Az Európai Bizottság 2025. június végi prognózisa ugyan kedvezőbb hozamokat mutatott búza, kukorica és napraforgó esetében is az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, ám ez a becslés még a május végi, június eleji adatokon alapult, ám sajnos azóta jelentősen romlott a csapadékhelyzet. „Magyarországon jelenleg országos szintű az aszály, a Dunántúltól a Tiszántúlig gyakorlatilag sehol sincs érdemi csapadék. Ha a következő időszakban sem érkezik eső, a kukorica hozamában akár a 2022-es mélypont is megismétlődhet” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője, hozzátéve: akkor több mint a termés fele elveszett, és most is hasonló visszaesés fenyegethet.

Régiós szinten valamelyest jobb a helyzet, Lengyelországban, Romániában pozitívan érintette a termést az időjárás, utóbbi országban például az őszi vetésű gabonák esetében rekordmennyiséget jósolnak. Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában május hónapban sok csapadék esett, ami javította a talajnedvességet – szemben hazánkkal. Az őszi vetésű gabonák esetében így az ötéves átlaghozam környékét jelezték előre, ugyanakkor a tavaszi, nyári növények esetében a hozamok náluk is várhatóan elmaradnak az ötéves átlagtól, mintegy 5 százalékkal. Kelet-Szlovéniában a talaj felső rétegei szárazak, így ott is csökkentették az őszi vetésű növények hozamvárakozásait, Horvátországban kicsivel az ötéves átlag felett jósolják a terméshozamot.

A súlyosbodó helyzet alkalmazkodást követel meg

Az agrárszakember kiemelte, hogy a helyzet nem egyedi, hanem a klímaváltozás egyre gyakoribb és szélsőségesebb hatásának tudható be. „Nem lehet tovább halogatni a hazai agrárium szerkezetének átalakítását. Olyan talajművelési, vízmegtartó és precíziós gazdálkodási megoldásokat kell elterjeszteni, amelyekkel a szélsőséges években is csökkenthető a károsodás mértéke” – hangsúlyozta.

Nemcsak a növénytermesztés, de az állattenyésztés technológiái is modernizációt igényelnek, különösen a hőstressz és a járványok megelőzése érdekében. Emellett az élelmiszeriparban is szükség van a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelésére, hogy Magyarország ne csupán alapanyag-exportőr legyen, hanem stabilabb, nagyobb hozzáadott értékű termelést tudjon felmutatni. Ez által egy nagyobb profittartalmú iparággá nője ki magát, amivel növeli pénzügyi ellenállóképességét is egy-egy nehéz évre vonatkozóan. Ezt segítik elő a Közös Agrárpolitika (KAP) 2-es pilléres beruházásai is, kamattámogatott konstrukciókkal. Július hónapban várható a kisállattartó-telep pályázaton a támogatói okiratok érkezése, amelyet a nagy élelmiszeripari pályázatok döntései követnek majd.

„A következő 5-10 évben fel kell készülni arra, hogy gyakorlatilag minden második vagy harmadik évben valamilyen szélsőséges időjárási, járványügyi vagy piaci sokk érheti az agráriumot. Ezt nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni. A K&H készen áll arra, hogy finanszírozással, szakmai támogatással és innovációval segítse azokat az agrárvállalkozásokat, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot és alkalmazkodást helyezik előtérbe. De a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni, ezért támogatjuk a jövő agrárszakembereinek képzését is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunk révén, amelynek pont az a célja, hogy a fiatal mezőgazdászok innovatív ötleteivel segítse a magyar mezőgazdaság megújulását” – tette hozzá a szakember.