Bálint amellett, hogy családjának élt, kiemelkedő szereplője volt az elmúlt évtizedekben a hazai reklámszakmának. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar médiapiacot minden korábbinál jobban megismerjük. A médiakutatás és -auditálás, a közönségmérés, hallgatottsági és olvasottsági adatok gyűjtésének tökéletesítése területén kimagasló eredményeket ért el. Minden szereplő számára pótolhatatlan tudást adnak az általa lefektetett innovatív módszertan alapján gyűjtött adatok. Szabadidejében is az értékek felé fordult, hiszen veterán autókat gyűjtött és versenyek gyakori résztvevője is volt. Bálint halála mind emberileg, mind szakmailag betölthetetlen űrt hagy maga után.

Őszinte és mély részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak, feleségének, fiának és lányának. Nyugodj békében, Bálint, hiányozni fogsz. Emléked és munkásságod tisztelettel megőrizzük.

A magyar nők naponta átlagosan 46 perccel többet tévéztek 2017-ben, mint a férfiak. Jellemzően 123 reklámfilmmel találkoztak, ez a teljes képernyő előtt töltött idő 13 százaléka. Szeretik a folytatásos sorozatokat és a szappanoperákat, ezzel telik a tévézésre fordított idő egynegyede, derült ki a Nielsen Közönségmérés adataiból.

A 18 évnél idősebbek naponta átlagosan 4 óra 59 percet töltöttek a képernyők előtt, amely a nemek tekintetében valamelyest eltérően alakult: a nők esetében 5 óra 20 perc, a férfiaknál pedig 4 óra 34 perc volt – közölte a cég portálunkkal.

2017-ben összesen több mint 10 millió reklámfilmet sugároztak a Nielsen által reklámszinten mért csatornákon. A felnőtt közönségen belül a nők naponta átlagosan 123 reklámfilmmel találkoztak, míg a férfiak valamivel kevesebbet, naponta átlagosan 101 reklámfilmet néztek meg. A nézőszám napon belüli alakulása hasonló mintázatú mind a két nem esetében: jellemzően este 20:50 körül érte el maximumát, de a nap minden percére igaz, hogy a hölgynézők ültek többségben a tévé előtt. 2017 során a tévénéző közönség összetétele is ennek megfelelően alakult: 57%-os többségben voltak a nők. Ez különösen igaz az általános szórakoztató, életmód, zene- és gyerekcsatornák esetében, ahol a nők aránya a közönségen belül meghaladta a 60%-ot. A hír- és filmcsatornák nézői között nagyjából egyensúlyban voltak a nemek, míg a sport- és ismeretterjesztő csatornák közönségében egyértelműen a férfiak domináltak.

A felnőtt nők és férfiak műsorfogyasztásának tekintetében közös pont, hogy tévéreklámokra fordították a legtöbb időt 2017 során: tévénézésre fordított idejük 13% illetve 12%-át. Utána azonban élesen elválnak a nemek szerinti műfaji preferenciák: A nők esetében a 10 legtöbbet fogyasztott műsortípus együttesen a tévénézési idő 70%-át vitte el; ezek között vezetnek az önálló epizódokkal futó vagy folytatásos sorozatok, valamint a szappanoperák, melyek a tévénézésre fordított idő 25%-át tették ki, további 8% jutott a hírműsorokra. A vígjátékok, akciófilmek és reality show-k részesedése megközelítőleg azonos, 4,5 százalék. Mindeközben a férfiaknál a reklámok után a második legtöbbet fogyasztott műsorok az önálló epizódokkal futó sorozatok, melyek a folytatásos sorozatokkal együtt 16%-ban részesedtek a nézett időből. A nőkkel azonos arányban néztek hírműsorokat, mely a férfiak top10-es listáján a harmadik helyet foglalta el. Az akciófilmekre 7,2% jutott, ezt követik (5%-kal) a vígjátékok. A férfiak listáján 9. helyre kapaszkodott a labdarúgás, annak ellenére, 2017-es évben nem volt labdarúgó Eb vagy Vb.

A felnőtt tévénéző közönségről az derül ki, hogy 2017-ben a hölgyek többet és intenzívebben tévéztek a férfiakhoz képest, átlagosan 20%-kal több reklámot láttak – mondta Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője. – A hírek iránt mindkét nem azonos mértékben érdeklődik, ugyanakkor a sportműsorok továbbra is a férfiak körében népszerűek, legalábbis az olimpia-, labdarúgó Eb- vagy Vb-mentes 2017-es évben – tette hozzá.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma, 2014-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon újra rekord mennyiségű, összesen 5 358 215 darab hirdetés került képernyőre.

Az elmúlt esztendőben 612 hirdető 1 087 márkát hirdetett 7 360 féle különböző reklámban, amelyek közül 5 978 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2014-ben került képernyőre. Egy hirdetés átlagosan 728-szer került adásba. 2013-ban 556 hirdető 1034 márkáját reklámozták, egy-egy filmet átlagosan 649 alkalommal vetítettek.

Megjelenésszámot tekintve továbbra is a gyógytermékek kategória áll az élen, a dobogó második fokát azonban a kereskedelem átvette az élelmiszerektől. A szépségápolás, a háztartási cikkek és a telekommunikáció továbbra is jól tartja magát, míg a pénzintézetek reklámmegjelenései 2013-hoz képest jelentősen erősödtek.

Termékosztályokat vizsgálva 2014 egyedi jellegzetessége volt az internetes apróhirdetési oldalak versenye, mellyel le is tarolták a reklámpiacot a hagyományosan listavezető megfázás elleni szerek előtt. A vegyes és élelmiszer-kiskereskedelem is jelentősen növelte jelenlétét, miközben a hitel-kölcsön szegmens is visszaerősödött.

(A részletes tévépiaci adatokat a mellékelt dokumentzum tartalmazza.)

Nielsen Közönségmérés TV piaci körkép 2014

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2014 harmadik negyedévében a napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a szeletes csokoládé került, második a sör, a harmadik helyen pedig a szénsavas üdítő termékosztályának televíziós hirdetései állnak a harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

A top 20 hirdető termékkategória össz-GRP-ja a megelőző év azonos időszakához képest 17 százalékkal növekedett, azonban az év első kilenc hónapjából rendelkezésre álló adatsorokat tekintve számos szegmensben tapasztalhatóak fontos tendenciák. A sörök esetében például a nyári hirdetési csúcs továbbra is látható, de intenzitását tekintve jelentősen elmaradt a tavalyi értékektől a második és a harmadik negyedévben is, a két időszakot tekintve összesen 25 százalékkal. Ezzel szemben a jégkrémek nyári kampányai az idei második-harmadik negyedévben a tavalyinál 40 százalékkal, a jeges teákéi 20 százalékkal több GRP-val futottak, az ásványvizek reklámjai pedig épp a legutóbbi negyedévben erősödtek meg, a korábbi időszakok GRP-adataira szinte ráduplázva. Az édességek piacán a szeletes csokoládék a tavalyi mintázatnak megfelelően hirdettek, a pudingok és tejalapú desszertek GRP-je közel kétharmadával emelkedett, míg az édes keksz és ostya hirdetései az első két negyedévben a tavalyinál gyengébbek voltak, amelyet a harmadik negyedévben a magasabb GRP részben ellensúlyozott. A személyes higiénia szegmensben a fogkrémek és a hajfestékek hirdetési számai 10-20 százalékkal visszaestek a tavalyi évhez képest, míg parfümöt-kölnit és sampont 30-50 százalékkal intenzívebben reklámoztak a gyártók.

A 2014 harmadik negyedéves tévépiaci adatokat a mellékelt dokumentumban találják.

Nielsen Közönségmérés TV piaci körkép 2014 Q3

Élelmiszerek tévéreklámjára 28 százalékkal többet költöttek a vállalatok idén az első félévben, mint a tavalyi azonos időszakban. Így listaáron (kedvezmények nélkül) mintegy 63 milliárd forintot regisztrált a Nielsen Közönségmérés Kft. A háztartási vegyi áru és kozmetikum tévéreklámjainak listaáras költése 1 százalékkal emelkedett, és megközelíti a 60 milliárd forintot az idei első hat hónapban. Az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok hazai tévéreklámjai idén az első félévben 2 százalékkal több GRP-t (célcsoport-kontaktust) értek el, mint tavaly január-június között.

A magyarországi televíziós csatornákban sugárzott reklámok közül az idei első félév során a legtöbb GRP-t a „gyógyhatású készítmények” szektor érte el. Utána a „kereskedelem” következik. Az élelmiszer, a háztartási vegyi áru és kozmetikum reklámjaira a teljes televíziós reklámpiac GRP-jának 31 százalékát jutott.

Ha az élelmiszerekhez kapcsolódó tévéreklámok GRP megoszlását nézzük, akkor listavezető az édesség 30 százalékkal; majd a tejtermék következik 16, a szeszes ital pedig 12 százalékkal. Így erre a három termékcsoportra összesen 58 százalék jutott idén január-június között. Édességek közül a legtöbb nézőt a szeletes csokoládé, tejtermékeknél a puding, tejalapú desszert, szeszes italoknál pedig a sör reklámjai érték el.

„Az élelmiszer-kiskereskedelem piacának élénkülését jelzi, hogy a vállalatok aktívabb reklámtevékenysége mellett nőtt idén a boltok forgalma is. A fogyasztók pedig a korábbiakhoz képest kedvezőbben ítélik meg személyes pénzügyi helyzetük és a munkahelyek kilátásait is” – állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „Tavaly kezdett emelkedni a Nielsen negyedévenként mért fogyasztói bizalmi indexe. A legutóbbi négy éves időszak rekordját érte el idén a második negyedévben, 56 ponttal. Ha erősödik a fogyasztók bizalma, akkor az általában fél éven belül hat kedvezően a kiskereskedelmi forgalomra. Élelmiszerből legutóbb december-május között értékben is, mennyiségben is 5 százalékkal többet adtak el az élelmiszerboltok, mint a tavalyi hasonló periódusban. Háztartási vegyi áruból és kozmetikumból az idei első félévben értéket tekintve 6, mennyiség szempontjából 2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem bevétele.”

A reklámok mennyisége így 24%-kal több, mint 2013 első félévében. Az egy napra jutó átlagos megjelenésszám 14 354 darab volt, összesített hosszát tekintve pedig a tévéreklámok több mint 18 000 ezer órát tettek ki a vizsgált 49 csatornát alapul véve.
A vizsgált időszakban 482 hirdető 840 féle márkát hirdetett 3 894 féle különböző reklámban, amelyek közül 2 872 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először került képernyőre. Egy hirdetés átlagosan 667-szer került adásba.
A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (584 429 db), ezt követte a „Kereskedelem” (438 419 db) és az „Élelmiszer” (365 172 db). Ez a három szektor adta ki a megjelenések 53%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Egyéb kereskedelem” (például internetes kereskedő oldalak, 182 403 db) volt, ezt követte a „Megfázás és influenza elleni készítmények” (144 069 darab) és az „Élelmiszerkereskedelem” (134 519 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 37%-át tette ki.
A hirdetések túlnyomó része 30 másodperces volt, ezt követik a 20 majd a 15 másodpercesek. Bár a 25 másodperces filmek gyakoriság alapján a negyedik helyre szorultak, egy reklámfilm átlagos hossza mégis pontosan ennyi, 25.0 másodperc volt. A reklámblokkok 6% mindössze egyetlen szpotot tartalmazott, 30% 2-5 darabot, 50% 6-10 darabot, míg 14% ennél is többet. Az egy blokkra jutó átlagos megjelenésszám 6,9 db.
Az egy főre jutó napi reklámnézési idő 26 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő 9%-a. (2013 hasonló időszakában a reklámnézési idő 23 perc volt.) Egy néző naponta átlagosan 85 darab reklámot látott.

A Nielsen Közönségmérés adatai szerint a napi fogyasztási cikkek hirdetési rangsorában az első helyre a sör került, második – már jelentős lemaradással – a szénsavas üdítő, a harmadik helyen pedig a szeletes csokoládé termékosztályának televíziós hirdetései állnak a második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján, viszont mindhárom kategória GRP-ja csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
Jelentősebb növekedést a puding és tejalapú desszertek, a kávé, a gyümölcslé, a jégkrém, fagylalt, a rovarirtó, -riasztó és a lakk, festék kategória mutatott a 20 legmagasabb GRP-val rendelkező szektor közül.
A kutatás szerint 2014 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 38 percet töltött a tévékészülékek előtt, 10 perccel többet, mint az előző év ugyanezen időszakában. A gyerekek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 4 percről 3 óra 8 percre nőtt egy év alatt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 46 percről 3 óra 53 percre. Az 50 évesek és idősebbek átlagosan 6 óra 2 percet töltöttek a televízió előtt, 16 perccel többet, mint egy évvel korábban.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,8%-os volt, míg a műsorfogyasztásnak 14,8%-át tette ki. A műsorfogyasztás aránya magasabb volt a sugárzás arányánál a nem zenei szórakoztató, a hírek, aktuálpolitika, gazdaság, valamint az információs műsortípusok esetében is. Ellenkező irányú az eltérés a zenével, művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos valamint a reklámokat, műsorajánlókat is tartalmazó egyéb műsortípus esetében.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatás szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,1%-át, azaz átlagosan 3 percet fordított időben eltolt tartalom fogyasztására 2014 második negyedévében, de az 50 év felettieknél ez az arány mindössze 0,5% volt.
Részletes adatok a mellékelt dokumentumban érhetőek el.

2014 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 óra 11 percet töltött a tévékészülékek előtt, 7 perccel kevesebbet, mint az előző év ugyanezen időszakában. A vizsgált időszakban az országos kereskedelmi csatornák együttes közönségaránya a teljes népesség körében 27,6% volt, 3,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Az általános szórakoztató csatornák részesedése 19,8%, a közszolgálati csatornáké pedig 15,9% volt, ami 3,2 illetve 2,3 százalékpontos növekedést jelent 2013 ugyanezen időszakához viszonyítva. A filmcsatornák közönségaránya 9%, a gyerekcsatornáké 4,6%, a hírcsatornáké 4,2%, az ismeretterjesztő csatornáké 4,9%, a sportcsatornáké és a zenecsatornáké egyaránt 2,5%, az életmódcsatornáké pedig 2,2% volt 2014 első negyedévében, és mindezen csatorna-csoportok esetében kijelenthetjük, hogy szinte alig vagy egyáltalán nem történt változás a tavalyi év első negyedévéhez képest.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „fogkrémek” televíziós hirdetései állnak az első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. A 20 legtöbbet hirdetett árucsoportot is megtalálhatják a mellékelt prezentációban.