Kossuth-nagydíjat kapott:

KONCZ GÁBOR Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és példaértékű művészi életműve, páratlan népszerűségnek örvendő színpadi és filmes alakításai, generációk számára meghatározó szerepformálásai és értékes rendezései elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

BALOGH KÁLMÁN Martin György-díjas cimbalomművész Magyarország számára kivételesen értékes, a tradicionális népzene mellett a klasszikus és a jazz műfajban is kiművelt, autentikus és virtuóz cimbalomjáték jellemezte előadóművészete, valamint a zenei tehetséggondozás iránt különösen elhivatott zenetanári tevékenysége elismeréseként;

BENKŐ IMRE Balázs Béla-díjas fotográfus, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi alkotómunkája, a magyar dokumentarista fotográfia meghatározó alakjaként az ember és környezete viszonyát elemző, sajátos hangvételű alkotásai elismeréseként;

DÖBRENTEI KORNÉL Babérkoszorú és József Attila-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a hit és a hazaszeretet örökérvényű témáit és az emberi lét sorskérdéseit sajátosan gazdag nyelvi eszközökkel ábrázoló lírai alkotásai, valamint az ifjúsági irodalmat gazdagító prózaírói tevékenysége elismeréseként;

FERENCZ MARCELL Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, az építőművészet hagyományos és modern értékeinek egyedülálló ötvözéséből kibontakozó tervezőművészete, különleges megoldásokat alkalmazó ikonikus középülettervei, különösen a Néprajzi Múzeum új, nemzetközi díjakat is kiérdemlő épületterve elismeréseként;

FRIED PÉTER Liszt Ferenc-díjas operaénekes Magyarország számára kivételesen értékes, a barokk klasszikusoktól a kortárs zeneművekig terjedő repertoár jellemezte, világszerte sikereket arató opera-, oratórium- és hangversenyénekesi pályája, valamint a XX. századi és kortárs magyar zeneszerzők műveinek bemutatása iránt elkötelezett művészi és oktatómunkája elismeréseként;

KELEMEN LÁSZLÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatója Magyarország számára kivételesen értékes, a hagyományos népi kultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében sok évtizede nagy odaadással végzett művészi, tudományos, szervezői és intézményvezetői tevékenysége elismeréseként;

KÓKAY KRISZTINA Ferenczy Noémi-díjas grafikus, textilművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, egyedi látásmódú és szuverén kifejezési formát öltő, monumentalitás és míves kidolgozottság jellemezte alkotásai, valamint a művészeti képzés területén végzett odaadó tevékenysége, illetve értékes kurátori munkája elismeréseként;

DR. LAJOS TAMÁS Balázs Béla-díjas operatőr, producer, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes operatőri pályája, számtalan kiemelkedő színvonalú dokumentum- és játékfilm, illetve televízióműsor sikerét megalapozó sokoldalú és elkötelezett munkája elismeréseként;

MIKULÁS FERENC Balázs Béla-díjas animációsfilm-producer, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió alapítója, vezetője Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a magyar filmművészetet kultikus animációs filmek, többek között a világviszonylatban is páratlanul népszerű Magyar Népmese sorozat, valamint kísérleti és művészfilmek létrehozásával gazdagító produceri és stúdióvezetői munkája, továbbá a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál alapítójaként és vezetőjeként végzett tevékenysége elismeréseként;

MÜLLER PÉTER SZIÁMI költő, előadóművész, rendező, kultúraszervező Magyarország számára kivételesen értékes előadóművészi pályája során az alternatív kultúra ikonikus alakjaként, a Sziámi zenekarban és a Kontroll Csoportban játszott kiemelkedő szerepe, valamint a színháztól a filmen és az operán át a könnyűzenéig számos területet felölelő, szerteágazó művészete, szépirodalmi igényű dalszövegei, továbbá a Baltazár Színház társulatában játszó, különleges adottságú színészeket elkötelezetten támogató tevékenysége elismeréseként;

NEMES LEVENTE Jászai Mari-díjas színművész Magyarország számára kivételesen értékes és példaértékű színművészi pályája, mindig eredeti és hiteles alakításai, valamint a sepsiszentgyörgyi színház művészi célkitűzéseit újrafogalmazó vezetői tevékenysége és az erdélyi magyar színházi élet rendszerváltoztatás utáni fellendítésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként;

PETRÁS MÁRIA népdalénekes, keramikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a moldvai csángó kultúra páratlan dalkincsének megőrzését és autentikus megszólaltatását szolgáló előadóművészete, valamint a tradicionális témák iránt különösen fogékony keramikusművészi munkája elismeréseként;

SOLYMOSI TAMÁS Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, nagy nemzetközi elismertségű szólótáncosi pályája és grandiózus koreográfiái, valamint a Magyar Nemzeti Balett balettigazgatójaként az együttes jó hírnevét erősítő, eredményes vezetői és balettmesteri tevékenysége elismeréseként.

Forrás: MTI

Mécs Károly 1961-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, de már korábban fellépett a Nemzeti Színházban és a Petőfi Színházban. 1961-től Szegeden, majd 1963-tól a Thália Színházban, illetve az Arizona Színházban játszott. 1993-ban a Művész Színház társulatához szerződött, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt.

A Budaörsi Játékszín társulatában rendezőként is több alkalommal kipróbálhatta magát, emellett a Karinthy Színházban és a Nemzeti Színházban többször volt meghívott előadó. Az Operaházban a Szöktetés a szerájból című Mozart-opera Szelim basájaként debütált 2001 szeptemberében. Játszott németül és franciául is, a Deutsche Bühne Ungarnban számos főszerepet alakított, több filmet forgatott németül, és egy évadon át Bécsben főszerepet játszott.

Elegánsan formálta meg a klasszikus és modern darabok, tragédiák és színművek hős-, illetve szerelmes karaktereit. Volt a filmvásznon többek között szenvedélyes Rómeó, semmirekellő, de bájos svihák, mint Noszty Feri, fess és nemzetéért lángoló hazafi mint Baradlay Richárd A kőszívű ember fiaiban, huszártiszt Sára Sándor 80 huszár című filmjében. Emlékezetes filmes munkája volt a Két emelet boldogság, az Esős vasárnap, az Élve vagy halva, az Októberi vasárnap, a Vámmentes házasság és A játékos.

A Magyar Televízióban is sokat foglalkoztatták, Az Oedipusz Kolónoszban, a Szörnyeteg, Az oroszlán torka, a Lement a hold, az Ítélet és igazság és a Mohács című alkotásokban sikerszerepei voltak. Szinkronszínészként az ő hangján szólalt meg Sztrogoff Mihály, Dr. Max von Guldenburg a Guldenburgok örökségében és Paul Newman A pénz színében. Emlékezetes alakítása volt a színpadon Shaw Candidajában Marchbanks, Illyés Gyula Fáklyaláng című darabjában Görgey, Milton Elveszett paradicsomában a Sátán. Tolsztoj Háború és béke című művében a narrátort, Sastre A szájkosár című darabjában Roch felügyelőt alakította. Rendezőként 2003-ban Tóth-Máté Miklós műveit vitte színre, elsőként a Rodostót, majd A zsoltáros és a zsoldost.

Mécs Károly 1970-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat, érdemes művész 1977-ben lett. A Kazinczy-díjat 1995-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét 1996-ban vehette át. 2002-ben kiváló művész lett. 2013-ban Kossuth-díjat kapott és még abban az évben Budapest díszpolgára címet vehetett át, továbbá a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. 2016-ban megkapta a Nemzet Művésze díjat.

A színművészt 2021-ben Kossuth-nagydíjjal ismerték el Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű művészi pályafutása során nyújtott, a színházi szakma nagyrabecsülését és a közönség szeretetét egyaránt elnyerő színpadi szerepformálásai, valamint szépirodalmi klasszikusaink filmes adaptációiban nyújtott felejthetetlen, generációk számára meghatározó élményt jelentő alakításai elismeréseként. Ugyanebben az évben kapta meg a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját.

Forrás: MTI

Nyitókép: Budapest, 2025. február 27. Életének kilencvenedik évében 2025. február 26-án este elhunyt Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet művésze, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A felvétel Mécs Károlyról a Városmajorban készült 2021. július 24-én. MTI/Cseke Csilla

Ezek szerint a Sándor-palotában működő Köztársasági Elnöki Hivatal is delegálhat majd egy főt a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságba, amelynek elnöke kormányfőként Orbán Viktor, alelnöke pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ez a testület értékeli a díjak adományozására vonatkozó javaslatokat, és ezt követően fogalmaz meg ajánlást a kormány számára a kitüntetendő személyek névsorára. A bizottság a Kossuth- és a Széchenyi-díjon kívül több rangos művészeti díj odaítélésében is kulcsszerepet játszik, így például a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze és a Magyarország Babérkoszorúja díjazottjait is ők választhatják ki.

Az előterjesztés szűkszavúan csak annyival indokolja Novák Katalinék bevonását a döntéshozatalba, hogy több más kitüntetés esetében jelenleg is delegálhat a Sándor-palota egy főt az előkészítő bizottságba – írja a 24.hu.

Fotó: MTI

Reviczky Gábort hogy a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé jelölték. Ez az örömhír nagyon jókor jött a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznek, ugyanis hónapok óta vív harcot a rákkal: a műtéten már túlesett, és egyelőre úgy tűnik, sikerült időben elcsípni a betegséget – írja a Blikk. 

„Nagyon hálás vagyok dr. Gáti Zsoltnak, aki megvizsgált és megműtött. Sajnos, tipikus férfibetegség ez, sokan nem is járnak vizsgálatra, mert kellemetlen. Ezzel én is így voltam. Még évekkel ezelőtt, amikor szűrővizsgálaton jártam, nagyon rossz élmény volt, de innen üzenem a férfi társaimnak, hogy negyven fölött mindenképp keressék meg azt az orvost, aki kíméletesen vizsgál, mert sajnos nagyon gyakori a prosztatagyulladás, ami a rák előszobája lehet” – mondta a Blikknek a Reviczky Gábor.

A népszerű művész decemberben kezdett gyanakodni arra, hogy valami nincs rendben. Azóta átesett az operáción, és az utókezelésre készül.

További részletek a Blikk cikkében.

Fotó: Reviczky Gábor Facebook-oldala

Az erdélyi származású Józsa Judit kerámiaszobrász által elkészített emlékplaketteket idén Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Topolcsányi Laura író és Vásári Mónika színművész kapták meg. Meglepetésként Szeleczky Zita-életműdíjat vehetett át Jávor Zoltán, a művésznő keresztfia. Mindannyian elévülhetetlen érdemeket szereztek Szeleczky Zita életművének ápolásában.

A díjátadó gála műsoráról a Badacsonyi borvidéken működő, Tóth Mariann által vezetett Himfy Irodalmi Kör gondoskodott. Badacsonytomaj polgármestere azért is vállalkozott személyesen Szeleczky Zita Wass Alberttel folytatott levelezésének megidézésére, hogy érzékeltesse a magyar vidék embereinek a művésznő közéleti tevékenysége iránti tiszteletét. Az est folyamán Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő szavalatát és Dévai Nagy Kamilla zenés előadását is meghallgathatta a közönség.

„Szeleczky Zita magyar verseket szavalt a II. világháborúba menő kiskatonáknak, emiatt 1945 után a kommunista diktatúra koholt vádja, nevezetesen háborús uszítás miatt száműzetésbe kényszerült. A népbíróság által hozott ítéletet 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette” – mesélte Szöőr Anna, a díj társalapítója.

Szeleczky Zita emigrációs küldetésének csúcsa az Argentínai Magyar Színház megalapítása, majd az 1956-ban hazánk érdekében az argentin elnöknél folytatott lobbi tevékenysége. A világszerte tartott számtalan fellépése, rádió- és televíziófelvétele mellett az Amerikai Egyesült Államokban felvette a kapcsolatot Jimmy Carter amerikai elnökkel, így az ő közreműködésével került vissza Magyarországra 1978-ban a Szent Korona.

Wass Alberttel együtt átvehették a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, majd posztumusz Magyar Örökség Díjjal ismerték el a munkáját, de a művész teljes rehabilitációja a közbeszédben a mai napig nem történt meg.

Jávor Zoltán, Szeleczky Zita keresztfia, a Nemzet kishúgáért Alapítvány alapítója éppen ezért küldetésének tekinti, hogy méltó módon gondozza szellemi hagyatékát és a szellemi értékeit megismertesse az utókorral.

„Az alapítvány célja nemcsak az archivált művészeti anyag életben tartása, hanem a II. világháború után száműzetésbe kényszerült Szeleczky Zita összmagyarságot érintő közéleti és kulturális szerepének a bemutatása” – fogalmazott Szöőr Anna.