A zsűri döntése alapján nyolc pályázó nyert a ProSuli tananyagfejlesztő pályázatán. A legjobb pályaművek között olyan, a modern iskolai oktatást, a szórakozva tanulást támogató módszerek is szerepelnek, mint a ChatGPT, a mesterséges intelligencia vagy a 3D nyomtatás.

Pedagógusoktól pedagógusoknak

2020-ban hirdette meg először a ProSuli a tanároknak szóló tananyagfejlesztő pályázatát, hogy frontrunner, azaz az új digitális oktatási megoldásokat elsőként alkalmazó és már tapasztalattal rendelkező pedagógusok közösségi oktatóanyagokat hozzanak létre kollégáik támogatására egy-egy meghatározott témakörben. Az idei pályázaton a szakmai zsűri által kiválasztott legjobb húsz tananyag valósulhatott meg, amelyek közül végül nyolc pályázó munkáját különdíjban is részesítették. A ProSuli program a szervezésen túl egyéves mobilnet hozzáféréssel támogatta a pályázókat, és a professzionális videókészítést segítő képzésen is díjmentesen részt vehetett minden induló. A nyolc különdíjas pedagógus pedig egyenként további 100 ezer forintos elismerésben is részesült.

A pályázatok olyan élmény alapú megoldásokat hoznak, mint hogy miként tudja támogatni a ChatGPT az idegen nyelvi órát, hogyan lehet felkészülni a történelem érettségire a mesterséges intelligencia segítségével vagy miként lehet használni a 3D nyomtatást a természettudományi tárgyak oktatásában.

Ahogy a korábbi évek nyertes pályamunkái, úgy a mostani tananyagok is bárki számára ingyenesen elérhetőek a Webuni felületén. A pályázatokat elbíráló szakmai zsűrihez idén csatlakozott öt ProSuli nagykövet-pedagógus is, akik 2023 szeptemberétől országszerte nyújtanak helyszíni szakmai segítséget és módszertani támogatást kollégáiknak a ProSuli projekthez csatlakozott már közel 160 iskolában.

„A pályamunkák kiválasztása során nem volt könnyű dolga a zsűrinek. Két fő szempontot vizsgáltunk: a tananyag tartalmát, valamint a kivitelezés módját. Ezek alapján állt össze a nyertes tananyagok listája, amelyek mindegyike abban segít, hogy a közösségi oktatóanyagok segítségével bármely érdeklődő tanár könnyen elsajátíthassa, hogy miként lehet hatékonyabb és érdekesebb a tanulási, illetve tanítási folyamatot. Abban bízunk, hogy az elkészült anyagok sok tanárnak adnak majd motivációt és inspirációt az élmény alapú oktatáshoz” – mondta el Koren Balázs, a ProSuli program szakmai vezetője.

A tananyagfejlesztő pályázat 2023-as díjnyertes tananyagai az alábbiak:

• Digitális történetmesélés új köntösben
• Témafeldolgozás az idegen nyelvi órán a ChatGPT használatával
• ClassDojo – Motivációs támadás pontokkal és virtuális kártyákkal
• Az árlépcső mágikus képlete
• Készüljünk a történelem érettségire a mesterséges intelligencia segítségével
• A 3D nyomtatás felhasználása a természettudományi tárgyak oktatásában – Sztorikocka tervezése a Tinkercad és Pixabay oldalak segítségével
• MS + MI
• Tantermen kívül a seppo alkalmazással

Az elmúlt másfél év a járványhelyzet miatt rengeteg kihívást hozott az oktatásban, és továbbra is kétséges, hogy örökre elfelejthetjük-e a távoktatást, és visszatérhet-e a jelenléti képzés, valamint a digitális eszközök egészséges egyensúlya az iskolákba. Amellett, hogy a távoktatás a gyerekek digitális készségeire kétségkívül pozitív hatást gyakorolt, jelentősen megnövekedett az online térben töltött idő – azaz olyan tevékenységeket (például szabadidős beszélgetések, közös játékok) is a neten végeztek a gyerekek, amit addig személyesen tettek. Ez viszont biztonsági szempontból komoly aggodalmakat okozhat a szülőknek.

Egy, a hazai körülményekhez hasonló helyzetet átélt Nagy-Britanniában végzett, frissen publikált kutatás[1] szerint a szigetországban élő szülőknek a járványhelyzet alatt több gondot okozott ellenőrizniük gyermekük képernyő előtt töltött idejét, és a korábbinál szinte minden tekintetben jobban aggódtak a gyerekek online tevékenysége miatt. A szülők több mint fele leginkább attól tartott, hogy gyermeke olyan tartalmat lát, ami arra készteti, hogy kárt tegyen magában (54%), de ugyanennyien nyugtalankodtak amiatt is, hogy gyermekük online zaklatás áldozata lehet. Emellett hasonló arányban fejezték ki aggodalmukat aziránt is, hogy gyermekük túl sok időt tölt a neten (53%), valamint hogy személyes adatokat ad meg illetékteleneknek (50%).

Kellő tudatossággal kiküszöbölhetők a veszélyek

A Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli révén elkötelezett a gyermekek online védelme iránt, és fontos célkitűzése a digitális tudatosság terjesztése a szülők körében is. Ezért tavaly TudatosNet néven videósorozatot indított, amely információt és gyakorlati tanácsokat ad olyan témák, mint például az online zaklatás, a feltört közösségimédia-profil, vagy az álhírek kapcsán felmerülő kérdésekre. A www.telenor.hu/hipersuli-ajanlat oldalon elérhető sorozat most újabb 13 epizóddal bővült.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahogy a digitális eszközök és alkalmazások népszerűsége nő, egyre több online veszélynek vannak kitéve a gyanútlan gyerekek. Ez a videósorozat abban segít, hogy a fiatalok ismerjék a digitális jelenlét kockázatait és felismerjék, ha egy-egy csábító szituáció kárt okozhat nekik. A gyűjteményt ugyanúgy javasoljuk a szülőknek, tanároknak is arra a célra, hogy közösen beszéljék át a gyerekekkel, milyen óvintézkedéseket érdemes betartani a gondtalan netezés érdekében, vagy hogy miért szolgálja az ő érdeküket az egyes programok szülői felügyelet funkciója” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli program szakmai vezetője.

Ideális tanulótárs a digitális jelenléthez és extra mobilnet

A Telenor a tanévkezdéskor a tanuláshoz szükséges otthoni digitális eszközök terén is igyekszik segítséget nyújtani. HiperSuli ajánlatában kifejezetten a digitális oktatáshoz ideális tableteket és hordozható netes Hipernet Home+ előfizetést kínál. A tarifacsomagban lévő adatkeret mellé 31 naponta 1 GB extra belföldi Hipernet aktiválható összesen 12 alkalommal. Az extra adatkeret az aktiválást követő 30 napig érvényes belföldön, és szabadon felhasználható például a TudatosNet videók megtekintéséhez.

TudatosNet videók és részletek a Hipersuli ajánlatról: www.telenor.hu/hipersuli-ajanlat

[1] Az Ofcom femérése 2020. szeptember és 2021. február közt készült Nagy-Britanniában. A kutatás az 5-15 év közti korosztályban a médiahasználatot, a hozzáállást és a médiamegértését, a 3-4 éves korosztályban pedig a médiához való hozzáférést és annak használatát vizsgálta.

Fotó: Deleece Cook, Unsplash

A FIRST LEGO League nem csupán a robotépítésről szól: a csapatoknak olyan kutatási projektben kell részt venniük, amely során fel kell ismerniük és megoldást kell találniuk konkrét térbeli problémákra. A verseny összetett, az egyes természettudományos tantárgyak határait átlépő gondolkodást és csapatmunkát igényel, a megoldást pedig nem elég megépíteni, kellően izgalmasan prezentálni is kell a zsűrinek.

A robotépítő, problémamegoldó csapatverseny magyarországi állomásainak kiemelt támogatója a Telenor Magyarország, szakmai partnere pedig a telekommunikációs cég digitális oktatást segítő programja, a HiperSuli, amin keresztül a társaság négy tagintézményének hat csapata is részt vesz a megmérettetésben.

 „A HiperSuli program és a FIRST LEGO League közös jellemzője, hogy a diákokat projektalapú gondolkodásra igyekszünk nevelni: nem száraz tényanyagot kell magolniuk, nem a fizika, kémia, matematika hagyományos silóiban kell gondolkozniuk, hanem célorientált, projektalapú oktatásban vehetnek részt. Egy konkrét feladatra koncentrálnak, interdiszciplináris tudást kell összegyűjteniük, hogy megoldást találjanak a kihívásra” – mondta Koren Balázs matematikatanár, digitális oktatási szakértő, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője.

Bár a világ egyik legnagyobb robotikai versenyét már évek óta meghirdetik Magyarországon, korábban az országban nemzeti döntőt még nem rendeztek. Idén először a HelloWorld Oktatás és Fejlesztés Egyesület szervezheti meg a hazai FIRST LEGO League versenyeit, így önálló versenyző országként kerülhet fel Magyarország a FIRST térképére. „Az idei verseny a vártnál is komolyabb kihívásokat tartogat: a koronavírus-világjárvány új, de egyben izgalmas helyzetet teremtett minden országban. Reménykedünk, hogy a budapesti nemzeti döntőn és a detroiti globális döntőn személyesen vehetnek majd részt a legügyesebb magyar LEGO-robotépítők” – mondta Molnár József, a FIRST LEGO League magyarországi projektvezetője.

A Telenor hosszú évek óta elkötelezett a modern, a következő évtizedek munkaerőpiaci elvárásaira felkészítő oktatási módszerek elterjesztése mellett. „Tavaly mindannyiunknak rohamtempóban kellett alkalmazkodni a digitális oktatáshoz, ehhez úgy gondolom, hatalmas segítséget nyújtott a tanárok, a szülők és diákok számára is az a tudásbázis, amit a HiperSuli programban felhalmoztunk és közzétettünk. Most boldogan állunk a világ egyik legnagyobb robotikai versenye magyarországi döntőinek szervezői mellé, mert hiszünk benne, hogy az algoritmikus gondolkodás nem csak a robotépítés és a programozás, de a jövő számos különféle munkahelyének fontos követelménye lesz” – mondta Mészáros Attila, a Telenor Magyarország kommunikációs igazgatója.

Mit keres a robotika az oktatásban? Így készülnek a diákok a versenyre:

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti. A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43%) és a TikTok (39%) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96%) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57%-a találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36%) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61%-a. Az álhírek esetében a szülők 89%-a közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.

Bár a válaszadó szülők 89%-a úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56%-uknak van rálátása.  A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39%-ával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60%-ukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

„A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14%-a tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24%-uk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

A TudatosNet-videósorozat 14 epizódja ide kattintva érhető el.

A TudatosNet online kvízzel pedig szülő és gyerek is felmérheti felkészültségét a tudatos internetezés témájában

A Safer Internet Day-ről: https://www.saferinternetday.org/

[1] Az Ipsos Instant Research kutatás 534 olyan szülő megkérdezésével zajlott 2020 januárjában, akiknek legalább egy 7 és 18 év közötti gyermeke van.

Lezárult az utóbbi idők egyik legrendhagyóbb oktatási féléve. Nyáron úgy tűnt, hogy a tanárok és a diákok lassan megfeledkezhetnek a tavasszal a vírus következtében kialakult oktatási nehézségekről, és szeptemberben újra a normál körülmények között köszönthetik egymást az iskolában. De a járványhelyzet őszi alakulása átírta a számításokat. Az oktatás ugyan kötelezően csak a gimnáziumokban tért vissza az online formára, a zavartalan tanmenet biztosítása így is sok pedagógus számára okozott kihívásokat.

„A tavasszal történt események valósággal sokkolták a közoktatásban szereplőket, mert akkor az egyetlen lehetséges útnak a távoktatásra való átállás tűnt. A nyári szünet ugyan adott egy lélegzetvételnyi szünetet, de a jelenlegi tanév továbbra is nagyon bizonytalan, mert azzal, hogy folyamatosan tolódik a korlátozások határideje, nem látni, hogy mikor lesz vége” – mondja Koren Balázs.

A középiskoláknak különösen nehéz a jelenlegi helyzet, még inkább a számos olyan hatosztályos gimnázium számára, ahol a hetedik és nyolcadik osztályosok még az osztályteremben követik a tanórákat, a felsőbb évesek viszont már otthonról, ami hatalmas terhet ró a pedagógusokra. Nekik akár folyamatosan, váltakozva kell az egyik órát a jelenlévő diákoknak, majd az online bejelentkezőknek megtartaniuk. Ráadásul számtalan olyan helyzet is adódik, amikor egy-egy diák, vagy akár az egész osztály karanténba kerül, és ilyenkor hibrid környezetben kell tanítani.

Átok vagy áldás a hibrid oktatás?

 A hibrid oktatás látszólag csak az élő és az online tanítás összegyúrása, mégis egy teljesen újszerű formátum, amit nem könnyű elsajátítani. „A tavaszi időszakban minden tanár arra kényszerült, hogy digitális környezetben oktasson, és távolról adja át a tananyagot a diákoknak. Ezzel szemben a hibrid környezet azért különösen speciális, mert megosztja a pedagógus figyelmét, hiszen az osztály egyik része személyesen, míg a másik online vesz részt a tanórán” – magyarázza a HiperSuli szakmai vezetője.

 Alapvetően minden módszernek, így az oktatáskutatásnak is több pillére van, az átgondolástól, a kialakításon át a kipróbálásig. Koren Balázs szerint gondot jelent, hogy ennél a módszernél kimaradt a felkészülési fázis. „Az oktatás soha nem úgy működött, hogy a diákok „tesztalanyok” voltak, hanem általában minden módosítást, változást alapos tervezés, előkészítés előzött meg, és ha minden megfelelőnek bizonyult, csak akkor vezették be. Egy oktatáskutatás akár egy 8-10 éves ciklust is felölel, de ebben a különleges esetben erre nyilván nem volt lehetőség. Az oktatás jelenleg startup üzemmódban működik. Egy termék esetében nem probléma, ha elhasal, maximum csődbe megy a vállalkozás. De ha a diákok esetében valami nem működik, annak egy életre hatása lesz a diákok jövőjére.”

Annak ellenére, hogy a módszer rohamtempóban került be az oktatásba, hosszú távon is velünk maradhat, hiszen járványok a jövőben is lesznek, emellett pedig a hibrid oktatás különösen hasznos a tanteremtől távollévő diákok tanórába való bevonására is.

Digitális háttértudás birtokában könnyített a pálya

Az elmúlt félév során a HiperSuli legfontosabb célkitűzése a programban résztvevő tanárok támogatása volt. Koren Balázs szerint szinte mindegyik tagiskolájukban volt olyan pedagógus, aki idővel már nem is igényelt segítséget a digitális oktatás terén, hanem maga nyújtott segítő kezet azoknak a pedagógus társaknak, akiknek erre szükségük volt. „Nem mindenki érzi magát komfortosan az online vagy digitális oktatásban. Így fontos lépésnek tartottuk, hogy a program lelkes tanárai segítsék kollégáikat abban, hogy elérjék diákjaikat, eredményesen tudjanak oktatni, és mielőbb alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez.”

Koren Balázs szerint a HiperSuli sikeresen terjeszti és fejleszti a digitális oktatási módszertanokat, a programban résztvevő tanárok és iskolák révén pedig egy összetartó közösséget alkot. A program eddig több mint 600 tanárt és közel ötezer diákot ért el, az elmúlt félév során pedig 3000 fölé nőtt a HiperSuli keretében indított Webuni-kurzusokat elvégző pedagógusok száma. A program hamarosan további képzési formákkal gazdagodik. „Az elmúlt félév is bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van a HiperSulikban megszerezhető tudásra és tapasztalatokra. Egyre több az érdeklődő iskola és pedagógus, ezért nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a közeljövőben még szélesebb körben tegyük elérhetővé a programot és az általa nyújtott lehetőségeket.”

Hasznos tippek a digitális oktatás témájában a HiperSuli oldalán.

1. Beszéljünk róla!

Könnyen előfordulhat, hogy a készülék kiválasztásakor nem egyezik az elképzelésünk a gyerekekével, hiszen ők jellemzően a legdivatosabb okostelefonról álmodoznak. Ezek tudását azonban többnyire nem is tudnák kihasználni, arról nem is beszélve, hogy jellemzően fontos szempont a költséghatékonyság. A belépő szintű készülékek a gyerek számára bőven hozzák a szükséges képességeket, és kisebb a kár, ha elvesztik vagy leejtik azt. Hogy elkerüljük a csalódást, beszéljük át először közösen a vásárlás részleteit, készüljünk fel rá, hogy racionális érveinket érzelmi alapú érvekkel kell ütköztetnünk. Jó kiindulópont az egyezségre, ha megszabunk egy költségkeretet, amin belül megnézhetjük a lehetséges mobilokat, felmérve a képességeiket, funkciókat és a preferenciákat. Ha álmai telefonja kicsivel többe kerül, mint a meghatározott keretet, és gyermekünk rendelkezik zsebpénzzel, felajánlhatjuk, hogy abból kipótolhatja az árát.

1. Célszerű a nagy kijelzős

Az eszköz kiválasztásakor nézzük meg jól a kijelzőjét, hiszen gyermekünk ezt a felületet fogja figyelni – ha digitális oktatáshoz is használja, akár naponta több órán keresztül. Vegyük a kezünkbe, és próbáljuk ki: elég nagy a képernyő, jó azt nézni, nem vibrál, szép a felbontása? A telefon kialakítása szempontjából hasznos a nagy tárhely az appoknak, fotóknak és videóknak, és a jó kamera, illetve előny lehet a 3,5″ „jack” aljzat – így könnyen találunk hozzá fülhallgatót. Méret szempontjából kisiskolás kezébe inkább a kompakt telefon illik: könnyebben megfogható és használható, kisebb eséllyel ejti el. A kamaszoknak már az előlapi kamera jó képminősége is fontos lehet, illetve az online oktatáshoz hasznos a megbízható, jó hangszóró és mikrofon.

1. Legyünk mellette

Gyakori dilemma, hogy hány éves korban kapjon először telefont a gyerek, amire nem létezik általános válasz – az igények, körülmények családonként eltérőek, de fontos, hogy közösen hozzuk meg a döntést, és a telefon használatát tudatosan kezeljük. Talán a leggyakoribb félreértés, ha a szülő azt gondolja, hogy a gyerek „digitális bennszülött” és ezért automatikusan ért az okoseszközök használatához. Pedig ahogy egy kisiskolást nem engedünk el egyedül a városba, úgy az okostelefon világában is érdemes fogni a kezét.
Ez persze nem azt jelenti, hogy kémkedjünk utána, hiszen ha úgy érzi, nem bízunk benne, lehetséges, hogy titkolózni fog. Beszéljünk vele az internetes tartalmak megbízhatóságáról, hogy megtanulja tudatosan kezelni a szembejövő információkat – ezzel kapcsolatban a Hipersuli TudatosNet oldala is segítségünkre lehet. A lényeg, hogy ha bármilyen váratlan tartalomra bukkan vagy rossz élmény érné a digitális térben, merjen kérdezni, beszélni róla.

1. Hívás helyett online

Bár ma már szinte közhelynek számít, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az iskolás korosztály a hagyományos telefonálás helyett jellemzően leginkább az interneten keresztül kommunikál. Készülékválasztáskor így mindenképp figyeljünk oda arra, hogy kényelmesen tudjon rajta netezni, azaz legyen a készülék 4G-képes, és nem utolsó sorban legyen hozzá mobilinternetet tartalmazó szolgáltatása.
Az első telefonhoz ajánlott Telenor Junior tarifa kifejezetten a 6-14 évesek igényeire lett szabva, és a mobilinternetre fókuszál: havi 5 GB adatkeretet tartalmaz kedvező áron. Ha pedig HiperCsoport szolgáltatással veszik igénybe a tarifát, és a szülők is tagjai a csoportnak, a szolgáltatással járó, csoporton belül korlátlan beszélgetésnek köszönhetően bármikor hívhatják egymást. Azonban mielőtt önálló internetet adunk gyerekünk kezébe, készítsük fel őt, hogy biztonságosan használhassa.

1. Nem árt egy kis kontroll

Fontos az első mobiltelefon megvásárlásával egyidejűleg tisztázni a szabályokat, például, hogy mennyi időt tölthet el a képernyő előtt, vagy hogy este ne használja az eszközt. Mutassuk meg, hogyan kell használni az alapvető programokat (chat, e-mail, böngészés), és azokat a funkciókat is, amelyekről érdemes először a szülőkkel konzultálni. Ne tiltsunk egyből, hanem beszéljük át a kockázatokat az egyes oldalak esetében.  A Family Linkkel is korlátozhatjuk a nem kívánatos tartalmakat, amely szükséges ahhoz is, hogy a 13 év alatti gyerekeknek is lehessen Google-fiókja.

+1 tipp: Ha még nem áll készen a saját telefonra

Ha a kisebbeket saját telefon híján is szeretnénk biztonságban tudni és bármikor elérni, kiváló választás a gyerekóra. A Telenornál elérhető MyKi Touch és MyKi 4 lite gyerekórával a beépített GPS-nek köszönhetően térképen követhető a gyermek tartózkodási helye, aki az órán lévő SOS gomb megnyomásával riasztást küldhet – ilyenkor két előre megadott telefonszámot a készülék automatikusan tárcsáz. Telenor Mini tarifával pedig két számot korlátlanul is hívhat róla, így bármikor elérhetik egymást a szülőkkel.

Képzeljünk el egy énekórát, amin nemcsak a hangszer, hanem a számítógép elé is leül a diák, vagy egy olyan földrajzórát, amin tanár és diák közösen barangolhatják be a világ különböző tájait. A tananyag-fejlesztő pályázatra nevező pedagógusok eddig még nem látott oldaláról mutatják meg a különböző tárgyak oktatásában rejlő lehetőségeket pedagógustársaiknak. A pályázók nemcsak tantárgyakra szabott ötleteket hoztak, hanem módszertani kérdésekben is mankót nyújtanak: néhány lépésben mutatják meg, hogyan lehet interaktív feladatokat készíteni, miként születhetnek online tanösvény formájában egyénre szabott feladatok vagy hogyan fejleszthető a virtuális számonkérés.

A tantárgyak és a tematika szempontjából is széles palettán mozgó tananyagok a legújabb és a már olyan jól bevált tanítást támogató alkalmazásokkal való ismerkedésben is segítenek, mint a Wakelet vagy a Wordwall. A tudáscsomagok előnyei, hogy bárki számára könnyedén elsajátíthatóak, akár komolyabb digitális ismeret nélkül is.

A pályázatra 66 pályázó, összesen 198 pályamunkát adott be, a szakmai zsűri pedig az előszűrést követően a napokban döntött 24 tananyag közül a legjobb 10 kiválasztásáról. „Óriási örömmel tölt el, hogy ilyen nyitott és innovatív tanárokkal van tele az ország, akik szívesen osztják meg egymással a tudásukat” – mondta Joós Andrea, a Tanárnő, kérem! podcast házigazdája, az Élménybiológia alapítója, a zsűri tagja.

Pedagógusok egymás között

A Telenor korábbi kutatásából* kiderült, hogy a tanárok és gyerekek részéről is nagy a nyitottság a digitális módszerek iránt, ugyanakkor a különböző tantárgyaknál megmutatkozott, hogy bizonyos területeken nagyobb feladatot jelent távolról átadni a tudást. A tananyagok erre is igyekeznek választ adni, hiszen szinte minden tantárgyhoz – többek között matematikához, biológiához, kémiához, földrajzhoz, történelemhez, angol nyelvhez, sőt ének-zenéhez és gyógypedagógiához is – kreatív megoldásokat nyújtanak.

„A karanténoktatás számtalan digitális hiányosságra mutatott rá, ugyanakkor korábban nem tapasztalt kreativitást és újszerű megoldásokat hívott életre. A digitális tanrend beköszöntével naponta cserélődtek a tanárok között a jobbnál jobb ötletek annak érdekében, hogy az átállás minél gördülékenyebben menjen. Ez az összefogás késztetett minket arra, hogy a digitális módszerek iránt hirtelen megélénkült érdeklődést és megannyi színes ötletet egy pályázat formájában tegyük elérhetővé minden pedagógus számára” – foglalta össze a pályázat céljait Koren Balázs, a HiperSuli program szakmai vezetője.

A zsűri által legjobbnak ítélt 24 pályamunka ingyenesen elérhető a hipersuli.webuni.hu oldalon.  

A Telenor HiperSuli digitális tanagyag-fejlesztő pályázat 10 legjobb pályamunkája:

• Digitális dallamok – ének-zene oktatás virtuálisan (pályázó: Lehr-Juhász Mónika)
• Interaktivitás az éterben – a Google Slides és a Bitmojik használata (pályázó: Kovács Szilvia)
• Tanösvények, labirintusok, szabadulószobák – eredményes és szórakoztató tanítás a Deck Toys-szal (pályázó: Csordásné Tróbert Annamária)
• Ez nem játék! – az Actionbound gamifikációs program használata (pályázó: Fenyvesi Fruzsina Bianka)
• Wakelet, a digitális oktatás sztárja (pályázó: André Krisztina)
• Népességföldrajz látványosan és izgalmasan (pályázó: Szenti Alexandra)
• Ez az eszköz ablakot nyit a világra – virtuális túrák a Tour Creatorrel (pályázó: Balázs Brigitta)
• Flipgrid, azaz számonkérés újratöltve (pályázó: Balogh Bence)
• A prezentálás új generációja – Nearpod (pályázó: Benedek Judit)

Így készülnek interaktív feladatok egy gyógypedagógus számítógépén a Wordwall szoftver segítségével (pályázó: Krénusz Kata)

Jól vizsgázott az online oktatás

A karanténoktatás villámszerű bevezetése megmutatta, hol tartunk jelenleg az oktatás digitalizációja felé vezető úton. Óriási váltás volt a tanárok, a szülők és leginkább a diákok életében, hogy egyik hétről a másikra a képernyőkre költözött az egész iskola. A Telenor a közelmúltban a távmunkát és a távoktatást kutatta az Ipsos segítségével egy 550 fős, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív mintán*. A válaszadókat arra kérték, hogy a háztartásban élő tanulók tapasztalatai, vagy amennyiben ők is diákok, a saját véleményük alapján mondják el, hogyan élték meg az otthonról tanulás első 4 hetét. A diákok kicsit több mint fele átlagosan 2-6 órát tölt naponta online tanulással és az érintett szülők, tanulók 58%-a összességében elégedett, a gyerekek szeretik a digitális oktatást. Mindössze 13%-uk nincs megelégedve a tanítással ebben a formában.

Az elégedettséghez bizonyára nagyban hozzájárult a tanítást segítő technikai megoldások széles tárháza is, amelyeknek az elsajátításában a HiperSuli program is segítséget nyújt. A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már teljesen olajozottan ment a tanulás az új formában.

A fővárosi válaszadók 70%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kezdeti nehézségek után ma már gördülékenyen megy a távoktatás. Vidéki településeken ez árnyaltabb képet mutat. Átlagosan 10%-kal többen értettek kifejezetten egyet a fenti állítással, viszont a fővárosi válaszadókkal ellentétben itt megjelentek olyan válaszadók is, akik szerint egyáltalán nem megy gördülékenyen az új oktatási módszer.

A tantárgyaknál már jobban látszott, hogy bizonyos területeken könnyebb távolról átadni a tudást; az érintett válaszadók 55%-a vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ebben szerepet játszhat, hogy más mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tantárgyakhoz. A HiperSuli program oktatást segítő applikáció-javaslatok listájában is többségben szerepelnek a matematikára és idegennyelvre specializálódó alkalmazások és weboldalak. A többi tantárgyhoz nem olyan egyszerű előre elkészített online tananyagot találni, így sok pedagógus az általános oktatási alkalmazások közül kénytelen választani, amiket aztán maguknak kell feladatokkal, információkkal feltölteni. Ez jóval több előkészületet igényel.

A felhőbe költözött az osztályterem, a diákok dúskálnak a platformokban

A válaszok alapján a legtöbb iskolának sikerült 3 vagy kevesebb platformmal megoldania a tanítást, viszont akadnak olyanok is (6%), akiknek legalább 6 felületet kell használniuk. A programok tekintetében változatos a kép, a legnépszerűbb az eKRÉTA, ezt követik az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az Email és a Zoom, illetve a Microsoft Teams egy kicsit lemaradva. Az előzőekhez képest a Google Classroom és a Redmenta oktatási platformok már kevésbe elterjedtek, tíz válaszadó diákból átlagban ketten használják ezeket.

A távoktatási eszközök használatával a hagyományos tanulás mellett a szülők 62%-a szerint a diákok hasznos digitális képességeket is szereznek, bár a digitális bennszülött tanulóknak már csak a 44%-a gondolja így. A szülők több mint fele viszont úgy érzi, hogy a saját digitális tudásuk is fejlődött azáltal, hogy segítenek a gyerekük tanulásában.

Több a szabadidő, de egyedül mégse ugyanolyan a suli

Az otthonról tanulás legnagyobb előnyeként az utazás megspórolását és a rugalmas időbeosztást említették. Az érintett válaszadók szerint az oktatás is jobb lett bizonyos szemszögből: 26% találta kreatívabbnak, 29% szerint több információhoz tud így jutni, és 24% pedig személyre szabottabbnak érzi az oktatást.

Feltételezhetően a digitális eszközök elérhetőségének köszönhetően a megkérdezettek nehézségként nem a távoktatást mint megoldást említették a leggyakrabban, hanem inkább a fizikai szeparáció okozta mentális kihívásokat. A legtöbben a személyes kontaktust hiányolták, de az érintett szülők vagy diákok közel felének okoz problémát, hogy az iskolai teendőkkel lekösse a figyelmét. A számonkérés az a pont a digitális megoldások terén, ami a leginkább problémás, de ötből két válaszadó szerint a tanárok digitális előismeretei sem megfelelőek. A technikai akadályok is sok diák tanulását hátráltathatják: felüket az internet minősége, negyedüket pedig annak hiánya. A megkérdezettek 38%-a szerint nem mindenkinek van hozzáférése a megfelelő eszközökhöz.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége pozitívan áll a rendkívüli helyzet okozta változásokhoz és igyekeznek a dolgok jó oldalát meglátni. Az iskolásoknak nagy mentális kihívást jelent, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal és nem bandázhatnak a szünetekben. Az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a környezetük, és idő kellett, hogy ehhez hozzászokjanak. Ez a figyelem lekötésénél is látszik: hirtelen ők is home office-ba kerültek, ahol még a felnőtteknek is könnyen elkóborol a figyelme” – monda el Koren Balázs, matematikatanár és a HiperSuli szakmai vezetője.

*A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)

„Tavaszi szünet van. Ma mit csinálunk? – teszi fel a kérdést az egyik gyermek. Az életünk kinyílt, a teljes internet előttünk, azt tehetnénk, amit akarunk, mégis be vagyunk zárva. Egy mókuskerék pörög. Kisebb, mint a megszokott, gyorsabban is pörög. És sokkal nehezebb kiszállni belőle. Az online térbe költözött oktatás, az online térbe költözött élet mindig követ, mindig velünk van. Nincs szünet, nincs hétvége, nincs vége a munkaidőnek. Nem csengetnek ki az óráról… Nincs szünet?! Ha valaki figyelmeztethet ennek szükségességére, az a gyerek. A gyerekeknek még megvan az a beépített szenzoruk, hogy szünetnek márpedig lennie kell!

Szünetet 2020 tavaszán viszont nekünk kell csinálni! Szünet akkor lesz, ha mi úgy döntünk. Ha ki merünk, ki akarunk szállni a mókuskerékből. Ehhez bátorság kell. Be kell tudni zárni az e-maileket, le kell tudni tenni a telefont. Magunk mögött kell hagyni a FOMO-t. Nem baj, ha most nem vesszük fel, nem baj, ha nem válaszoljuk meg.

Ha sikerült, akkor átkerültünk a jelenbe. A mostba. Ugye milyen szokatlan? Időt és lehetőséget kaptunk, hogy együtt legyünk, hogy együtt tanul… töltsük az időt. Olyan dolgok kerülhetnek most elő, amikről talán már évtizedek óta elfeledkeztünk; elgondolkodhatunk, milyen volt társasjátékozni, kártyázni, hogy töltöttünk együtt gyerekkorunkban egy esős hétvégét. És jó volt. Szerettük. És újra életünk lesz. Újra meg tudjuk élni azt, ami összeköt. Bennünket. A párunkkal, a családunkkal, a barátainkkal.

Szünet. Éljük meg, éljük át. Együtt. És a visszakapcsolás, az internet visszaengedése az életünkbe már nem lesz teher. Az internet újra lehetőség lesz. Szórakozhatunk, kapcsolatot tarthatunk. Megoszthatjuk azt az élményt, azt a boldogságot, amit átéltünk. Másoknak is segíthetünk kikapcsolni. Örülni, együtt lenni. Szünetet tartani.

Mert a szünetre szükség van. A szünet az jó. Legyen Neked is szüneted! Szünet után a munka is más. Emlékszel még milyen volt visszatérni nyári vakáció után az iskolába? Milyen volt, amikor újra láttad az osztálytársaid, érezted a krétaport? A szünet után jól esik a munka, jól esik a tanulás. Igen, még a munka és a tanulás is.”

Mára az oktatásban is megjelent az igény a digitális eszközök aktívabb használatára mind a diákok, mind a tanárok, sőt egyre inkább a szülők oldaláról is. Az eszközellátottság az utóbbi években számos intézményben sokat javult az iskolák által önerőből vásárolt, pályázati úton elnyert eszközök vagy akár a diákok saját eszközeinek mozgósíthatósága révén. A digitális oktatás valódi elterjedésében a szűk keresztmetszetet a pedagógiai módszertan hiánya jelenti, amely segítené a tanárokat az eszközök és a mobilinternet hatékony alkalmazásában. A Telenor által 2015-ben indított HiperSuli program ebben nyújt segítséget az iskoláknak: közvetlen kapcsolatot tart fent a programban részt vevő intézmények kijelölt tanáraival, a Webuni online oktatási portálon speciális digitális tanárképzést biztosít, valamint online tanári közösséget hozott létre a jó gyakorlatok első kézből történő megosztására.

Milyen hatással van a diákokra a digitális oktatás?

„Szinte nem is vesszük észre, hogy tanulunk” – írta egy diák a Havassy András HiperSuli-tanár által idén harmadik alkalommal végzett felmérésében, amely az okostelefonok tanórákra és a diákokra gyakorolt hatását vizsgálja. A felmérésből kiderül, hogy a diákok szerint a tanórai okostelefon-használat legfontosabb előnyei, hogy munkájukra azonnali visszajelzést kapnak, könnyebben tudnak jó jegyet szerezni, a telefonnal jól lehet gyakorolni, és könnyebb, hatékonyabb így a tanulás.

Úgy tapasztalják, hogy az okostelefonok különlegessé, interaktívvá teszik az órákat, ezeken a foglalkozásokon nem izgulnak, kevésbé stresszelnek, amikor tesztet írnak. A diákok fontos szempontként említették továbbá, hogy a telefonok segítségével az órák játékosabbak, és ennek köszönhetően sokszor nem is veszik észre, hogy valójában tanulnak.

A gyerekek szerint nagy előnyt jelent, hogy az okostelefonokkal végzett „röpdolgozatok” segítik a dolgozatokra való felkészülést, a feladatok megoldása pedig lényegesen gyorsabb, a gyerekek egyből visszajelzést kapnak az eredményről. Papíron ez lassabb, időigényesebb lenne. A diákok azt is hozzátették, hogy a telefonok segítségével jóval könnyebb megérteni a tanárok elvárásait, és az sem utolsó szempont, hogy használatuk környezetbarát, hiszen így nem használnak papírt.

Mikor lesz minden diák és pedagógus teljesen „digitális”?

A HiperSuli programban jelenleg húsz intézmény vesz részt, az elmúlt négy évben már 275 pedagógus sajátított el és kezdett alkalmazni digitális oktatási ismereteket, az így oktatott 243 osztályban pedig a diákok száma a meghaladja az 5500 főt. A programba bevont iskolák, tanárok és diákok száma folyamatosan növekszik, a Telenor pedig egyszerűsítette és ezzel felgyorsította a jelentkezési folyamatot újabb intézmények és tanárok számára: a hipersuli.hu oldalon várja a digitális oktatási módszertanok megismerésére nyitott iskolák jelentkezését. Innentől elindul az aktív kapcsolat a programot üzemeltető Telenor és a jelentkező intézmény között, melynek részeként az iskola leendő HiperSuli-tanárainak a Webuni online felületén el kell sajátítaniuk a HiperSuli digitális oktatási alapismereteket.

„A program bővül, bár nem az a fő célunk, hogy egy napon Magyarországon minden diák HiperSuli-diák legyen. Azt szeretnénk, hogy az ország minden területén elérhető HiperSulik egyfajta digitális jó gyakorlati központokká váljanak, és környezetükben megosszák, terjesszék a megszerzett tudást. A HiperSuli online elérhető tudásbázissal a földrajzi határok is elmosódnak, ezért célunk a Webuni-képzések továbbfejlesztése, az alkalmazott pedagógusi jó gyakorlatok megosztása és bárki számára elérhetővé tétele. Végső soron ez vezethet ahhoz, hogy egy napon minden gyerek digitális diák lehessen” – mondta el Koren Balázs, a HiperSuli program szakmai vezetője.

Mit ad a HiperSuli közvetlenül a diákoknak?

A mai diákok digitális alapkompetenciái megvannak: egészen fiatal koruktól használnak digitális eszközöket, a kisebbek jellemzően játékra és YouTube-ozásra, 9–10 éves kortól pedig már chatelésre, kapcsolatteremtésre is. A nagyobb kérdés, hogy ezeket a csatornákat elég tudatosan, megfelelő biztonsággal használják-e, odafigyelnek-e személyes adataik védelmére, vagy ismerik-e a határt, hogy egy chates csipkelődés mikor billen át digitális zaklatásba. A Telenor által szervezett biztonságos és tudatos netezést segítő akciók nem csak a HiperSulisok kiváltságai; partnerszervezetekkel és a vállalat saját önkéntes kollégái segítségével eddig több mint 38 ezer gyerek fejleszthette tudatos nethasználati ismereteit a Telenor jóvoltából. A szülők számára pedig a „Hogyan beszélj a gyerekeddel az Internetről?” című digitális anyag nyújt segítséget, ami szintén elérhető a hipersuli.hu oldalon.