A rendszeresen közösségi közlekedést használók körében tízből kilenc utas elégedett a BKK szolgáltatásaival, a legtöbben a közösségi közlekedés elérhetőségét (93%) – tehát azt, hogy a BKK járatai és szolgáltatásai csaknem mindig és mindenhol hozzáférhetők –, a BKK munkatársait (92%), valamint az utastájékoztatást (91%) méltatták.

Hűséges többség: az utazók kétharmada rendszeresen használja a BKK járatait

A kutatásból kiderült, hogy a fővárosban közösségi közlekedők közül több mint 40 százalék rendszeresen, a hónap nagy részében (több mint 19 napon), 24 százalékuk pedig havi 26 vagy annál is több napon valamilyen BKK-járattal jut el az úti céljához. A felmérés arra is rávilágított, hogy a közlekedők közel 40 százaléka napi két alkalommal, 13 százalékuk háromszor, míg közel 30 százalék naponta négyszer is a közösségi közlekedést választja.

A budapestiek a járműtípusok közül a metrókkal (93%) és a villamosokkal (88%) a legelégedettebbek, majd a buszok (85%) és a trolik (83%) következnek, a legkevésbé pedig a MÁV-HÉV-ekkel (77%) járnak szívesen.

A többség az autóból is kiszállna

A jellemzően autót használók 59 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jövőben gyakrabban felszállna a BKK-járataira. Ehhez számukra a legnagyobb ösztönzőket az átszállások számának csökkentése és a gyorsuló utazások jelenthetik. Az összes megkérdezett szerint pedig a modern buszok számának növelésével válna még megbízhatóbbá a szolgáltatás. A válaszadók több mint háromnegyede egyébként elégedett a társaság tavalyi fejlesztéseivel: a megújult M3 metróval, az új autóbuszokkal, trolibuszokkal, valamint a Lánchíd felújításával.

A felmérés emellett rávilágított arra is, hogy azok kombinálják legszívesebben a különböző közlekedési módokat, akik legtöbbször biciklivel utaznak, vagy gyalogolnak. A rollert használók jellemzően hetente, az autóval járók pedig hetente vagy ritkábban használnak közösségi közlekedést – írják.

A KBC a 2021-es fenntarthatósági jelentésében először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról. Előbbit 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015 óta, és a cél, hogy 2030-ra elérje a 80%-os csökkenést. Emellett a bankcsoport 2021-től nettó klímasemlegesen működik, azaz a csökkentések után fennmaradt kibocsátásait semlegesíti is.

Nagy szavak helyett konkrétumok

“Ma már minden vállalatnak szinte kötelező a klímaváltozás elleni harcban részt vállalnia, fenntarthatósági stratégiát készítenie és ennek érdekében megtenni a különböző lépéseket. Sokszor azonban csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot, hogy egy-egy cég mindent megtesz a klímavédelem és a fenntartható gazdaság kialakítása érdekében. Fontos, hogy konkrét intézkedéseket is bemutassanak a vállalatok. Ezzel összhangban készült el a KBC-s fenntarthatósági jelentés, amely nyolc kiemelkedő gazdasági ágazatot nevesít, ahol szükség van intézkedésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés és kereskedelmi ingatlanok miatt kulcsfontosságú ingatlanfinanszírozás. Továbbá az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatóságért felelős vezetője.

A szakember beszédes számokat idézve közölte, a bankcsoportok finanszírozási szempontból megkerülhetetlen szerepet játszanak a fenntarthatósági átmenetben. Ezt a következő példával illusztrálta: Az uniós épületállomány rengeteget fogyaszt. A teljes uniós energiafelhasználás 40 százalékáért felel, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás esetében egyharmados a részesedésük. „Ezen az energiafalánkságon kell változtatni. Az egyik irány, hogy olyan jelzáloghitel-konstrukciókat kell bevezetni a piacra, amelyek az energiatakarékos vagy közel nulla kibocsátású épületek építését részesítik előnyben, illetve arra ösztönzik az embereket, hogy a meglévő ingatlanaikat felújítsák” – emelte ki Suba Levente. Felértékelődik az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványának a szerepe, amely gyorsan elárulja a tulajdonosának, hogy mennyit fogyaszt a háza. Rengeteg hasznos adatot tartalmaz, például a jövőbeni környezetterhelésről, szén-dioxid-kibocsátásról, energiafelhasználásáról, és még arról is, hogy milyen felújítás lehet szükséges az adott ingatlanon.

“Kipufogóprojekt”

Szintén kiemelt szektor a közlekedés és az autóipar a fenntarthatósági szempontok miatt. A KBC Csoport célja, hogy ösztönözze a közlekedési portfóliójához kötődő kibocsátás csökkentését, első körben a lízingelt autóflotta esetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankcsoport által finanszírozott járművek 1 kilométerre vetített szén-dioxid-kibocsátását 2022-től évre évre csökkenteni fogja. A kiemelt figyelem itt azon lesz, hogy a finanszírozott flottában minél nagyobb számban jelenjenek meg az elektromos hajtással (is) rendelkező járművek. Ezek szintén fontos célok, tekintettel arra, hogy 2020-ban az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett személyautók 108,2 gramm szén-dioxidot bocsátottak ki kilométerenként. A KBC Csoport ezen a téren már megtette az első lépéseket, ugyanis dinamikusan növekszik portfóliójában az elektromos meghajtással (is) rendelkező járművek aránya.

Suba Levente kiemelte: “A KBC Csoport a finanszírozási oldalon főként az ingatlan és a járműfinanszírozás területén, illetve a megújuló energia finanszírozásával járul hozzá már a közeljövőben is a klímaváltozás elleni harchoz, de kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy ügyfeleinek olyan befektetési lehetőségeket is tudjon ajánlani, ahol a befektetett pénz fenntarthatósági célokat is szolgál.”

Fotó: Tierra Mallorca, Unsplash

Szerzők:

Bartha Diána | junior kutató | Egyensúly Intézet

Filippov Gábor | kutatási igazgató | Egyensúly Intézet

E-mail: info@egyensulyintezet.hu

Mi is a probléma?

Az Európai Unión belül Magyarországon az ötödik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. Közel három évvel le vagyunk maradva a 65 éves kor után várható egészséges életévek számát tekintve. Rossz egészségügyi mutatóink nem valamiféle megváltoztathatatlan magyar adottságból erednek. Az okok jól azonosíthatók: az egyik fő egészségkárosító jelenség például a légszennyezés, amely minden évben 12–13 ezer halálos áldozatot követel.

A légszennyezettség csökkentése közös érdekünk, általa nem csupán emberi életek tízezreit menthetnénk meg, de az általános életminőség, az egészségi állapot és az elégedettség is érezhetően javulna az állampolgárok körében. Az elveszített életévek és az életminőség romlása színtiszta pazarlás, hiszen némi odafigyeléssel, kormányzati döntésekkel, tájékoztatással, valamint a szabályok betartásával és betartatásával a probléma látványosan visszaszoríthatóvá válna.

Honnan ered a probléma?

Az előzmények alapján azt gondolhatnánk, hogy az ipari tevékenységből származó szállópor a fő ludas a levegőminőség romlásában, de az elmúlt évtizedek hazai és uniós szintű megelőzési intézkedéseinek köszönhetően az ipari tevékenység a légszennyezésnek egyre kisebb hányadát adja. A nitrogén-dioxidok és a szálló por fő kibocsátói valójában a közlekedési szektor, illetve a nem megfelelő tüzelőanyagot égető lakossági fűtés.

A szálló por olyan szilárd részecskék összessége, amelyek a szervezetbe jutva légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, asztmát, allergiát, tüdőrákot és fejlődési rendellenességet okozhatnak. Bár az emberi szervezetbe kerülő és így az egészségre káros szálló por aránya az elmúlt években csökkent Magyarországon, még így is jócskán az egészségügyi határérték felett van. A tiszta levegőért folytatott küzdelem két legfontosabb területe tehát a közlekedési, illetve a fűtési és épületszektor.

Sepregessünk a saját házunk táján!

A lakossági tüzeléssel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy a magyar háztartások közel 40 százaléka kizárólag vagy részben fával tüzel, amely pedig nagyon gyakran nem megfelelő szárazságú, illetve sokszor nem is legális forrásból származik. A problémát súlyosbítja, hogy hazánkban rendkívül elterjedt a szennyező avar- és szemétégetés jelensége, ráadásul a járványügyi vészhelyzet fennállásáig a kormány az avarégetést megtiltó jogszabály életbelépését elhalasztotta. A lakossági tüzelésből származó kibocsátás harmadik felelőse a rossz fűtőértékű és az egészségünkre is rendkívül káros lignit égetése. A lignit az egyik legolcsóbb tüzelőanyag, a legszegényebb családok számára a legkönnyebben elérhető alternatíva. Sok esetben még az önkormányzatokon keresztül kiosztott szociálistüzelőanyag-támogatás is valójában lignitet jelent.

A szemét- és avarégetés, a rossz minőségű és nedves fa, valamint a környezetre és az egészségre ártalmas lignit égetése nem csupán a vidéki kisvárosokban, falvakban jelent problémát. A káros tüzelési szokások a városokban és a fővárosban is elterjedtek, az energiaszegénység nem korlátozódik vidékre.

A problémát súlyosbítja, hogy a magyarországi épületállomány jelentős része energiahatékonysági szempontból elavult. A nitrogén-oxid-kibocsátás jelentős részének okozói a korszerűtlen kazánok, a rosszul működő nyílászárók és általában a rossz szigetelés. Mindeközben a megújuló energiára épülő, lényegesen környezetkímélőbb modern fűtési technológiák továbbra sem terjedtek el eléggé.

A levegőminőség javítása közös érdekünk, ráadásul a problémára van megoldás!

Mit tehetünk?

• Első lépésként azonnali hatállyal be kell tiltani a lignit forgalmazását és égetését! Le kell állítani az anyag kitermelését, és meg kell szüntetni a lignittámogatásokat! A legszegényebbek számára megfelelően kiszárított, magas fűtőértékű és fenntartható erdőgazdálkodásból származó tűzifát kell biztosítani!
• A szociálistüzelőanyag-támogatás megfelelő eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben, de korrekcióra szorul. A szegénység nem válogat vidéki és városi emberek között; ezért el kell törölni a szabályozásnak azt a részét, amely szerint a támogatás csak az 5000 fősnél kisebb településeknek jár.
• Az avar- és szemétégetés tilalmát haladéktalanul érvénybe kell léptetni, és szigorúan szankcionálni kell! A zöldhulladéktól és a szeméttől való megszabadulásnak más módjai is vannak, a lakosság azonban sokszor nem kap megfelelő tájékoztatást a lehetőségeiről. A felelős magatartás sokszor csak egy apró lökésen, ösztönzésen múlik: ilyenek lehetnek például az ingyen a lakók rendelkezésére bocsátott zöldhulladékgyűjtő zsákok és komposztálók, valamint a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás a tüzelés egészségkárosító hatásairól.

Legalább ennyire fontos feladat az épületeink korszerűsítésének radikális felgyorsítása. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a cvonatkozó uniós célkitűzést, évente 100–120 ezer épületnek kell mélyfelújításon átesnie. A mélyfelújítás olyan korszerűsítést jelent, amely legalább 60 százalékos energiamegtakarítást eredményez. Lakó- és középületek esetében is sokat javítanának az energiahatékonyságon a korszerűbb falszigetelések, a kazán- és nyílászárócserék, valamint a napkollektorok telepítése.

Az energetikai felújítások drágák és vesződségesek, ami sokakat elriaszt attól, hogy belevágjanak a korszerűsítésbe. A légszennyezés ugyanakkor mindannyiunkat érinti, az államnak ezért támogatnia kell a tulajdonosi önrész minél nagyobb mértékű csökkentését és a finanszírozás megkönnyítését az energiahatékonysági beruházások esetében. Utóbbi formája lehet például számlás finanszírozás: ennek lényege, hogy a korszerűsítés költségét részben vagy egészben a szolgáltató hitelezi meg a fogyasztónak, aki aztán a közüzemi számlákba építve törleszti a kölcsönt. További lehetőség a harmadik feles finanszírozás: ilyenkor a kereskedelmi és középületek felújítását az energetikai szolgáltatóvállalat előfinanszírozza, a fogyasztó pedig a megtakarítás meghatározott hányadából fizeti vissza az előfinanszírozott összeget.

Az Egyensúly Intézet tanulmánya hangsúlyozza, hogy a lakossági tüzelésből származó szálló por, valamint a nem korszerű épületek miatti pazarlás visszaszorítása nem lehetetlen, sőt már apró lépésekkel is nagyon hamar látványos eredményeket lehet elérni. Fűtsünk „jól”, és fűtsünk „jót”: megfelelő minőségű anyagokkal a megfelelő minőségű épületeket!

Tovább is van. Mondjuk még?

A magyarországi levegőszennyezettség magas szintjéért a lakossági tüzelés és az elavult épületállomány mellett – az előzőek alapján tehát – a közlekedés is felelős. A nitrogén-oxidok károsítják a légutak nyálkahártyáját, csökkentik a tüdő ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben, súlyosbítják a már meglévő légzőszervi betegségeket, növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A közlekedés okozza a nitrogén-oxid-kibocsátás közel felét, de a szállópor-kibocsátásból is kiveszi a részét.

Bár Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb autó van az utakon, ezek viszont elsősorban régebbi és környezetszennyezőbb járművek. Ma semmi sem ösztönzi a vásárlókat arra, hogy környezetbarátabb autókat vásároljanak: a jelenlegi szabályozás „eredményeként” a nyugati országokból sok, ott már nem versenyképes, szennyező jármű kerül hozzánk.

A megengedő jogszabályi környezet mellett modern városi életformánk is nagyban hozzájárul a levegőminőség romlásához. Egyre többen egyre több időt töltenek autóban: a jövedelmek növekedése nyomán kényelemből vagy akár megfelelő tömegközlekedési alternatívák híján sokan választják ezt a közlekedési módot. A szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését külön nehezíti a modern urbanizáció egyik legfontosabb trendje: a városok szétterülése. Mind többen költöznek – részben épp a jó levegő reményében – az agglomerációba, munkájuk vagy gyermekeik iskoláztatása azonban nap mint nap a városba viszi vissza őket. Az agglomerációk infrastruktúrája sok helyütt hiányos: nincsenek óvodák, iskolák, jó színházak és egyéb szolgáltatások. A város és az agglomeráció közötti ingázás nem csupán az egyik legszennyezőbb, de egyúttal az egyik legnehezebben visszaszorítható szokásunk is.

A közlekedésből fakadó környezetterhelés ráadásul nem korlátozódik az autóutakra. Talán meglepő, de Magyarországon a hajózáshoz köthető károsanyag-kibocsátás is komoly egészségügyi veszélyforrást jelent, különösen a városok vízpart menti lakóövezeteiben. A hajók korszerűsítése azonban rendkívül drága: a Budapesten közlekedő hajók több mint háromnegyede sürgős motorcserére szorulna!

 Hogyan közlekedjünk?

Első lépésként tíz éven belül – számos európai országhoz hasonlóan – Magyarországon is be kell tiltani a kizárólag belső égésű motorral működő gépjárművek forgalomba állítását. Hogy ennek ne a középosztály és a legszegényebbek legyenek a vesztesei, elérhetővé kell tenni a fenntartható közlekedési alternatívákat. Bár a közlekedés okozta szennyezőanyag-kibocsátás visszaszorítását segítő technológia ma is létezik, a magas belépési költség miatt az elektromos autók használata hazánkban most még meglehetősen korlátozott.

A levegőszennyezés csökkentése érdekében ezért támogatni kell az elektromos járművek elterjedését. Ennek legfontosabb előfeltétele a megfelelő sűrűségű töltőállomás-hálózat kiépítése, amely nagyobb távolságok biztonságos megtételét is lehetővé tenné. Ebbe a munkába be kell vonni a már működő benzinkutakat is, és emellett jóval olcsóbbá kell tenni az otthoni töltőállomások kialakítását.

Ezt a folyamatot nullaszázalékos hitelek bevezetésével vagy a költségeknek az állam által történő részleges átvállalásával lehet segíteni. A zöld rendszámok szabályozását felül kell vizsgálni, hogy csak valóban alacsony kibocsátású autók részesülhessenek az ezekkel járó kedvezményekben.

Nemcsak a magánembereket, hanem a cégeket, intézményeket is ösztönözni kell arra, hogy kizárólag elektromos autókat vásároljanak, hiszen a hazai gépjárműállomány nagy részét ma a vállalati, illetve intézményi flották adják. Az államnak ezen a területen példát kell mutatnia: jogszabályban kell rögzíteni, hogy 2023-tól minden állami és önkormányzati szerv, illetve az ezek tulajdonában lévő cégek kizárólag elektromos gépjárműveket vásárolhassanak.

Az államnak a már meglévő gépjárműállomány minőségének javításában is van szerepe: vissza kell szorítani a már az utakon járó legszennyezőbb autók használatát. Államilag támogatott roncsbeváltó programok révén segítsük az embereket abban, hogy fokozatosan lecserélhessék régi és magas károsanyag-kibocsátású gépjárműveiket!

A levegőszennyezettség visszaszorítása érdekében a városok „szétfolyásának” jelenségére is reagálni kell: a kormányzatnak és az önkormányzatoknak számos eszközük van arra, hogy kézbe vegyék ennek a trendnek az alakulását, a tömegközlekedés minőségének javításától a városi lakhatási lehetőségek bővítésén át a kiköltözés motivációinak feltérképezéséig és ellenösztönzéséig. Ehhez azonban mindenekelőtt célul kell kitűzni, hogy csökkenjen az autós ingázás és ezáltal az ebből származó légszennyezés.

És hogy a vízi közlekedésről se feledkezzünk meg: a hajók motorcseréjét a jelenlegi nehézkes finanszírozás észszerűbbé tételével, állami hitelgaranciával ösztönözhetjük. Emellett meg kell tiltani, hogy a hajók áramellátásukat a kikötés után is a dízelgenerátor nagy kibocsátással járó működtetésével biztosítsák – ehelyett elő kell írni a kikötő elektromos hálózatára való csatlakozást.

Közös az érdek, közös a cél

A levegőszennyezés visszaszorítása közös érdekünk: a mi egészségünk, a mi életünk múlik rajta. Mivel a légszennyező tevékenység jelentős részben összefügg a szegénységgel, mindezt úgy kell megvalósítanunk, hogy ne a legkiszolgáltatottabbakat „büntessük” a javaslatainkkal. A mindenkori kormány elhatározása és következetes, hosszú távú stratégiára épülő cselekvése, az állampolgári tudatosság növelése és a tájékoztatás mind elengedhetetlen ahhoz, hogy levegőnk belélegezhető legyen, és évente 13 ezer magyar életet megmenthessünk!

A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás a nagyvárosokban koncentrálódik. Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjának több pontja a városlakók védelmére fókuszál.

1. Alakítsunk ki tiszta zónákat, ahová a legszennyezőbb autók nem vagy csak rendkívül magas díj ellenében hajthatnak be! Ehhez hasonló modellek működnek már számos európai nagyvárosban, így Berlinben, Madridban és Londonban is.

2. Alakítsuk át a parkolási és útdíjakat! A régebbi és szennyezőbb autókra magasabb díjakat kell kivetni, míg a zöld rendszámos gépjárműveket kedvezményekkel kell támogatni.

3. Okosmegoldásokkal szorítsuk vissza a parkolóhely keresésére fordított időt, amely a belvárosi károsanyag-kibocsátások jelentős részéért felelős! A szabad parkolóhelyek megtalálását támogató alkalmazások segítségével a világ számos városában érdemben sikerült csökkenteni az így keletkező, teljességgel felesleges légszennyező tevékenységet.

4. Mérsékeljük a belvárosi áthaladó autóforgalmat, tereljük az autósokat a kijjebb eső főutakra!

5. A légszennyezés és a zajterhelés csökkentése érdekében lakott területeken belül a megengedett legnagyobb sebességet maximáljuk egységesen 30 km/h-ban!

A Lime rollerjei alternatívát kínálnak a felhasználók számára a közlekedés során jellemzően legtöbb időt igénybe vevő első és utolsó kilométer gyors és környezetbarát megtételére. A szolgáltatás az egyéb közlekedési módokat kiegészítve kényelmes és egyszerű helyváltoztatási lehetőséget biztosít akár a munkába járás, akár a szabadidős programokhoz kapcsolódó, városon belüli utazás során.

„Budapest nagyszerű város, ahol jelentős az igény a mikromobilitás fokozása iránt, éppen ezért nagyon örülünk, hogy itt is elindíthatjuk a Lime e-rollermegosztó szolgáltatását. A budapesti városvezetéssel együttműködve azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az olyan városi kihívásokra, mint például a forgalmi dugókkal terhelt közlekedés. A Lime elektromos rollerjei szórakoztató, okos és kényelmes alternatívát jelentenek a városon belüli, rövidebb utak megtételére, hozzájárulva ezzel a városi élet minőségének javításához” – mondta el Tóth Tamás, a Lime magyarországi képviselője.

Mint minden dinamikusan fejlődő város, Budapest is számos kihívással néz szembe a városi közlekedés terén. Egyre többen közlekednek az utakon: csak az elmúlt öt évben a budapesti járművek száma 106 ezerrel emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. Ennek következtében a torlódások és a forgalmi dugók is egyre több nehézséget okoznak a közlekedőknek. A Lime e-rollerjei intelligens és gyors utazási megoldást biztosítanak a felhasználók számára, és remek alternatívát kínálnak a meglévő közlekedési lehetőségek kiegészítésére. A Lime használatával akár néhány perc alatt el lehet jutni a Gellért tértől a Kálvin térig.

A Cities4People az Európai Unió által támogatott projekt, amelynek célja, hogy fenntartható és emberközpontú közlekedési megoldásokat találjon, válaszul a városi mobilitási kihívásokra. A kezdeményezés öt különböző európai városban működik: Budapesten, Hamburgban, Isztambulban, Trikalában és Oxfordshire-ben. Magyarországon a projektet a fővárosi önkormányzat koordinálja.

A K+F projekt kijelölt területe Budapesten magában foglalja a Duna-part, a Batthyány tér és a Műegyetem rakpart közötti budai szakaszát. A Lime elektromos rollerjei számára kijelölt szektor a budai Duna-part mentén Lágymányostól az ELTE és BME kampuszát is felölelve a Móricz Zsigmond körtérig tart, a pesti oldalon pedig a Szabadság hídon átívelve a Vámház körúttól a Kálvin térig, magában foglalva a Corvinus Egyetem kampuszát, egészen a Boráros térig. A két hónapos tesztidőszak május 1-től június végéig tart.

Hogyan működik a Lime?

A felhasználók könnyedén letölthetik okostelefonjukra a Lime mobilapplikációját, amelynek segítségével megkereshetik a hozzájuk legközelebbi rollert, és egy gombnyomással feloldhatják azt. Amikor az utazás befejeződött, a rollerezők az applikáció utasításait követve egyszerűen megállítják a járművet és biztonságosan leparkolnak vele. A rollerek egyszeri kioldási költsége 250 Ft, a használat percdíja pedig 50 forint lesz. A Lime helyi csapata végzi majd a rollerek kihelyezését, töltését és karbantartását.

A vállalat elkötelezett a biztonság és a kényelem iránt, és arra ösztönzi felhasználóit, hogy mindig viseljenek bukósisakot.

A Lime-ról

A Lime része Európa nagyvárosainak. Párizstól Varsón át egészen Berlinig, újrafogalmazzuk a városi közlekedést. Fenntartható és hozzáférhető módon hozzuk közelebb az embereket környezetükhöz. Európa-szerte, szorosan együttműködve a helyi közösségekkel és hatóságokkal, egy új, közös kultúra építésével igyekszünk megoldást kínálni a városi élet kihívásaira. A Lime szolgáltatásai Európa több mint 20 országában érhetők el.

A Lime elkötelezett a közlekedésbiztonság ügye iránt

A Lime rollerjei biztonságosak és könnyen használhatók. #RespectTheRide kampányunk biztonságos közlekedésre ösztönzi a felhasználókat. Vállalásaink a következők:

– Mindenkor felelősségteljes közlekedés.

– Sisak viselése rollerhasználat közben.

– Minden közlekedési előírás és a sebességhatárok betartása.

– Csak a kijelölt területeken történő rollerhasználat.

– Szabályos parkolás a gyalogosutak mentén, a szervizrámpáknál és a metrómegállók mellett.

– Figyelem az autók, gyalogosok, és más rollerezők iránt.

A blinkee.city szolgáltatásnak már közel 17 ezer regisztrált felhasználója van Budapesten, leginkább a 20–35 év közötti fiatalok bérelnek telefonos alkalmazáson keresztül elektromos robogókat. A rendszeres blinkeezők száma az indulás óta dinamikusan nő. A gyors, környezetkímélő és kényelmes megoldás Budapest közlekedésének szerves részévé vált, ezért jelentős flotta- és zónabővítésre volt szükség.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja szerint az elektromobilitás egyre fontosabb az életünkben, ezért az energiacég kiemelten foglalkozik elektromos töltőállomások telepítésével, elektromos autóflotta szolgáltatás biztosításával és az e-mobilitáshoz kapcsolódó termékekkel, szolgáltatásokkal. „A blinkee nagyon szerethető, mert környezetkímélő és felhasználói élményt ad, mivel csendes, gyors, digitális és könnyen elérhető. Minden olyan újdonságra nyitottak vagyunk, amely egy újabb lépéssel kapcsolódik a fenntarthatósághoz, és a jövőt szolgálja.”

A 100 százalékban elektromos blinkee.city robogók csökkentik a légszennyezettséget, a városi zajterhelést és a forgalmi dugókat, felgyorsítják, könnyebbé és költséghatékonyabbá teszik a városi közlekedést. A robogóval Budapesten belül bárhova közlekedhetnek a felhasználók, és a városon belüli zónában bárhol le is állíthatják, a rendszer a parkolási problémákra is megoldást nyújt.

„Boldogok vagyunk, hogy ilyen népszerű a szolgáltatásunk és egyre többen szeretik a blinkeet. A mostani zóna- és flottabővítésnek köszönhetően még többen és egyre hosszabb távon tudják igénybe venni az elektromos robogókat Budapest területén belül. A blinkee robogókkal szeretnénk minél szélesebb körben elterjeszteni ezt az élményt adó közlekedési formát” – tette hozzá Varsányi Tamás, a Blinkee.city Kft. ügyvezető igazgatója.

Az új robogók érkezéséről és üzembe helyezéséről itt nézhető meg egy videó.

A blinkee.city szolgáltatása az alábbi irányokba bővült:

Róbert Károly – Hungária krt. (Thököly út – Népfürdő u.)

Fiumei út – Orczy út – Haller u.

Flórián tér (Bécsi út – Vörösvári út – Árpád Fejedelem útja)

Kelenföld (Etele út – Fehérvári út – Bartók Béla út)

Pasaréti tér (Szilágyi Erzsébet fasor – Pasaréti út)

Rózsadomb (Mechwart liget – Bimbó út – Gábor Áron út – Szilágyi Erzsébet fasor)

Németvölgy (Csörsz u. – Böszörményi út – Kék Golyó u.)

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.

Feljövőben az e-autók

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai azt mutatják, hogy míg 1990-ben a dízelautók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott. A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, sőt, 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. 2017-re az arány 44,4 százalékra esett, míg 2018. szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra zuhant a dízelek aránya, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5-tel a konnektoros hibrid modellek eladása.

Itthon is zöldül a közlekedés

A hazai, árérzékenyebb piacon – az új autók körében – sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók.

Ezzel párhuzamosan a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, és a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos növekedést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben.

A használtautó-piacon sem keresik a dízelt

A Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt, tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi, s a gázolajos modellek aránya a külföldről behozott autók körében is csökken. „A dízelek iránti lelkesedés hiánya voltaképp jó hír, hiszen a benzineseknél jellemzően szerényebb fogyasztásuk, és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele több mint 10 éves, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Az alacsony fogyasztásra vágyók számára továbbra is ajánlottak a hibrid modellek, melyek piacrésze hazánkban is egyre látványosabban bővül” – mondta Katona Mátyás, a Használtautó.hu autós magazinjának főszerkesztője.

A világ leginnovatívabb autógyártójának tartott Toyota által fejlesztett „my route” segítségével útvonalakat lehet tervezni. Ezekhez az applikáció többféle közlekedési módot kínál fel, mint például: tömegközlekedés (busz, vasút, metró), gépjármű (taxi, bérautó, saját jármű), kerékpár és gyalogos közlekedés. A szükséges foglalások és a fizetés is a rendszeren keresztül zajlik.

A városokban világszerte nagy kihívást jelent a mobilitás. A különböző közlekedési módozatok (busz, vasút, metró, taxi, bérautó és közösségi kerékpár) együttesen nem kereshetők, és nem létezik olyan integrált keresőrendszer sem, amellyel egy üzlet, egy rendezvény vagy egy hasonló úti cél kereshető lenne útvonaltervezéssel, foglalással és fizetéssel kombinálva. A „my route” felhasználója minderről megszerezheti a szükséges információt, miközben rákereshet az odavezető útra, végül pedig lefoglalhatja és kifizetheti a kiválasztott közlekedési módot. Mindezt egyetlen, integrált funkciókkal ellátott mobilitás-központú mobilapplikáció segítségével, melynek célja, hogy kellemesebbé tegye a közlekedést és javítsa az életminőséget Fukuokában.

A Toyota a próbaüzemre az applikációt és a fizetési platformot is kifejleszti és üzemelteti, ezzel egyidejűleg pedig információt ad a Toyota bérautó-szolgáltatásról. A Nishitetsu az üzletekről és az eseményekről informál (például a központi Tenjin városrészből), s ezzel egyidejűleg bevezeti a kizárólag az applikáción keresztül megvásárolható fukuokai digitális napi bérletet. A próbaüzem ideje alatt a Nishitetsu és a Toyota megvizsgálja a multimodális mobilitásszolgáltatás végrehajthatóságát, figyelemmel kíséri a további fejlesztési lehetőségeket, és kényelmes szolgáltatást nyújt az ott élőknek és a turistáknak egyaránt.

Multimodális útvonalkeresés

Megjeleníti az útvonalterveket Fukuokában és környékén. Kombinálja a különböző közlekedési módokat, mint például: tömegközlekedés (busz, vasút, metró), gépjármű (taxi, bérautó, saját jármű), kerékpár és gyalogos közlekedés. Valós időben mutatja a Nishitetsu-buszok helyzetét és a szabad parkolóhelyeket.

Foglalás és fizetés

Lehetővé teszi a taxifoglalást és fizetést (a fizetés csak a Fukko Taxi Center Group és a Lucky Taxi Group esetében lehetséges). Az applikációval megvásárolható a Nishitetsu fukuokai digitális napi buszbérlete, melynek segítségével a foglalástól a használatig egyazon applikációban, gördülékenyen vehető igénybe a szolgáltatás.

Üzlet- és rendezvényinformáció-kereső

Informál a fukuokai eseményekről, üzletekről és városnéző pontokról, miközben kirándulásötleteket kínál, és segíti a navigációt.

Buszbérlet a telefonkijelzőn

A kizárólag a „my route” felhasználók számára elérhető, egynapos Fukuoka-bérlettel a próbaüzem ideje alatt korlátlan alkalommal lehet utazni a fukuokai önkormányzat által üzemeltetett buszokon. Az egynapos bérletet az applikáció segítségével lehet megvásárolni. A bérletet a telefon kijelzőjén kell megmutatni a buszvezetőnek. Az egynapos bérlet mellett egy új, hatórás bérlet is kapható lesz, amit a rugalmas buszozási lehetőséget kereső üzleti utazók és a szabadidejüket utazással töltők igényeire szabtak.