Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.

A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés törekszik javítani a statisztikákon. Tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, és a női esélyegyenlőségért küzd az Artisjust is a tagjai között tudó európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.

A dalszöveg a favorit

Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. Ezt támasztja alá a Dal című televízióműsor idei évada is, ahol nyolc olyan szerzemény is bekerült a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.

Vezet a pop

A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület azt is felmérte, hogy a tavaly született új szerzemények esetében mely műfajokban voltak különösen aktívak a nők. Az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, de több száz rock/metál számot is bejegyeztek (12 százalék) – valamint az alternatív (12 százalék), a klasszikus, instrumentális (12 százalék) és az electro/dance (10 százalék) stílusokban is aktívak voltak. Az adatok szerint a hiphopban kevés nő alkot: a szerzemények mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a műfajba.

Aktív fiatalok

Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 év alatti, mintegy 13 százalékuk pedig 20 évesnél is fiatalabb alkotó. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.

A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között is egyre gyakrabban találhatunk hölgyeket. Különösen igaz ez a 30 év alattiaknak járó junior kategória esetén, ahol 2016 óta minden évben van női alkotó a díjazottak között:

Adamis Anna – 1998

Szabó Ágnes – 2009

Palya Bea – 2010

Szirtes Edina „Mókus” – 2012

Váczi Eszter – 2014

Tallér Zsófia – 2015

Jónás Vera – 2016 (junior díj)

Kozma Kata – 2017 (junior díj)

Várallyay Petra – 2017 (junior díj)

Lábas Viki (Margaret Island tagjaként) – 2018 (junior díj)

Szeder-Szabó Krisztina – 2018 (junior díj)

Schoblocher Barbara (Blahalouisiana tagjaként) – 2019 (junior díj)

„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így van mit kifejteni a másik oldalról bőven” – bátorítja női dalszerzőtársait a junior Artisjus-díjas Szeder.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezenkívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

Az X – A rendszerből törölve főszereplője, Balsai Móni a filmben a zseniális rendőr, Éva sokrétű karakterét formálja meg. Meglátja, amit más nem, megérzi, ami fölött minden kollégája elsiklik, ott is észreveszi a bűnt, ahol minden más zsaru legfeljebb balesetet sejt. Neki tűnik fel az is, hogy a Budapesten rövid időn belül elkövetett jó néhány öngyilkosság között összefüggés lehet. Ám Éva most nehéz élethelyzetben van. Küzd az egyedülléttel, a félelmeivel és tinédzser lányával. Mikor egy új tiszt, Péter (Schmied Zoltán) a központba kerül, felfedezi kolléganője különleges tehetségét…, és meglátja benne a nőt is. Együtt erednek a mindeddig felderítetlen esetek nyomába, és ez Évában is sok változást indít el…

Jónás Vera írt érzékeny végefőcím-dalt a filmhez. „Az Evergreent Kozma Katával együtt írtuk. Hatalmas élmény volt számomra Ujj Mészáros Károllyal dolgozni. Sokszor kaptam már felkérést, hogy írjak zenét más eladóknak, kortárs darabhoz vagy reklámhoz, de hogy valaki ennyire végig kísérjen, és ennyire belemenjen a zene lelkületébe, egyedülálló élmény volt! Az első három hónapban mindent visszadobott, addig nem engedett, amíg ki nem bújt belőlünk, amit hallani akart. Aztán ez valahogy átfordult, és elkezdtem sokkal mélyebben bízni benne. Mikor végül rátaláltunk a témára, már magam is megéreztem, „Na, ez az!” Akkor már egészen biztosan tudtam, hogy emiatt szorongatott Károly. Meghatározó élmény volt ez a folyamat, büszke vagyok a végeredményre és remélem, a mozirajongóknak is tetszeni fog” – nyilatkozta Jónás Vera. A dalban közreműködik Vranik Krisztián és Hegyi Dávid is.

Most készült el a dal klipje, ami a tervek szerint a Jónás Vera Experiment nemzetközi ismertségének növelésében is jelentős szerepet játszik. A zenekar most tért vissza Ázsiából, és az ősz hátralévő részében koncertezik még Szerbiában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Macedóniában és Romániában, illetve a hazai rendezésű BUSH fesztiválon, míg Jónás Vera meghívást kapott a tajvani MUST Dalszerző táborba is.

Ujj Mészáros Károly második nagyjátékfilmje, az X – A rendszerből törölve november 1-jén az InterCom forgalmazásában kerül a hazai mozikba.

A Sound Tailors zeneszerző műhelyt 2017-ben alapította Kozma Kata, Alpár Balázs és Sebestyén Áron. A média-zeneszerzésre szakosodott csapat a Pannónia Filmstúdióban alakította ki bázisát. A közös céljuk, hogy hazai és nemzetközi reklámfilmek, kreatív médiatartalmak zenéit, televíziók és rádiók hang-arculatait egyedi módon, csapatmunkában készítsék el. A szerzők egyenként is komoly szakmai sikereket értek el; Artisjus- és Fonogram-díjak, nemzetközi sikert aratott dalok (FINA szurkolói dal, Eurovízió, Billboard Weekly Top 3) jegyzői. Tízéves reklám- és filmzenei tapasztalatukkal, felszerelt stúdiókkal, professzionális zenészekkel és szimfonikus zenekarral dolgoznak. Fontosnak tartják a mai zenei trendek követését, ezért mindig a legújabb zenei eszközöket használják.

A Sound Tailors az AMC Networks International által meghirdetett pályázaton elnyerte, és így elkészíthette a nemzetközi JimJam gyerekcsatorna zenei arculatát. A JimJam új arculatát nemzetközi tenderen választották ki, amelyen 5 ország 9 kreatív ügynöksége vett részt. A nyertes design a londoni Wiedemann Lampe kreatív ügynökség munkája, akik az új logó mellett vadonatúj karaktereket álmodtak meg a JimJamnek, emellett új identek és bumperek egészítik ki a teljes megújulást. Az új arculat célja, hogy vizuális megerősítést adjon a JimJam „Tanulj játszva!” felhívásának.

A zenei arculat kialakításakor nagyon fontosnak tartották az egységességet és a különböző kisebb zenei egységek összekapcsolhatóságát. “Egy televíziós csatorna esetében a zene koncepciózus felépítése felerősíti a képi megjelenést és egy-egy jelenet vagy logó animáció játékosságát.  Az első lépés az volt, hogy létrehoztunk egy jól felismerhető és játékosan énekelhető “jingle” dallamot, amit Kata elváltoztatott gyerekhangon énekelt. Ezt a dallamot rögzítettük, és pár kreatív megoldással átalakítottuk. Az így kapott arculati elemeket a kisebb szünetközi videóknál Áron és Balázs felhasználta a hangszereléshez. Sokszor hangszeresen, néhol énekhanggal hoztuk vissza a fő dallamot, így kialakítva a csatorna arculatának egységességét. A hangszereléseknél az adott szituációnak megfelelő stílusban szólalnak meg az arculat témái. A bumperek (kisebb reklámközi animációk) gyártásánál szerettünk volna elrugaszkodni a fő témától, és csak asszociatívan utalni rá egy-egy hanggal vagy hangszínnel. Ezek a három másodperces, kis szünetközi zenék egyedire és kreatívra sikerültek, így arról is gondoskodtunk, hogy ne váljanak unalmassá a naponta akár 150-200-szor elhangzó zenei elemek” – mesélték a Sound Tailors tagjai a munkáról.