A klímahelyzet változtatása érdekében ezernyi dolgot tehetünk a hétköznapokban. Sok tényezőt ismerünk is és sokan tesszük is. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem folyatjuk feleslegesen a vizet, nem dobáljuk el az utcán a szemetet, ügyelünk a műanyag zacskók kiiktatására vagy újrafelhasználására. Biciklivel, esetleg gyalog járunk munkába, tudatos energiahasználókká válunk. Ha tehetjük, napelemre váltunk és a ruhásszekrényünk tartalmát sem cserélgetjük havonta, megtanulunk az alapdarabokkal gazdálkodni. A klímaváltozásért mindannyian felelősek vagyunk, éppen ezért mindannyian tehetünk is a javulás érdekében!

Hogyan tehetünk faültetéssel a klímaváltozás ellen?

A faültetés azon túl, hogy rendkívül jó csapatépítő tevékenység, legyen szó családi, baráti vagy munkahelyi összejövetelről, a klímaváltozás lassításában is nagy szerepet játszik. Bolygónk alapvetően annyi szén-dioxidot termel, amennyit el is tud nyelni. Azonban ebben nincs benne az ember által termelt plusz mennyiség, ami már küzdelemre sarkallja a környezetünket. Ezért egyéni szinten is nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk a karbonlábnyomunk csökkentése, kompenzálása érdekében.

Viszont mielőtt a tények hatására belevetnénk magunkat a facsemeték telepítésébe, meg kell jegyezzük, hogy a random faültetés nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. Az ökoszisztéma egyensúlya érdekében látni kell, hogy milyen terület, milyen fajta fát bír el, melyik lesz a leghasznosabb és melyik marad életben.

A 10 Millió fa közössége mindezek ismeretében, ​ökológus és erdészeti szakmérnökök bevonásával karöltve​ dolgozik már 2019 óta hazánk erdősítésén. Az alapítvány célja, hogy a közösség erejével minél több fát és erdőt telepítsen Magyarország számos szabad területén. A segítségükkel ültethetünk fát Budapest vonzáskörzetében, de vidéken is lehetőséget kapunk erre. Munkájukkal sok kis lépést fognak össze nem kevesebb nagy lépéssé, amivel segítik az ökoszisztéma regenerálódását, valamint felveszik a harcot a klímaváltozás folyamatai ellen.

Az alapítvány munkáját támogathatjuk adományozóként, de részt vehetünk faültetéseken is. Utóbbira rendszeresen hirdetnek meg eseményeket, melyekhez csatlakozhatunk és kétkezi munkával vehetünk részt a bolygónk megmentésében. Ha Tolvaj Vicához hasonlóan nagyobbat álmodnánk, szervezhetünk saját, például születésnapi kampányt is. A 10 Millió fa közössége rendkívül támogató és nyitott a már bevált vagy új ötletekre is – írják.

A 10 Millió fa közösségéről további információkat honlapjukon, a 10milliofa.hu oldalon találsz. Aktuálisan futó Alkossunk egy saját erdőt! elnevezésű születésnapi projektjükhöz pedig itt csatlakozhatsz.

Tudni szeretnéd, mekkora karbonlábnyommal lépdelsz a bolygónk felszínén? Ide kattintva a hvg.hu segít kiszámolni.

A kezdeményezés első szakaszában összesen közel száz négyzetméteren, húsz magaságyásban gazdálkodhatnak az önkéntes munkatársak. A fenntartható kertészet szakszerű kialakításában a közösségi gazdaságairól ismerhető Myfarm Harta csapata nyújtott segítséget. A két szervezet között korábban is volt már együttműködés: a MyFarm koordinálásában működő vegyszermentes zöldség- és gyümölcstermelő közösségi gazdaságok digitalizálásában – a közösség által elérhető online kamerarendszer kiépítésében és a zöldségkiszállítást biztosító mobilalkalmazás fejlesztésében – vállalt szerepet a Yettel. A mostani együttműködés célja, hogy a szolgáltató székházának adottságait kihasználva, az épület melletti területen vegyszermentes gazdálkodással a lehető legtermészetesebb és önellátóbb módon termeljenek maguknak élelmiszereket a szolgáltató munkatársai.

A közösségi kert öntözését a területen található, 140 méter mély fúrt kút biztosítja, aminek precíz szabályozását a Gardena okostelefonról is vezérelhető öntözőrendszere látja el, akár az időjárási körülményeket is figyelembe vevő időzített öntözéssel. A zöldségeskert mellett a közösségi kertészet része két, fűszernövényeknek dedikált magaságyás, amely a székház étkezőjéhez közel kapott helyet, hogy akár egy ebédet is bárki friss fűszerekkel gazdagíthasson.

A kezdeményezéssel a Yettel célja az is, hogy olyan példát dolgozzon ki akár kisebb kerttel vagy terasszal, erkéllyel rendelkező cégek számára, akik figyelmet szeretnének fordítani munkatársaik egészséges táplálkozására, a fenntartható, vegyszermentes növénytermesztésre, ami ebben a formában az irodai, jellemzően monitor előtt végzett munka során kiváló rekreációs tevékenységet is biztosít.

A Yettel közösségi kertben egymást erősítő szimbiózisban növekedni képes elosztásban paradicsom, cukkíni, édes és erős paprika, uborka, petrezselyem, bazsalikom, hengercékla, zöldbab, sárgarépa és új-zélandi spenót kapott helyet, míg a fűszernövényes ládákba menta, rozmaring, kakukkfű, majoranna, koriander és zsálya került.

Hogyan kezdődött?

A mára már kulcsfontosságúvá vált online női közösségek gyökerét a történelemben kell keresni. „A 19. század közepétől a világ különböző részein a nők, időben máskor, de azonos célokért tüntettek és harcoltak – olyan jogokért, amelyek mára már egyetemes joggá váltak” – mondta el Pető Andrea történész, az MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára, a CEU Demokrácia Intézet kutatója. A világnap ünneplésének hivatalos kezdete 1910-re datálható, amikor Clara Zetkin, politikus és nőjogi harcos a II. Internacionálé koppenhágai kongresszusán a nemzetközi nőnap megtartását kezdeményezte és a javaslatát tizenhét országból érkezett több mint száz nő támogatta.

Hazánkban 1913-ban ünnepelték az első nőnapot. Az elmúlt több mint száz évben minden országnak kialakultak a saját hagyományai és ünneplési szokásai, de a nőnap az egész világon az egymást segítő, támogató női közösségeknek a jelképe és hátországa lett.

Összetartó közösségek

A nők közötti szolidaritás, és az ennek következtében kialakult női szervezetek, legyenek azok teázó körök vagy online csoportok, mind meghatározó elemei a nők szerveződésének. Pető Andrea szerint a nők közötti szolidaritásnak a történelem során sokféle formája alakult ki: a nőegyletektől, a nőket mentoráló formális vagy informális programokig, a nőiskolák alapításától a reproduktív jogokért való együttes küzdelemig. Ezeket mind az egymás iránti, az emberi méltóságért érzett szolidaritás köti össze.

A történész hangsúlyozza, fontos, hogy a nőnap kapcsán ne csak az évi egyszeri ünneplést emeljük ki, hiszen azt, hogy a nemek különbözőségéből kialakult hátrányt a nők képesek orvosolni, éppen a nemzetközi nőnap női szolidaritást segítő ünneplésének, és az évszázados egyenlőségért folytatott harcnak köszönhetjük. „A nők egyenlő jogaiért a nemzetközi nőnapon nem a nőknek kell elsősorban szót emelni, tüntetni és harcolni, hanem mindenkinek, akinek fontos, hogy élhető és emberhez méltó társadalomban éljünk” – fogalmazta meg Pető Andrea.

A pandémia alatt is segítenek

A női közösségek szerepe napjainkban, a járványügyi időszak alatt különösen fontos: erre mutat rá a Telenor megbízásából, nőnap alkalmából készült friss kutatás[1]. A 840 nő megkérdezésével készített online felmérés eredményei alapján a kitöltők több mint fele tagja olyan (online vagy személyes) csoportnak, amely kifejezetten nőknek szól. A legtöbben azért vesznek részt benne aktívan, mert tanácsot és segítséget kaphatnak (60%), de emellett sokan csatlakoznak inspirálódás céljából (42%), vagy mert kapcsolatba léphetnek olyan személyekkel, akik hasonló élethelyzetben vannak, mint ők (40%). A válaszadók 39 százalékának az is kifejezetten fontos, hogy könnyen és gyorsan kaphatnak információt az őket érintő témákról – tehát ha bármilyen kérdés felmerül, elég előkapni a zsebből a telefont és megkérdezni a közösséget.

A válaszadók közel kétharmada 2-5 női csoport tagja, de az esetek negyedében hatnál is több ilyen körben vesznek részt. A legnépszerűbb női közösségek közé tartoznak a barátnői (39%) és az egészség/életmód/sport témájú női csoportok (37%), de emellett kedveltek a háztartási praktikával, hobbikkal, nőket érintő problémákkal, divat-szépséggel, anyai feladatkörökkel és eladással foglalkozó klubok. A kitöltők többsége saját bevallása szerint aktív valamelyik csoportban, vagyis gyakran like-ol vagy szól hozzá egy-egy témához.

A vizsgált női közösségek főleg a social médiában (például Facebook csoportban) tartják a kapcsolatot – ez alól a barátnői, valamint munkahelyi, lakóhelyi csoportok kivételek, ahol a személyes és online kommunikáció egyaránt népszerű megoldás. A járványügyi helyzet azonban természetesen erre is hatással volt: közel minden ötödik női csoporttag számolt be arról, hogy teljesen átkerült a kapcsolattartás az online térbe. A közösségek jelentősége azonban nem változott: ezt mutatja például, hogy a válaszadók 13 százalékának az elmúlt időszak átvészelésében sokat segítettek a barátnői csoportok, 16 százalékuk pedig belépett új női körbe a pandémia alatt.

[1] Az Ipsos Instant Research felületén készült kutatás 840 18 és 65 év közötti nő megkérdezésével zajlott 2021. február 24. és 2021. március 1. között.

Fotó: Šárka Jonášová, Unsplash

A Let’s Colour Egyesület projektjében bármely közösség vagy társadalmi csoportosulás elindulhat, akik tevékeny részt akarnak vállalni környezetük megszépítésében. A jelentkezéseket idén is két kategóriában várják, a tízezer fő alatti, illetve a tízezres lélekszámot meghaladó települések külön versengenek. A pályázat nyerteseinek a festéshez szükséges mennyiségű festéket, a grafikai terveket, a munka koordinálását, valamint a szakértői támogatást a Let’s Colour biztosítja, az akciót pedig a közösségek önkéntesei együtt valósítják meg. A nevezés feltétele, hogy a kifestendő kültéri vagy beltéri falfelületet – mely az adott közösség életében központi szerepet tölt be – a pályázó biztosítsa.

A színek és a közös cél ereje

„Az a legfőbb célunk, hogy színt vigyünk a hétköznapokba, és minél több embernek tudjuk bemutatni a színek erejét. Évről évre csodálattal tölt el bennünket, hogy ilyen sokan összefognak egy közös cél, például egy iskola, egy ebédlő vagy egy szürke betonkerítés újrafestésének érdekében” – mondta Nagy Gergely, a Let’s Colour Településszépítő Egyesület szóvivője. A Let’s Colour Településszépítő pályázat a legsikeresebb ilyen jellegű kezdeményezés hazánkban: a szervezet működése során eddig több mint 25 ezer négyzetméternyi szürke falfelületet varázsolt színessé csaknem 2500 önkéntes segítségével. A projekt elindulása óta eltelt 8 év alatt rendszerint évi 40-50 pályázat érkezett az ország minden szegletéből. A tavalyi felhívásra pedig már rekordmennyiségű, összesen 68 pályázat jött be, amire a 21 napos szavazási időszak alatt közel 34 ezer szavazatot adtak le.

Két hét múlva lejár a határidő: május 10-ig lehet jelentkezni

A pályázatok május 10. éjfélig tölthetők fel a Let’s Colour weboldalra. A megadott határidőn belül bármikor el lehet küldeni a jelentkezéseket, azok sorrendje nem számít a későbbi elbírálásnál. Ezt követően 2019. május 13-tól egészen május 31-ig lehet szavazni a benyújtott pályázatokra, az eredményhirdetésre pedig június 3-án kerül sor. Az online szavazás eredményeként a kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot kapott pályázata jut be a döntőbe. A döntős pályázatokat a korábban megszerzett szavazatok számától függetlenül értékeli a szakmai zsűri, és hirdeti ki a kategóriánkénti győzteseket. A döntőbe jutott, de nem nyertes pályázók idén is 50-50 liter Dulux színes falfestékkel „vigasztalódhatnak”. A festéseket legkésőbb 2019. augusztus 15-ig kell megvalósítani.

A Let’s Colour projekt

A Let’s Colour Településszépítő Egyesület célja, hogy színessé varázsolja a közösségek által nap mint nap használt tereket, legyen szó elhanyagolt városházáról, vidám gyerekzsivajtól hangos óvodáról, a falu orvosi rendelőjéről vagy akár egy lehangoló látványt nyújtó betonkerítésről. A színek csodákra képesek, a megszínesített közösségi terek pedig új lendületet visznek az ott élők mindennapi életébe, inspirálnak és energiát adnak.

A Let’s Colour 2011-ben vette fel először a harcot a szürkeséggel szemben. Látva az óriási érdeklődést és azt a példaértékű összefogást, amelyet a pályázók bemutattak, a Let’s Colour Településszépítő Egyesület a Duluxszal karöltve idén 9. alkalommal hirdeti meg országos pályázatát.

Legalábbis a Mars marketingigazgatója így gondolja.

Miközben számos márka arra törekszik, hogy love brand legyen, a Mars globális marketingigazgatója szerint sokkal reálisabban kellene közelíteni a fogyasztókat, és a kézzelfogható előnyök, a valós igényeik kiszolgálása révén kellene őket bevonni.

A WARC beszámolója szerint Bruce McColl azzal érvelt, hogy még a hagyományos társadalmi kapcsolataink (család, barátok, munkahely) sem mindig tudnak normálisan funkcionálni az időhiány miatt. A márkákkal ápolt kapcsolatok pedig még hátrébb priorizálódnak.

A szakember szerint el kell fogadni, hogy a legtöbb vásárló nem viszonyul érzelmileg a márkához, így nem is reális azt várni, hogy érdemi kapcsolatra törekedjenek a brandekkel. Így a márkáknak két lábbal a földön kell állniuk, mikor az üzeneteiket megfogalmazzák, és aztán a technológia minden lehetőségét fel kell használniuk ahhoz, hogy az üzenet el is jusson a megfelelő helyekre, ha lehet, minél személyre szabottabb módon.

Példaként a Snickers nálunk „Ki vagy, ha éhes vagy?” szlogennel futó globális kampányát hozta példának, ami egy nagyon egyszerű insightra épül (ha éhesek vagyunk, elviselhetetlenek tudunk lenni), és ezen keresztül tudja bevonni a célcsoportot, egyszerű megoldást kínálva.

A kép forrása a Snickers Magyarország Facebook-oldala.

Diktio Labs néven dobott piacra online közösség- és véleményvezér feltérképező termékcsaládot a Maven7. A termékekkel a marketingeseket célozzák meg, mivel úgy gondolják, a digitális kampányok tervezési folyamatába érdemes a hálózatkutatás eredményeit is integrálni.

A Maven7 szerint a hagyományos módszerek a kampányok utólagos hatásait elemzik, így például az emberek véleményének alakulását, beszélgetéseket a témában, vagy viselkedésbeli változásokat. Ezzel szemben lehetséges a rejtett hálózatok, struktúrák, kapcsolatok, valamint az egyéni és csoportos magatartás feltérképezése is, adott márkacélok függvényében.