Szigorúbban veszik a munkahelyen az etikai normák betartását az elmúlt két évben a magyar válaszadók harmada (34%) szerint. Tízből kilenc megkérdezett (87%) meg van győződve arról, hogy kollégái becsületesen, minden szabályt betartva végzik munkájukat. A pozitív változás elsősorban a vezetői követelmények (44%) és jogszabályi környezet szigorításának (21%) köszönhető, de az ügyfelek (15%), a közvélemény (15%) és a munkatársak (15%) emelkedő elvárásai is hozzájárultak a javuló trendhez.

Ahogy a világon mindenütt, úgy Magyarországon is komoly nyomás alatt vannak viszont a vezetők és a beosztottak is, hogy a lassuló gazdasági növekedés ellenére is elérjék a kijelölt pénzügyi célokat. Emiatt a hazai válaszadók több mint harmada (39%) úgy véli, hogy megnőhet cégénél a visszaélések kockázata, és hasonló arányban (36%) vannak azok, akik szerint egyes menedzserek a rövid távú haszonszerzés reményében áthágnák az etikai irányelveket.

A nemzetközi trendekhez (31%) hasonlóan, a hazai kutatásban résztvevők közül is sokan (25%) azt tapasztalják, hogy egyenlőtlenség van a visszaélések elbírálásában, és könnyebben elnézik a vezető beosztású kollégáknál az etikátlan viselkedést.

„Bármilyen válságról is legyen szó, egyértelmű, hogy exponenciálisan nő a korrupció kockázata. Ilyen helyzetben a terveket nehezebb teljesíteni, a nyomás emelkedik, az emberek pedig hajlamosabbá válnak a szabálysértésekre. Most kritikusan fontos, hogy minden cégvezető tudatosan lépjen fel az etikus működés mellett, mert egyetlen korrupciós eset elkövetése is beláthatatlan reputációs és anyagi károkat okozhat” – hangsúlyozta Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.

Globálisan a kutatásban résztvevők ötöde (21%) állította, hogy cégénél komolyabb csalás vagy szabálysértés történt az elmúlt két évben, míg idehaza minden tizedik (9%) válaszadó tudott beszámolni ilyen esetről. Világszerte közel minden harmadik (29%), Magyarországon minden hatodik (16%) nyilatkozó jelentett az elmúlt két évben visszaélést közvetlenül a vezetőségnek vagy etikai forródróton keresztül. Azok, akik eltitkoltak egy-egy felfedezett szabálysértést, leggyakrabban munkatársi szolidaritásból (36%) tették vagy azért, mert nem tudták, kihez forduljanak az ügyben (29%).

Photo by Samson on Unsplash

Schadl György bizalmasa, S. Tímea egy olyan végrehajtó alatt dolgozott, aki már beismerte a bíróságon, hogy Schadl pénzért cserébe tette őt pozícióba. A nő szerint a végrehajtóról már messziről látni lehetett, hogy nem ért a végrehajtáshoz. A végrehajtó irodájának osztalékát pedig állítása szerint szinte teljes egészében Schadl György kapta.

2022. február 10-én hajnali 5:50-kor készenléti rendőrök jelentek meg Tenkes budapesti otthonánál. Házkutatást tartottak, motoztak, majd a nőt bevitték a főügyészségre. A lehallgatási anyagban szereplő Tenkes fedőnév S. Tímeát takarta, aki F. Vivien mellett egy másik bizalmi embere volt a végrehajtói kar akkori elnökének, Schadl Györgynek. A gyanú ekkor úgy szólt ellene, hogy visszaélve a hivatali helyzetével, üzletszerűen és bűnsegédként hivatali vesztegetést fogadott el. S. Tímea már másnap, február 11-én vádalkut kötött az ügyészséggel, ezzel vállalta, hogy elmond mindent, amit tud az akkor már letartóztatásban lévő Schadl György ügyleteiről, cserébe belőle nem lesz gyanúsított, majd vádlott, csak tanú.

S. Tímea a csütörtöki meghallgatásán szinte teljesen megismételte azt, amit tavaly az ügyészségi kihallgatásán is mondott. Arról beszélt, hogy Schadl György 2018-ban lett a főnöke, amikor a végrehajtói kar volt elnöke egy időre átvette a szigetszentmiklósi végrehajtói irodát. Mivel S. Tímea ott volt végrehajtó-helyettes, így Schadl lett a főnöke. Amikor a nőnek egy szakvizsga kellett volna ahhoz, hogy a pozíciója továbbra is megmaradjon, állítása szerint Schadl okosban elintézte neki, hogy ne kelljen szakvizsgáznia.

S. Timea részletesen elmondta, hogyan lett végrehajtó Forrai Miklós, akinek erről a tevékenységről fogalma sem volt. Az ügyeket ezután sem a kinevezett végrehajtó intézte, hanem Schadl, ténylegesen őhozzá kerültek a készpénzben felvett bevételek.

Ki kinek fizetett és mennyit – további részletes információk a Telex cikkében. 

A tanút ezúttal is védett módon, távmeghallgatás keretében hallgatták meg. A keddi tárgyaláson újfent korábbi állításaival szembesítették F. Vivient, aki a nyomozati vallomásaiban elmondottakkal ezúttal is ellentmondásba került. Például az általa nyilvántartott és könyvelt összegekről korábban azt mondta, a rögzített összegek csak arról szóltak, hogy Schadl György mennyit fizet az egyes végrehajtóknak, de azt, hogy mennyi osztalékot kap Schadl a végrehajtóktól, azt „fejben tartotta”. Ez azért érdekes, mert eddig arról volt szó, hogy a bejövő és a kimenő pénzeket egyaránt könyvelték, tehát elvben azokat a kenőpénzeket is, amiket a vádak szerint Schadl Völner Pálnak fizetett.

A tanú arról is beszélt, hogy azt tapasztalta, hogy Schadl Györgynek volt olyan kapcsolata, amivel a végrehajtói kinevezéseket el tudta intézni.

A koronatanú vallomásának gyenge pontjai miatt Völner Pál helyzete javult a perben, Schadl Györgyé viszont nem, ugyanis a szintén megvádolt hét végrehajtó közül hatan beismerték bűnösségüket, így azt, hogy kenőpénzt fizettek a végrehajtói kar elnökének a kinevezésükért cserébe.

További fontos részletek a 24.hu tudósításában. 

Ismét a koronatanú meghallgatására került sor a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek egyik legsúlyosabb, politikai szálakban bővelkedő korrupciós büntetőperében, amelynek Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a főszereplői – írja a 24.hu tudósítója.

A tíz évig Schadl mellett dolgozó nő, F. Vivien feladata volt a kenőpénzek dokumentálása. Miután vádalkut kötött az ügyészséggel, ő nem vádlottként, hanem koronatanúként vesz részt a tárgyaláson, videón, távmeghallgatás keretében. A nő eleinte a végrehajtási ügyekkel foglalkozott, majd Schadl privát ügyeivel is foglalkoznia kellett, de azt nem szívesne tette, ezért vettek fel később egy sofóőrt, aki a kényesebb ügyeket intézte. A koronatanú elmondta, hogy Völner államtitkárt többször is látta Schadl irodájában.

F. Vivien eleinte papíron később egy Excel-táblázatban vezete a kenőpénzek nyilvántartását. Elmonta, „ahogy telt az idő, egyre több volt a pénzmozgás, több tízmillió forint került be, amiből Schadl például azt az építési vállalkozót is fizette, aki a szabálytalanul felhúzott balatoni nyaralóját is építette.” Több végrehajtóról is konkrétan, tételesen közölte, mikor, milyen ügyben, mennyit fizetett, és hogy esetenként mennyit kellett Völnernek továbbadni. A vádak szerint Schadl majdnem egymilliárd forint illegális jövedelemre tett szert a Völner Pállal kialakított korrupciós kapcsolata révén.

További kemény részletek a 24.hu bírósági tudósításában.

„A tényfeltáró látogatások nagyon fontos részét képezik a Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkájának. Magyarországi látogatásunk lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megvizsgáljunk az uniós támogatási források védelmével kapcsolatos kérdéseket és közvetlenül a forrásokat kezelőknek tegyük fel kérdéseinket” – mondta Monika Hohlmeier a látogatás előtt.

Utalt az Európai Bizottságtól érkezett jelzésekre, melyek manipulált közbeszerzési eljárásokról és az uniós támogatások odaítéléséhez fűződő korrupcióról szóltak. Hangsúlyozta, hogy a delegáció találkozni kíván minden, az uniós támogatások kezelésében részt vevő intézményi szereplővel, valamint újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel, akiknek – mint mondta – “fontos szerepe van abban, hogy ráirányítsák a figyelmet a helyi folyamatokra”.

“Szeretném hangsúlyozni: bizottságunk őszintén szeretné, hogy a folyamat, amelynek révén az európai támogatások eljutnak a magyar állampolgárokhoz, igazságos és méltányos legyen. Számítok magyar partnereink együttműködésére abban, hogy válaszolnak a kérdéseinkre és tisztázzák aggályainkat. Az Európai Parlament tagjaiként célunk az, hogy a támogatások eljussanak az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz, de ehhez szükség van megfelelő ellenőrző rendszerekre és eljárásokra” – mondta a delegáció vezetője.

Az EP-képviselők találkoznak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, dr Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatójával, Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével, valamint az új Integritás Hatóság elnökével, Bíró Ferenccel.

A delegáció megbeszéléseket folytat az Országgyűlés Gazdasági Bizottságával, az Igazságügyi Bizottsággal, valamint az Európai Ügyek Bizottságával és a Költségvetési Bizottsággal. A képviselők találkoznak Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is.

A delegáció programjában szerepelnek még találkozók oknyomozó újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és az üzleti szféra tagjaival.

A látogatás zárásaként a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier sajtótájékoztatót tart.

Fotó: Michal Matlon/unsplash.com

A legalább 50 főt alkalmazó magyarországi cégeknek megoldást kell találniuk arra, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a beszállítók és alvállalkozók tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást, korrupciót vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az EU direktíván alapuló magyar jogszabály alapján az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a bejelentőt. Azok a vállalkozások, amelyek 50 és 249 fő között foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert akár közösen is létrehozhatják.

A munkatársak számától függetlenül kötelező forródrót kialakítani azoknak a társaságoknak is, amelyekre kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozó törvény hatálya. Ennek következtében a szabály vonatkozik többek között minden ingatlankezelőre, könyvvizsgálóra, kaszinóra, ügyvédi irodára és bizalmi vagyonkezelőkre is.

„A cégeknek egy olyan komplex rendszert kell elindítania, amely képes kapcsolatot tartani a visszaélést bejelentő személlyel, miközben biztosítja annak névtelenségét is” – hangsúlyozta dr. Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője. „Egy új alkalmazás lefejlesztése a költségek mellett nem várt jogi és technikai akadályokba ütközhet, azonban léteznek már kész megoldások is a hazai piacon. Az EY által fejlesztett digitális applikáció előnye például, hogy gyorsan üzembe helyezhető, könnyen használható és a legfontosabb, hogy teljeskörű megoldást nyújt a bejelentők valós védelmére, így a hazai szabályozásnak és az EU irányelvének is megfelel” – tette hozzá.

Az EY 2022-ben egy globális felmérés keretében 54 országban 4762 felsővezető és munkavállaló bevonásával vizsgálta az etikus működés feltételeit. A Magyarországon megkérdezettek közel harmada (30%) már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Mindeközben csupán minden második cég (55%) tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.

Fotó: Michal Matlon/unsplash.com

A Parlament által 2022 decemberében kezdeményezett intézkedéseket  követően, valamint üdvözölve a Parlament elnökének és a képviselőcsoportok vezetőinek a közelmúltban hozott határozatát mint szükséges első lépéseket, az EP- képviselők újból megismétlik, hogy „zéró toleranciát fognak tanúsítani a korrupcióval szemben, annak minden formájában, és minden szinten”, és kitartanak amellett, hogy a Parlamentnek e tekintetben „egyértelmű egységet és szilárd elszántságot” kell tanúsítania. Felsorolják a területeket, ahol további fejlesztésekre van szükség, nevezetesen:

• a magatartási kódex szigorúbb betartatása, beleértve a jogsértések esetén alkalmazandó pénzügyi szankciókat is, valamint újabb, szankcionálható tevékenységek megnevezése. Tilalom bármely olyan, javadalmazással járó tevékenységre, amely a képviselői mandátummal összeférhetetlen helyzethez vezethet;
• a harmadik országok által fizetett utazások jóváhagyási eljárása, valamint az érzékeny szakpolitikai területeken (különösen a külügyek, a biztonság és a védelem területén) dolgozó képviselői asszisztensek és parlamenti alkalmazottak szigorúbb átvilágítása;
• a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottságot meg kell reformálni, hogy az képes legyen ellátni a független uniós etikai testület feladatait mindaddig, amíg az létre nem jön;
• képviselői vagyonnyilatkozatok a mandátumuk kezdetén és annak végén;
• megfelelő erőforrások biztosítása az Átláthatósági Nyilvántartás számára és az európai parlamenti képviselők, személyzetük, valamint a Parlament alkalmazottainak kötelezése arra, hogy bejelentsenek minden, a harmadik országbeli diplomatákkal való találkozót olyan esetekben, amikor a diplomaták “aktív szerepet tölthetnek be és egyértelmű és közvetlen befolyással lehetnek” az EP munkájára, kivéve, ha ez veszélybe sodorhatja az érintetteket és a közérdeket veszélyezteti;
• a belső szabályokat össze kell hangolni a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelvvel; valamint
• a Katar képviselőivel kapcsolatban hozott intézkedéseket ki kell terjeszteni Marokkó képviselőire is.

Az NGO-k támogatásainak szigorú ellenőrzése

A Parlament rámutat arra is, hogy nem kormányzati szervezeteket állítólag az EU-n kívülről történő befolyásolás eszközeként használtak, és sürgeti a jelenleg érvényes szabályok felülvizsgálatát azok működtetésével, költségvetésük, külföldi befolyásnak kitettségük és a bennük jelentős befolyással rendelkező személyekkel kapcsolatos átláthatóság javításának céljával. Hangsúlyozza, hogy azoknak az NGO-knak, amelyek olyan külső felektől kapnak pénzforrásokat, amelyeknek nem kell feliratkozniuk az Átláthatósági Nyilvántartásba (például harmadik országok), szintén közzé kell tenniük támogatásaik forrásait, és szorgalmazza, hogy amennyiben ezeket a támogatásokat nem teszik közzé, a szóban forgó szervezetek ne kaphassanak uniós támogatásokat.

Az EP azt is sürgeti,hogy a nem kormányzati szervezeteket, mielőtt felvennék azokat az uniós Átláthatósági Nyilvántartásba, átfogó pénzügyi átvilágításnak vessék alá, legyen kötelező közzétenni az Európai Bizottsággal fennálló esetleges szerződéseiket, és egyértelmű meghatározást követel azzal kapcsolatban, hogy mely NGO-k kerülhetnek be az Átláthatósági Nyilvántartásba és kaphatnak uniós támogatást. Mindamellett a Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a korrupciós botrányt egyesek arra használták fel, hogy “burkolt lejáratókampányt indítsanak” NGO-k ellen és hamis információkat terjesszenek finanszírozásuk átláthatóságának hiányáról. A Parlament megerősíti elkötelezettségét az emberi jogok és a környezet védelméért felszólaló, szabálykövető civil szervezetek támogatása mellett.

Az állásfoglalást 401 szavazattal, három ellenszavazattal, 133 tartózkodás mellett elfogadták.

Nem várhat tovább egy független etikai szerv felállítása

A Parlament megismétli arra irányuló felhívását, hogy a polgárok bizalmának helyreállítása érdekében az európai parlamenti képviselők 2021. szeptemberi javaslatai  alapján hozzanak létre egy független etikai szervet az uniós intézmények számára. A képviselők szerint a Bizottságnak legkésőbb márciusig be kell nyújtania javaslatát, és a tárgyalásoknak a nyári szünetig le kell zárulniuk. E szervnek egyértelműen különbséget kell tennie a bűncselekmények, az intézményi szabályok megsértése és az etikátlan magatartás között. Kulcsszerepet kell betöltenie az uniós intézményeken belül a visszaélést bejelentő személyek védelmében, miközben más
uniós szervekkel, például a Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az ügyészséggel (EPPO), az Ombudsmannal és az Európai Számvevőszékkel is együttműködne.

Az állásfoglalást 388 szavazattal, 72 ellenszavazattal, 76 tartózkodás mellett elfogadták.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com

Az antikorrupciós szervezet kutatásában Magyarország 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, ezzel egy év alatt egy pontot és négy helyezést rontva a 2021-es eredményen. Idén mindez a 77. helyre volt elég a 180 országot vizsgáló felmérésben, ami világviszonylatban a középmezőnynek tekinthető, az EU-ban azonban a legrosszabb értéknek számít – írja a 24.hu.

Hazánk 2020-ban Bulgáriával és Romániával közösen osztozott az Európai Unión belüli rangsor utolsó helyén, majd egy évvel később Románia előttünk, Bulgária pedig mögöttünk végzett. Ezzel Magyarország 2019 után másodszor szorult az utolsó előtti helyre.

Az utolsó helyet azonban idén először birtokoljuk egyedül, ami a Transparency szerint az elmúlt bő egy évtizedben zajló, „rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető”. 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül hazánk még a 19. helyen állt, azóta azonban trendszerűen romlott a teljesítménye, összességében 13 pontot veszítettünk. Ugyanebben az időszakban Szlovákia és Csehország egyaránt 7 ponttal javította a megítélését, így aligha meglepő, hogy a V4 csoporttal való összevetésben zsinórban hetedik éve végeztünk az utolsó helyen. A Transparency szerint mára a korrupció súlyossága szempontjából hazánk globálisan Kuvaittal, Burkina Fasoval, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobagoval, valamint Vietnámmal van azonos szinten.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com