Az ex libris egy, az adott könyv tulajdonosát megjelölő, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik. Többnyire sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, amelyet eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztottak. Művészi rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum vagy egyéb ábrázolás a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban.

Az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, így többnyire birtokosának címerét ábrázolta. Az első két magyar ex libris a 16. századból való: a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek. Utóbbi az OSZK állományában is fellelhető, hasonlóan számos 17–18. századi főúri, főpapi ex librishez, köztük a Batthyányak, a Grassalkovichok, az Illésházyak, a Telekiek és a Széchényiek jórészt heraldikus könyvjegyeihez.

A 19. században a polgárosodás folyamata az egyént előtérbe helyezve magával hozta a címeres mellett a szimbolikus, témás, a megrendelő személyét jellemző ex librisek széles körű elterjedését; immár tudós levéltárosok, könyvtárosok, jogászok, orvosok is készíttettek ex librist. A 19–20. század fordulójától napjainkig a könyvjegy egyre inkább elszakadt a könyvtől, és önálló gyűjtés tárgyává vált. E kisgrafikák már tematikai sokszínűséget mutatnak, gyakran utalnak a megrendelő foglalkozására, érdeklődési körére, ily módon gazdag kultúrtörténeti forrásul szolgálnak a képi anyagot kutatók számára.

A most közzétett anyag modern, 20–21. századi ex librisei között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula.

A Könyvjegytár többféle irányt mutat a témában való eligazodáshoz, a nyitólapon három fő kategóriában nyújtva keresési lehetőséget: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek kapcsán híres grafikusok, metszők; híres gyűjtők, megrendelők és a grafikákon bemutatott személyek szerint csoportosítva szerepelnek grafikák. Utóbbi részben külön hangsúlyt kap az idén évfordulós jeles költőink, íróink prezentálása, köztük a Petőfi- és Madách-bicentenárium alkalmából a Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.

A 110 éve született Weöres Sándor és a 140 éve született Babits Mihály maga is készíttetett könyvjegyet, emellett az utókor is számos ex librist alkotott az emlékükre, akárcsak a Babitscsal egy évben született Juhász Gyulára emlékezve. Az idén 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályra és a 40 éve elhunyt Illyés Gyulára vonatkozóan is több ex libris szerepel a Könyvjegytárban.

A modern ex librisek tematikai változatosságát a népszerű tematikák közt fellelhető 12 témacsoport szemlélteti, amelyek közt mindenki megtalálhatja a neki tetsző motívumkincset: betűgrafika; könyv, olvasás; foglalkozás; zene, tánc; néprajz; mitológia; vallás, egyház; közlekedés; épület, szobor; címer; növény; állat. A régi ex librisek jellegüknél fogva a címeresek között képviseltetik magukat nagy számban. A földrajzi helyek külön, három fő alkategóriában szerepelnek: domborzati formák, felszíni vizek, települések.

A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső is biztosítja.

Fotó: Iñaki del Olmo/unsplash.com