Az üzleti tanácsadással foglalkozó területet erősíti most már partnerként Bácsfalvi András, aki elismert megfelelőségi és banki szakember. 2020 óta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) etikus vállalati működésért és a HBLF Pénzügyi Csúcsért felelős elnökségi tagja, 2016 és 2021 között a Magyar Bankszövetség AML munkacsoport, 2018 és 2021 között pedig a Compliance munkacsoport elnöki tisztjét is betöltötte. Széleskörű szakértelemmel rendelkezik többek között a kockázatértékelés, az adat- és fogyasztóvédelem, a csaláskezelési stratégiák és a pénzmosás-megelőzés terén. Munkásságát 2020-ban a pénzügyi szektor prudens működéséért járó Aranykaptár-díjjal ismerték el.

Csesznok András 2007-ben kezdte karrierjét az EY-nál, mint könyvvizsgáló, ahol kezdetben a pénzügyi szektorban működő vállalkozások auditálására specializálódott, majd 2016 végén csatlakozott a számviteli tanácsadási csapathoz. Munkája során elsősorban hitelintézeteknek, biztosítóknak, illetve egyéb pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási és könyvvizsgálati projektekkel segíti ügyfeleit. András vezeti a számviteli tanácsadási területet, mely a szűken vett számviteli tanácsadáson kívül a kontrolling, a felügyeleti adatszolgáltatás és az egyéb pénzügyi és beszámolási folyamatok területén támogatja az ügyfeleket.

Kovács Zoltán tizennégy éve érkezett az EY budapesti irodájába. A könyvvizsgálati üzletág új partnere széleskörű tapasztalattal rendelkezik a magyar számvitel és IFRS szabályok szerinti beszámolók könyvvizsgálatában, valamint a banki és biztosítási szektorban működő pénzügyi intézmények auditálásában. Munkája során Zoltánnak lehetősége volt behatóan megismerni és ezáltal hatékonyan is alkalmazni a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati módszertanokat.

Peterson Júlia az üzleti tanácsadási szolgáltatások partnereként folytatja a több mint éve tizenöt éve tanácsadói területen elindított karrierjét. Fő fókusza a változáskezelés: az üzleti, szervezeti és technológiai transzformációk, valamint vállalati integrációk sikerének támogatása. Ezen túl vezető- és kultúrafejlesztésben, tehetség menedzsmentben, valamint humán stratégiai témákban működik együtt hazai és nemzetközi vállalatokkal. Pályafutása alatt jelentős határokon átívelő projekteken dolgozott Közép- és Nyugat-Európában, az USA-ban és Ázsiában is. Számos iparágban szerzett tapasztalatot, beleértve az autóipart, technológiai területet, FMCG-t, energiaipart, közszférát, kereskedelmet és pénzügyi szektort.

Raab Henrietta 2015 óta az EY Magyarország munkatársa. Az új adópartner szakterülete az ÁFA és közvetlen adóval kapcsolatos compliance jellegű szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó technológiai tanácsadás. Jelentős tapasztalattal rendelkezik az adózási folyamatok törvényi és rendszerszintű felülvizsgálatában és optimalizálásában is. Emellett Henrietta vezeti házon belül a kiszervezett adófunkciókkal kapcsolatos automatizálási projekteket, és támogatja az SAP S/4 HANA átállásokat adózási oldalról.

Suta György adópartner kilenc éve csatlakozott az EY budapesti adóosztályához. Az elmúlt években komoly vezetői tapasztalattal gazdagodott a közvetlen adózáshoz, adóeljáráshoz, nemzetközi adózáshoz és tranzakciós adózáshoz kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások területén. Az FMCG szektor, azon belül is a kiskereskedelem iparágspecifikus kérdései György egyik speciális szakterülete, ennek megfelelően az EY adóosztályának vonatkozó iparági csoportját is ő vezeti. Szintén György irányítja a budapesti adóosztály adóeljárásokkal, adóvitákkal foglalkozó csoportját is, mely révén állandó rálátása van a folyamatban lévő adóügyekre. Az adóhatóság egyes adóügyekben képviselt aktuális álláspontjának ismerete pedig tovább támogatja őt egyéb tanácsadói munkáiban is – írják.

Fotó: EY

A világhírű kolumbiai luxus italmárka, a Dictador 2 Masters sorozatában a rumot a világ legnevesebb italkészítő manufaktúráihoz juttatják el az Hernan Parra, a Dictador master blandere által kiválasztott mesterekhez, rájuk bízva az alkotás befejezését. Így a díjnyertes kolumbiai rum utolsó, öregedési szakaszában került már bordeaux-i pezsgő-, illetve borpincészetbe, francia konyakos hordókba vagy éppen skót whiskey lepárlóba, hogy mindenhol a legkülönlegesebb italok jegyeivel, a legjobb mesterek felügyeletével teljesedhessen ki ez az izgalmas aromájú rum.

Eddig összesen hét ilyen kollaboráció született, most pedig a hungarikumnak számító Tokaji 6 puttonyos aszút tároló hordókban, Kovács Zoltán, a Royal Tokaji borásza által nyerte el végleges formáját a 43 éves rum.

A rum 1977 óta érlelődött Kolumbiában, egy amerikai tölgyfahordóban, mielőtt idén januárban hosszú utazás után megérkezett Magyarországra, ahol hét hónapot töltött a Royal Tokaji Borászat 12 éves, 300 literes zempléni tölgyfahordójában. A hordóban a rum átfejtése előtt két évig 6 puttonyos Tokaji aszú volt, így az érlelésnek köszönhetően a rum immáron magán viseli a hungarikum jellegzetes ízjegyeit is.

Mit lehet egy rum kedvelőnek egy ilyen idős rum illatairól elmondani? Néhány szó kevés is lenne hozzá, hiszen már maga a kóstoló pohár pára-felhője is meglehetősen komplex: édeskés-rumos, trópusi gyümölcsös, mézes, csokis, mandulás, pisztáciás, aszús és még megannyi illat keveredik lágyan. Az íze is hasonló gazdagsággal bír, apró kortyonként megmutatva megannyi csodáját, olajos, simogató, lágy és selymes – minden cseppje igazi élvezet.

A prémium italból mindössze 500 üveg készült, mindegyiket Tokajban palackozták. A sorszámozott palackok üvegcímkéjét Hernan Parra és Kovács Zoltán ujjlenyomata díszíti, igazolva a rum egyediségét is. Emellett a díszdoboz belsejében a 2 Masters Certificate található, mely biztosíték a termék eredetéről és minőségéről.

Az együttműködés ötlete a Dictador magyarországi disztribúciójáért is felelős Italguru Kft. cégvezetőjétől, Fehér Pétertől származik. A felső kategóriás prémium rum azoknak az ínyenceknek készült, akik szeretik megadni a módját egy-egy alkalom megünneplésének, értékelik a ritka, megismételhetetlen pillanatokat és szívesen őrzik azt lassan ízlelgetve, minden másodpercét kiélvezve, egy nemes ital kíséretében.

Így készült: https://www.facebook.com/thedictador/videos/2048010691998543

Újragondolt kiberbiztonsági stratégia

A válaszadók 96%-a nyilatkozott úgy, hogy kiberbiztonsági stratégiáját a COVID-19-járvány miatt módosítani fogja. Számottevően növekedett a kibervédelmi intézkedések stratégiai jelentősége, a tavalyi 25%-kal szemben a válaszadók 50%-a jelölte meg azt a választ, hogy a kiberbiztonsági szempontokat nagyobb valószínűséggel minden üzleti döntésnél figyelembe fogja venni. Ezen kívül a megkérdezettek 51%-a szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy az információbiztonsági vezetővel gyakran fog együttműködni.

A járvány első három hónapja alatt a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy a vállalatukon belül meglepő ütemben gyorsult és az öt éves terv második vagy harmadik évének szintjére lépett a digitalizáció.

„A COVID-19-járvány korábban soha nem tapasztalt gyorsasággal kényszerítette rá a vállalatokat a digitális transzformációra. A bizalom és hitelesség kulcsfontosságúvá vált. Az információbiztonsági vezetők erősödő szerepe, illetve vállalaton belüli fontossága minden eddiginél kritikusabb, mind a vállalat túlélése, mind annak növekedése szempontjából. A kiberbiztonságnak a vállalat üzleti értékteremtő tevékenységét kell elősegíteni, az általa teremtett megbízható környezetben az ügyfelek, partnerek és a munkavállalók is hatékonyan végezhetik feladataikat” – mondta Durojaiye Péter, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának és az EMEA régió Cybersecurity Impact Centerének vezetője.

A cégvezetők 29%-a elsősorban gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést szeretne a digitalizációval elérni, 31%-a pedig új képességekkel segíti a modernizációt. A válaszadók 35%-a, vagyis több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a költségcsökkentés érdekében gyorsítja az automatizációt.

„A nagyfokú digitalizáció és automatizáció új kihívásokat rejt a kiberbiztonság területén. Például az ipari rendszerek és folyamatok automatizálásához elengedhetetlen annak kiberbiztonsági felülvizsgálata, különösen, hogy ezen technológiák más információbiztonsági megközelítést igényelnek, mint a hagyományos IT-rendszerek. És mivel ezen eszközök és megoldások életciklusa sokkal hosszabb, kiemelten fontos a biztonsági vetület beépítése már a kezdeti, tervezési ciklusban” – tette hozzá Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának igazgatója.

Munkaerő kerestetik

2021-ben 3,5 millió kiberbiztonsági állás vár betöltésre, ami jól mutatja, hogy a kiberbiztonsági ágazat a képzett munkaerő hiányával küzd. A felmérésben részt vett cégvezetők 51%-a tervezi, hogy a következő évben teljes munkaidős kiberbiztonsági munkatársakat alkalmaz, és több mint 22%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább 5%-kal bővíteni fogja a létszámot.

A cégvezetők leginkább a felhő alapú megoldástervezés (43%), biztonsági hírszerzés (40%) és adatelemzés (37%) munkakörökbe keresnek munkatársakat. Több vállalat alternatív megoldásként belső erőforrásokból biztosított munkaerőt ezekre a munkakörökre úgy, hogy a meglévő munkatársak fejlesztését tette lehetővé a digitális készségek, az üzleti érzék és a szociális készségek terén, vagyis azokon a területeken, amelyekre külső munkaerőt is felvesz. Néhány vállalat menedzselt szolgáltatások igénybevételével fedi le a sokrétűen tehetséges munkavállalók és fejlett technológiák iránti sürgős igényt.

„Az egyik felértékelődő kiszervezett menedzselt szolgáltatás a biztonsági monitorozás, és a kapcsolódó incidenskezelés. Egy jól megtervezett biztonsági stratégia elengedhetetlen része – a különböző biztonsági megoldások alkalmazása mellett – az ezen védelmi vonalakon is átjutó támadások kezelése. Egy-egy ilyen incidens estében létfontosságú az időben történő észlelés mellett a szakszerű, gyors reagálás, amely magában foglalja a közvetlen elhárítási feladatokon túl a továbbgyűrűzés megakadályozását, illetve az esetleges károk helyreállítási munkálatait, ahol szintén kritikus kérdés lehet az idő” – hangsúlyozta Kovács Zoltán, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős csapatának incidenskezelési vezetője.

Kovács Zoltán szerint ezen feladatok végrehajtása speciális tudással, illetve gyakorlattal rendelkező, egymással szorosan együttműködő szakemberekből álló csapatot igényel, melyet kiépíteni hosszú és költséges folyamat. Akárcsak a fizikai biztonság esetében, itt is megoldás lehet külső szakértőkre bízni a feladatot, akik az állandóan ezen a területen történő működéssel szerzett tapasztalatokkal felvértezve erős, valódi védelmi vonalat tudnak képezni.

A kiberbiztonságra fordított források újratervezése

A vállalatok 55%-a, vagyis több mint fele jelölte meg azt a választ, hogy 2021-ben több forrást fog a kiberbiztonságra fordítani. Ez jó hír ugyan, az iparágban azonban változásokra lehet számítani azok jövőbeni kezelése tekintetében. A felmérés résztvevőinek több mint fele (55%-a) nem biztos abban, hogy a kiberbiztonsági kiadások a vállalat legjelentősebb kockázatainak elhárítását célozzák meg. A válaszadók 44%-a a költségvetési folyamatok módosítását mérlegeli, 37%-a pedig határozottan egyetért azzal, hogy a kiberbiztonsági kockázatok számszerűsítése jelentős mértékben javíthatja a kockázatok elhárítását célzó kiadások kezelését. Mindemellett a válaszadók több mint egyharmada ért egyet határozottan azzal, hogy a vállalatok képesek kiberbiztonsági helyzetüket úgy erősíteni, hogy költségeiket – az automatizációnak és a technológiai észszerűsítéseknek köszönhetően – visszafogják.

„A jelenlegi kihívásokkal teli gazdasági környezet komoly döntések elé állítja a vállalati menedzsmentet. Az erőforrások optimalizálása most még inkább elengedhetetlen az üzleti túléléshez, ezért sok esetben a nem kritikus területektől nagymértékű elvonást kénytelenek végrehajtani. Noha a vállalat elektronikus rendszereit érő támadások volumene, illetve a digitalizáció és automatizáció mentén pedig a vállalat kiberbiztonsági kitettsége is folyamatosan nő, a vezetés gyakran mégsem látja a kibervédelem közvetlen értékét” – mondta Gyimesi Csaba.

A PwC szakértője szerint az ellentmondás feloldására jó megoldás lehet egyfajta kiberbiztonsági műszerfal (dashboard), amely strukturáltan, különböző metrikákon keresztül tudja bemutatni a kiberbiztonsági terület teljesítményét és hatásait, ami ezáltal támogatja a kockázatokkal arányos védelem kialakítását. Kulcsfontosságú, hogy az üzleti és pénzügyi döntésekért felelős vezetők számára is láthatóvá váljon a kiberbiztonság hozzáadott értéke.

Felkészülés a kibertámadásokra

Az innováció és a technológia változást hoz a vállalatok kibertámadókkal szembeni felkészülésében: a cégvezetők 43%-a nyilatkozta azt, hogy javított az ügyfélélményen, illetve gyorsabban reagál az incidensekre és zavarokra. A legtöbb válaszadó a következő két-három évben azt szeretné elérni, hogy vállalata nagyobb arányban tudja kivédeni a támadásokat, gyorsabban tudjon reagálni a zavarokra, vezetői bizakodóbbak legyenek azzal kapcsolatban, hogy képesek a veszélyeket kezelni és javuljon az ügyfélélmény.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a nagyvállalatok vezetői nagyobb valószínűséggel számoltak be a fejlett technológiákra történő stratégiai váltás, illetve a biztonsági műveletek átszervezése által elért előnyökről.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a támadók elleni védekezés terén az érdemi előrelépéshez nélkülözhetetlen a technológiákba, folyamatokba és képességekbe, valamint a munkaerőbe történő befektetés. Az eredmények az információbiztonsági vezető fontosságát is kiemelik, aki jelentős szerepet játszhat az átalakulásban.

A rugalmasság kiépítése

Olyan évünk volt, amikor sok minden történt meg első alkalommal, a gazdasági, közegészségügyi és kiberbiztonsági szervezeteknél jóval gyakrabban fordultak elő behatolások, zsarolóprogramok, az egészségügyi és oktatási intézményeket érintő adatvédelmi incidensek, illetve adathalászat. Ennek eredményeként a felmérésben részt vevő cégvezetők 40%-a tervez gyakoribb reziliencia-tesztelést annak érdekében, hogy zavart okozó kiberbiztonsági esemény bekövetkezése esetén is biztosítsa az alapvető üzleti szolgáltatások működését.

„Egy-egy kiberbiztonsági incidens esetén ugyanolyan fontos a hagyományos üzletfolytonossági tervek (BCP) és folyamatok, a rendszervisszaállítási módszerek (DRP) megléte, mint a megfelelő incidenskezelési folyamatok követése. Ebbe beletartozik a felderítés, az incidensek okainak részletes feltárása és az esetek tanulságainak feldolgozása is. Illetve nagyon fontos, hogy nem elég ezen folyamatokat definiálni, hanem a megfelelő felkészülés érdekében rendszeresen tesztelni is kell azokat szimulált esetekkel, gyakorlatokkal” – tette hozzá Kovács Zoltán.

A 2021-ben fenyegető veszélyek: a „nagyon valószínű” veszélyek rangsorában a tárgyak internete (IoT) és a felhőszolgáltatók állnak vezető helyen (melyet a válaszadók 33%-a jelölt meg), míg a „jelentős negatív hatással” bíró veszélyek listáját a felhőszolgáltatások elleni kibertámadások vezetik (melyet a válaszadók 24%-a választott).

A teljes jelentés a https://www.pwc.com/us/en/forms/global-digital-trust-insights-download.html hivatkozásról tölthető le.