A szeretet nem az egyik, hanem az egyetlen út a boldogsághoz! Itt ebben a csoportban fel fogjátok fedezni önmagatokat, és figyelmeztetlek, hogy nem lesz könnyű. Minden bennünk van. Egy angyalt nem nehéz szeretni. Az keine Kunst. Azt mindenki tudja. De egy ördögöt…?” – vallja Barbara Tartuffe, aki, miután élete második felében sikeres természetgyógyásszá nőtte ki magát, úgy dönt, hogy átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanítványa házában folytatja áldásos tevékenységét. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt.

A Madame Tartuffe létrejöttét közel egy éves munka előzte meg. Kincses Réka rendező és a színészek több fázisban improvizáltak, így az ő történeteik is indirekt módon benne vannak az előadásban. „A téma, ami igazán érdekelt a manipuláció. Hol kezdődik, hol végződik. Emellett volt egy konkrét személyes történet, amit el szerettem volna mesélni. Ismerem azt a figurát, aki Barbara karakterét ihlette. És egyszer csak rájöttem ez az egész rímel Molière Tartuffe-jére. Az előadásban persze inkább asszociatív az összekapcsolás. Tartuffe egyértelmű csaló, Barbara azonban nem. Az ő karaktere komplexebb, meglepetésekkel teli” – emeli ki a rendező.

„Ide csak a bátrak jönnek, a kiválasztottak, azok, akik kézbe akarják venni az életüket, nincsenek véletlenek.” A Madame Tartuffe szeptemberben 28-tól látható a Pesti Színházban.

Madame Tartuffe

tragikomédia

Akik Berlinből jöttek

Tartuffe                       Udvaros Dorottya m.v.

Philip                           Ertl Zsombor

Ursula                         Majsai-Nyilas Tünde

Valér                           Kövesi Zsombor m.v.

Akik itthon vannak

Orgon                          Petrik Andrea

Elmíra                         Horváth Szabolcs

Pernelle                      Kőszegi Ákos

Damis                         Liber Ágoston m.v.

Cléante                       Bölkény Balázs

Akire nem számítottak

Dorine                         Balázsovits Edit

Díszlettervező: CSIKI CSABA

Jelmeztervező: Cs. KISS ZSUZSANNA

Mozgás: GERGYE KRISZTIÁN

Dramaturg: ENYEDI ÉVA

Világítástervező: ÁGOSTON ANDRÁS

Ügyelő: MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: KINCSES RÉKA

Minden életkornak megvannak a saját feladatai és kihívásai. Bár minden sors egyéni, általánosságban azt lehet mondani, hogy az ember húszas-, harmincas éveiben a gyerekeit neveli, negyvenes-, ötvenes éveiben pedig a szüleiről gondoskodik. Főleg, ha az egyik szülő egyedül marad, és kezd a világtól elszigetelődni. Hogyan kell odafigyelni egy idős szülőre, mennyi időt kell vele tölteni, mennyire szabad az ügyeibe beavatkozni? Hogyan reagáljunk, ha az apánk 80 évesen új életet akar kezdeni és bemutatja fiatal barátnőjét? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Tasnádi István az Apa szeme fénye – Gold Digger című darabja.

„Körülbelül 7 éve kezdtem el írni ezt a történetet, a környezetemben ugyanis több ilyen eset is történt. A darabra készülve még egy rendőrségi prevenciós előadáson is részt vettem, ahol egy nyugdíjas klubban a potenciális áldozatoknak beszéltek az „öregezés” jelenségéről. Ez egy általános veszély, ami főleg az egyedülálló, idős emberekre leselkedik. Egy teljes iparág épül rá: kihasználják a világtól egyre jobban elszigetelődő idős embereket, akik már azért hálásak, ha valaki empátiát, érdeklődést mutat irántuk. Drámaíróként megláttam ebben a nagyon erős drámai alapkonfliktust. Úgy érzem, nagyon fontos erről a témáról beszélni. Az előadást látva talán néhány néző ráébred arra, mennyire eleven ez probléma, milyen nagy felelősségünk van a szüleinkkel kapcsolatban” – emeli ki a szerző-rendező.

A darab látszólag reális szituációból indul. Sokáig úgy tűnik, mintha egy bűntörténetet látnánk, majd különböző valóságszintek elevenednek meg a színpadon. Ezek segítenek értelmezni a család és a főszereplő, az Apa történetét. Miért vált ennyire magányossá és sebezhetővé ez az idős ember, miért romlott meg a viszonya a fiaival.  „Nagyon izgalmas dolog élő szerző darabján munkálkodni, pláne úgy, hogy ő maga a rendező is. Filmeknél szokott ilyen előfordulni. A próbákon néha úgy is éreztem, mintha filmet forgatnánk, ráadásul ez az intim tér, a Házi Színpad, úgynevezett filmes színészetet igényel, ami igen megnehezítette a dolgomat, mert egy 80 éves férfit alakítok, nagyon kell vigyázni, hogy ne tűnjek illusztratívnak. Tasnádi-darabban már játszottam, ott a testvére, Csaba volt a rendező. Szeretem István írói világát. Az előadás generációk „furi” találkozása is egyben, hogy ezt a „furi” szót használjam a darabból” – meséli az Apát alakító Kőszegi Ákos.

Az Apa szeme fénye – Gold Digger című előadás március 22-től látható a Vígszínház Házi Színpadán.

Az előadást 16 éven felüli nézőknek ajánlják.

Tasnádi István: Apa szeme fénye – Gold Digger

APA: Kőszegi Ákos

ANYA: Igó Éva

KRISTÓF: Horváth Szabolcs

ATTILA: Dino Benjamin

HAJNALKA: Rigó Mária e.h.

Dramaturg: HÁRSING HILDA

Látványtervező: BUJDOSÓ NÓRA

Zene: MONORI ANDRÁS

Világítástervező: ÁGOSTON ANDRÁS

Ügyelő: TERJÉK ATTILA

Súgó: SZARVAS ÉVA

Rendezőasszisztens: MOLNÁR KATA

Rendező: TASNÁDI ISTVÁN

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Valamennyien ismerni véljük Madách Imre főművét, Az ember tragédiáját, irodalomtörténetünk kivételesen fontos fejezetét, a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítményét, ezt a nagyszabású, csodálatos drámai költeményt. Talán idézni is tudjuk egy-két szállóigévé vált sorát, hiszen a középiskolában memoriter volt, kötelező olvasmány, ám a mű gondolati tartalmaira megérve már kevesen vesszük kézbe.

Ebben a Madách Imre születésének 200. évfordulójára készített néhány perces videóban számos közismert és néhány ritkábban idézett részletet hallhatnak a Vígszínház színművészeinek előadásában, hogy kedvet csináljunk e világirodalmi léptékben is jelentős mű újraolvasásához.

MADÁCH 200 – Az ember tragédiája

 Az Úr: Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor

Lucifer: Kern András, Hegyi Barbara, Orosz Ákos

Ádám: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Gyöngyösi Zoltán, Kőszegi Ákos

Éva: Márkus Luca, Szilágyi Csenge

Angyalok kara: Radnay Csilla, Waskovics Andrea, Antóci Dorottya