Jelentősen változott a helyzet a befektetési piacokon, így a megtakarítóknak is érdemes új szempontokat mérlegelniük. „Az elmúlt egy év egyik legfontosabb folyamata a magyar gazdaságban az infláció fokozatos lassulása volt” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a pénzintézet befektetési klubjának legutóbbi rendezvényén. A pénzromlás üteme az év elején a 26 százalék körüli szintről indult, majd 2023 őszére közel 12 százalékra csökkent.

Ez a csökkenés többek között annak köszönhető, hogy az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami világszinten is magasnak számított. Mivel ennek jelentős költségei is vannak és az inflációs folyamatok is kedvezően alakultak, elindult a kamatcsökkentés: az idei év októberére már 12,25 százalékra csökkent a kamatszint. A szakember azonban arra számít, hogy a következő hónapoktól óvatosabbá válik a jegybank és lassít a kamatcsökkentés mértékén, mert ha túl gyorsan csökkenti a kamatszintet és ennek nyomán túl gyengévé válna a forint, akkor az importált infláción keresztül nehezebbé válna a hazai infláció elleni további harc.

folytatódhat a forint strukturális leértékelődése 

„A forint piacán azt láthatjuk, hogy két erő dolgozik egymás ellen” – véli a K&H befektetési stratégája. „Egyrészt az alapkamat még mindig magas, ezért a külföldi befektetőknek megéri forintot tartani. Ez segített a magyar valutának a tavaly októberi nagyon gyenge szintről komolyan erősödni. Ugyanakkor csökken a kamatelőny.”

Azt is láttuk az elmúlt hónapokban, hogy a forint nagyon érzékeny a globális és a hazai hírekre, ezért hullámzó volt az árfolyam is. Ezt az ingadozást azonban el kell fogadniuk a forintbefektetőknek. A szakértő összességében a következő egy-két hónapban arra számít, hogy az euró jegyzése a 375-390-es sávban mozoghat.

Ezt követően folytatódhat a fokozatos, évi néhány százalékos forintgyengülés, ami az elmúlt években is látható volt. Ezért amikor erősebb szinteken van, a befektetők mérlegelhetik a devizakitettségük növelését. Ezzel összefüggésben szintén tanácsos a devizabefektetések felé fordulni, hiszen a folyamatos, strukturális leértékelődés a következő években is benne lehet a forint árfolyamában.

Bánhalmi Gábor szerint nagyon fontos azonban a kockázatok kezelése. Erre jó alternatívát nyújtanak az úgynevezett vegyes alapok, amelyeknél az aktív alapkezeléssel a K&H szakértői a piaci változásoknak megfelelően alakítják az adott alap összetételét. Ezzel mérsékelhetőek a kockázatok, amellett, hogy a hozamokat is biztosítják. Emellett a kockázatkerülőbb befektetők számára elérhetőek olyan tőkevédett megoldások forintban, euróban és dollárban is, amelyekkel biztonságosabb formában részesülhetünk a részvénypiacok középtávú folyamataiból.

Hosszúlejáratú kötvények és befektetés a jövőbe

A kötvénypiaci változások eredményeként most olyan hozamszintek alakultak ki, hogy a devizabefektetések mellett érdemes a hosszúlejáratú kötvényekkel is megtakarítási célpontként számolni. Emellett évek óta egyre nagyobb figyelem kíséri a környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, felelős befektetéseket. Ezekkel szintén érdemes kalkulálni, mivel általuk a hozamok mellett a fenntarthatósági törekvések is támogathatóak.

A Bloomberg szerint az orosz eurókötvényekkel március eleje óta válságos szinten kereskednek, a központi bank devizatartalékai be vannak fagyasztva, a legnagyobb bankok pedig nem férnek hozzá a globális pénzügyi rendszerekhez. A cikk szerint a kötvénytulajdonosok most ki fognak várni, figyelemmel követik az orosz-ukrán háború alakulását, abban a reményben, hogy a szankciókat idővel enyhítik és hozzájuthatnak a pénzükhöz.

A Bloomberget szemléző HVG arra emlékeztet, Oroszország utoljára több mint egy évszázaddal ezelőtt került csődbe külföldi hitelezőivel szemben, amikor a Lenin vezette bolsevikok 1918-ban megtagadták a cári időszakból származó adósságok törlesztését.

A 24.hu a Reuters hírét ismerteti: az orosz eurókötvények néhány tajvani tulajdonosa hétfőn közölte, hogy nem kapták meg az eredetileg május 27-én esedékes kamatkifizetéseket.Az egyik tajvani forrás a Reutersnek azt is elmondta, hogy a szóban forgó eurókötvényekhez nem kapcsolódik olyan záradék, amely lehetővé tenné, hogy orosz valutában törlesszenek. Vlagyimir Putyin elnök ugyanis múlt szerdán ideiglenes eljárások megindításáról döntött. A rendelet 10 napot ad a kormánynak arra, hogy bankokat válasszon ki, amelyek egy új rendszerben kezelik a kifizetéseket, ami arra utal, hogy Oroszország akkor tekinti teljesítettnek adósságkötelezettségeit, ha rubelben fizeti ki a kötvénytulajdonosokat.

A Világgazdaság azt hangsúlyozza, hogy Oroszországnak bőven lenne pénze törleszteni. A háború kitörése előtt Moszkvának 640 milliárd dollárnyi arany-és devizatartaléka volt, ám ennek nagy részét külföldön fialtatta, és jelenleg a szankciók miatt nem fér hozzá. A csőd akkor következik majd be ténylegesen, ha a hitelminősítők ezt a osztályzatukkal is megerősítik, vagy ha egy bírósági döntés születik ez ügyben. A hitelezők, akik rendelkeznek az úgynevezett CDS-ekkel (credit default swaps), azaz egyfajta csődvédelmi biztosítással, amely az esetben fizet, ha a kötvény lejáratait nem teljesíti a kibocsátó, követelhetik a hitelminősítőktől az úgynevezett nemteljesítő határozat kibocsátását, ám erre a nemzetközi szervezetek sem képesek a szankciók miatt.

Azt a szakértők is elismerik, hogy a jelen esetben egy orosz államcsődnek minimális hatásai lennének a világ pénzpiacaira vagy a rubel és az orosz bankrendszerre nézve, ezt támasztja alá az is, hogy az orosz fizetőeszköz 4 százalékot erősödött a dollárral szemben hétfő délelőtt. Az 1998-as esetben fizetésképtelenség és a rubel mélyrepülése a globális bankrendszerre is kockázatot jelentett, miután több nagybank, és hedge fund, köztük az amerikai Long-Term Capital Management is az összedőlés szélére került, és csak a washingtoni mentőövvel sikerült túlélniük – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A fenti gazdasági folyamatok közepette viszont a kötvények kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Az emelkedő (és már megérkezett) infláció és a későbbiekben várhatóan magasabb kamatok miatt a fix jövedelmet fizető (kötvényjellegű) eszközök nehéz helyzetbe kerülhetnek. A kötvények feszült piaci időszakokban meg tudják őrizni biztos menedék státuszukat, de a lendületes növekedéssel és inflációval jellemezhető szakaszokban háttérbe szorulnak a részvényekhez képest.

Eközben szűkült a növekedési részvények és a hagyományos ágazatokban működő vállalatok részvényei közötti rés. A befektetőket az év hátralévő részében és még az után is vélhetően leköti majd a Covidot követő időszakra ígért jelentős technológiai változásokból tőkét kovácsolni képes vállalatok és a tágabb közgazdasági körülmények normalizálódásából közvetlenül profitáló cégek versengése.

Az évből eddig eltelt időszakban Amerikában a Dow Jones Industrials Average és a főképp technológiai irányultságú NASDAQ Composite index csaknem azonos nyereségekről számolt be. Az elmúlt hat hónapban mindkét index rekordszintekre kúszott − kettejük közül a közelmúlt nyertese a NASDAQ volt[1]. Az európai részvénypiacok még az USA-nál is látványosabb hozamokról számoltak be – ez alól az egyetlen és feltűnő kivételt az Egyesült Királyság jelentette. Az alacsonyabb bázisról induló és a gazdasági talpra állás korábbi szakaszában járó európai részvények kedvezően reagáltak a javuló belföldi kilátásokra és az USA erős gazdasága és a szintén erős dollár által jelentett komoly vásárlóerőre[2].

Az ázsiai piacok ehhez képest csalódást keltettek: újból fellángolt a koronavírus-járvány (még a korábbi hullámokat elkerülő országokban, például Ausztráliában is), ami nem tett jót a befektetők hangulatának. India és Malajzia szintén nehéz helyzetbe került, és a közelmúltban Japánban is meghosszabbították a szükségállapotot. A hitelkihelyezés lassulása Kínában – melyre az év első negyedében tapasztalt rekordvolument követően, mesterséges beavatkozások nyomán került sor – szintén aggodalomra adott okot[3].

2021 legfigyelemreméltóbb közgazdasági fejleményei eddig az emelkedő infláció és a „túlméretes” gazdasági növekedési mutatók voltak (bár a 2020-as adatokhoz képest nem volt nehéz látványos eredményeket produkálni). A fejlett országok közül az első negyedévben az USA járt az élen: az előző évi szinthez képest 6,4%-os fejlődést tudott elérni. Kínában az első negyedévben megdöbbentő mértékű, 18,3%-os növekedést regisztráltak, bár ezt természetesen annak fényében kell vizsgálni, hogy 2020 hasonló időszakában az ország gazdasága az első koronavírus-hullám miatt éppen látványos hanyatlásban volt[4].

Az USA-ban a Fed kedvenc inflációs mérőszáma – az alapvető személyes fogyasztási kiadások költsége, a PCE – májusban a célelőirányzatot jelentősen meghaladó, évi 3,4%-os ütemben nőtt[5]. Nem vitás, hogy már önmagában ez is okoz némi fejtörést a Fed-nek. Júniusban az amerikai jegybank döntéshozóinak többsége úgy nyilatkozott, hogy véleménybe szerint a kamatlábak emelésére a vártnál egy évvel korábban, már 2023-ban sor fog kerülni.

„Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az USA-ban tovább folyik majd az erőteljes növekedés, így a befektetési környezet hasonló lesz az első félévihez. Európa, Japán és több feltörekvő ország, például India és Brazília korlátozásainak feloldása a világgazdasági növekedésre is pozitív hatással lesz, ez pedig csökkentheti a megszorítások által súlyosan érintett ágazatok, például az utazásszervezők és a légitársaságok részvényeire nehezedő nyomást”- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Ahogy a talpra állás egyre inkább lendületbe jön, az USA-felől más, potenciálisan lendületet nyerő piacok és az egyre nyitottabbá váló gazdaságra kedvezően reagáló és növekedési riválisaikkal szemben vonzó alternatívát kínáló részvények felé történő rotációra is sor kerülhet. Európa, mely gazdasági szempontból már megkezdte az USA-hoz való felzárkózást, további jó lehetőségeket kínálhat ezen a téren. Az e héten napvilágot látott adatok szerint az európai gyártóipari növekedés 24 éve nem látott magasságba szökött[6].

Szokás szerint persze kockázatok is vannak. Az USA és Európa vállalatai jelentősen túlteljesítették az első negyedévi nyereségvárakozásokat, és most a részvénypiacok azt várják, hogy a vállalati eredmények megfeleljenek a fokozott várakozásoknak. Ha e téren csalódásra kerülne sor, a piacok némi lélegzethez juthatnának. A jelenlegi várakozások szerint az USA-ban a nyereségek 2021-ben kb. 35%-kal fognak nőni. Mivel a kőolaj ára jelenleg 75 dollár körül van hordónként, az energetikai vállalatok a második negyedévben várhatóan az eddigi legmagasabb nyereségnövekedésükről fognak beszámolni, de a nyomukban ott lesznek (főleg a légitársaságoknak köszönhetően) az iparvállalatok, valamint a nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító cégek papírjai is[7].

Az esetleges pozitív meglepetésnek a Fed is útjába állhat, főleg, ha a későbbi bejelentések a rekordalacsony kamatokkal jellemezhető időszak vártnál korábbi befejeződését vagy a pénznyomtatás és az eszközvásárlási program kivezetését jelzik majd előre. Az amerikai infrastrukturális költségvetési csomag kétpárti jóváhagyását célzó tárgyalások még jócskán elhúzódhatnak, de a legutóbbi hírek szerint végül létrejöhet a megállapodás.

„Most, hogy küszöbön áll a több kontinenst érintő, összehangolt gazdasági talpra állás, minden korábbinál célszerűbbnek tűnik egy globálisan diverzifikált részvényportfólió fenntartása”- tette hozzá Al-Hilal István.

[1] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[2] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[3] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[4] Bureau of Economic Analysis, 21.05.27. és National Bureau of Statistics of China, 21.04.20.

[5] Bureau of Economic Analysis, 21.06.25.

[6] IHS Markit, 21.07.01.

[7] FactSet, 21.06.25.