A 2022-es évet a fenntarthatóság szempontjából nyugodtan nevezhetjük „annus horribilis”- nek, azaz „borzasztó évnek”. Az aszály és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák világossá tették, hogy a klímaváltozás drámaian új élethelyzeteket teremt. Az energia és az élelmiszerek jelentősen drágultak. „Öröm az ürömben, hogy az egymásra halmozódó válságjelenségek ráirányították a figyelmet a fenntarthatósági célokra” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. Az egyszerű emberek, a vállalatok vezetői és a politikusok egyaránt kezdik komolyan venni a klímaválságot.

Novemberben az ENSZ Egyiptomban tartott klímacsúcsára a világ számos vezető politikusa elment, ezzel is jelezve a téma fontosságát. Itt felemás eredmény született: az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere, ugyanakkor háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.

Világszerte ígéretes folyamatok

Az Amerikai Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció még nyáron átfogó intézkedési csomagot jelentett be: a vállalati szférát kívánják ösztönözni a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.

Kína egymaga több megújuló energia-termelő kapacitást telepített 2021-ben, mint együttvéve a világ többi része. A kínai vezetés azt is bejelentette, hogy csúcstechnológiai megoldásokat fog keresni összetett környezeti kihívásainak megoldására.

Brazíliában Luis Ignácio Lula da Silva váltotta az elnöki poszton a klímaszkeptikus Jair Bolsonarót. Lula a választási kampányában ígéretet tett arra, hogy leállítja az amazóniai esőerdők irtását.

Az Európai Unióban 2022-ben már életbe lépett a fenntarthatósági célkitűzések betartatását célzó úgynevezett taxonómia-rendelete, amely szigorú szabályokat fogalmaz a cégek számára. Az Európai Parlament határozata pedig a multinacionális vállalatok jelentéstételi kötelezettsége nem korlátozódhat az EU határain belülre: a 150 millió euró feletti forgalmat bonyolító nem uniós cégekre is vonatkozniuk kell.

Versenyben a világgal

Mindeközben a klímaváltozásra szakosodott kutatók is elkezdték mérni és rangsorolni az egyes országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét: a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje keretében kidolgozták a környezetvédelmi teljesítmény indexet (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát. Az egyetemi kutatók arra az eredményre jutottak, hogy világszinten Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország élenjárnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében. A legkevésbé Vietnam, Myanmar és India törődik a környezet terhelésével. A rangsorban Magyarország a 33. helyen szerepel. „Ez a helyezés elég pontosan tükrözi Magyarország környezeti helyzetét: globális léptékben a fejlett világ országaihoz ‒ vagyis a felső 20 százalékba ‒ tartozunk, de azon belül nem állunk valami fényesen. Van még bőven mit tenni azért, hogy megközelítsük a jeleskedő országok szintjét” – teszi hozzá Suba Levente. Ezt a képet megerősíti a K&H fenntarthatósági indexe is, amelyet a Bank immár második alkalommal publikált december elején.

Elvi nyitottság – késlekedő tettek

A 2022 második féléves felmérésből az derül ki, hogy a magyar vállalati szféra nyitott és érzékeny a fenntarthatóság témájára, de a valódi cselekvés gyakorta elmarad. A 360 hazai közepes és nagyvállalat körében végzett felmérés átfogó képet ad a hazai cégek vezetésének attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról.

Jó hír, hogy a kedvezőtlen gazdasági klíma ellenére növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, vagy terveznek ilyet. A cégek egyre többet mérik saját környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is kevesen tűznek ki. A hazai vállalatok egyelőre elsősorban költségeiken próbálnak spórolni, ezért kevesebb papírt, energiát és vizet igyekeznek felhasználni. Mindez közvetve kedvezően hat környezeti lábnyomukra is. A takarékos megközelítést támasztja alá az az információ is, hogy csak nagyon kevés vállalat áldoz arra, hogy úgynevezett „zöld” energiát vásároljon, amely igazoltan megújuló forrásból származik ugyan, de természetesen drágább is egyben.

A K&H fenntarthatósági index módszertana

A K&H 2022. óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. A 48 kérdésből álló kérdéssorból összesen 5 kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott számtani átlagából képezik az összesített K&H fenntarthatósági indexet. A legutóbbi adatgyűjtésre 2022. október 17-e és november 9-e között került sor. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Állati helyett több növényi

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár, illetve az állati eredetű élelmiszerek kapcsán nem feledkezhetünk meg az állatvédelmi, állatjóléti és etikai szempontok figyelembe vételéről sem. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet kiszámította[1], hogy 100 gramm fehérje előállításakor a marhahústermelés során a környezetet leginkább terhelő gazdaságok évi 370 négyzetméternyi földterületet használnak és nem mellesleg 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Bab- és borsófélék termesztésével ugyanakkor szintén 100 gramm fehérje előállításához elegendő lehet mindössze 1 négyzetméter földterület, csupán 0,3 kilogrammos CO₂-kibocsátás mellett.

További szempont lehet, hogy bár a szervezetünknek zsiradékokra is szüksége van, korántsem mindegy, hogy milyen típusú zsírokat fogyasztunk. A zsíros húsokban, magas zsírtartalmú tejtermékekben megtalálható telített zsírok növelik az összes és az LDL („rossz”) koleszterin szintjét, ezért a szív- és érrendszer egészségének megőrzése szempontjából érdemes korlátozni a bevitelüket, helyettük pedig egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat fogyasztani.

Figyeljünk arra, honnan érkezik az ételünk

Tény, hogy a növényi alapú élelmiszerek előállítása jóval kisebb környezetterhelést jelent, mint az állati eredetűeké. Ennek ellenére sem tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak minden növényi alapú étrend, hiszen sok népszerű és egészségesnek tartott alapanyag termesztése folyik problémás körülmények között, ráadásul nem ritkán sok ezer kilométeren át szállítják őket, mire eljutnak a fogyasztókig.  Pont ez a helyzet a Magyarországon is népszerű avokádóval és kesudióval is. Az avokádó azért nem tekinthető környezettudatos választásnak, mert egyetlen darabjának előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények nem ritkán igen vízhiányos területeken találhatóak, a friss avokádót ráadásul sokszor légi úton szállítják az európai és észak-amerikai piacokra. A kesudió és a belőle készült kesuvaj az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter (!) vízre van szükség. A kesudiót hámozó munkások egészségét ráadásul a héj rétegei között található, a bőrre kerülve égési sérüléseket okozó olaj fenyegeti. Ha tehát szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk.

Cseréljük le a vajat

Tény az is, hogy a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a már említett hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok alapanyagainak termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár. Ezen felül a karbonlábnyom is jóval kisebb: az új Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatíva például 50%-kal kisebb klímalábnyommal készül, mint a vaj. Ez azt jelenti, hogy egyetlen csomag 250 grammos kiszerelésű vaj lecserélése 1,8 kg CO₂-nak megfelelő üvegházhatású gázt^[2], ami 7 kilométernyi autós utazással, vagy egy okostelefon 220 (!) éjszakán át való töltésével egyenértékű. Ez nem minden, hiszen az új Rama vajalternatíva pontosan ugyanúgy használható, mint a vaj, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére.

[1] http://www.ox.ac.uk/news/2018-06-01-new-estimates-environmental-cost-food

[2] A Magyarországon eladott Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatíva és a Magyar vaj összevetése a Quantis 2020 által, szakértők bevonásával készített életciklus-elemzésen alapszik. Egyetlen csomag 250 g kiszerelésű vaj lecserélése a Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatívára 1,8 kg szén-dioxidnak megfelelő káros anyagot takarít meg. További részletek: https://www.rama.com/hu-hu/hu/fenntarthatosag/okologiai-labnyom

„Az éghajlatváltozás globális kihívás, amelyhez együttes fellépés szükséges. A Henkel pozitívan kíván hozzájárulni a klímavédelemhez. Eddigi eredményeink alapján és az elkövetkező évek céljainak megfelelően nagy örömmel csatlakozunk és támogatjuk a kezdeményezést. Az Amazonnal, a Global Optimism-mel és a többi aláíróval együtt teljes mértékben eltökéltek vagyunk mérhető haladást elérni, és közösen intézkedéseket hozni a globális felmelegedés korlátozása érdekében” – mondta Carsten Knobel, a Henkel igazgatóságának elnöke.

A fenntarthatóság terén történő fejlődés érdekében a Henkel az értéklánc mentén szoros együttműködésre fókuszál. A Henkel és az Amazon egy ideje szorosan együttműködik a fenntartható innovációk terén – például, az új és fenntartható csomagolásokkal történő vásárlói élmény tovább javítása érdekében.

Szilárd elkötelezettség és együttműködés

A Climate Pledge 2019-ben indult, és célja, hogy a vezető globális vállalkozásokat a klímaváltozás iránt elkötelezett hosszútávú tervek mentén egyesítse. A Henkel a tizenkettedik vállalat, amely csatlakozott a kötelezettségvállaláshoz. A Climate Pledge aláírójaként a Henkel vállalja a következőket:

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának rendszeres mérése és jelentése
• Dekarbonizációs stratégiák végrehajtása a Párizsi Megállapodással összhangban valódi üzleti változások és innovációk révén, beleértve az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiák felhasználását, az anyagmegtakarításokat és a szén-dioxid-kibocsátás elkerülésére irányuló egyéb intézkedéseket.
• A fennmaradó kibocsátások semlegesítése további, számszerűsíthető, valós, állandó és társadalmilag előnyös kompenzációkkal annak érdekében, hogy 2040-re elérje az éves nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást.

„A tudósok szerint csak korlátozott időnk van arra, hogy jelentős előrelépéseket tegyünk korunk legnagyobb válságára, a klímaválság megoldására. A Climate Pledge lehetőséget kínál a vállalatok a kollektív fellépésre, hogy megóvjuk bolygónkat a klímaváltozással járó pusztító hatásoktól. Örülünk, hogy a Henkel csatlakozott kezdeményezésünkhöz, az éghajlatváltozás problémájával igyekszünk megbirkózni és szebb jövőt építünk mindannyiunk számára” – mondta Kara Hurst, az Amazon Világszintű Fenntarthatósági Egységének alelnöke.

„A Párizsi Megállapodás egységes ütemtervet fogalmaz meg minden ország, minden vállalat és minden ember számára, hogy olyan intézkedések meghozatalával kezelje a klímaválságot, amelyek biztosítják, hogy a globális felmelegedés nem haladja meg a 1,5°C-ot – nyilatkozta Christiana Figueres, az ENSZ éghajlatváltozásért felelős korábbi vezetője, a Global Optimism alapító tagja. – A Climate Pledge-hez való csatlakozással ezek a vállalatok megmutatják mind a jövőre, mind a fellendülésre vonatkozó törekvéseiket. Intézkedéseik és beruházásaik munkahelyeket teremtenek, amelyekre égető szükség van, ösztönzik az innovációt, segítenek megóvni környezetünket és támogatják a fogyasztókat a fenntarthatóbb termékek vásárlásában.  A Climate Pledge-hez csatlakozó, a tudományos állásponttal összhangban tevékenykedő vállalatok növekvő csoportja bizakodásra ad okot.”

 A Henkel által elért haladás a klímapozitív vállalattá válás felé vezető úton

A Climate Pledge elkötelezettség összhangban van a Henkel azon hosszú távú céljával, miszerint 2040-re klímapozitívvá váljon. Közbenső lépésként a Henkel 2025-re 65%-kal, 2030-ra 75%-kal kívánja csökkenti termelésének szénlábnyomát a 2010-es bázisévhez képest. A vállalat ezt energiahatékonyságának folyamatos javításával és megújuló energiák felhasználásával kívánja elérni. 2030-ra a villamos energia 100 százalékának megújuló forrásokból kell származnia. 2040-re a cél az, hogy a termelés során felhasznált összes fosszilis tüzelőanyagot klímasemleges alternatívával helyettesítse a vállalat, és a többlet szénsemleges energiát átadja harmadik felek számára. Ezenkívül a Henkel márkáival és technológiáival támogatni kívánja az ügyfeleket, a fogyasztókat és a beszállítókat abban, hogy 2016 és 2025 között, tíz év alatt 100 millió tonna szén-dioxid megtakarítást érjenek el.

A Climate Pledge-hez való csatlakozás újabb lépés a Henkel környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló elkötelezettségében. A társaság a közelmúltban nagyszabású virtuális áramvásárlási megállapodást (VPPA) írt alá egy új texasi szélerőműparkra vonatkozóan. A kölcsönösen elfogadott kapacitás megegyezik a Henkel egyesült államokbeli tevékenységének villamosenergia-igényével.

A Science Based Targets (SBTi) korábban megerősítette, hogy a Henkel tudományos alapú kibocsátás-csökkentési célkitűzései megfelelnek a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges követelményeknek. A CDP, az ENSZ Global Compact, a World Resources Institute és a World Wide Fund for Nature (WWF) szervezetek állnak a SBTi kezdeményezés mögött. Az SBTi meghatározza és elősegíti a tudományos alapú célokitűzések bevált gyakorlatát, és függetlenül értékeli a vállalatok céljait.

A Henkel fenntarthatósági stratégiájáról, teljesítményéről és előrehaladásáról szóló további információkért látogasson el a www.henkel.hu/fenntarthatóság oldalra.

Hazánk vezető üdítőital-gyártója számára a tavalyi év üzleti eredményesség szempontjából is kiemelkedő volt. A vállalat stabil alapokon működik, sikeres pénzügyi teljesítménye pedig lehetővé teszi a hazai termelési tevékenység további bővítését. Továbbra is cél, hogy gyártási kapacitásának bővítésével valamint korszerű technológiai fejlesztéseinek köszönhetően Közép-Európa legnagyobb gyártóbázisává váljon. 2019-ben a Coca-Cola HBC Magyarország hozzávetőlegesen 5.9 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre az országban.

Fogyasztók egészsége és táplálkozása

Teljeskörű italgyártóként a vállalat célja, hogy olyan termékkínálatot nyújtson fogyasztóinak, amely kielégíti minden igényüket és preferenciájukat, ezért magas minőségű termékekből álló, széles portfóliót épít. 2019-ben a vállalat tovább bővítette termékportfólióját és új termékekkel lépett piacra, melyek között számos csökkentett cukor- és kalóriatartalmú ital is volt. A fogyasztók egészségének megőrzése olyan cél, amit a portfólió fejlesztése során a vállalat folyamatosan szem előtt tart. Ma már a termékválasztékban egyre nagyobb arányt képviselnek a csökkentett kalóriatartalmú italok – 2019-ben a portfólió 48%-a alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes -, és a meglévő termékek cukortartalma is folyamatosan csökken. A cég a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagjaival együtt önkéntesen vállalta, hogy 2020-ig 50%-kal csökkenti termékei cukor- és energiatartalmát a 2010-es évhez képest. 2019 végéig az iparág vállalatai 43%-kal csökkentették az üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalmát Magyarországon.

Körforgásban tartani

A csomagolási hulladék a Coca-Cola HBC Magyarország számára stratégiai fontosságú környezetvédelmi téma: olyan, az alapvető üzleti folyamatokhoz kapcsolódó problémakörről van szó, amelynek megoldása egyre sürgetőbb. A megfelelő csomagolás a termékek frissessége és élelmiszerbiztonsági szempontok miatt is elengedhetetlen. Ugyanakkor a csomago­lóanyagok, elsősorban a műanyag csoma­golások környezetre gyakorolt hosszú távú hatása világossá tette: új, fenntartható megoldásokat kell keresni. A vállalat elkötelezett amellett, hogy ne csak szereplője, hanem motorja is legyen a változásnak. A csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fenntarthatósági megkö­zelítést és célokat a 2018 elején bejelentett Hulladékmentes Világ stratégia foglalta egy­séges keretbe. A stratégiával a Coca-Cola HBC AG vállalatcsoport szorosan kapcso­lódik a The Coca-Cola Company törekvéseihez, és kiemelt feladatának tartja, hogy együtt és többféle eszközzel tegyen ezért a közös ügyért. A Coca-Cola HBC Magyarország 2019-ben egy új szemléletben, a körforgásos gazdaság megteremtésének ambíciójával kezdte el működési folyamatait is optimalizálni. Olyan jövőt szeretne építeni, ahol elkerülhető az alapanyagok felesleges vagy pazarló használata, és az anyagok hosszú ideig megőrzik értéküket a körforgáson belül. A vállalat arra törekszik, hogy segítse a zárt körforgású gazdasági modell építését, amely hatékony erőforrásfelhasználáson és innováción alapszik, így kisebb környezeti lábnyommal jár. A csomagolóanyagok visszagyűjtésével és újrahasznosításával megvalósítható körforgás a csomagolási hulladékok kezelésének leghatékonyabb módja, így 2019-ben a vállalat több fejlesztése és kampánya is ezt a témát célozta meg. A Coca-Cola HBC Magyarország által gyártott PET palackok 100%-ban újrahasznosítható műanyagból készülnek és folyamatosan növeli azok újrahasznosított alapanyagtartalmát. Ennek köszönhetően az újrahasznosított műanyag aránya a palackokban 2019-ben közel 24% volt. Cél, hogy ez az arány 2030-ig 50%-ra növekedjen.

Munkatársak elkötelezettsége és jól-léte

A Coca-Cola HBC Magyarország hosszú távú növekedésének és sikerének kulcsát munkatársai jelentik. A munkavállalók elégedettsége, folyamatos fejlődése, biztonsága és a vonzó előrelépési lehetőségek alapozzák meg azt a kiváló teljesítményt, ami nem csak a vállalat számára, hanem vevőpartnerei és fogyasztói számára is értéket teremt. A vállalat az elmúlt időszakban számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a munkakörnyezet barátságos és innovatív legyen, és munkavállalói büszkék legyenek vállalatukra. A Randstad felmérése alapján 2019-ben a Coca-Cola HBC Magyarország a hazai FMCG szektor legvonzóbb és legismertebb munkahelye lett. A PwC felmérésén elnyert Nívódíj pedig azt igazolta vissza, hogy a megfelelő munkakörnyezet, a rugalmas munkavégzés, a kiszámítható munkaterhelés és a méltányos alapfizetés a pályakezdő fiatalok körében is vonzó.

Társadalmi szerepvállalás

A Coca-Cola HBC Magyarország hisz abban, hogy üzleti sikere nagyban függ azon közösségek jól-lététől és erejétől, amelyek életében jelen van, felelős működése pedig megköveteli, hogy reagáljon a közösségek igényeire és szükségleteire. Nyitottságra, partnerségre és kölcsönös tiszteletre törekszik a közösségekkel mindenhol. Önkéntes vállalati programjain és az #énjövőm programon keresztül támogatja az egyéneket és közösségeket, akikkel kapcsolatba kerül. A vállalatot érintő közösségi programokba a munkatársakat is igyekeznek aktívan bevonni. 2019 legsikeresebb eseményei a Hulladékmentes Tisza programhoz kapcsolódó önkéntes napok voltak. A programban több mint 160 kolléga vett részt és segített több mint 3,3 tonna hulladéktól mentesíteni a Tisza felső szakaszát. Természeti kincseink megóvása egyszerre teremtett lehetőséget a hulladékok újrahasznosítására és a közösségépítésre is.

A vállalat 2019-es Fenntarthatósági Jelentése ezen a linken teljes terjedelmében elérhető.