A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatunk.

Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.

A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, sőt talán éppen ebből a célból megtanult fényképezni, és több ezer felvételt készített életükről, barátaikról, ami sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.

A Babits-fond utóélete meglehetősen hányatott volt, megőrzésében már nem csak a költő feleségének szerepe hangsúlyozható. 1941 után Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el. Ám a front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, így az részben visszakerült a meglehetősen kicsi Jagelló utcai lakásba, ahová férje halála után költözött lányával, Babits Ildikóval. Ezt követően részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan valamennyi – nem tudható, hogy pontosan mennyi és milyen jellegű – anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcai lakásba.

Az 1940-es évek közepére Török Sophie egészségi állapota meglehetősen megromlott. Míg korábban gondosan kezelte, némiképp rendezte, esetenként feliratozta a hagyatékot, az évtized második felére a hozzá közel álló kortársak visszaemlékezései szerint az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése ezen a ponton Keresztury Dezsőnek, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy Babits személye persona non grata ugyan a kulturális kormányzat szemében, de az ő közbenjárására hajlandó megvásárolni a hagyatékot a nemzeti könyvtár részére. Az özvegy elfogadta az ajánlatot, Keresztury pedig két nap alatt beszállíttatta a kéziratokat a Múzeum körúti épületbe.

Török Sophie rendelkezésének megfelelően a hagyatékot mintegy tíz évig zárt letétként őrizte a nemzeti könyvtár kézirattára, majd az előrendezést követően az 1960-as években megtörtént részletes feldolgozása. A hatalmas levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból pedig számos Babits-levél jelent meg más szerzőkhöz – Osvát Ernő, Gellért Aladár, Schöpflin Gyula, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula – köthető levélkiadásokban. Arányaiban azonban a fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada, a Török Sophie-levelek pedig csaknem teljes egészükben publikálatlannak tekinthetők.

A nemzeti bibliotéka most induló digitális szolgáltatása ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb (keletkezési, szerzőségi stb.) adatok folyamatos megjelenítésével, egyben folyamatosan hozzáférhetővé teszi a kéziratokat – amelyeknek jelentős hányada nem pusztán tartalmával, de ereklyeértékével is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális darabja – az érdeklődő közönség és az oktatás számára is. A harmincezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához is.

Az Országos Széchényi Könyvtárban megkezdődött a hagyaték többi műfaji egységének digitális feldolgozása is. A levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánjuk a nagyközönségnek hozzáférhetővé tenni.

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső – a díszkötetek szerzői – nemcsak kortársak, és nemcsak munkatársak voltak, de nagyon jó barátok is. Idén karácsonykor a magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának ünnepi írásait a Jaffa Kiadóval együttműködve rendezte kötetbe a Libri.

A Karácsonyi társasjáték – Változatok egy ünnepre című válogatás Karinthy Frigyes verseinek, novelláinak, humoreszkjeinek, karcolatainak és irodalmi paródiáinak különleges gyűjteménye, az írások témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter.

A Csodát nekem című könyv Kosztolányi Dezső karácsonyi prózáinak és verseinek válogatása. Az olykor humoros, olykor lírai írásokban bámulatos érzékletességgel idéződnek meg az ünnep színei, hangjai és illatai.

„A világjárvány okozta rendkívüli helyzetben előtérbe kerültek kapcsolataink, a közös élmények pedig még értékesebbek lettek. Azért választottuk Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső írásait, mert amellett, hogy a magyar irodalom emblematikus alakjairól van szó, két nagyon különböző emberről is, akik ennek ellenére, vagy pont ezért barátok lettek és nagyon fontosak egymás számára.  A kötetekben megemlékezünk a szerzőpáros munkásságáról, barátságuk bemutatásával pedig szeretnék felhívni az olvasók figyelmét az emberi kapcsolatok jelentőségére is” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

Novembertől a Libri Könyvesboltok kampányában a két kötetre hívja fel a figyelmet, a boltjaiban megjelenő karácsonyi dekoráció a két kötet színvilágát és borítóját idézi meg. A kirakatokban és a bolttéren belül a borító elemei és szereplői is visszaköszönnek.

A könyvpromóció kreatívjai országos kampányban lesznek láthatók, illetve a cég egyedi gyártású termékein is megjelennek. Karinthy és Kosztolányi arcképei a Libri Szerzők, mint ikonok kollekciójának vászontáskáiról, kitűzőiről, bögréiről, úti bögréiről köszönnek vissza, a kötetek illusztrációiból pedig képeslapok és könyvvédő tokok is készülnek.

A könyvpromóciót bemutató hirdetésekkel lifestyle- és közéleti médiumokban, valamint a Libri közösségimédia-felületein is lehet majd találkozni.

További információk a Libri oldalán.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Brandmenedzser: Tömör Annamária

Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella

Marketingasszisztens: Juhász Fruzsina

Szövegíró: Paál János

Borító- és belső illusztrációk: Nagy Norbert

Grafikusok: Artner Gábor, Kopacz Kriszta, Kozlovsky Katalin, Makovnyik Csilla

UX design: Sárosi Tamás

Portálmenedzser: Halmos Szabolcs

PR-menedzser: Jávor Zsófia

PR-asszisztens: Mihályi Dávid

Bolthálózati marketing: Illés Nikolett

Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata

Médiakoordinátor: Herczegh Zoé

Social media: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella, Mihályi Dávid

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső portréit készítette: Szakáll Szilvia