Arthur Schnitzler (1862-1931) orvos és drámaíró – és ez a párosítás különösen szerencsés, ha az ember a lelket kutatja, vagyis arról ír. Különös érzékenységgel ábrázolja ugyanis az emberi lélek rejtett, irracionális impulzusait, a vágy és a bűntudat dinamikáját, valamint a társas kapcsolatok gyakran önámító mechanizmusait. Traumnovelle című műve ihlette és inspirálta a Tágra zárt szemek című Stanley Kubrick-filmet, míg Magyarországon a színházak legtöbbet az Anatolt és a Körtáncot, pontosabban annak Kornis Mihály által átdolgozott változatát, a Körmagyart játsszák.

„Az Ismeretlen táj igazi vígszínházi darab. Olyan, ami az elmúlt 130 évben meghatározta a színház karakterét. A színészekről szól. A felszínen szerelmi válságokat látunk, valójában azonban a polgári középosztály és a társadalom erkölcsi és értékválságáról mesél. A középpontjában az az útkeresés áll, hogy miként lehet ezekből a válsághelyzetekből kilábalni. Az eredeti mű két helyen játszódik, mi az egészet áttettük egy Bécshez közeli alpesi szállodába, ahonnan egy kétnapos út indul a hegycsúcsra. A hegy folyamatos jelenléte ugyanis nagyon sokat hozzátesz az előadáshoz. Az emberi kitettség szimbóluma. Megmutatja, hogy az ember milyen apró porszem a teremtett világban, és a lélek pont olyan veszedelmes és ismeretlen táj, mint ez a hegy” – emeli ki Valló Péter.

A történet szerint bár mindenki pihenni jött az alpesi szállodába, senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik. A levegő szenvedélytől fülledt: szerelem, harag, féltékenység, bűntudat, árulás és hűtlenség keveredik benne. Ebben a világban a nyugalom olyan luxus, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

A főszereplő gyógyszergyáros szerepében Ötvös Andrást láthatjuk, feleségét pedig Kovács Patrícia játssza. „Nagyon lecsupaszítva éreztem magam sokáig a próbafolyamatban, mert az ember zavarban van attól, amikor hirtelen semmi másra nem lehet figyelni, csak arra, ami legbelül van. A Wunderlich József által játszott figura és az én karakterem a barátság és a szerelmi hűség mintaképei. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, ők is csalódnak ezekben. Ebben a színdarabban ugyanis az élet olyan helyzetekbe dobja a szereplőket, amik miatt már nem tudnak az elveik szerint élni.” – meséli Kovács Patrícia. „Azt gondolom, az ember azért lesz színész, hogy ilyen szerepeket játsszon. Ma azt mondanánk, hogy Friedrich Hofreiter életközépi válságban van. Az osztrák középosztály felső részéhez tartozik, nem veszi el az energiáját a napi megélhetés, elvileg a csúcson van, de ő a B oldalon érzi magát. Nagyon szeretné, ha történne vele valami, ami ebből a válságból kiszakítja. És ez az ember felmegy a hegyre, ahol vagy leesik, vagy rájön arra, mit kell csinálnia. S érkezik egy váratlan szerelem, ami teljesen felborít mindent. Végre az életében kap egy útmutatást, de kiderül, hogy az sem működik. A viszonyok bonyolultak ebben a darabban: itt nem azért csalnak meg valakit, mert nem szeretik. Friedrichet is mély és igaz szövetség köti a feleségéhez. Azonban az erkölcsi rend és az egész meglévő világrend totálisan felbomlóban van. Ezért nagyon aktuális ez az előadás.” – teszi hozzá Ötvös András.

Az Ismeretlen táj december 5-től látható a Vígszínházban.

Fotók: Vígszínház – Dömölky Dániel

Büchner mindössze 23 évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. @LL3t4rgIA az alapműből kiindulva, ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján született. „Nem feltétlenül a Leonce és Lénával szerettünk volna foglalkozni, hanem egy témával, ami a mostani fiatalokat érinti. Ehhez kerestünk alapanyagot. Az alaptörténet és néhány fontos motívum, mint például a fiatalok melankóliája, apátiája kézenfekvő analógiát adott a Z vagy az alfa generáció általunk is észlelt problémáira. Fontosnak éreztük, hogy kibontsuk ezeket, és olyan előadást hozzunk létre, ami a tizenévesek nyelvén beszél. Róluk, de nem csak nekik, hiszen igyekeztünk a többi generációnak is érthetővé és élvezhetővé tenni az előadást” – emeli ki ifj. Vidnyánszky Attila rendező.

@LL3t4rgIA az érettségi előtt álló fiatalokat megszólító témákat és problémákat dramatizálja, ennek megfelelően alakították ki a formanyelvét és kommunikációját is. A Z generáció számára természetes szlenget és az online kommunikációban használt digitális nyelvet is használja, emellett klasszikusabb formájú jelenetek is vannak az előadásban, amelyek teljesen más figyelmet igényelnek. Schnábel Zita díszlettervező egy olyan emblematikus környezetbe – egy tornaterembe – helyezte a történetet, amely nemcsak a fiataloknak, hanem valószínűleg a felnőtteknek is jóval többet jelent, mint a tornaórákhoz kapcsolódó élmények.

A darab középpontjában két olyan fiatal áll, akik nem akarják a társadalmi normák és a közösségi média által diktált életet élni. „Két olyan fiatalt látunk, akik elvágyódnak abból a közegből, amelyben működniük kellene. Egyértelműen nem találják benne a helyüket. Látjuk a magányukat, a küzdelmeiket. Talán az a legszebb benne, hogy ez a két ember úgy talál egymásra, hogy ismerős lesz számukra a másik magányérzete. Egyszer csak felismerik, ugyanazt érzik. Rájönnek, a másik valami olyasmit fogalmaz meg, amit magukban már fogalmaznak egy ideje” – meséli a Lénát alakító Márkus Luca. „Éreztem, hogy speciálisabb jelenlétet vár el ez a szerep tőlem a többi próbafolyamathoz képest. Egyfajta outsiderség lett úrrá rajtam. Szerep még sosem volt annyira közel ahhoz, mint amilyen én vagyok. Én is szeretek kicsekkolni a világból, nagy szabadság ez. Legalább annyira jó szabadság ez, mint amennyire nagy bizalmat kaptam Attilától. Azt is szeretem ebben az anyagban, hogy egyik generáció sincs véleményezve. A meg nem hallások, a meg nem értések vannak felmutatva” – teszi hozzá Medveczky Balázs, akit Leonce szerepében láthatunk.

Az előadásban a zenének is kiemelt szerepe van. Urbán Kristóf zeneszerző az eklektika jegyében állította össze a különböző stílusú elemeket: techno, klasszikus, népzene, vagy a fiatalok számára jól ismert TikTok trendzenék is hallhatók lesznek. A darab Spotify lejátszási listájára fokozatosan kerülnek fel a dalok. @LL3t4rgIA partnerként, sőt, a témában kompetensebb félként kezeli a fiatal nézőket, akiktől nem a tanult, fegyelmezett viselkedést várják, hanem őszinte, zsigeri reakciót.  Az előadásokra, melyek 800 Ft-os diákjeggyel is látogathatók, diákcsoportok és érettségi előtt álló, ballagó osztályok jelentkezését várja a teátrum szervezési irodája.

Georg Büchner

@LL3t4rgIA

Leonce                           Medveczky Balázs
Léna                                Márkus Luca
Iskolaigazgató               Ötvös András
Iskolapszichológus       Kovács Patrícia
Leonce barátja               Gyöngyösi Zoltán
Léna barátnője               Waskovics Andrea
Irodalomtanár                Zoltán Áron
Tornatanár                      Borbiczki Ferenc
Iskolaőr                            Karácsonyi Zoltán
Kémiatanár                      Csapó Attila
Vizsgaelnök                      Igó Éva
Rosita-ki                           Szász Júlia
Idegen 1                            Szabó Sebestyén László m.v.
Idegen 2                            Böröndi Bence m.v.
Diáklányok: László Rebeka e.h., Rigó Mária e.h., Szász Júlia, Bálint Bernadett, Harangozó Boglárka, Mozga Anna, Reider-Misik Renáta, Szabó Martina Dalma

Diákok: Bálint Barna, Böröndi Bence m.v., Kovács Tamás, Laczkó Bálint e.h., Steenhuis Raul e.h., Szabó Sebestyén László m.v., Mezei Ábel

Dramaturg: NÉMETH NIKOLETT

Díszlettervező: SCHNÁBEL ZITA

Jelmeztervező: PETŐ KATA

Koreográfus: KONDÁKOR AJSA PANKA

Koreográfus asszisztens: BARI ISTVÁN

Zene: URBÁN KRISTÓF

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: WIESMEYER ERIK, VARGA MIKLÓS

Súgó: SZARVAS ÉVA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: ifj. VIDNYÁNSZKY ATTILA

Fotó: Vígszínház – Dömölky Dániel

Az exkluzív címlapinterjút a magazinhoz újonnan csatlakozott Gyárfás Dorka készítette, aki ettől a lapszámtól kezdve a lap állandó szerkesztőjeként dolgozik.

A nyomtatott magazin arculatfrissítése és tartalmi megújulása régóta tervezett lépés volt, amivel az ELLE Magyarország tovább kívánja erősíteni meghatározó szerepét a médiapiacon.

„Hosszú hónapok és folyamatok előzték meg azt a végeredményt, amit az olvasók most a kezükben tarthatnak. Yann Baillieul art director vizuális megközelítése, látásmódja egyedi a magyar piacon és mivel a vizuális megjelenést ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a tartalmat, ezen a területen is célunk a folyamatos fejlődés és az időnkénti megújulás” – nyilatkozta Mádai Vivien, az ELLE magazin főszerkesztője.

A kiadó a megújult magazin mellett továbbra is nagy hangsúlyt fektet a rendszeresen megjelenő digitális lapszámára, az ELLE LAB-re, amelynek következő címlapszereplője a gasztronómia egyik ismert alakja lesz.

„Azt hiszem, ez a valaha volt legbizarrabb, legviccesebb és legőrültebb előadás” – írta egy kritikus a Rémségek kicsiny boltja 1982-es bemutatója után. Alan Menken és Howard Ashman első nagyszabású közös munkája óriási sikert aratott az Off-Broadwayn. A közönség imádta az előadás frissességét, nem szokványos történetét, humorát és fülbemászó zenéjét. A párosra ennek köszönhetően figyelt fel Hollywood, és váltak a legnagyobb Disney-sikerek szerzőivé. A Rémségek kicsiny boltja pedig az elmúlt évtizedekben világszerte az egyik legnépszerűbb musical lett, 1986-ban Frank Oz rendezésében még kultfilm is készült a történetből.

A Rémségek kicsiny boltját március 1-jén Varró Dániel új fordításában mutatják be a Pesti Színházban. „Rajongásig szeretem ezt a musicalt, rég voltam olyan lelkes, mint amikor felkértek rá, hogy fordítsam le. Nagyon közel áll hozzám az a határokat nem ismerő humor, amivel gátlástalanul parodizál mindent a görög drámáktól a Fauston át a retró sci-fi-horror filmekig. Minden szereplő szívszorítóan naiv ebben a darabban, és Alan Menken csodálatos zenéje még a leghajmeresztőbb vicceket is annyi érzéssel tölti meg, hogy nem lehet nem együttérezni a saját vesztükbe rohanó, tragikusan komikus hősökkel. Öröm volt újra és újra meghallgatni a dalokat, amíg a húsbavágóan szellemes szövegek magyar változatán dolgoztam. Remélem, a közönség is olyan szeretettel fogadja majd, amennyire én szerettem fordítani.”

„A zenés színházi műfajok komplexitást igényelnek a színművészektől, a munkatársaktól, a rendezőtől egyaránt. Pláne akkor, ha a mű kifejezett műfaj- és stílusismeretet igényel, hiszen tele van ironikus és parodisztikus elemekkel, kikacsintó reflexióval. És pláne akkor, ha egy világméretű, illetve virágméretű összeesküvés áldozatává válhatunk. A horrorparódia azonban nem tántorítja el az embert, hogy drukkoljon jobb életre vágyó hőseinek” – emeli ki az előadás rendezője, Novák Eszter.

A történet mozgatórugója kivételesen nem egy élő ember, hanem egy, az emberiség létét fenyegető, egzotikus növény, amely szeptember havának huszonegyedik napján látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkan fel, New York egyik nyomornegyedének kis, félreeső virágüzletében. Audrey II-t Seymour, az ifjú botanikus nevelgeti, és közben a virágboltban dolgozó eladólányért, Audrey-ért epekedik. „Régóta érdekel a zenés színház, de még sosem próbáltam musicalben ilyen nagy szerepet. Sokszor erőteljes karaktereket, nem ritkán negatív hősöket szoktam játszani. Seymour azonban egy törékeny, befelé forduló figura, aki védi a szerelemét, és emiatt végül az elszabadult húsevő virág gyilkosságaiban cinkossá válik. Azonban félénk, érzékeny, rebbenékeny lénye mindvégig megmarad. Nagyon felemelő végre egy ilyen karakteren dolgozni, amelynél a lágyabb, „trubadúrosabb” húrjaimat pengethetem” – meséli a Seymourt alakító Orosz Ákos.

„A műfaj sajátosságaiból adódóan sztereotip figurákkal dolgozunk, és mivel a mű önmagát is paródiaként aposztrofálja, már-már olyan, mintha egy képregényt állítanánk színpadra. Mi emberek szeretnénk hinni egy igazságos világban, ahol annak, akit sokat bántottak, aki kitaszított, lecsúszott, van esélye arra, hogy megmentsék, hogy új életet kezdjen, hogy szeretetet kapjon valakitől. Ez a történet tulajdonképpen erről szólna, ha nem állna ott a színpad közepén ez a szörnyeteg húsevő virág, aki mindent felülír… S mindeközben az egész őrületet Alan Menken elképesztő és nagyszabású zenéje fogja egybe, ami vállaltan panelekkel dolgozik, de azokból a legminőségibbekkel. Ez a zene egyszerűen mindenkit beszippant, nem lehet kívül maradni” – teszi hozzá Radnay Csilla.

A Rémségek kicsiny boltja március 1-jétől látható a Pesti Színházban. Az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánlják!

Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja

Horror musical, Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján

SEYMOUR KRELBORN, ifjú botanikus: Orosz Ákos

AUDREY, eladólány a virágboltban: Radnay Csilla

Mr. MUSHNIK, a virágbolt tulajdonosa: Seress Zoltán

DR. ORIN SCRIVELLO, szadista fogorvos: Brasch Bence

CRYSTAL, lány a Skid Row-n: Márkus Luca

RONNETTE, lány a Skid Row-n: Kovács Patrícia

CHIFFON, lány a Skid Row-n: Majsai-Nyilas Tünde

CSAVARGÓ, VEVŐ, RIPORTER, BERNSTEIN, MRS. LUCE,

SKIP SNIP, PATRICK MARTIN: Szántó Balázs

AUDREY II., a növény: Herczeg Tamás m.v. / Vatamány Atanáz m.v.

ALKESZEK, JÁRÓKELŐK, BÁBMOZGATÓK: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint, Nánási Attila, Vati Luca

Szövegkönyv, dalszövegek: HOWARD ASHMAN

Zene: ALAN MENKEN

Vokális hangszerelés: ROBERT BILLIG

Zenekari hangszerelés: ROBBY MERKIN

Fordító: VARRÓ DÁNIEL

Díszlettervező: FODOR VIOLA

Jelmeztervező: ZEKE EDIT

Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Koreográfus asszisztens: HARANGOZÓ BOGLÁRKA

Dramaturg: HÁRSING HILDA

Bábtervező: HOFFER KÁROLY, FODOR VIOLA

Zenei vezető: KOVÁCS ADRIÁN

Zongorán közreműködik: TEMPFLI ERIK

Világítástervező: FRIEDRICH GERGELY

Ügyelő: D. MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: NOVÁK ESZTER

A színdarabot eredetileg a WPA Theatre állította színpadra Kyle Renick produkciós igazgató irányításával.

A színdarab eredeti bemutatóját a New York-i Oprheum Theatre-ben tartotta a WPA Theatre, David Geffen, Cameron Macintosh és a Schubert Organization közreműködésével.

A RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA eredeti rendezése Howard Ashman nevéhez fűződik, Edie Cowan zenei rendezővel együttműködésben.

A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. (www.theatrum-mundi.hu)

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Hullan Zsuzsa nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén Kovács Krisztina irodalmi munkatárs kapta. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 32 év alatti színésznek járó Hegedűs Gyula-emlékgyűrű díjazottja Dino Benjamin.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2024-ben Auer Alexandra és Keresztes Tamás nyerték el a Pinokkió díszleteiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Valló Péter rendezőt, a Vígszínház művészeti tanácsadóját választotta kiemelve egész vígszínházi életművét, amelynek legutóbbi értékes állomása a Magyar Elektra. A társulatért végzett odaadó munkájáért Láposi Réka művészeti főtitkár, Markó Angéla gazdasági vezető és Sánta György produkciós igazgató Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Gál Tünde súgó és Horinka János korábbi világosítótár-vezető kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. Kujalekné Gebhardt Steffi a férfi szabóság vezetője 40 éve, Bóta Zsolt színpadmester helyettes, Bakonyi Zoltán fővilágosító, Henri Zoltán a bútortár vezetője és Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő 35 éve, Illyés Ákos főmérnök 30 éve hűséges tagja a Vígszínháznak. Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 154, Szilágyi Csenge 140 és Waskovics Andrea 133 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 166, Zoltán Áron 159, Brasch Bence pedig 154 alkalommal lépett színpadra.

A teátrum új gazdasági igazgatója Pánczél Sándor.  Az évad végével Antóci Dorottya és Kopek Janka szabadúszóként, míg az egyetemi gyakorlatát a Vígszínházban töltő Varga-Járó Sára a 2024/25-ös évadban társulati tagként folytatja munkáját. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül Gál Réka Ágota továbbra is a Vígben tölti a gyakorlatát, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond pedig a következő évadban a teátrumban kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2024/25-ös évadának első bemutatója szeptember 21-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Liliomfi lesz, míg a Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját Alföldi Róbert állítja színpadra.  Az ember, aki elvesztette az időt Bodó Viktor, a Büszkeség és balítélet Valló Péter rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Rudolf Péter Az imposztort, Novák Eszter a Rémségek kicsiny boltját rendezi. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

Fotó: Vígszínház

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

A Házassági leckék középhaladóknak könnyed és frivol komédia a hűtlenségről. Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel, hogy senki ne sérüljön, „mindenki érdekében” hazudozni kezd. Hazudik élvezettel, hazudik szenvedéllyel, majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?

A második részben az eredeti előadás alaphelyzetét a szerző, Florian Zeller, a kortárs francia szépirodalom fiatal(abb) generációjának meghatározó alakja, a Molière-díjjal, Prix Interallié-val és a Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja elismerésekkel méltatott 43 éves szerzője újra gondolta és egy észbontó este erejéig egy asztalhoz ültette ugyanazt a négy szereplőt.

Az első részből megismert hazudozónk, Michel bajban van: felesége, Laurence ugyanis botrányt készül csapni, mivel meglátja az utcán a baráti házaspár férfi tagját amint egy idegen nővel csókolózik. Michel a kegyes hazugság mellett érvel. Nehezíti a helyzetet, hogy a két házaspár aznap együtt vacsorázik, így a katasztrófa borítékolható.

„Azt hiszem, már mindannyiunknak volt része olyan kellemetlen vacsorában, amikor a könnyednek ígérkező estén váratlanul súlyos témák kerültek terítékre. Ugyanakkor roppant szórakoztató tud lenni, mikor az ember mindent elkövet azért, hogy a titkai ne derüljenek ki” – mondta az egyik női főszereplő, Kovács Patrícia.

Puskás Tamás, az előadás rendezője elmondta: „Az első darab – melyet immár 160-szor adtunk elő a fővárosban – egy bővérű francia komédia. A Házassági leckék középhaladóknak 2. ádázabb darab, mint az első volt, de változatlanul egy nagyon szórakoztató komédia, mindkettő remek játéklehetőséget biztosít ezeknek a nagyszerű színészeknek. A történetek nem függenek össze, bátran jöjjenek a második részre azok is, akik az elsőt nem látták. Örülök, hogy immár a Balatonnál nyaraló közönségnek is megmutathatjuk ezt a két remek előadást.”

A hagyományokat követve a Vígszínház 126. születésnapján ismerhette meg a közönség a 2022/23-as évad bérletes előadásait és újdonságait. A Vígszínházban a Valló Péter rendezésében és Rudolf Péter főszereplésével már bemutatott Barátom, Harvey mellett két bérletes premiert terveznek. Franz Kafka A kastély című regényének új színpadi változatát Bodó Viktor rendezi a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Az “elkafkásodás egy részben álszünettel” műfajú előadásban ifj. Vidnyánszky Attila, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Orosz Ákos, Kovács Patrícia és Radnay Csilla is látható lesz majd. Decemberben Rudolf Péter rendezésében mutatják be Shakespeare utolsó, nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel tűzdelt vígjátékát, a Szeget szeggelt. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Wunderlich József, Márkus Luca, Seress Zoltán, Fesztbaum Béla és Ötvös András lép színpadra.

A Pesti Színházban október 22-én Nick Payne Inkognitó című színművét mutatják be Szőcs Artur rendezésében, Nagy Ervin, Kovács Patrícia, Márkus Luca és Horváth Szabolcs szereplésével. Az előadás egy különös kutatás története, amelynek tárgya a 20. század talán legnagyobb géniuszának, Albert Einsteinnek az agya. Az Egy szerelem három éjszakája ma már igazi klasszikusnak számít, különös hangzású, költői betétdalai az idők során népszerű slágerekké váltak. A zenés drámát ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor és Varga Járó Sára lesz látható. Tennessee Williams fülledt hangulatú, Macska a forró bádogtetőn című műve egy házasság, egy család széteséséről és megmentéséről szól. A Valló Péter rendezte előadásban Szilágyi Csengét, Brasch Bencét, Hegedűs D. Gézát, Igó Évát, Radnay Csillát és Telekes Pétert láthatjuk majd 2023 tavaszán a Pesti Színházban.

A bérletes bemutatók mellett tavasszal egy gyerekelőadással is készül a színház a nagyszínpadon: Presser Gábor közreműködésével a Pinokkió új zenés változatát Keresztes Tamás állítja színpadra. A Házi Színpadon az előző évadok hagyományát folytatva kortárs magyar drámák kerülnek színpadra. Az évad második felében elkezdődnek Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának próbái, amelyet Mohácsi János rendezésében tűz műsorra a színház a 2023/24-es évad elején.

A Vígszínház társulata Budapest egyik külső, erdős területén ökológiai restauráció keretében Vígerdő létrehozásába kezdett. A színház születésnapjához kapcsolódóan a tagok hagyományteremtő szándékkal 126 facsemetét ültettek el a 10 millió Fa Alapítvány szakmai támogatásával. Az őshonos és a klímaváltozással járó szárazságnak ellenálló facsemeték segítenek majd a területen a természetes vegetáció helyreállításában.

Újdonság, hogy a Vígszínház a 2022/23-as évadában ifjúsági bérleteket is hirdet általános és középiskolás fiataloknak, mellyel olyan közönségkedvenc színdarabokat tekinthetnek meg kedvezményesen az érdeklődő diákcsoportok, mint A Pál utcai fiúk, a „Kinek az ég alatt már senkinek sincsen…”, a Toldi, Az öreg hölgy látogatása vagy éppen a Lóvátett lovagok. A bérletes előadások mellett színházi nevelési foglalkozások segítik a diákokat a látottak értelmezésében, a színdarabok által felvetett kérdések feldolgozásában.

A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek átlagosan 20% kedvezménnyel tudják megtekinteni a legújabb előadásokat. A bérlettulajdonosok elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket is kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

Bár a szakmai munka szinte folyamatos volt a Vígszínházban, szeptember 4-én – közel tíz hónapos szünet után – a közönség előtt is újra megnyitja kapuit a teátrum.

„Békeidőben még nem vezettem a színházat, de talán többet tanultam ebben a kiszámíthatatlan helyzetben. Ez az egy év természetesen kevés volt ahhoz, hogy hosszútávú művészi terveinket megvalósítsuk. Célom továbbra is egy jó értelemben vett népszínházi hagyomány folytatása, vagyis a magaskultúra, a klasszikus és kortárs dráma értékeinek közvetítése széles tömegek számára, miközben vissza kell menteni azt a polgári ízlést és gondolkodásmódot is, ami fénykorában jellemző volt a Vígre. Továbbra is azt képviselem, amit eddig is: békét és rendet szeretnék a színházban. Azt szeretném, hogy az életünk legyen kiszámíthatóbb. Család- és életbarát munkahelyet szeretnék teremteni” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház további öt évre kinevezett igazgatója.

Az évad azokkal a premierekkel indul, amelyeket a pandémia miatt el kellett halasztani, vagy csak online lehetett megtartani, így már 2021 december végéig megvalósul a Vígszínházban és a Pesti Színházban a szokásos 3-3 bemutató. A Vígszínház mindig is élen járt az új, saját fejlesztésű zenés színpadi művek létrehozásában. Ennek jegyében készítette el A nagy Gatsby alkotócsapata a Szerelmek városa szövegkönyvét és zenei anyagát Marcel Carné és Jacques Prévert kultikus filmjét feldolgozva. A különleges, érzékeny és érzéki történet ősbemutatóját szeptember 4-én Vecsei H. Miklós átiratában, Kovács Adrián zenéjével, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében láthatják a nézők. A főbb szerepekben Gyöngyösi Zoltán, Radnay Csilla, Wunderlich József, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Csapó Attila, Ertl Zsombor, Kőszegi Ákos és Hirtling István látható, ebben az előadásban debütál a Vígszínházban a társulat egyik új tagja, Bölkény Balázs is.

A Pesti Színházban szeptember 18-án közönség előtt is bemutatják Michal Dočekal rendezésében A kő című előadást Antóci Dorottya, Hegyi Barbara, Majsai-Nyilas Tünde, Szilágyi Csenge, Telekes Péter és a társulat új tagja, Nagy-Kálózy Eszter szereplésével. A színdarab gyönyörű vallomás családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről.

A Kabaré Béres Attila rendezésében nyáron a Margitszigeten debütált, a Vígszínházban október 9-én láthatják a legendás történet bemutatóját. A helyszín Berlin az 1930-as évek elején. Egy igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Sally Bowles-t kettős szereposztásban Szilágyi Csenge és Dobó Enikő alakítja, a főbb szerepekben Brasch Bence, Igó Éva, Kern András és Seress Zoltán látható.

Október 22-én a Pesti Színházban Török Ferenc rendezésében lesz a premierje Yasmina Reza magyar származású világhírű francia írónő darabjának, a Bella Figurának. Ezen a furcsa születésnapon, egy romantikusnak ígérkező, gyönyörű nyári estén semmi nem úgy történik, ahogy azt a résztvevők megálmodták, az este szürreális fordulatot vesz. Az előadásban a társulat két új tagja, Stohl András és Kovács Patrícia mellett Halász Judit, Wunderlich József és Radnay Csilla lép színpadra.

Követve az évad koncepcióját, hogy minél több mai történet és ősbemutató kerüljön színpadra, december 4-én a Pesti Színházban egy kortárs darabot, a Party című vígjátékot mutatják be Paczolay Béla rendezésében. Néhány éve A vendégek címmel nagy sikerrel vetítették a mozik Sally Potter filmjét, amelyből az angol forgatókönyvíró és rendező saját maga készített színpadi változatot. A darab az értelmiség kiégettségéről, meghasonlásról, magánéleti csapdáiról beszél roppant szórakoztatóan. A magyarországi ősbemutatóban Brasch Bence, Hegyi Barbara, Igó Éva, Kovács Patrícia, Lukács Sándor, Szilágyi Csenge és Telekes Péter látható.

Az év utolsó premierje december 11-én a Vígszínházban lesz. Csehov Sirályát David Doiasvili, a grúz Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgatója rendezi. Az ő személye, rendezői látásmódja a garancia arra, hogy ez a sokat játszott klasszikus új megközelítésben, új tartalmakkal gazdagodva kerüljön a nézők elé. A főbb szerepekben Waskovics Andrea, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila és Stohl András lép színpadra.

Rudolf Péter igazgatói pályázatának kivonata ezen a linken érhető el.

Fotók: Vígszínház – Juhász Éva