Napjainkban a koronavírus-világjárvány ad táptalajt az álhírek terjedésének. A pandémia idején otthon, a négy fal között mindenki szeretne valamilyen bizonyosságot, megerősítést kapni a veszélyhelyzetről. Ilyenkor gyakrabban tűnnek fel azok az állítólagos „szakértők”, akiknek bejegyzései, posztjai és videói a közösségi oldalakon vírusként keringve hivatkozási alappá válnak. Éppen ezért most – jobban, mint valaha – életbevágó felismerni az álhíreket, és felvértezni magunkat a hamis és a megtévesztő információk kiszűrésének képességével.

Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár és a kereteiben működő Könyvtári Intézet honlapján az álhírek visszaszorítására szolgáló információkat összefoglaló szemletanulmány vált elérhetővé, amely számos nemzetközi kezdeményezésre felhívja a figyelmet.

A Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) évek óta kiemelt figyelmet szentel a könyvtárak álhírek elleni küzdelmének elősegítésére, ugyanis a bibliotékák már régóta szerepet játszanak abban, hogy erősítsék a felhasználók kritikus szemléletét és az általuk talált információk megfelelő kezelését. Kezdetben ezek az erőfeszítések csak a felsőoktatási könyvtárakat látogató hallgatókat célozták meg, ám az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az, hogy mindenkinek rendelkeznie kell a tudatos tájékozódáshoz szükséges alapvető készségekkel. A koronavírus-járványra reagálva az IFLA elkészítette a népszerű „Hogyan vegyük észre az álhírt?” című infografika frissített verzióját, fokozott figyelmet fordítva a forráshitelesség ellenőrzésének szükségességére, és felismerve, hogy sokak számára a hírek már többnyire a közösségi médián keresztül terjednek.

Az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) honlapján több, a járványt érintő kiemelt hír olvasható, illetve hatalmas forrásgyűjteményeket tettek közzé számos kapcsolódó témában is. Az ALA folyamatosan nyomon követi a koronavírus terjedésével kapcsolatos eseményeket, kiemelten kezelve a WHO által definiált infodémiát, amely kifejezés a hitelesség szempontjából szelektálatlan információözönre utal. Az ALA felismerte azt is, hogy a közegészségügyi válság milyen hatással lehet a könyvtári dolgozókra, és alapos forrásgyűjteményt tett közzé arra vonatkozóan, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a könyvtárak hogyan gondoskodnak munkatársaikról, hogyan kezelik a munkafolyamatokat, illetve szükség szerint hogyan függesztik fel azokat, valamint külön figyelmet fordít a gyűjtésben a járványhelyzet alatt fokozottan jelentkező álhírveszélyre.

A Könyvtári Intézet – folyamatosan követve az aktuális nemzetközi szakmai trendeket – már 2019-ben beemelte a népszerű Határtalan könyvtár – K2 továbbképzési műhelysorozat témái közé az álhírek könyvtári kezelését Húzzuk be a fake-et! Könyvtárak az álhírek ellen címmel.

A március elején indult Könyvtárak.hu portál, amelyet az intézet munkatársai gondoznak, s amely a lakosság és a szakemberek tájékoztatására egyaránt szolgál, azonnal reagált a koronavírus hazai megjelenése miatt a „könyves közgyűjteményekre” háruló átállási problémákra azzal, hogy felületet kínált a távoli elérésű könyvtári szolgáltatások bemutatására, a forráshelyek térképes megjelenítésére. Az információáradatban való eligazodás megkönnyítése érdekében számos magyar bibliotéka gyűjtötte össze és tette közzé online csatornáin az országos és az adott településre vonatkozó, koronavírussal kapcsolatos rendelkezéseket, a megbetegedés megelőzésére szolgáló tanácsokat. A könyvtárak így, a hiteles információforrások bemutatásával tudják a leghatékonyabban megfékezni az álhírek terjedését. A weboldal indulása óta 272 könyvtár osztotta meg a nagyközönséggel a vészhelyzet alatt is működtetett szolgáltatásait. Közülük 70 intézmény pedig kifejezetten a pandémiával kapcsolatos hiteles információkat is szolgáltat.