A LinkedInen vettem észre, hogy változott a státuszod, az RTL Magyarország terjesztési igazgatója lettél. Nem hallottam ugyanakkor távozóról. Ez egy új pozíció?

Igen, a head of distribution pozíció létrehozása annak az összképernyős szemléletmódnak az eredménye, amelyből adódóan az RTL Magyarország egymást kiegészítő és erősítő erőforrásokként kezeli a lineáris csatornáinak portfólióját és a digitális tartalomszolgáltatását. A csapat, amelyhez idén márciusban csatlakoztam, a Grósz Judit vezette üzletfejlesztési igazgatósághoz tartozik. Mi felelünk a terjesztőpartnerekkel való együttműködés előkészítéséért és az ügyfélkapcsolatokért mind a már említett lineáriscsatorna-portfólió – tehát az RTL Klub és a kábelcsatornák –, mind pedig az RTL Magyarország prémiumszolgáltatásként kínált videóplatformja, az RTL Most+ vonatkozásában.

Nem titok, hogy a fókusz most épp az utóbbin van. Azon dolgozunk, hogy az RTL Most+ a lehető legtöbb háztartásban elérhetővé váljon. Jó érzés, hogy már ilyen rövid idő alatt megtapasztalhattam: Magyarországnak nemcsak a főműsoridős piacvezető televíziós portfóliója* a miénk, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő VOD- (video-on-demand) platformja is.

Eddigi karriered legnagyobb részét reklámértékesítéssel töltötted. A terjesztés is sales, de mégsem ugyanaz. Értek meglepetések az új munkakörödben?

Valóban sokat dolgoztam a reklámpiacon, de legalább ilyen értékes időszak volt számomra az a nyolc év, amikor a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét (MEME) vezettem. A szervezet elnökeként rálátásom nyílt a magyar audiovizuális szakma egészére, sőt a MEME nemzetközi kapcsolatai révén lehetőségem volt arra is, hogy az itthon tapasztaltakat a nemzetközi trendekhez viszonyítsam. Sokat tanultam tehát az elmúlt években, így nem volt idegen terep számomra ez a terület.

A tanulás persze sosem ér véget, különösen egy olyan területen, mint a terjesztés, amely a tartalomipar egyik leggyorsabban fejlődő, leginnovatívabb része. Ezeket a változásokat az elképesztő technológiai fejlődés, az életünk minden területén jelen lévő digitalizáció mozgatja. Az új megoldások gyakorlati alkalmazhatósága kifejezetten érdekel, reklámpiaci megközelítésben már volt is alkalmam ilyen kérdésekkel foglalkozni. A piaci trendeket látva nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy azt mondjam, amit reklámosként és salesesként a digitalizációval és általában a technológiavezérelt változásokkal kapcsolatban tanultam, az hamarosan az új pozíciómban is hasznos lehet. Elég, ha arra utalok, hogy a nem lineáris tartalomfogyasztás terjedése milyen izgalmas kihívásokat és milyen óriási lehetőségeket teremt a számunkra.

A kereskedelmi televíziók az induláskor és utána még hosszú évekig alapvetően a reklámokból éltek, de mára felértékelődött a terjesztési bevétel. Mekkora részarányt jelent ma a terjesztés az RTL Magyarország bevételei között?

A klasszikus, nagy kereskedelmi csatornák – amilyen az RTL Klub – szemszögéből természetesen nem alaptalan ez a megközelítés. Jó ideje megjelentek ugyanakkor a hazai piacon a kábelcsatornák is, amelyek kizárólag terjesztési bevételekből éltek. Számuk gyorsan nőtt, ami fokozta a fragmentációt. Sok kicsi sokra ment, csak épp negatív előjellel: a kábeladók egyre többet vittek el a nagyok közönségéből, csökkentve ezáltal az utóbbiak nézettsége monetizációs képességét. Ez a helyzet fokozódott azzal, hogy a kábelcsatornák a reklámpiacra is beléptek, vagyis a nagy kereskedelmi tévéadóknak már nemcsak a közönségébe, hanem reklámpiaci tortájába is bele-beleharaptak. Ez idővel komoly egyensúlytalanságot eredményezett, ami egészen 2016-ig állt fenn, amikor is az RTL Klub és a TV2 is beléphetett a terjesztési piacra. Ezt követően vált általánosnak tekinthető üzleti modellé, hogy a nagy portfólióknak két fontos bevételi forrásuk van: a reklám- és a terjesztési bevételek, amelyeknek az egymáshoz viszonyított aránya persze cégcsoportonként változó.

A csatornaportfólió-építés az RTL Magyarország bevételi struktúráját is átalakította. 2017 óta a terjesztési bevételek aránya érdemben nőtt, csoportszinten ugyanakkor még ma is a reklámbevételek aránya a meghatározó. A terjesztési piacnak azonban így is van egy fontos előnye: kiszámíthatóbb. Míg ugyanis a reklámpiac nagy kilengésekkel reagál a gazdasági folyamatokra, a terjesztési bevételek kevésbé kitettek az ilyen változásoknak. Ezt a világjárvánnyal súlyosbított 2020-as év is jól mutatja…

A free-to-air csatornák elindítása után a televíziós terjesztés következő nagy feladata a gyorsan növekvő kábelcsatornák felfuttatása volt. Hogyan teljesít ma az RTL-kábelportfólió?

Az RTL Magyarország más stratégiát követett, mint a versenytársa, amit röviden talán úgy foglalhatnék össze: minőségi és nem mennyiségi növekedésre törekedtünk. Nem a legnépesebb csatornacsaládot akartuk megcsinálni, hanem a legversenyképesebbet. Azt a portfóliót, amelyik a lehető leghatékonyabb kampánytervezést és -kivitelezést teszi lehetővé a hirdetők számára. Ez az oka annak, hogy évek óta nem indítottunk új lineáris tévéadót, a meglévő csatornáink többségét ugyanakkor a saját kategóriája vezető brandjévé fejlesztettük.

Hogy néhány konkrét példát mondjak: az RTL Klub és a TV2 után idén stabilan a Film+ Magyarország harmadik legnézettebb csatornája.* A Cool visszatért, és erősen tartja pozícióját az ötödik helyen (all day és PT is), amit prime time-ban, vagyis a kereskedelmi szempontból legértékesebbnek tekintett műsorsávban ugyancsak egy RTL Magyarország-csatorna, az RTL II követ.* Összességében azt mondhatom, hogy főműsoridőben, a 18–49-es fő kereskedelmi célcsoportot tekintve Magyarország hat legnézettebb csatornája közül négy a mi portfóliónkba tartozik. Az egy tévéadóra jutó átlagos közönségarány alapján egyértelműen a miénk Magyarország legerősebb csatornacsaládja.

A legnagyobb terjesztők egyúttal mobil- és internetszolgáltatók is, a kisebb cégek pedig alapvetően helyi kábeltévé-szolgáltatóból nőttek nagyobbra. Hogy látod, a terjesztők mennyire értik a streamingpiacot?

A streaming terén a terjesztők és a helyi médiumok szorosabb együttműködése kínálhatja a legnagyobb védelmet a nagy, globális megoldások térhódításával szemben.

Aki ma streaminggel kapcsolatos szolgáltatást fejleszt, az a jövőnek dolgozik, hiszen a magyar piac ma még nem tart ott, hogy az így fogyasztott tartalom meghatározó lenne. A technológia gyors fejlődése és olcsóbbá válása azonban egyszerre elégíti ki és teremti meg a fogyasztói igényeket – nekünk pedig ezeknek kell elébe mennünk.

Ez egy gyors evolúciós folyamat lesz, amelynek korai szakaszára az jellemző, hogy a piac minden résztvevője maga próbál választ adni a kihívásra, azaz saját megoldással akar előállni. A világban az látszik, hogy az IT- vagy tech hátterű platformcégek törekednek arra, hogy maguk is tartalomgyártóvá váljanak, a tartalomtulajdonos cégek pedig igyekeznek „platformlábat” növeszteni. A magyar piacon inkább az utóbbira van példa: olyan jelentős tartalomtulajdonosok, mint a kereskedelmi televíziók vagy a Nemzeti Filmintézet, saját VOD-platformot fejlesztenek.

Ebben a piaci fejlődésben az RTL Magyarország az egyik legdinamikusabb és – bátran mondhatom – leginnovatívabb szereplő, amely ma már két ilyen platformmal is rendelkezik, gondoljunk csak az ingyenes RTL Mostra és annak prémium változatára, a számos exkluzív tartalmat és szolgáltatást kínáló RTL Most+-ra. Ez utóbbi B2B2C-modellje egyúttal jól mutatja azt is, mennyire fontos a helyi médiumok és a terjesztők együttműködése.

A streaming terén tapasztalható verseny a közeljövőben egészen biztosan élesedni fog Magyarországon is, ráadásul nem elsősorban a hazai, hanem a nemzetközi szereplők erősödése miatt. Az RTL Magyarországnak azonban van egy jelentős versenyelőnye: a saját gyártású és/vagy fejlesztésű tartalom. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi televíziók közül az RTL Klub lett a hazai fikcióssorozat-gyártás úttörője és legaktívabb szereplője. Ez a folyamat a Válótársakkal kezdődött, és befektetés volt abba a jövőbe, amelyik pillanatokon belül a jelenünk lesz.

Az RTL Most platformja 2009 óta létezik, de más streamingszolgáltatásokkal együtt csak a közelmúltban kapott igazán nagy figyelmet. Bizonyára van rálátásod más országok piacaira is. Hogy állunk más, egyéb szempontból hozzánk hasonlítható országokhoz képest?

Az RTL Most úgynevezett catch-up platformként indult, amely alapvetően kényelmi szolgáltatást kínált a nézőknek. Úgy működött, mint egy személyre szabott „ismétlőcsatorna”, amelynek segítségével ott és akkor nézhetik vissza a kedvenc műsoraikat, ahol és amikor szeretnék. Ez a funkció persze ma is fontos, az RTL Mostnak azonban egyre több olyan tulajdonsága is van, amely a portfólió más, önálló csatornáira jellemző. Gondoljunk csak bizonyos műsorok premierjére vagy arra, hogy 2018 óta már nem csupán saját gyártású produkciók érhetők el a platformon.

Ami a nemzetközi, azon belül akár csak az európai piacot illeti, ott inkább az az izgalmas, hogy már van példa annak a bizonyos evolúciós folyamatnak a következő fázisára is, amiről az előbb beszéltünk: amikor az egyes szereplők nem önállóan akarják felvenni a versenyt a globális szolgáltatókkal szemben, hanem egymással összefogva, egymás tudását, képességeit kiegészítve. A francia piacon erre példa a Salto, ami a három nagy francia szereplő közös előfizetés-alapú streamingplatformja, de hasonló a briteknél a BritBox is. Vannak más példák is, sok apró különbséggel, a lényeg azonban azonos: a nagyokkal szemben nem több kicsi helyi streamingszolgáltatás igyekszik versenyezni, hanem egy aggregált szolgáltató.

Általánosságban elmondható, hogy a lokális tartalom mindenhol előtérbe kerül a nagy nemzetközi szolgáltatók térnyerése után.

Hány szolgáltatónál érhető el az RTL Most+?

Folyamatban lévő tárgyalásokról nem beszélhetek, de vannak már megállapodásink például a Vodafone-nal, az UPC Directtel, a Telenorral, a Tarr Kft.-vel, a PR-Telecommal vagy épp az Antenna Hungáriával, és természetesen a kisebb szolgáltatókkal is zajlanak az egyeztetések, hiszen meggyőződésünk, hogy számukra is versenyelőny, ha népszerű magyar nyelvű tartalmakkal tudják kielégíteni a változó médiafogyasztási szokásokat.

Általánosságban elmondható, hogy a megkötött dealek alapján már az 1,3 milliót közelíti azoknak a háztartásoknak a száma, ahol az RTL Most+ elérhető. Ez nem egyszerűen sok felhasználót jelenthet, hanem sok vadonatúj felhasználót. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a regisztrálók 25 százaléka nem az RTL Mostról upgrade-el a prémium szolgáltatásra, hanem olyan nézőkből tevődik össze, akiket a hagyományos streamingszolgáltatásunkkal korábban nem értünk el. Az RTL Most+-szal azonban olyan funkciókat kínálunk a számukra, amelyek a prémium platformunk lojális felhasználójává tehetik őket. Ilyen feature például az, hogy az RTL-portfólió összes csatornája élő adásként is streamelhető, és természetesen sok az exkluzív, csak itt látható vagy már csak itt elérhető tartalom is, ami az úgynevezett Chromecast-funkció segítségével ráadásul bármilyen nagyképernyőre kivetíthető.

A streamingszolgáltatások egyszerű videótárként indultak, ma már azonban élő műsorok is elérhetők rajtuk, akár HD-minőségben. Ezek kiegészítői vagy már konkurensei a hagyományos, lineáris televízióknak?

A tv az RTL Magyarország számára ma már a total video szavakat tömöríti, vagyis a különféle platformjainkon elérhető és bármilyen méretű – mobil-, laptop- vagy televízió- – képernyőn megnézhető tartalmak és szolgáltatások integrált médiumát. Ezek a különböző hozzáférési módok kiegészítik és erősítik egymást, együtt építik Magyarország vezető portfólióját.

JEGYZET

* Nielsen Közönségmérés, célcsoport: 18–49 évesek, főműsoridőre (19.00–22.59) vonatkozó adatok, konszolidált vendégadatokkal, időszak: 2020. január 1. – október 31. (lehívás ideje: 2020. november 26.).

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2020/4. számában jelent  meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a média, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

„Amikor Boros Balázs rendezőtársammal és Hinkel Dávid szerkesztő-riporter-vágó kollégámmal elvállaltuk a film elkészítését, nem tudtuk, hogy mire számítsunk. Bennünk is éltek a sztereotípiák az autistákkal kapcsolatban. Azonban ahogy megismertük a Janka Tanya munkatársait, teljesen megváltozott a véleményünk. A célunk az volt, hogy bemutassuk a szervezet módszertanát, a benne résztvevő pedagógusok és sérült társaink hétköznapjait és eredményeit. A legnagyobb hatással az volt ránk, hogy kiderült: minden csak hozzáállás kérdése. Az, hogy az alapítók példaértékű programját felkarolta a SPAR Magyarország és a többi segítő cég, s lehetőséget adnak az ott élőknek, példát mutat tiszteletadásból” – mondta Kovács Krisztián, a film rendezője.

Az esélyegyenlőség iránt elkötelezett SPAR a tótvázsonyi Janka Tanyával 2017 óta működik együtt. A nonprofit szervezet célja olyan napközbeni foglalkozás megvalósítása, amely lehetővé teszi a folyamatos fejlődést, a sikerélmények megélését és hozzájárul ahhoz, hogy autista embertársaink a társadalom életének alkotó részesei legyenek. A SPAR felkérésére a Next Production a közelmúltban elkészítette a Hosszú út című dokumentumfilmet, amelynek sajtóbemutatóját a 2019. november 12-én a budapesti Corvin Moziban tartották.

A félórás film a tótvázsonyi fiatalok mindennapjaiba nyújt betekintést. Gondolatébresztő és szívmelengető képek mutatják be, hogy a szervezet foglalkoztatott munkatársai hogyan szervezik és végzik a tanya körüli teendőket – kertápolást, az állatok gondozását –, milyen sikerrel látják el az áruházi árufeltöltő és szortírozó munkát, a szórólapozást vagy az ajándéktárgyak és képeslapok készítését. Láthatjuk azt is, hogy a szereplők mivel töltik a közös szabadidejüket.  A főszereplők mellett megszólalnak a kezdeményezés ötletgazdái és a szülők is, akik szerint a korábban bezárkózott gyermekeik megnyíltak a Janka Tanya közösségének köszönhetően, és teljes embernek, a család és a társadalom hasznos tagjainak tekintik magukat.

„A Janka Tanya példaértékű civil szervezet, tevékenységük elismerésre méltó, büszkék vagyunk az együttműködésünkre. Az életükről szóló film megérint és ösztönöz, hogy folytassuk a közös munkát. A veszprémi INTERSPAR munkatársai heti két-három alkalommal fogadják a fiatalokat, akik fejlesztő pedagógusaik mentori irányításával változatos feladatokat látnak el az áruházban. A kezdeményezés közösségformáló ereje mellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a fiatalokat közelebb hozza a munka világához. Az általuk készített díszek, használati tárgyak például évek óta megvásárolhatók a SPAR központjában megrendezésre kerülő karácsonyi és húsvéti vásáron” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője és a film producere.

„Hálásak vagyunk azért a segítségért, amit a SPAR Magyarországtól évek óta kapunk. Az áruházi munkalehetőség révén a társas kapcsolatokat nem, vagy csak nagyon nehezen megteremtő autista fiatalok képesek beilleszkedni és teljes értékű emberhez méltó életet élni. Az általunk a hiányok helyett a képességekre összpontosító, feltétel nélküli támogatás és gondozás sikere megmutatkozik abban is, hogy foglalkoztatott munkatársaink – szakemberek segítségével – ugyanúgy helyt állnak a munka világában, mint az egészséges társaik” – mondta Bárányos Katalin, a Janka Tanya alapítója. A kezdeményezés másik gazdája, a holland Janneke Brinks hozzátette: „Az eredményes együttműködésünk arra is bizonyíték, hogy mindenkinek van helye a világban”.

A Janka Tanya munkatársai mellett az üzletlánc – hasonló feltételekkel és metódus szerint – további két partnerszervezetének fiataljait is segíti: az Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei Autistákért és a Zala megyei Alapítvány az Autista Gyermekekért pártfogoltjai is lehetőséget kaptak a beilleszkedésre a SPAR-nak köszönhetően.

A tótvázsonyi és a zalai fiatalok segítése mellett a SPAR nagy figyelmet fordít a megváltozott munkaképességű kollégák beilleszkedésére és a hosszú távú foglalkoztatásukra is. A vállalat esélyegyenlőségi referenst alkalmaz, és érzékenyítő tréningeket is tart a kollégáknak. Emellett tíz éve biztosít árusítóhelyeket a Szerencsejáték Zrt.-nek, aminek köszönhetően közel 100 szuper- és hipermarket üzletben árulnak sorsjegyeket megváltozott munkaképességű emberek.

A SPAR-nál jelenleg 119 megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, és tíz fő fogyatékkal élő, autista fiatalnak adnak munkát. A SPAR 2010-ben kapta meg először a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést, 2017-ben pedig már negyedik alkalommal vehette át a díjat, amikor az esélyegyenlőségi pályázaton Befogadó Munkahely különdíjban is részesült a Janka Tanyával megvalósított programja elismeréseként.

Nézze meg a film trailerét:

Tovább csökkentek a televíziós reklámbevételek tavaly Magyarországon. A visszaesés hat százalék volt előző évhez képest, a teljes televíziós reklámtorta így 45,6 milliárd forintra zsugorodott – derül ki az EY és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) közös éves jelentéséből.

„Tavaly összességében tovább csökkentek a reklámbevételek, több mint hárommilliárd forinttal zsugorodott a reklámtorta. A visszaesés üteme a megelőző évhez képest azonban lassult: amíg 2012-ben 11 százalékos volt a csökkenés, addig 2013-ban összességében 6 százalék. Ráadásul a kábeltelevíziós piacon visszafogott reklámbevétel-növekedés indult meg” – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója a Reklámtorta 2013 ismertetésére szervezett sajtótájékoztatón.

A kábeltelevíziók reklámbevételei 4 százalékkal növekedtek 2013-ban. Ezzel párhuzamosan azonban a földi sugárzású adók piacán 10 százalékos volt a visszaesés – derül ki a felmérésből. Ennek megfelelően nőtt a kábeltelevíziók részaránya a teljes reklámtortán belül, a szektor összbevételének 31 százalékát, mintegy 14 milliárd forintot, ezek az adók adták.

„Az összes reklámbevételen belül a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek minimálisan, kevesebb mint 4 százalékkal estek. A non-szpot típusú bevételek csökkenése pedig elsősorban egy módszertani változásból ered, a szponzorfinanszírozott műsorok esetében most először egységesen a nettó – vagyis a gyártási költséget nem tartalmazó – bevételekkel számoltunk” – hangsúlyozta Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke. Ennek eredőjeként a reklámtortán belül nőttek a reklámszpotokból származó bevételek, 95 százalékra emelkedett arányuk, meghaladva a 43,3 milliárd forintot.