A dm-nél a Black Friday napot idén novemberben is átszínezték: az akciók helyébe a tartós árak léptek, a profitszerzés ellenpontjaként a társadalmi felelősségvállalás, a karácsonyi vásárlási kedv kihasználásával szemben pedig a karácsony valódi értékeivel való azonosulás állt.  A dm vállalati filozófiájához nem illik a Black Friday akciókra építő logikája, hiszen a Mindig megéri stratégia jegyében már polci akciókkal sem találkoznak a vásárlóik, nem vesznek részt kuponnapokban, egymás alá licitáló árengedményekben. A tartós árak négy hónapon át nem emelkednek, így kiszámíthatók, ezzel céljuk, hogy a vásárlók akkor vegyék meg a termékeket, amikor azokra valóban szükségük van, hiszen bízhatnak a mindig jó árakban.  A dm-ben ezzel a stratégiával összhangban a Black Friday napján sem voltak árzuhanások. Helyette viszont a vásárlók megtapasztalhatták, milyen az, amikor egy fontos társadalmi ügy mellé állnak.

A #givingisthenewblack mottót használva november 26-án teljes bevételük 5 százalékát a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnak adományozták, hogy közös kampányt indítsanak a fiatalok mentális egészségének megőrzéséért. Vásárlóik segítségével összesen 19 650 032 forintot adtak át a „Fontos vagy! – Kamasz krízisek a koronavíruson innen és túl” program megvalósítására.

„Tudjuk, hogy mindenkinek az életére hatással volt a koronavírus, sok területen van mit tenni. A civil szervezetekkel zajló beszélgetéseinkből az körvonalazódott, hogy a kamaszok és fiatal felnőttek kríziseit sajnos még tovább mélyítette a járványhelyzet, és nagy kihívás ennek a kezelése mind a fiatalok, mind a szüleik oldaláról. Úgy döntöttünk, hogy a vásárlóink segítségével idén ezen a területen nyújtunk támogatást szakértő partner bevonásával. Köszönjük azoknak, akik ezen a napon nálunk vásároltak, és ezzel egy jó ügyet támogattak” – beszélt a program hátteréről Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere.

A kampány során egy mindenki számára elérhető online programsorozatot indít el a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2022 januárjában, a szervezet a gyermekotthonokban élő fiatalokat offline programsorozattal is segíti majd.

„A Kék Vonal telefonos és online szolgáltatásait évente több tízezer fiatal keresi meg személyes kérdésekkel, problémákkal; megkeresőink közül több, mint évi ezer gyerek és fiatal öngyilkossági krízisben fordul hozzánk. A dm támogatása a 24 órás szolgáltatásaink működtetésén túl arra is lehetőséget ad, hogy egy 5 hónapos programot indítsunk 2022-ben, amelynek célja a kamaszok mentális egészségének támogatása a pandémia alatt. Nem csak közvetlen a tizenéveseket, de a környezetüket jelentő felnőtteket, szülőket is szeretnénk elérni podcastokkal, videós tartalmakkal, online kurzussal” – adott bepillantást a munkájukba Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője.

Az alapítvány lassan 30 éve hallgatja meg a segítségre szoruló gyerekeket, és az értük aggódó felnőtteket. Segélyvonalaikon és online elérhetőségeiken keresztül évente átlagosan 40.000-en keresik meg őket. Kiemelt céljuk, hogy a lehető legtöbb kamasznak segíteni tudjanak abban, hogy a koronavírus-járvány negatív hatásait könnyebben kezelhessék.

A hitelbiztosító szakértői szerint a globális gazdaságot jellemző tényezők feszülnek egymásnak Magyarországon is és az infláció szempontjából kulcskérdés, hogy a fogyasztók, köztük a háztartások meddig hajlandóak megfizetni a magasabb árakat. Összességében azonban a kedvezőbb tényezők vannak többségben, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as kategóriába tartozik, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország vagy éppen Lengyelország.

Folytatódott a globális gazdaság talpra állása, a koronavírus-járvány okozta hanyatlás után az idei harmadik negyedévben. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában többek között az oltási programok segítettek elkerülni a szigorú kijárási korlátozások új hullámát, és várhatóan megelőzhető lesz a tavalyi lezárások megismétlődése. Ennek ellenére a járvány még továbbra is kockázatot, bizonytalanságot okoz az alacsonyabb oltási arány miatt több fejlődő országban. Különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró országok tekintetében továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal szemben ellenálló változatok jelennek meg, ez pedig visszafoghatja az ottani gazdasági fejlődést, s ezen keresztül a világgazdasági bővülésre is hatással lehet – olvasható a Coface hitelbiztosító legújabb, harmadik negyedéves világgazdasági elemzésében, amelyből kiderül, hogy a kedvezőbb tényezők túlsúlya miatt a cég felminősítette a magyar gazdaság országkockázati besorolását.

Ellentét a világgazdaságban

A globális gazdaság növekedést mutat, részben a feldolgozóipar élénkülése, az elektronikus eszközök és alapanyagok iránti kereslet felfutása miatt. Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy a lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat ugyanakkor továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.

Az elektronikai eszközök piacának bővülése elsősorban Dél-Koreának és Tajvannak kedvez. Szintén jó helyzetben vannak a kulcsfontosságú nyersanyagokat exportáló országok, köztük Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika, Chile, Algéria, amelyek a nyersanyagok globális drágulásából is hasznot húznak. Pont ez a drágulás, azaz a nyers- és alapanyagok árának jelentős emelkedése viszont a kínálati oldalon komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára. A gazdagabb háztartások a pandémia első hullámainak lecsengése után megtakarításaikból vásárolni kezdtek, ez a lakossági fogyasztás gyors fellendülését eredményezte, ám a hirtelen megnőtt kereslet hiányt okozott a termelési és ellátási láncban, ami rontja az üzleti hatékonyságot. Az alapanyagokért és a termeléshez szükséges árukért folytatott verseny erős, globális szinten korlátozza az ipari termelést, és bizonyos esetekben hatással van az eladásokra is. Különösen igaz ez a félvezetőhiányra, amely a fejlett és a fejlődő gazdaságokban az iparágak széles skáláját érinti az autóipartól az információs és kommunikációs szektorig.

A globális szinten látható áremelkedés eredményeként világszerte felgyorsult az infláció. Az eurózónában 13 éve nem látott szintre, 3,4 százalékra nőtt, az Egyesült Államokban ugyancsak 13 éves szintre, 5,4 százalékra emelkedett az árindex. A Coface szakértői szerint a fejlett országokban várhatóan hamarosan a csúcsára ér az infláció, de a kockázatok várhatóan tovább növekednek majd. Az inflációs helyzetet bonyolíthatják a munkaerőhiányról szóló jelentések, mivel a vállalkozások kénytelenek magasabb fizetést kínálni az üres álláshelyek betöltésére, a munkaerőköltségek növekedése pedig további inflációs nyomást jelenthet. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy a költségvetési politika a fejlett országokban vállalkozásbarát marad, emellett a különböző országokban kormányzati programok támogatják a vállalkozásokat. Az Egyesült Államokban a további fiskális lépések még bizonytalanok, mivel Joe Biden elnök gazdasági menetrendjének kulcsfontosságú részeit a kongresszus még nem hagyta jóvá. A globális gazdaság szempontjából fontos, hogy Kína gazdasága 2021 második felére a lassulás jeleit mutatta. A harmadik negyedévben a GDP mindössze 4,9 százalékkal nőtt éves szinten, ez pedig a leglassabb ütem 2020 harmadik negyedéve óta. Negyedéves viszonylatban az aktivitás mindössze 0,2 százalékkal emelkedett és a Coface szerint továbbra is visszafogott marad a kínai gazdaság.

Felminősítés Magyarországnak

A Coface-elemzés szerint Magyarország tekintetében egyértelműen párhuzam vonható a világban látható pozitív és negatív tényezőkkel. A szinte egy időben zajló folyamatok is mutatják a világgazdaságra jelenleg jellemző hektikus kilengéseket. Továbbra is erősödő kereslet jellemző a gazdaságra, de a kínálati oldal ezzel sok területen nem tud lépést tartani – jó példa a járműipar. A világgazdaságban tapasztalható áremelkedés pedig a magyarországi inflációt is felpörgette, s  felfelé húzza az árindexet a munkaerőhiány, a béremelkedések, valamint az üzemanyagárak drasztikus drágulása.

A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy a nemzetközi energiaválság, amelynek eredményeként a gáz és a villamos energia ára rövid időn belül a többszörösére emelkedett, a legtöbb gyártó cég anyagköltségeit jelentősen megnövelte. Emiatt több cég akár azonnali leállásra is kényszerülhetett, amely első körben magában hordozhatja a késve fizetések elszaporodását, később pedig csődközeli helyzetekhez,  csődhullámhoz vezethet. „Egy biztos, aligha van olyan szektor, amelyet ne érintene, s ebben a helyzetben az ipari szereplők is, akár átmeneti támogatásra szorulhatnak. Az ellátási láncban kialakult problémákra a monetáris, azaz a jegybanki eszközök kevésbé hatékonyak, így szakmai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy továbbra is tempós növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság” – mondta Ficsor Dezső, a Coface Magyarország vezető elemzője.  Hozzátette: A folyamatos növekedésnek tehát ára van, s, hogy ezt az árat a fogyasztók meddig hajlandóak, meddig tudják megfizetni, szintén kulcskérdése az elkövetkező időszaknak.

Összességében Magyarországon bár vannak kockázatok, a kedvezőbb tényezők vannak túlsúlyban, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot. Az eddigi A4 helyett mostantól már A3-as kategóriában tartja nyilván a hitelbiztosító Magyarországot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Coface elfogadhatónak tartja a magyar üzleti szférában lévő kockázatokat, míg az A4-es kategória alapján csak méltányolható volt ez a rizikó. Magyarország a felminősítés utáni A3-as osztályzatával ugyanabban a kategóriában van, mint a régiós versenytársak: Szlovákia, Csehország és Lengyelország szintén ilyen besorolást kapott a hitelbiztosítótól. A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez. A hitelbiztosító az országok minősítésénél a következő kategóriákat különbözteti meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Majd jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. Fontos megjegyezni, hogy a Coface a nagy hitelminősítő cégeknél (S&P, Moody’s, Fitch) jóval szélesebb skálán mozgó osztályzatokat alkalmaz.

A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai az idén is eltérő hatással voltak a 30-59 éves korosztályba tartozók pénzügyeire. A K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 11 százalékát különösen súlyosan érintette a járvány. Az anyagi háttér alapján nagyon eltérő eredmények születtek: míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők mindössze 5 százalékának okozott súlyos anyagi gondot a járvány, a közepes jövedelműek 12 százaléka, míg az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek 19 százaléka szembesült komoly kihívásokkal.

Akiket kevésbé érintett a pandémia

A felmérés végeredménye szerint a többség, a válaszadók 36 százaléka azt mondta: bár anyagi szempontból gondokat okozott nekik a járvány, de tudták az ebből adódó problémákat kezelni.

A megkérdezettek több mint negyedét – 26 százalékát – személyesen nem érintette ugyan a pandémia, de ismerőseiken keresztül érzékelték a hatását. A felmérésben résztvevők csupán 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyeiket nem érintette hátrányosan a járvány.

Havi bevételek

Az általános anyagi helyzet változása mellett a K&H biztos jövő indexe arra is kereste a választ, hogy a járvány hogyan befolyásolta a havi bevételek alakulását.

Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 41 százalékánál nem történt változás a járvány tavaly márciusi magyarországi megjelenése óta, míg egy évvel korábban még 50 százalékuk volt ezen a véleményen.

Nőtt azoknak az aránya, akiknél csökkentek a havi bevételek, az idén a megkérdezettek fele, azaz 50 százaléka válaszolta ezt, szemben az egy évvel korábbi eredménnyel, amikor 46 százalékukra volt ez igaz. Az idei számokból az látszik, hogy a megkérdezettek 28 százalékának kisebb mértékben csökkent a havi bevétele a járvány negatív hatásai miatt, 22 százalékuk viszont komolyabb kieséssel szembesült.

A biztos jövő felmérésről

A Free Association megbízásával végzett K&H biztos jövő felmérés a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és azok várt változásait vizsgálja a jelen és jövőbeli anyagi helyzettel, az utazással, a közlekedéssel és járművekkel, valamint a lakáshelyzettel kapcsolatban. A felmérésben negyedévente 500 fő vesz részt, a minta országosan reprezentatív a 30-59 éves, online lakosságra, nem, kor, régió és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2021. május 21. és május 28. között zajlott.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A Bizottság Főtitkársága és Környezetvédelmi Főigazgatósága közös válaszlevelében megköszöni a civileknek, hogy felhívták a figyelmüket arra, hogy egyes tagállamokban a helyreállítási tervek végrehajtása az unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítása helyett inkább kárt okozhat az embereknek és a környezetnek. A Bizottság megköveteli a visszalépés tilalma elvének betartását, vagyis azt, hogy semmilyen intézkedéssel, új jogszabállyal nem szabad rontani a környezet védelmének jelenlegi szintjét, hanem inkább javítani kell azt. Csak ilyen feltétellel kaphatnak támogatást a tagországok a Helyreállítási Alapból (amiből Magyarországnak 2500 milliárd forint jutna).

A civilek levelükben rámutattak, hogy a szlovák kormány nemrég egy olyan jogszabályjavaslatot terjesztett elő, amely erősíti a beruházók pozícióját, gyengíti a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek helyzetét, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a természetvédelmi hatóságok számára, hogy elvégezzék a munkájukat. A szlovén kormány azt fontolgatja, hogy megszünteti a civil szervezetek azon jogát, hogy részt vegyenek a környezetvédelmet érintő eljárásokban. A lengyel kormány pedig a vízügyi törvény, az építési törvény, valamint a bányászati és földtani törvény módosításával szabad utat akar adni olyan beruházásoknak, amelyek jelentősen ronthatják a folyók és környezetük ökológiai állapotát.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Az EU keleti tagállamaiban sajnos rendszeresen hoznak olyan intézkedéseket, jogszabályokat, amelyek a korábbinál is hátrányosabb helyzetbe hozzák a környezetvédelmet. Magyarországon az elmúlt két évtizedben szinte folyamatos volt a visszalépés, így például vészesen legyengítették az illetékes hatóságokat, megnehezítették a hozzáférést a környezeti adatokhoz, továbbá »nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak« minősítettek szinte minden olyan beruházást, ahol komoly környezetvédelmi aggályok merülhettek fel, így nehezítve meg a lakossági fellépést ezek ellen. A Bizottság levele reményt ad, hogy ez a gyakorlat nem fog tovább folytatódni.”

A civilek külön előremutatónak tartják, hogy a Bizottság konkrét választ adott az említett tagországokkal kapcsolatban felvetett problémákra is.

A civilek levele és a Bizottság válasza angolul és magyarul itt olvasható.

A 30-59 éves magyarok 68 százaléka már nagyon várja, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassa, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagynia. Leginkább a nők, a budapestiek és a magasabb végzettségűek éreznek így – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves adataiból.

A többség, 67 százalék bízik abban, hogy nyár eleje után már nem lesznek belföldi utazási korlátozások. Annak ellenére, hogy ennyien szeretnék bepótolni a vírus miatt kihagyott eseményeket és utazásokat, 52 százalék – főleg a kisebb településen élők és az alacsonyabb végzettségűek – mondta azt, hogy mivel egyébként sem utazik sokat, az utazási korlátozások nem érintették érzékenyen.

Élen a belföldi hosszú hétvégézések

Bár a jelenlegi szabályok értelmében egyelőre csak a koronavírus ellen védettek – védettségi igazolvánnyal rendelkezők – látogathatják a szállodákat, a megkérdezettek 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. Budapesten és a megyeszékhelyeken már többen, 46 százalék és 43 százalék számol hosszabb kikapcsolódással, míg kisvárosban és falvakban csak 28 és 34 százalék az arányuk.

A K&H biztos jövő kutatásából az is kiderült, hogy a külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol. Erre egyébként inkább a férfiak nyitottabbak, illetve azok, akik már nagyon várták, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassák mindazt, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagyniuk.

Az utazási kedv kapcsán Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője hozzátette: „az utasbiztosítások is lassan felébrednek álmukból, és a nyár beálltával valamint az óvatos nyitásnak köszönhetően várhatóan erősödik a szerepük. Kiemelkedő digitális biztosító védjegyünk pedig garanciát jelent azok számára, akik digitális platformjainkon keresztül szeretnék megkötni utasbiztosításukat.”

A hosszabb-rövidebb belföldi utazásokat a megkérdezettek többsége, 72-73 százaléka nyáron tenné meg, és csak mindössze 25-29 százalék halasztaná őszre. A külföldi utazásoknál szintén a nyár a preferált időszak – a válaszadók fele ekkor tervezne -, és többen említették a téli időszakot is, mint a belföldi utak esetében. A külföldi utaknál azonban érezhető a bizonytalanság, a belföldi utakat tervezőknél sokkal többen nem tudják még, hogy mikor mennének.

A kutatás szerint az utazók többsége kettesben a párjával vagy szűkebb családi körben kapcsolódna ki, baráti társasággal 16 százalék tervez közös utazást, tágabb családdal – nagyszülőkkel, unokákkal, rokonokkal – 13 százalék és leginkább a 30-as és a 40-es korosztály menne pihenni, míg egyedül 11 százalék, főleg a férfiak vágnának neki egy útnak.

Anyagi akadályai vannak

Azok, akik nem terveznek hosszabb pihenést, az esetek 56 százalékában a pénzhiányra hivatkoztak, és lényegesen kevesebben vannak (25 százalék), akiket a járványügyi, utazásra vonatkozó korlátozások tartanak vissza. Mindössze 22 százalék tartja korainak és kockázatosnak az utazást, akkor is, ha addig a korlátozásokat fel is oldanák. Utóbbi leginkább a magasabb végzettségűekre és jövedelműekre jellemző. A megkérdezettek 24 százaléka inkább más célra használná fel a megtakarításait, semmint utazásra, 7 százaléknak csak rövidebb utazásra lenne pénze, de inkább egy nagyobb útra gyűjt, míg 15 százaléknak egyszerűen nincs ideje a nyaralásra.

Kevesebbet hallunk a gyerekek helyzetéről a járvány elleni harcban, de ez nem jelenti azt, hogy a gyermekre nem lehet veszélyes a koronavírus. Nem kell hozzáértőnek lenni, hogy rájöjjünk: a vírus nem válogat a korcsoportok között, csupán a fertőzöttek immunrendszere okozza a fertőzés lefolyásának különbségeit. Nagyon sok gyerek tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, de ilyen esetekben is szükséges lehet a kórházi ellátás.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetet jelölték ki a kórházi felvételt igénylő, koronavírussal fertőzött gyermekek fogadására és ellátására. A kórház belgyógyászati osztályának vezetője, Dr. Szabó László professzor nyilatkozott a többszervi gyulladásos betegséggel kapcsolatban. A röviden MIS-C nevű betegségben az USA-ban és Közép-Európában is több gyerek hunyt el, Magyarországon azonban ilyen eset még nem történt.

„A szerencsénknek és a felkészültségünknek köszönhetjük, hogy nem vesztettünk el eddig ilyen beteget. Bár ritka ez az új betegség, de ha bekövetkezik, súlyos következményei lehetnek. Sajnos a járvány harmadik hullámában a friss koronavírus fertőzött, tüneteket mutató gyermekek száma is megháromszorozódott, ami aggodalomra adhat okot” – figyelmeztetett a professzor.

A szakértő szerint az MIS-C alattomos betegség, mivel a fertőzés után 3-4 héttel jelentkezik. Ebben az esetben különösen fontos, hogy a szülők észleljék a betegséget, aminek több tünete van, például a több mint 3 napig tartó magas láz, emellett a hasfájás, esetleg puffadás, bőrkiütés, nem gennyes kötőhártya gyulladás, illetve a mandulagyulladás.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet felvette a harcot a koronavírussal és a szövődményekkel, de ez nem volt egyszerű. Át kellett szervezni a kórházi ellátást, ki kellett alakítani a Covid-osztályt és fejleszteni kellett a kórház műszerparkját is. Ez utóbbiban fontos szerepe van a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványnak is.

A tavalyi évben a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványnak felajánlott 1 %-oknak hála sikerült felkészülni sok műszerrel, pl. műtüdővel, laboratóriumi gépekkel, fertőtlenítő lámpákkal. Az intézet járvány elleni harcához az idén is jelentős segítséget nyújtanak a felajánlások. Ezért kérjük adója 1 %-ával támogassa a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványt.

A képviselők 468 szavazattal, 203 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett döntöttek a bizottsági javaslat gyorsított vizsgálatát lehetővé tevő, de a Parlament demokratikus ellenőrzési jogait mégsem csorbító (az Eljárási szabályzat 163. cikkében meghatározott) eljárás alkalmazása mellett.

A szerdai plenáris vitán a képviselők nagy része támogatta a digitális zöldigazolvány gyors bevezetését, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány idején is biztonságosan és szabadon utazhassunk az Unióban. Az igazolvány tartalmazná, hogy birtokosát beoltották-e már a koronavírus ellen, rendelkezik-e negatív koronavírus-teszttel, és átesett-e korábban koronavírus-fertőzésen. Több felszólaló kiemelte, hogy garantálni kell a személyes és az egészségügyi adatok védelmét, és azt, hogy a még be nem oltottakat ne érhesse hátrányos megkülönböztetés.

A következő lépések

A következő, április 26-29-i plenáris ülésen a Parlament elfogadja a kiinduló álláspontját, amely a bizottsági javaslat esetleges módosításának eredményeképpen születik meg. A Parlament ezen mandátummal kezdi meg a tagállamokat tömörítő Tanáccsal folytatott egyeztetést, amelyet a Parlament oldaláról a témában illetékes állampolgári jogi bizottság tárgyalói vezetnek. A jogalkotók közötti tárgyalások eredményét a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Juan Fernando López Aguilar (S&D, Spanyolország) szerint „A zöldigazolványra azért van szükség, hogy visszaállítsuk a schengeni övezet működésébe vetett bizalmat, miközben folytatjuk a harcot a koronavírus-járvány ellen. Az igazolvány nem válhat a szabad mozgás előfeltételévé, hiszen az az Európai Unióban alapvető jogunk. És nem vezethet az igazolvánnyal nem rendelkezők hátrányos megkülönböztetéséhez sem. Az európaiak személyes adatait biztonságban kell megőriznünk, és csak a legszükségesebb információk kerülhetnek rá az igazolványra” – mondta az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke.

A vita magyar felszólalói

Cseh Katalin (Renew)

Tóth Edina (független)

Ujhelyi István (S&D)

Háttér

A Bizottság március 17-én nyújtotta be az Unión belüli szabad utazást elősegítő digitális zöldigazolványról szóló rendeletjavaslatát és egy, a jogszerűen az Unióban tartózkodó vagy élő nem uniós állampolgárokra vonatkozó, másik javaslatot.

Vissza a normális élethez – az utóbbi napokban, hetekben ez a jelszava a befektetőknek, akik az oltási programok beindulásával, sorra megjelenő vakcinaengedélyek miatt már a pandémia utáni életre fókuszálnak. Ez a várakozás alapvető változásokat hozott a piacon, többek között meredek emelkedőre került az olajár, de megjelentek a kockázatok is.

Kovács Mátyás, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere azt mondta: „Az olajárfolyam február közepére elérte a 60 dollár körüli szinteket, azaz 25 százalékkal drágult év eleje óta. Az áremelkedés hátterében több tényező áll. Egyrészt a járvány utáni normalizálódás miatt fellendülés várható a világgazdaságban, ez pedig fokozza majd az olajkeresletet. Másrészt a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia átmenetileg visszafogta a kitermelést, azaz szűkítette a kínálatot. Az olajdrágulást segítette az is, hogy egyre többen számítanak a repülőgép-forgalom, valamint a szállítmányozás újraindulására, ami újabb keresletfokozó tényező. Ugyancsak befolyásolja az olajárat, hogy az Egyesült Államokban a palaolaj-termelés túl lehet az aranykorán, ami ugyancsak a sima olajnak ad lendületet. Másik oldalról Joe Biden gazdaságpolitikai tervei is hatással vannak az olajárra, az amerikai elnök „zöld fordulatot” lengetett be, azaz a fosszilis energiahordozók helyett a környezetbarátabb felhasználás felé terelné az amerikai gazdaságot, ami viszont az olajpiac zsugorodását, az árak csökkenését vetíti előre, „Biden zöld forradalma azonban csak hosszabb távon lesz hatással a piacra, így egyelőre nem töri meg az olajdrágulást” – tette hozzá a szakember.

Fontos, hogy az idei évre vonatkozó gazdasági prognózisok, köztük az inflációs előrejelzések jelentős része még a korábbi, alacsonyabb olajárak alapján készülhettek, vagyis sok forgatókönyvet át kell írni. Ráadásul az olajár alakulásától függetlenül a befektető egyik nagy tábora tart az infláció megugrásától. „Elsősorban attól félnek, hogy az újraindulást követően világszerte vehemensen elkezdenek költeni a háztartások és a vállalatok, ez pedig hirtelen felpörgetheti az inflációt. Ez a várakozás részben abból fakad, hogy Joe Biden pénzosztásba kezd, úgynevezett stimuluscsekkeket ad a háztartásoknak, hogy felpörgesse a fogyasztást. Egyelőre kérdés, hogy ezek a pénzek valóban a boltokban, szolgáltatóknál landolnak-e vagy a piacokon, befektetésként” – fogalmazott a K&H alapok kezelőjének portfóliómendzsere. Ha valóban megugrana az infláció, akkor a jegybankok tudnának lépni, például kamatemeléssel visszafogni az áremelkedést, ám nem tűnik valószínűnek, hogy a mostani környezetben a jegybankok a szigorítás felé mozdulnának el. A befektetők másik tábora viszont egyelőre nem tart komolyabb infláció sokktól, egyelőre kérdés, hogy melyik csoportnak lesz igaza.

Az inflációs rizikó viszont látszik a kötvénypiacokon, a hozamok ugyanis növekedésnek indultak. Az amerikai 10 éves kötvény hozama az év elején még 90 bázispontnál tartott, február közepén pedig már 1,3 százalékos szinten járt, vagyis erőteljesen emelkedett, tehát az árfolyama csökkent.

A mostani kilátások szerint a kötvénypiac, ameddig az inflációs kockázatok mérséklődéséig nem tűnik vonzó célpontnak, így továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek hozammal. Ugyanakkor fontos, hogy a részvényárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, ezért csak óvatosan, kisebb vásárlásásokkal diverzifikált portfólióval, esetleg befektetési jegyeken keresztül érdemes belevágni.

Hogyan is készül el egy ilyen nagy volumenű felmérés?

A BP Digital SEO ügynökség a Google által közzétett statisztika alapján készítette el átfogó kutatását arról, hogy milyen keresési trendek és tendenciák jellemezték a 2020-as év legnépszerűbb kulcsszavait.

A kereső szakemberei a vizsgálat során mindig az előző évhez viszonyítva, a felhasználók által keresett kifejezéseket hasonlítják össze az adott év kereséseivel, majd kiválogatják azokat, amelyek huzamosabb ideig kiugró forgalmat eredményeztek.

A Google által közzétett TOP 10-es listák relatív adatokat tartalmaznak, azaz a kifejezések saját magukhoz, illetve a többi adathoz viszonyított relatív növekedést vagy csökkenés hivatottak illusztrálni.

Ahhoz, hogy a keresési volument is szemléltetni tudjuk és átfogóbb képet kapjunk, a BP Digital további adatként a Google Kulcsszótervező szoftver adatait használta fel a tanulmány során.

Az eredmények részleteit megtalálod a kutatásban, de nézzük most a legérdekesebb eseteket!

Ezekre kerestek a magyarok legtöbbet 2020-ban

A top témakörök 2020-ban a következők voltak:

• Koronavírus-járvány
• Oktatás
• Filmek
• Kütyük
• Könyvek
• Receptek
• Sorozatok
• Sportesemények

Ezeket tovább bonthatjuk, így minden kategóriában megkapjuk a dobogós helyezéseket. Már első pillanatban látszik, hogy természetesen, ahogy sajnos a világot letarolta a pandémia, úgy az internetet is ez a kifejezés árasztotta el. A koronavírus-járvány témakör legkeresettebb szavai: a ‘koronavírus’, ‘koronavírus-térkép’, ‘magyar közlöny’ és ‘kijárási tilalom’ voltak.

További felkapott témakörök 2020-ban az online oktatás kulcsszavai (Google Classroom, Redmenta), a filmek és sorozatok (Miután összecsaptunk), de a technológiai vívmányok is (iPhone 12), mint minden évben, jól szerepeltek a Google listáján. A járvány miatt olyan szavak, mint a “mozifilmek” és “fesztiválok” viszont szinte teljesen eltűntek a keresések közül.

A sportesemények keresései között volt kiugróan pozitív és negatív találat is. Itt azt mondhatjuk, némi összefonódás történt a pandémiával, illetve azzal, hogy sok ismert embertől kellett elbúcsúznunk a 2020-as esztendőben (Magyarország-Izland, Benedek Tibor).

Abszolút toplista

A magyaroknál csakúgy, mint a világ minden táján a “koronavírus” kifejezés lett tehát az abszolút győztes, a második helyen az “amerikai elnökválasztás” végzett, végül a harmadik helyet az oktatással kapcsolatos “Google Classroom” szerezte meg. A negyedik helyre került a “Telex” hírportál, majd ezt követően “Benedek Tibor” háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó neve következik a hazai listán.

Kép forrása: BP Digital

További érdekességek a teljes kutatási cikkben, illetve a SEO-val és a Google-lel kapcsolatos további műhelytitkok  BP Digital blogbejegyzéseiben és egyéb kutatásaiban. 

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja.

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés[1] legfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében.

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – inkább a szakértőkben bízunk

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során.

A hírforrások iránti bizalom visszaesése

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekordalacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg.

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát.

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról.

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár?

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig – a közvélemény nagy része szerint – nem tudtak hatásos válaszokat adni.

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt.

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak.

Kiút a bizalmi válságból

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben:

• A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás
• A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van.
• Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás.
• Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni.

[1] A felmérés online kérdőíves adatfelvétellel készült, 28 országból összesen 33 ezer ember megkérdezésével. Minden országban 1150 általános és 200 felső középosztálybeli (25-64 év közötti, felsőfokú végzettségű, jövedelme alapján a felső 25%-ba tartozó) válaszadó részvételével végezték el a kutatást, ez alól kivételt jelent az Egyesült Államok és Kína, ahol az utóbbi csoportba tartozók száma elérte az 500-at, illetve Nigéria, ahol összesen 100 felső középosztálybeli személyt kérdeztek meg. A mintavétel időpontja: 2020. október 19. – november 18. A felmérésben résztvevő országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátus, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, India, Indonézia, Írország, Japán, Kanada, Kenya, Kína, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Németország, Nigéria, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Thaiföld.