A járművek mozgását 10 centiméteresnél jobb pontosságú, valós idejű GPS helymeghatározással lehet nyomon követni. A megfelelő látvány elérését további szenzorok adatai is segítik, például a kormányszögről, a kerekek fordulatszámáról vagy a lengéscsillapítók pozíciójáról. A projekthez ki kellett fejleszteni egy pontos helymeghatározásra és adatgyűjtésre alkalmas eszközt, az adatfeldolgozás és adatcsomag megfelelő kezelésére jövőbe mutató kommunikációs hálózatot építettek ki.

A szenzorok által gyűjtött információ a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Magyar Telekom által létesített 5G hálózaton jut el villámgyorsan a járműből a szimulációs környezetbe. Az 5G cellák a versenypálya teljes területén a lehető legkisebb késleltetéssel biztosítják az adatok megbízható továbbítását. A száguldó autók speciális adatforgalmazási igényeit a másodpercenként akár 800 Mbit kezelésére képes, kis késleltetésű (akár 10 ms) hálózat a járművek rendkívüli tempója ellenére is minden probléma nélkül ki tudja szolgálni. Továbbá fontos kiemelni, hogy a Magyar Telekom itt helyezte először üzembe az úgynevezett 5G-Campus rádióhálózat szeletelés (slicing) technológiát, melynek segítségével nem csak az autók közötti valós idejű kommunikációt tudják garantálni, hanem egyidőben a felhasználók publikus hálózat forgalmának igényét is ki tudják szolgálni nagyobb rendezvények ideje alatt. A megjelenítéshez szükséges szoftver és az algoritmusok fejlesztéséhez a résztvevő kormányzati, vállalati és egyetemi szereplők hatékony együttműködésére volt szükség.

„A Magyar Telekommal kötött stratégiai partnerségünk részeként a Digital Twin projektben vizsgáltuk meg a nagy sebességű járművek és az 5G kapcsolatát. A pilot során fontos volt, hogy az eredmények jól rögzíthetőek, megismételhetőek és kipróbálhatóak legyenek, mely akár a további önvezető autózási fejlesztési projektek alapjául tud szolgálni. Az adatátviteli vizsgálatokat nagy járműsebesség mellett is teszteltük, a legnagyobb mért járműsebesség meghaladta a 200km/h-t, a Hungaroring teljes pályacsíkját lefedő 3,5GHz-es frekvencián működő 5G hálózatot, 5 bázisállomás szolgálja ki” – mondta Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

„A Magyar Telekom 5G hálózata és az arra épülő digitális szolgáltatások az üzleti élet számos területén teszik versenyképessebbé a szereplők működését. Kiemelkedő lehetőség az, hogy egy olyan látványos és izgalmas folyamat során tudjuk ezt bemutatni, mint az autóversenyek” – fűzte hozzá Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy and Governance divíziójának igazgatója.

„Igazi fejlesztőmérnöki próbatételt jelentett a közös munka, amely számos szakmai kihívást tartogatott. Az egyetemen egyedileg fejlesztettük a nagy pontosságú pozícionálásra képes fedélzeti egység hardver és szoftver komponenseit, amely az 5G hálózaton keresztül továbbítja az adatokat a szerverhez, mindezt versenytempó mellett. Itt a gyors adatstrukturáláshoz és feldolgozáshoz biztosítottuk a szervert is, valamint a helymeghatározáshoz szükséges saját bázisállomást is” – ismertette a pilot részleteit Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„Kihívást jelentett az adatok továbbítása során, hogy a csomagokat nemcsak az egyes kommunikációs protokolloknak megfelelő formába kell hozni, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy a szimulációs és megjelenítő környezet milyen frekvencián, milyen hosszú és milyen típusú adatokat vár. A HUMDA Lab egyik feladata így az volt, hogy megfelelően specifikálja az egyes adatcsomagok felépítését, vagyis a szükséges információkat és azok formátumát. Ezek az általunk biztosított FASTLAP szoftverbe kerülnek, amely a valós idejű vezetésszimulációra összpontosít. A programot a projekt igényei szerint számos helyen kiegészítettük” – emelte ki Bári Gergely a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kutatás-fejlesztési és innovációs leányvállalata, a HUMDA Lab ügyvezető igazgatója.

Míg a világjárványt megelőzően a válaszadók 62%-a kizárólag az irodában dolgozott, addig a pandémia idején ez az arány 13%-ra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37%-ra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7%-ról 5,8%-ra nőtt. Megnégyszereződött (28,5%-ra) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Tízből kilenc válaszadó számára munkakeresés esetén fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka lehetőségét.

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93%) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3% szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Jelenleg is magas, de a lezárások idején tapasztalt 37%-os aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24%), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak).

Rugalmasságuk miatt is vonzóbbak lehetnek a külföldi munkáltatók

Az IVSZ által már évek óta a hazai digitális gazdaság fejlődésének egyik legfőbb hátráltató tényezőjeként azonosított informatikai szakemberhiány szempontjából különösen aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak.

Ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18% tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed.

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási forma esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában. Egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és karrierlehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben.

Ezzel éles kontrasztot mutat az e foglalkoztatási formák hazai elterjedésére vonatkozó várakozásuk: feleannyian gondolják, hogy a home office, és harmadannyian, hogy a digitális nomádként való munka a hazai munkaerőpiacon is elterjed a következő évtizedben, mint ahányan globális jelenségként azonosítják ezek várható elterjedését.

Komoly munkaerőhiányt okozhat itthon a virtuális kivándorlás

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tételét illetően. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó IT-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.

Pedig a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémaként azonosítja az IT szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát. Az informatikus mérnökökből és IT szakemberekből az IVSZ korábbi kutatása alapján két évben belül 26 ezer fős hiány mutatkozhat Magyarországon annak dacára, hogy az informatikusok hiányának mérséklését több kormányzati intézkedés és piaci kezdeményezés (pl. az ún. bootcamp képzések elindulása) is célozta.

A hazai munkáltatók is jól járhatnak a digitális nomádokkal

Az IVSZ szerint a digitális nomaditás terjedése egyben lehetőség is lehet a szakemberhiány részbeni csökkentéséhez, hiszen az atipikus formában dolgozó hazai informatikusok egyszerre több munkáltatónak is tudnak munkát végezni, másrészt ennek elterjedése révén a hazai munkáltatók számára is megnyílik a lehetőség külföldi munkavállalók alkalmazása előtt, ami ugyancsak segíthet a hiány mérséklésében. Az IVSZ a közelmúltban elkészítette az Összefogás a digitális Magyarországért című vitairatot, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére és a kkv-k fejlesztésére is tartalmaz konkrét javaslatokat.

A kutatásba bevont hazai informatikai szakemberek közül a legnagyobb arányban az egyetemi képzéseknek a piaci kereslethez való jobb illeszkedését látják az informatikushiányra való megoldásnak, több mint kétharmaduk pedig a programozás köznevelésben való elterjesztésében, az algoritmizáló gondolkodás oktatásában, illetve a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztésében lát lehetőséget.

A Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei című kutatás zárótanulmánya erről a linkről tölthető le.

Fotó: Zan/unsplash.com