„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte Matolcsy György, a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.

A jegybank elnöke emlékeztetett, hogy az MNB már 2020 őszén jelezte, ez egy inflációs évtized lesz, de a kormány másfél évig homlokegyeneset más politikát követett, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta Matolcsy, aki szerint az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. Az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra csak növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk.”

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy a környező országokban jelenleg milyen folyamatok játszódnak le. Szerinte az az érdekessége a mostani inflációs hullámnak, hogy egy nagy és gyors hullámmal érkezett meg az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése miatt. Szerinte lassan csökken ugyan az infláció, de 4 százalék környékén beragadhat. Az élelmiszerárakat továbbra is gondnak nevezte, illetve a maginflációt is komoly problémaként említette meg. „Van egy növekedési probléma, mert beszorulhatunk ebbe a recesszióba, és nem tudjuk, merre megy tovább a növekedés” – összegezte.

Varga Mihány egyetértett azzal hogy ma az infláció a legnagyobb probléma, szerinte az egyik ok az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Aszály sújtotta Európát, ez óhatatlanul az élelmiszerárak robbanásával jár. A bérnövekedés is rátett egy lapáttal, a feszes munkaerőpiac és a dolgozók megtartása miatt folyamatosan növelni kellett a béreket, ez is hajtotta az inflációt.

A három szakember vitájának összefoglalóját itt tudja elolvasni. 

Emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

Forrás: MTI

Az új szabályok szerint a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul. Az üzletekben este 11 óráig lehet vásárolni. Akiknek védettségi igazolványuk van, este 11 óráig a vendéglátóhelyek belső terében is tartózkodhatnak és szállodába is mehetnek, ezekre a helyekre gyermekeiket is magukkal vihetik.

A novemberben bezárt szabadidős létesítményeket védettségi igazolvánnyal újra lehet látogatni. Ezek közé tartoznak például az állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a könyvtárak is. Edzőterembe, uszodába, jégpályára ezentúl csak a védettek, valamint a versenyszerűen sportoló 18 év alattiak mehetnek.

A védettek és a felügyeletük alatt álló kiskorúak este 11 óráig a sportrendezvényeket is látogathatják. A védetteknek és a felügyeletük alatt álló kiskorúaknak nem kell maszkot viselniük a sport- és kulturális rendezvényeken. A koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány bemutatásával történik, a védettség tényének ellenőrzése pedig a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának a feladata. Amennyiben az üzemeltető, szolgáltató ennek nem tesz eleget, 100 ezer és 1 millió forint közötti bírsággal, vagy akár egyéves bezárással is sújtható – ismertették.

Közölték: mivel a járvány továbbra is jelen van, a fokozatos újraindítás mellett is fenn kell tartani bizonyos biztonsági intézkedéseket. Így egyes helyszíneken a védettséget nem szerzett dolgozóknak továbbra is maszkot kell hordaniuk, valamint fennmaradnak a magán- és családi rendezvényekkel kapcsolatban novemberben elrendelt korlátozások. A közterületen, a tömegközlekedési eszközökön, boltokban – azokon a helyeken, ahol nem csak beoltott vagy a fertőzésen átesettek tartózkodhatnak – továbbra is kötelező a maszkhasználat, továbbá kerülendő a csoportosulás és a gyülekezés – írták, kiemelve: ez a még be nem oltott állampolgárok védelmét szolgálja. Hozzátették: az oltási program előrehaladtával további döntések születhetnek majd az élet újraindításáért.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.