hiányra többeknek a kölcsön jelenti a megoldást: az elmúlt évben igénylők ötöde vett fel hitelt a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására, így ez lett a harmadik leggyakoribb hitelcél. A következő három hónapban azonban a hitelfelvételi szándékot a nagyobb tervek valóra váltásának igénye vezérli: lakásfelújítás és vásárlás (29-29%), autóvásárlás (22%), háztartási nagygépek beszerzése (16%).

Az MNB adatai[1] alapján még mindig erős a személyihitel-piac. A Cofidis Hitel Monitor szerint a magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, és a legnépszerűbb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön. A nem lakáscélú hitel tervezett átlagos összege jelenleg 1,1 millió forint.

A közösségi média az új pénzügyi tanácsadó?

Minden pénzügyi döntést igénylő élethelyzetben a tudatos hitelfelvétel elengedhetetlen első lépése a tájékozódás, a lehetőségek megismerése. Bár a magyarok körében népszerű az online összehasonlító oldalak, kalkulátorok használata (34%), valamint a hitelajánlatok internetes keresővel való feltérképezése (24%), a válaszadók többsége még mindig automatikusan a saját bankjához fordul információért.

A közösségi média térnyerése azonban ezen a területen is szembetűnő: a lakosság 37 százaléka megbízható forrásnak tartja pénzügyi témákban a social media oldalakon elérhető tartalmakat, és 22 százalékuk követ kifejezetten ezzel foglalkozó oldalakat, influenszereket vagy csoportokat. Főleg a befektetésekkel, megtakarításokkal, jövedelemnövelési lehetőségekkel kapcsolatos témák népszerűek, de az internetezők közel negyede a hitelek kapcsán innen is tájékozódik. A közösségi médiát használók 43 százaléka csupán ötleteket és információt gyűjt ezeken a platformokon, ugyanakkor 15 százalékuk alkalomadtán vagy akár rendszeresen pénzügyi döntést is hoz az ott látottak alapján.

Sorban állás helyett gyors kattintás

Ne legyenek hozzáadott, rejtett költségek, egyszerűen és gyorsan menjen a folyamat: ez a három legfőbb elvárás a magyarok részéről a hiteligénylés kapcsán. A válaszadók közel fele szerint manapság már elvárható, hogy a teljes hitelfelvételi folyamatot online, papírmentesen intézhessék. Bár még többségben vannak a személyes találkozást preferálók, az elmúlt években csökkent az online ügyintézéstől elzárkózók száma, csak a lakosság negyede nem választaná ezt a megoldást. Gyakori aggály az online ügyintézésben való hibázás lehetősége, valamint az a tévhit, hogy ilyenkor nem áll rendelkezésre ügyfélszolgálati segítség.

Hitelek és tévhitek: mit (nem) tudnak a magyarok?

A hitelek kapcsán is van még hova fejlődni a pénzügyi ismeretek terén. Bár a válaszadók az egyik legfontosabb mérlegelési szempontként említik a THM mértékét, csak a lakosság fele van tisztában azzal, mit is jelent pontosan a teljes hiteldíj mutató. A kutatás szerint mindössze a magyarok negyede (26%) tudja, hogy egy hitelszerződést ma már online is alá lehet írni, a lakosság fele pedig nem hallott arról, hogy áruhitelt nem csak üzletben, hanem online is igényelhetnek. Mindemellett pozitív, hogy 62 százalékuk már tudatosan készülne egy váratlan helyzetre, és hitelfedezeti biztosítást is kötne.

[1] https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/hitelezesi-folyamatok/hitelezesi-folyamatok-2024-augusztus

A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.

Mi az a DSA?

Az online platformok számának emelkedésével többek között az indokolás nélküli vagy tisztázatlan döntések elkerülése, e döntésekkel szembeni hatékony felhasználói fellépés elősegítése, a szolgáltatók felhasználókat érintő magatartása egységes szabályok közé történő szorítása érdekében került sor a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) – mely 2022 novembere óta hatályos – megalkotására.

„A DSA célja ugyanis egy olyan jogi keretrendszer megteremtése, amely biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet hív életre az online felhasználók biztonságának, az alapvető jogok védelmének és az innovációnak a garantálása mellett” – magyarázza dr. Hegedűs Eszter.

E célok megvalósítása érdekében a DSA a közvetítő szolgáltatókat érintően számos rendelkezést vezetett be. Közvetítő szolgáltatónak minősülnek az online platformok, így a közösségi média, a tartalommegosztó – ideértve a videomegosztó – oldalak, a webáruházak, az online utazási és szállásplatformok is. Vagyis alapvetően az olyan felületek, ahol a felhasználók különböző tartalmakat tehetnek közzé.

Milyen változást hoz a DSA?

A DSA immár kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy például a felhasználó által közzétett tartalom láthatóságának korlátozása, annak eltávolítása, az ahhoz való hozzáférés megszüntetése, hátrasorolása, az adott felhasználói fiók (profil) felfüggesztése, megszüntetése tárgyában hozott döntéseiket indokolják. Megjegyzendő, hogy az online platformon közzétett, adott látogató által jogellenesnek vélt tartalommal összefüggésben is érkezhet bejelentés a szolgáltatóhoz, aki a bejelentés nyomán született döntését – például az adott tartalom törlésére irányuló kérelem elutasítását – szintén indokolni köteles.

„Vagyis a szolgáltatóknak egyértelmű és konkrét magyarázatot kell adniuk arra nézve, hogy ezen intézkedéseik meghozatalára mi vezetett, az adott tartalmat miért tekintik összeegyeztethetetlennek a szolgáltatási feltételeikkel, avagy azt miért tekintik jogellenesnek, illetve ha a bejelentés a másik oldalról érkezik, akkor azt miért tekintik jogszerű tartalomnak” – hívja fel a figyelmet a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője.

A szolgáltatók kötelezettsége továbbá a fentiekkel összefüggésben az is, hogy egy olyan hatékony belső panaszkezelési rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi többek között a szolgáltató által hozott döntéssel szembeni panaszbenyújtás lehetőségét.

Amennyiben azután a szolgáltató döntésével kapcsolatos vitás kérdések a szolgáltató belső panaszkezelési rendszerének segítségével való rendezése sikertelen, akkor a felhasználónak lehetősége van többek között peren kívüli vitarendezés kezdeményezésére.

Milyen hatással van ez Magyarországra?

Ilyen peren kívüli vitarendezésre felhatalmazott, szakmailag független testület Magyarországon az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amely 2024. augusztus 29. napján – miután a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, mint kijelölt Digitális Szolgáltatási Koordinátor elvégezte a testület tanúsítását – megkezdhette működését.

Kiemelendő, hogy az OPVT eljárását abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a kérelmező az érintett szolgáltatóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, illetve a kérelmező a szolgáltató belső panaszkezelési rendszerét igénybe vette.

A OPVT az eljárása során egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, akkor azt jóváhagyja, ellenkező esetben, vagy egyezség hiányában az eljárást folytatja.

Azzal érdemes tisztában lenni, az OPVT a szolgáltató kötelezését tartalmazó döntést csak abban az esetben hoz, ha a kérelem megalapozott és az érintett szolgáltató az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el. Ellenkező esetben ajánlás kibocsátása végett intézkedik.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az OPVT eljárása nem minősül hatósági eljárásnak, továbbá döntése, illetve ajánlása nem érinti a kérelmezőnek azt a jogát, hogy igényét az eljárás bármely szakaszában bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Mivel az OPVT-nek jogszabály adta lehetősége, hogy azon jogviták tartalmát és eredményét nyilvánosságra hozza, ahol a szolgáltató az ajánlásában, illetve döntéséhez foglaltakat nem tartotta be, mindez talán kellő motivációt jelent majd a szolgálatóknak, hogy magatartásukat a testület döntéseihez és ezáltal a vonatkozó jogszabályokhoz igazítsák.

Annak ellenére, hogy az OPVT alapvetően soft jogi eszköztárral rendelkezik, mindenképpen üdvözlendő, hogy a felhasználók számára egy peren kívüli, könnyen elérhető és remélhetőleg a gyakorlatban is hatékony vitarendezési lehetőség áll rendelkezésükre. Ezen peren kívüli vitarendezési mechanizmus ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy a felhasználók a szolgáltatók olykor önkényes és indokolás nélküli, ugyanakkor a felhasználókra jelentősen kiható döntéseikkel szemben hatékonyan fel tudjanak lépni.

Alkotóvá válás lépései a METU-n, avagy ahol megszereztem az igazi alkotóerőt…

Manapság nagy gondban lehetnek a diákok és szülők egyaránt itthon is és külföldön is, ha a továbbtanulásról van szó, hiszen egyre nehezebb olyan egyetemet találni, amelyik kiválóan felkészít minket a munka világára és gyakorlati, használható tudással lát el. Ezenkívül, ahol olyan szakemberek tanítanak, akik a “tűzvonal” mellől érkeznek és a legaktuálisabb, legfrissebb tudást adják át a hallgatóknak.

Anno 2017-ben, amikor egyetemet kerestem, én is nagy gondban voltam, hiszen hazánkban egyre nehezebb ilyen egyetemet találni, amely minden fent leírt szempontnak megfelel. Már előtte pár évvel játszottam a gondolattal, hogy szeretnék a METU-ra járni és figyelemmel kísértem az akkor még kommunikációs főiskola fejlődését. Első lépésként elmentem egy nyílt napra, amely után második lépésként megszületett bennem a végső döntés, hogy nekem a Budapesti Metropolitan Egyetemen a helyem diákként.

Hihetetlen három Bsc-s évet tudhattam magam mögött 2020-ban, amikor megszereztem az első alapdiplomát Kommunikáció és Médiatudomány szakon, ezen belül marketing és pr specializáción. Ekkor az egyetemnek köszönhetően már lassan két éve a marketing szakmában dolgoztam és rengeteg tapasztalatot szereztem az egyetemi kurzusok során, illetve a munka világában is, valamint nem utolsó sorban megannyi barátot, szakmai kapcsolatot. Hiszen a tanáraink egytől-egyig társak a fejlődésünkben és nem titkolt szándékuk a mai napig, hogy imádjuk a szakmánkat, esetünkben a marketinget. Abban az évben, kezemben a diplomával, éreztem, hogy valami nagyon különleges út veszi kezdetét.

A diploma megszerzése után maximum fél vagy egy évet szerettem volna magamnak adni, hogy más, marketinghez kapcsolódó képzéseken vehessek részt, valamint a gyakornoki időszak után teljes munkaidőben el tudjak helyezkedni marketingesként, mielőtt újra belevágnék az egyetembe és elkezdeném a mesterszakot. Nem titkolt szándékom volt már államvizsga előtt is, hogy mindenképpen szeretnék mesterszakon továbbtanulni, azonban csakis a METU jöhetett szóba egyetemként. Hiszen olyan elképesztő tudással és szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók és nagy nevek tanítanak ott, mint például Papp-Váry Árpád, Lukács Rita, Monostori Katalin és Katona Norbert.

Állami helyek a METU-n? Naná!

Azonban még egy érv szólt az egyetem mellett, a kedvenc tanáraim, a rengeteg tudás és tapasztalat megszerzése mellett: mesterszakon állami helyen is lehet folytatni a tanulmányokat!

Tehát nem volt kérdés, hogy újra Magyarország alkotóegyetemét fogom választani. A pontszámok kihirdetése és a felvételi örömöm után, szuper emlékkel és élménnyel tértem vissza – akkor még elég erősen online térben – az egyetemre. Igen, volt bennem akkor egy kis félsz, hogy milyen lesz online térben egyetemre járni, azonban ezeket a felmerülő nehézségeket szuperül áthidalta a METU és teljes erővel vetettük bele magunkat az alkotás örömébe a marketing mesterszakon, a szuper kurzusoknak hála, a családias szakmai környezetről és METU-s diákokról nem is beszélve. Jó volt hazatérni.

Hallgató helyett alkotó, gyakorlati tudás, kiváló szakemberek a képzés során

Már az első félév során is, amely teljesen online volt, rengeteg szakmai tudást kaphattam és ekkor éreztem, hogy az elkövetkezendő pár év alatt még jobban ki fog nyílni előttem a marketing világa, hiszen rengeteg órán vehetünk részt, belekóstoltunk a termékmenedzsmentbe, a reklámkutatásba és a kampánytervezés izgalmas lépéseibe, a közösségi média újdonságaiba, valamint a számomra kedves sportmarketingbe.

Mit adott nekem a METU marketing mesterképzése?

Már több éve dolgozom a marketing szakmában és nagy előnynek tartottam mindig is, hogy munka mellett is lehet ugyanúgy az egyetemi képzést végezni – Bsc és Msc levelező mellett is – és a legújabb tudást ismerhetem meg és sajátíthatom el minden egyes egyetemi nap során, amiket azonnal beépíthetek a munkámba.

Egy dolgot biztosan állíthatok, hogy azt a pillanatot sosem fogom megbánni, amikor a METU-ra jelentkeztem Bsc-re és Msc-re, mert hihetetlen mennyi élményt, kapcsolatot, önismeretet és jó barátot adott számomra ez a hely, és ahol igazán megtaláltam a céljaimat és az utamat.

Mióta ide járok, hihetetlen akárcsak belegondolni is, és sorra venni, amit átéltem és kaptam a METU-tól, hiszen rengeteget adott a fejlődésemhez, mind emberileg, mind szakmailag. Egyetem előtt 10 éven át élsportolóként egyéni sportot űztem, azonban az első egyetemi időszak alatt meg kellett tanulnom csapatban dolgozni a projektek során. Szuper volt átélni minden egyes gyakorlat során, hogy a kapott projekteken való munkálkodás alatt mennyire áthat minket az alkotóerő és a kreativitás. Az egyetemi tanáraink sose akarnak minket keretek közé szorítani, azt szeretnék, hogy engedjük szabadjára kreativitásunkat minden egyes órán. Ez az a dolog, ami igazán megkülönbözteti a METU-s oktatókat, az a céljuk, hogy az egyetemi évek alatt kézzelfogható tudást kapjunk, élmény legyen a tanulás és szeretettel tekintsünk a szakmánkra, a marketingre.

A közösségi médiában, az e-mail fiókokban vagy az online fizetési felületeken hátrahagyott személyes adatok, a „digitális túlvilág” szférája folyamatosan bővül. Annak ellenére, hogy egy felmérés szerint az emberek mindössze 7 százaléka szeretné, hogy közösségi média fiókja fennmaradjon halála után is, az ilyen profilok száma az évszázad végére elérheti a 4,9 milliárdot és valamikor 2110 körül meghaladhatja az élő felhasználók profiljainak számát.

Ma még nem létezik egyetlen, az elhunyt felhasználók digitális adatainak kezelésére vonatkozó széles körben elfogadott eljárás, a gyakorlat szolgáltatótól és országtól függően eltérő lehet.

A közösségi média platformokon többféle, rendszerint a szerződési feltételekben is rögzített forgatókönyv létezik arra vonatkozóan, hogy mi történjen a személyes profillal a felhasználó halálát követően. Van, ahol a profil és a postaláda aktív marad, amíg valaki nem értesíti a szolgáltatót a szomorú eseményről, így elméletileg szinte korlátlan ideig fennmaradhat. Amennyiben egy családtag vagy közeli barát jelzi és igazolja a szolgáltatónak a felhasználó elhunytát, a szolgáltató lehetővé teheti a fiók törlését, de mivel ezt sokan nem teszik meg, egyre több, ilyen módon hátrahagyott felhasználói profil él tovább él. Más szolgáltatók ugyanakkor bizonyos időtartamú inaktivitást követően a fiókokat automatikusan eltávolítják.

A webhelyek közül számos azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználó beállítsa saját halála esetére vonatkozó preferenciáit. A profil tulajdonosa így még életében dönthet arról, hogy távozásakor a fiók egyfajta emlékprofillá archiválódjon, melynek kezelését egy megbízható személyre bízhatja. Ezt családtagok és barátok is kérelmezhetik, a fiók így korlátozott funkciók mellett ugyan, de továbbra is működhet. Más szolgáltatók pedig már online végrendelet megírásához is biztosítanak felületet, amelyben részletesen rögzíthetjük a digitálisan tárolt adatok megőrzésére vonatkozó szándékunkat.

A magunk mögött hagyott digitális adatok, például a nem megszüntetett, alvó fiókok automatizált funkciói (pl. a születésnapi emlékeztetők) végtelen bonyodalmakat és nagy fájdalmat okozhat szeretteinknek, különösen akkor, ha nem férnek hozzá jelszavainkhoz. Akadnak szolgáltatók, melyek a szerződési feltételekben kikötik, hogy a fiók és tartalma nem ruházható át, így a felhasználó igazolt halála után a fiók az összes adattal együtt törlődik. Miután azonban a szolgáltatónak be kell tartania a helyi törvényeket, a helyzet országtól függően eltérhet. Így a családtagok az elhunyt felhasználó – számukra személyes emléket képviselő – adataihoz akár a cég szabályai ellenére is hozzájuthatnak bírósági végzés birtokában.

A digitális örökül hagyás, vagyis a digitálisan rögzített személyes adatok átadásának legegyszerűbb útja a jelszavak megosztása azokkal, akikben megbízunk. Ennek legjobb módja a jelszókezelő használata, vagy egy biztonságos dokumentum, akár fizikailag lezárt elem, merevlemez, jelszóval védett felhőmeghajtó létrehozása, amely tartalmazza a lényeges adatokat.

Nem csak a technológiai cégek, hanem egyelőre többnyire a törvények sem tartalmaznak tehát kiforrott, egységes megoldásokat a problémára. Az olyan szabályok, mint például az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) csak az élőkre vonatkoznak, a világ legtöbb országában pedig az elhunytak adatai nem védettek. A digitális tulajdon további sorsa, illetve az örökül hagyás ügye így sokszor bonyolultabb, mint az olyan fizikai vagyontárgyak esetében, mint például egy fénykép vagy egy CD. Mindemellett a felhasználók nagy többsége nincs tisztában a digitális eszközökre letöltött tartalmakra vonatkozó törvényekkel sem, például azzal, hogy ezekre többnyire csak licencet kapunk, amelynek érvénye halálunkkor megszűnik.

A lejárt fiókok gyakran olyan adattolvajok célpontjává válnak, akik kihasználják az elhunyt tulajdonosok által alkalmazott biztonsági gyakorlatok elavultságát. A spambotok feltörhetik az elhunytak közösségi fiókjait, ellophatják személyes adataikat, fényképeiket, és személyazonosságukat bonyolult csalásokhoz is felhasználva. Mindez nagyobb valószínűséggel történik meg, ha a fiókok nincsenek archiválva.

A virtuális valóságtól (VR) a mesterséges intelligenciáig (AI) a technológia fejlődése már számos olyan kezdeményezést hívott életre az elmúlt években, amelyek a virtuális halhatatlanság különböző árnyalatait kínálják. Így már létezik olyan alkalmazás is, amellyel egy személy digitális lábnyomából az ember valósághű virtuális változatát (interaktív avatárát) lehet előállítani, az adatvédelmi törvények rései pedig lehetővé teszik azt is, hogy engedélyek nélkül is digitálisan feltámaszthassanak valakit. Az egyik megoldás szakértők szerint az lehetne, ha az ipar összefogna, és a múzeumok által elfogadott etikai normákhoz hasonló önszabályozást alkalmazna, az elhunytak adatait „digitális emberi maradványokként” kezelve. Az ember digitális újraalkotása számtalan jogi és etikai kérdést vet fel, amelyekre ma még nincs egységes válasz.

A második MVM Future Talks ingyenes, interaktív, online talk show november 18-án 18 órától nézhető online a www.mvmfuturetalks.hu oldalon, a nézők élőben kérdéseiket is feltehetik a szakértőknek. A műsor első része magyarul, a második pedig angol nyelven, magyar nyelvű szinkrontolmácsolással zajlik majd.

A talk show-ról további információk a www.mvmfuturetalks.hu címen érhetők el, a műsor Facebook-eseménye pedig itt található.

Az Animal Crossing the Horizon játék virtuális világában kialakított, három tematikus zónából álló LG Home Island helyszínen a játékosok felfedezhetik a gyártó legmodernebb háztartási eszközeit, és szórakoztató küldetésekben vehetnek részt. A Cleaning Maze Clothing Care nevű zónában az LG mosógépét, szárítógépét és Styler nevű ruhaápoló rendszerét ismerhetik meg a játékosok, miközben végigvezetik avatarjukat a labirintuson. A Juicy Fresh Kitchen zóna látogatói az LG hűtőszekrényét, sütőjét és mosogatógépét találhatják meg, míg a Cool Breeze Air zónában a vállalat egészséges levegőt és mindig kellemes hőmérsékletet garantáló légtechnikai megoldásaival találkozhatnak.

Azok a játékosok, akik a Fortnite-ban teljesítik az LG Healthy Home küldetést, azaz megtalálják az összes háztartási készüléket az LG térképén, értékes gyógyító tárgyakhoz juthatnak a világszerte milliók által használt, ingyenesen játszható Battle Royale játékban. A küldetés befejezése után a játékosok elsőként foglalhatják el az LG Battle Square-t, ami hozzásegítheti őket a verseny megnyeréséhez.

Az LG adományt juttat el a Habitat Korea számára azoknak a játékosoknak a nevében, akik képernyőképet készítenek a Habitat Korea Photo zónában, és közzéteszik azt saját Facebook, Instagram vagy Twitter oldalukon az #LGHome hashtaggel. Az adományokat a Habitat Korea a kenyai, indiai és vietnami projektjeire fordítja majd, a rászoruló közösségek további támogatására pedig az LG hűtőszekrényeket, mosógépeket és egyéb háztartási eszközöket adományoz közösségi létesítményeknek, például iskoláknak és könyvtáraknak.

„Az LG Healthy Home Solutions kampány egyedülálló virtuális élményt és szórakoztató, interaktív utat kínál egy igazán jó ügy biztonságos és felelősségteljes támogatására” — mondta Lyu Jae-cheol, az LG Electronics háztartásigép- és légkondicionáló üzletágának elnöke. „Tavalyi sikeres kampányunk eredményeként több mint 200 új háztartási készülék került új otthonokba, ami több száz család életét tette jobbá.”

Az LG kezdeményezéséhez az Animal Crossing the Horizon játékban a DA-0265-8322-0996 címmel, a Fortnite-ban pedig a 0850-7901-9021 szigetkóddal csatlakozhatnak a játékosok. A kampányról további részletek a weboldalon olvashatók.

(Budapest, 2021. szeptember 21.)  A két évvel ezelőtt teltházzal zajló fesztivál idén október 24-én ismét az Akvárium Klubban kapott helyet. A TikTOP Fest & Awards-on mintegy 1500 fő fordul majd meg, influencerek, rajongók, szülők vagy csak szórakozni vágyó közösségi média kedvelők. Az esemény iránt érdeklődést jelzi, hogy míg két évvel ezelőtt az egyes jelöltekre egy hónap alatt összesen 64.000 szavazatot adtak le, addig most a fesztivál meghirdetése utáni egy héten belül már 120.000 voks érkezett. Idén azt is megtudhatjuk, hogy ki lett az év shitpostere, azaz a legblődebb vagy csak legfurább tartalmakkal előálló TikTok személyiség, és lehet szavazni a kedvenc YouTubberre és Twitch-influencerre is.

Az rendezvényen összesen már több mint 100 influencer erősítette meg jelenlétét, ezen belül csak a TikTokról legalább 70 népszerű egyéniség lesz jelen. Vivi és Norbi, Sápi Vivi, Czura Karina, Radics Zsombor, Sütő Karcsi, Lantos Ági és Bazsó Norti, Bóna Bianka, Szender Milán vagy Szász Dorina. A YouTube-ról Elek Robi, Bene Martin (Nudlesz) és Iron Channel, Már megint Kitti, Lővei Balázs (Baluka), a Twitch-ről pedig Surján Gergő (Suri), Balazsin Bence (Mirageepauto) Sűtő Krisztián (cristijAn) várják követőiket.

A szervező FollowMe Agency és ArvaliCom ügynökségek, valamint a Creative Pro rendezvényszervező csapatainak célja idén, hogy bemutassák a korábban félreértett vagy lebecsült, de ma már egyre inkább meghatározó TikTok sokszínűségét és egyben a közösségi média csatornák összefonódását is. Ezért a legnagyobb táncos-énekes és humoros TikTok sztárok mellett idén olyanok is előtérbe kerülnek, akik színvonalas edukatív tartalommal járnak élen a pszichológia, a pénzügyek- és tőzsdei hírek, a művészetek vagy akár a marketing világából az Akvárium Klub egy ún. „Okostokker” sarkában. A TikTokkerek, YouTubberek és Twitchesek közös, provokatív és informatív kerekasztal beszélgetésen is bemutatkoznak, szimbolizálván, hogy a falak kezdenek ledőlni az egyes közösségi média csatornák között.

A szervezők fontos üzenetnek tartják a rajongók számára azt is, hogy az influencerek ezen a napon térítésmentesen vesznek részt a közönségtalálkozókon, megköszönvén és viszonozván követőik egész éves szeretetét.

A gálaműsor keretein belül fellép Nemazalány X Sofi, Manuel és T-Danny, valamint az R3D1ONE hip-hop együttes.  A műsorvezető idén ismét Dér Heni lesz, aki előadóként is szerepel majd. Streamer verseny, gamer sarok, air graffiti, ingyenes sminkpult, selfie-mirror és órás jenga is várják a látogatókat, akik „limited edition” TikTOP relikviákhoz is hozzájuthatnak majd.

Az esemény biztonságáról csoportos COVID-teszteléssel is gondoskodnak a szervezők, így az oltási és védettségi igazolvánnyal rendelkezőkön kívül a friss negatív antigén teszttel rendelkezők is bejuthatnak a rendezvényre, amelynek fő támogatói a HUMDA és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága.